Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-23 / 126. szám

1925 október 23. DELMAQYARORSZAQ 3 Titokzatos halálos szerencsétlenség történt a Tiszaparton csütörtökön éjszaka. Csütörtökön éjszaka eddig még meg nem állapított körülmények között titokzatos balá'os szerenciétlenség történt a Tiszapart alsói szakaszán. Egy hatvan iv körüli munkdskülsefü ember vergődött a sötilben i* a jighideg vízien a hullámok között. Hosszas kutatás után még élve mentették ki, de mire a mentők a helyszínre érkeztek, már halott volt. Körülbelül féltizenegy óra lehetett akkor, amikor az Alsótiszapart éjszakai kísértetes csendlét a Wagner-fürdő közelében egy kétségbeesett, a vlzbefulladással harcoló ember jajkiáltása verte fel. A borzalmas kiáltozásra figyelmes lett az az őr, aki a híd közelében vigyáz a halászbárkákra. Az őr azonnal csónakba ült és a szaggatottan föl-fölhangzó kiáltások irányában evezett. A teljes sötétségben csupán azt ludla kivenni, hogy egy öregebb kora ember kéisigbeesetien küzd a hullámokkal, de ereje már fogytán van. Percekig lartott, mig a halászbárkák őre megtudta közelíteni a hullámokkal küzdő embert, mivel a viz állandóan sodorta lefelé. A kétségbeesett kiáltások föl-fölbangzotlak, végül pedig már csak egészen tompa, rekedt hangok hsgyták el a fudokló ember ajkát. Az őr eklor rászólt a fuldoklóra, aki kitsigbeesett erői ködissel belekapaszkodott a kinyújtott evezőbe. Az őr ekkor beemelte a csónakba a hatvan év körüli munkáskülsejü embert, aki ekkor még élt, de teljesen kimerülten, elaléltan hanyatlott a csónak fenekére és már nem tudott egy szót sem szólani. Végül is kievezett ve'e a partra, a megmentett fuldokló mig lilekzeti. Mintegy félórába tartott azonban, mig a nehézkes telefonkapcsolás miatt kiérkeztek a mentők a belyszinre. A hatvan éves ismeretlen ember mozdulatlanul feküdt ekkor már a parton, a mentők pedig megállapították, hogy meghalt. Hullakocsi ment érte és a bonctani intézetbe vitték. A nyomozás azonnal megindult ezután. Elsősorban nem lehetett megállapítani azt, hogy mi módon kerüli a folyóba az ijszakat órákban az Ismeretlen ember. Semmi momentum nem igazolja azt, hogy öngyilkosságot követett volna el, viszont arra sincsen adat, hogy beleesett volna a Tiszába. Az a föltevés alakult ki, bogy esetleg büntinyről van szó. A nyomozás tovább folyik. Az éjszakai órákban egyébként a szerencsétlen ember személyazonosságát sem lehe'ett megállapítani, mivel semmiféle irást nem találtak a rongyos ruhák zsebeiben. A vármegyék megtagadták a betegápolási rendelet végrehajtását. Borsod-. Gömör- és Kishontmegyék körirata. Szeged város törvényhatósági bizottsága, mint ismeretes, rendkivüli közgyűlésen tiltakozott az ellen a kormányrendelet ellen, amely közel nyolcmilliárd korona évi betegápolási és gyermekvédelmi hozzájárulással terhelte meg a város háztartását. A közgyűlés kimondotta, bogy feliratiiag kéri a kormánytól a sérelmes rendelet megváltoztatását és kimondotta azt is, bogy abban az ecetben, ha felirata eredménytelen maradna, a közigazgatási bíróságnál emel panaszt a kormány elten a törvénytelen rendelet miatt. A rendkívüli közgyűlésen egy olyan ártelmfl indítvány is elhangzott, bogy a vdros aatonom joga alapján tagadja meg a sérelmes rendelet vigrehajtdsát. Ezt az Indítványt azonban túlzott lojalitásból nem szavazta meg a közgyűlés. Amit a 'rebellis" város|törvénj hatósága nem mert megcselekedni, azt megteszik moit a vármegyék a „lojalitás-védőbástyái". Borsod, OOmör és Kisbont közigazgatásilag ideiglenesen Mvesitelt vár negyék törvényhatósági bizottsága körlevélben közölte a társtörvénj hatóságokkal rendkivüli közgyűlésén hozott határozatát és a tlrstOrvényhitóságokat csatlakozásra kérte föl. az egyhangúlag hozott határozatban az egyeilteit csonkamegyék törvényhatósági bizottsága kimondja, bogy a kérdéses rendelet törvényessége körül <«ivos aggályai vannak, azt tehát végre nem hajtja, hanem visszavonása érdekében (felterjesztést Intéz a kormányhoz. Ha a feliratnak nem lenne eredménye, akkor szintén a közigszgatási bírósághoz fordul. A határozat indokolása szerint a szanálási törvinv csak arra hatalmazza fel a kormányi, hogy a költsigvetist egyensúly helyreállítása irdekiben az államháztartás kiadásait apaszthassa is beviteleit fokozhassa, amikor erre szükség van. Ez a felhatalmazás csak arra az időre szól, amig az államháztartás egyensúlyát a kormányzat helyre nem állította. A genfi ^osMemmttmMemmmmmmmmmtmmom Népszövetséghez intézett kormányjelentésekből és Smilh Jeremiás népszövetségi ellenőr 1925. augusztusi jelentéséből a törvényhatósági bizottság azonban arról as örvendetes ténjröl értesül, hogy kormánynak már az 1925. évre sikerült az állami költségvetés egyensúlyát helyre állítani ugy, hogy az 63 millió aranykorona bevételi többletet tüntetett fel és hogy minden egyes hónop kezelést eredménye többlettel zárul. A kormány a szanálási fövényben nyert felhatal mazását igy mdr nem gyakorolhatja, mivel megszánt annak szükségessége. Kifejti a határozat indokolása, hogy a kérdéses kormányrendelet megsérti a törvényhatóság autonómiáját is, mivel a törvényhatóság autonóm joga a költségvetés Összeállítása és a kiadási, valamint a bevételi tételek szabad megállapítása. A sérelmes rendelet egy megváltozhatatlan kiadási tétel költségvetési előírására kényszerítené a törvényhatóságot anélkül, bogy megjelölné annak fedezetét is, tehát megfosztja a megyét aulonóm jogának gyakorlásától. Az egyesiett csonkamegyékre kivetett összeg meghaladja az egész megyei költségvetés végösszegét és igy a törvényhatóság a fedeietröt nem gondoskodhatík. A fedezet csak pótadóemeléssel lenne előteremthető, de a pótadó fölemelésihez előzetes kormányhatósági engedély szükséges, ezt az engedélyt pedig nem kapták meg a megyék. De abban az esetben, ba meg is kapnák, a pótadóemelést a megye lakossága már nem birná el, mert az eddigi adóterhek leljesetl kimerítik teherbíró képességét, az adóterhek fokozása összeroppantana mindenkit. Borsod-, Qöt.ör és Kishontvármegyék törvényhatóságának köriratát Szeged város tanácsa a szerdai közgyűlés elé terjeszti. Valószínű, hogy a megye bátorságának példáján fölbuzdulva Szeged város törvényhatósági bizottsága is megtagadja a sérelmes rendelet végrehajtását. MHMIMMMMMIMMI^ Tiz hénap és harminemillié. A Töreky-tanács ítélete a miniszterelnök rágalmazási pőrében. — h törvényszék megállapította, hogy Bethlen fia ügyében nem alkudozott Esküdttel. Buáapest, október 22. A Töreky-tanács ma folytatta azt a rágalmazási pört, amelyben a sértett Bethlen István gróf miniszterelnök, a vádlott pedig Strém László, a Népszava tisztviselője. Kétrendbeli, sajtó utján elkövetett rágalmazással vádolja az ügyészség Strém Lászlót, mert a Népszava 192Í november 21. és 22-iki számában Ki a tetemnézőbe8 és „Némaság a felelet• cimen cikkeket irt és a november 21 iki cikkben többek között az állott, hogy amikor Esküdt a rendőrségre került, Bethlen István gróf elment a rendőrségre és fontos alkudozásokat kezdett Esküdttel. A cikk megemlítette azt is, hogy Bethlen András gról, Bethlen István fia is kapott ló- és repceszállitásra engedélyeket. Pontban negyedtiz órakor vonult be Töreky elnök szavazóbiráival. Elsőnek Bethlen István miniszterelnök tanúvallomása következett. — A Népszava állítása — jelenti ki a miniszterelnök — légből kapott. Azt sem tudtam, hogy járt e a fiam kiviteli ügyekben a földmivelésügyi minisztériumban. Amikor Esküdttet elfogták, tudomásomra jutott, hogy a rendőrségen nem akar 'orvallani, csak abban az esetben, ha a földművelésügyi miniszter, néhai Nagyatádi Szabó István és én jelen leszünk a kihallgatáson. Szó sem lehet arról, hogy én azért mentem a főkapitányságra, hogy Esküdttel alkudozásokat folytassak fiam érdekében. Töreky elnök: Nagyméltóságod tehát nem a fia érdekében beszélt a rendőrségen Esküdt Lajossal. — Egy szót sem — válaszolja a miniszterelnök. Vámbéry Rusztem védő kérdi: — Mi volt az inditó oka, hogy Excellenciád a főkapitányságon több minisztertársával megjelent ? — Ezt már megmondta őnagyméltósága — feleli a kérdésre maga Töreky elnök. Esküdt Lajos kivánta a miniszterek megjelenését. Vámbéry Rusztem: Szokatlan mális minisztertanácsot tartsanak a főkapL ságon. — Van-e tudomása Exeellenciádnak arról — folytatta Vámbéry —, hogy Excellenciád nevében, vagy állítólagos nevében a Hungária Bank utján Esküdt számára egymillió koronát, Tömöry Angéla számára pedig 400.000 koronát óvadékképpen letétbe helyeztek? — Nem tartozik ide, — jelenti ki Töreky elnök. Vass József minisztert szólítja most be Töreky elnök a tárgyalóterembe. Az elnök: Nagyméltóságod 1921 őszén jelen volt Esküdt Lajosnak a főkapitányságon történt kihallgatásánál, a miniszterelnök ur és mások ..társasá— Ugy van — válaszolja Vass miniszter. — Szó volt-e — kérdezi az elnök — a miniszterelnök ur fiáról, Bethlen András grófról akkor, a kiviteli engedélyek kérdésének kapcsán? — Amennyire emlékszem, nem, — válaszolja Vass miniszter. Igyekeztünk rábeszélni Esküdtet, hogy most már nyiltan beszéljen, ha már állandóan emlegeti, hogy adatok vannak birtokában. Én, mint pap próbáltam Esküát Lajos lelkére beszélni, de ez ls hiábavaló kisérlet maradt. Az elnök: Említést tett arról Esküdt, hogy bizonyos személyek protezsáltak kiviteli engedélyeket? Vass: Igen. Az elnök: Emiitette-e ezzel kapcsolatban a miniszterelnök ur fiát, András grófot? Voss: Nem. Tomcsányl Vilmos Pál volt igazságügyminiszter szintén jelen volt a szeptember 10 iki kihallgatáson. — Semmit sem tudok arról — vallja a volt miniszter —, hogy akkor a miniszterelnök fiának kiviteli ügyeiről tárgyalás, vagy formális alkudozás folyt volna. Egyáltalán nem tőrtént semmi kapacitdlás, sem a miniszterelnök ur fia dolgában, sem más irányban. ^ Nddosy Imre országos főkapitányt szólítja most tanúvallomásra az elnök. — A budapesti kapitány jelentette nekem, — mondja az elnök kérdésére az országos kapitány — hogy Esküdt csak a miniszterelnök és a földművelési miniszter jelenlétében hajlandó valtanL En azután erről jelentést tettem a miniszterelnöknek, igy történt a szeptember 10-iki kihallgatás. Ennek során Esküdt említést tett arról is, hogy a miniszterelnök ur fiának is voltak kivitelt dolgai. Az elnök: Mikor Esküdt a fiát előhozta, hogyan reagált a miniszterelnök? A tanu: Azt mondta, hogy ez lehetetlen. Erre Esküdt megnevezte az ületőt, aki a miniszterelnök fiával nála járt. Vámbéry védő azt kérdezi az országos főkapitánytól, hogy miért nem Esküdttet szállították a miniszterelnökségre ? Nádosy: Akkor valamennyi miniszternek, aki a rendőrségen jelen volt, fel kellett volna menni a Várba. Vámbéry: Igy pedig a minisztereknek a főkapitányságra kellett menni. Hegyi Sándor dr. rendőrtanácsos kihallgatása következett. A tanácsos vezette a szeptember 10-iki kihallgatáson a jegyzőkönyvet. Az elnök: Ugyebár, a protekciós kérvények során mondta, hogy a minisztereinők ur egyik fia is protezsál', de még a nevét sem emiitette. Az elnök: Akkor nem mondott pozitívumot. Marinovich Jenő kapitány elmondotta, hogy amikor Esküdt a rendőrségen megtagadta a vallomástételt, jelentették neki, hogy csak a kormányelnök és más miniszterek jelenlétében hajlandó Esküdt vallani. Az elnök: Azt kérdem, volt-e alkudozás a miniszterelnök ur és Esküdt között a miniszterelnök ur fia körül? Nem igaz, szó sincs róla válaszolja a főkapitány. Ezután Munkácsy Artúr detektivfelügyelőt hallgatták ki. Vallomásában elmondotta, hogy a miniszterelnök egyáltalában nem alkudozott vele. Vámbéry védő: Más esetben ts megtörtént, hogy a miniszter urak lejöttek a főkapitányságra a gyanúsítotthoz ? A detektivfelügyelö nem ad választ. Ezzel a bizonyitási eljárás véget ért és a párbeszédekre került a sor. Sztrache Gusztáv főügyész: Ei a bünpör ikertestvére annak, amelyet a törvényszék a napokban tárgyalt le. Mind a két pör vádlottja a miniszterelnök becsületét tűzte ki célpontjául. Ez a körül-