Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-17 / 121. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 17 Andrássy tárgyalni óhajt Bethlennel a Beniczky-ügyben. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Politikai körökben változatlan érdeklődéssel kisérik azokat a biteket, amelyek az újraéledő Beniczky-űggyel kapcsolatban felszínre kerültek. Ma is sok szó esett erről a pirlament folyosóján, amit ujibban különösen Gfőt ki Imrének azon felhívása tett ak'uálissá, amelyben a legitimistákat Bsniczky érdekében nyilatkozatra szólította fel. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a mágnás legitimisták részéről a közeli napokban nem várható felszólalás a nemzetgyűlésen, mert olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyen ennek a sokat változó és régen húzódó ügynek gyors likvidálását célozzák. Ezt igazolja Andrássy Gyula grófnak pénteken a parlament folyosóján tett azon kijelentése, hogy a Beniczky-ügyben szívesen tárgyalna Bethlen István gróf miniszterelnökkel. Ennek a kijelentésnek az a körülmény ad különös érdekességet, hogy Andrássy Gyula Budaörs.óta még nem érintkezett személyesen Bethlennel. Hol tartották a budapesti nemzetközi antiszemita konferenciát ? Uj konferenciára készülnek. Budapest, október 16. A budapesti nemzetközi antiszemita konferencia, amelyen rősztvett Cuza jassyi egyetemi tanár, a román antiszemita egyetemi zavargáiok vezetője, mikor utólagosan kiderült a megtörténte, nagy feltűnést keltett. A konferenciát a Bristol-szállóban tartották, ahol a külföldi antiszemitákat az Ébredők Egyesületének titkára helyezte el, azzal, hogy valamennyien magyar Irredenták (Cuza is I) A titkár az Ébredők Egyrsűlete nevében a szállodai lakásbéreknek az Ébredők által való megfizetését ígérte; de a dijak még ma sincsenek kifizetve. Eckhardtnak az Ébredők Egyesülete adta a megbízást, hogy összehívja a konferenciát, amely a szabadkőmives páholyok mintájára nemzetközi keresztény világszövetség léteaitéaét tűzte ki célul. Az egyik résztvevő, Kötbér Róbert osztrák kereskedő, bécsi antiszemita vezér nyilatkozott most a konferenciáról. Ki|e!entettr, hogy a cél a „zsidó uralom lerázása* minden orszigban. Kijelentette azt is, bogy legközelebb ismét uj nemzetközi konferenciát tartanak, de hogy hol, azt még nem állapították meg. Miért zavaros a vízvezeték vize. A közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén — mint arról a Délmagyarország mai számában részletesen beszámoltunk — dr. Aigner Károly főispán szóvátelte a szegedi vizműtelep vizének fertőzöttségét. Elmondotta, hogy a hozzáérkezett piniszokból és saját tapasztalataiból meggyőződött arról, hogy a vízcsapokon a reggeli órákban piszokkal, baktériumokkal fertőzött víz ömlik és ez bizonyára ártilmas a közegészségre is. A főispán felszólalására dr. Wolf Ferenc tiszli főorvos kijelentette, hogy tudomása szerint 1923-ban tisztitolták utoljára a vizműtelep berendezései'. Azóta nem. A közigazgatási bizottság a főispán javaslatára el is határozta, bogy átir a polgármesterhez éi a vizműtelep tisztaságának fokozottabb ellenőriztetésére kéri fel. Ebben az ügyben kérdést intéztünk ma Buócz Károly műszaki tanácsoshoz, a mérnöki hivatal gépészeti oistályánik vezetőjéhez, aki érdeklődésűnkre a tiszti főorvos nyilatkozatával kapcsolstban a következőket mondatta: — Tévedett a tiszti főorvos ur, mikor a közigazgatási bizottság ülésén azt mondotta, bogy a vizműtelep berendezéseit 1923 óta nem tisztitettük, mert pontosan, minden negyedévben tisztítjuk most is. Valószínűleg erről a tisztításról a főorvos ur 1923 ban szerzett utoljára hivatalosan tudomást. — Igaz, hogy a közönség mostanában sohasem tudja, mikor tisztogatjuk a víztornyot, mert szándékosan nem hozzuk tudomására. Tisztításkor ugyanis a víztorony tartályában mindössze 30 centiméteres vizréíeget hagyunk és azzal öblítjük ki a csöveket. Ha a közönség tudná, bogy mikor kerül sor a tisztításra, annyi tartalékiizet szedne előzőleg, hogy a víztoronyban nem maradna semmi. Ami a viz piszkosságát illeii, ez sem egészen ugy áll, mint ahogyan a közigazgatási bizottság felfogta. Mostanában éjjel sem zárjuk el a vizet, csak jelentékenyen korlátozzuk a vízszolgáltatást és a nyomást. Regei azután, amikor a vizműtelep ismét teljes gőzzel kezdi meg működésé', a nagy nyomás fölkavarja azt a szilárd anyagot, amely a vezetékben az éjjeli órák alatt leülepedett. Ezért zavaros reggetenkint a viz, de ez a zavarosság nem fertőzöttség még. Buócz Károly szakértő a vízügyekben és igy valószínűleg fejtegetése helytálló. Annyi azonoan bizonyos, bogy a zavaros viz, ha nem is egészségtelen, de egészségesnek, sőt gusztusosnak sem nevezhető. lfanczák szociáldemokrata képviselő mentelmi ügyeivel telt el a Ház ülése. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mentelmi ügyekkel tslt el a nemzetgyűlés mai ülése. Esztergályos János mentelmi sérelmet jelentett be, mert a mentelmi bizottság és a nemzetgyűlés többsége elrendelte kiadatását hét rágalmazási pörben, anélkül hogy az ügynek a Házban történt előadása során a tényállást ismertették volna. A sérelmi ügyet hosszabb vita után kiadták a mentelmi bizottságnak. Most Dénes István mentelmi ügyét tárgyalták. Megállapította az elnök, hogy felszólalásra senkisem jelentkezett és ezzel a vitát be is zárta. Most hosszú házszabályvita keletkezett. Kiss Menyhért ugyanis azt állította, hogy beszédre a jegyzőknél feliratkozott. Megállapították, hogy nem a jegyzőnél, cak egy irodatisztnél jegyezte be a nevét. Most ezt kifogásolták. Több felszólalás történt, hogy miért hiányoztak a jegyzők. Ha nem jelentkeznek, miért húznak fizetést? Kiss Menyhért fel akart szólalni, de az elnök nem engedte. Ellenben megigérte az elnök, hogy ezután a jegyzők majd pontosabban megjelennek és jobboldalt és a baloldalt ülő képviselők részére lesz állandóan inspekciós egy-egy jegyző. Drózdy Győző menteimi ügyében, aki ellen a főváros tanácsa indított rágalmazási pört, elhatározta a többség a kiadatást. Ugyancsak sajtó utján elkövetett rágalmazásért kiadják Vanczák Jánost, mert a miniszterelnökről a Népszavában irt cikk szerzőjét nem nevezte meg, hanem maga vállalta a felelősséget. Esztergályos János: Ez már nem is zaklatás, hanem embervadászati Farkas István ismerteti az ügy előzményeit. Elmondja, hogy Krausz |akab háztulajdonos egy szegény munkáscsaládot kilakoltatott s e család érdekében Íródott a cikk. Propper Sándor: Vanczák kiadatása ellen beszél, aki — úgymond — holnap kezdi meg hat hónapos jogerős büntetését azért, mert Farkas Antalnak, egy külföldön élő nagy magyar irónak cikkéért vállalta a felelősséget. Esztergályos János: Szintén Vanczák kiadatása ellen beszél, mert Vanczák egy uccára kitett szegény munkáscsalád érdekében irt. Szijj Bálint valamit sug a szomszédjának és nevet. Esztergályos János felpattan : — Ne nevessen a képviselő ur ezen. Szijj Bálint: De hiszen ön mellett vagyok! Pikler Emil: Akkor szavazzon is mellettünk! Szijj Bálint: Szavazni is fogok maguk mellett I Most Rubinek István szólal föl: Meglepi a nagy energia, amit ezekben a mentelmi ügyekben kifejeznek. Minden egyes ügyben kitűnt, hogy Vanczák nem szerzője a kifogásolt cikknek, csak strohmann. Rothensteín Mór: A felelős szerkesztő nem strohmann 1 Rabinek ezután szóváteszi, hogy Vancák a miniszterelnök ellen irt Fényes-féle cikk ügyében csak már a tárgyaláson jelentette ki, hogy a cikket Fényes irta. Dabasi Halász: Ez klbajás! A szociáldemokraták: Mindjárt le szeretnék zárni, ugye? Állítsanak mindjárt akasztófán Mi a véleményük a Somogyi ügyről ? Hosszú vita és mérges közbeszólások után a többség megszavazza Vanczák fános kiadatását. Ezután ismét Vanczák János mentelmi ügyét tárgyalják. Az ismert Garai Manó följelentése alapján is megszavazzák a kiadatását. Propper Sándor: Éljen Garai Manó! Vanczák legutolsó mentelmi ügyénél Propper beszél: Szabó Dezső keresztény nemzeti író vádat emelt a bíróság és az ügyészség egyes tagjaival szemben és erre vonatkozóan elfogadható cáfolat nem érkezett. Szabó Dezső vádjaiból tehát az következik, hogy az ügyészek és birák egy része esküvel lekötötte magát egyes ellenforradalmi szervezeteknek. Ebből pedig az következik, hogy a bíróság elé kerülő egyes vádlottak fölött nem a független bíróság, hanem ellenforradalmi zsűri Ítélkezik, (óriási zaj a jobboldalon.) Erődi Harrach Tihamér: Nem igaz, amit mond. Propper Sándor: Mindezt nem én mondom, hanem Szabó Dezső keresztény nemzeti író mondotta. ót kellett volna törvény elé állítani, ha ezek a súlyos vádak nem igazak. Bethlen István gróf miniszterelnök: Önöket fogjak bíróság elé állitani\ Propper Sándor: Ezt nem lehet közbeszólással elintézni. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután. A leghatározottabban tiltakoznom kell azok ellen az állitások ellen — mondotta a miniszterelnök —.amelyekkel Propper Sándor képviselő ur itt a bíróságot támadta. Propper Sándor: Nem én támadtam, Szabó Dezső mondta, amit mondottam. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ez igaz, de aki más szavait idézi, az egyszersmind azonosítja is magát vele. A Ház Györki halasztó indítványát elveti. Az ülés végén felolvassák Rakovszky belügyminiszter irásbeii válaszait több képviselő írásbeli interpellációira. A Ház a válaszokat tudomásul veszi. Feloszlatták a cseh szenátust és a képviselőházat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A csehszlovák szenátust és a képviselőházat ma a köztársaság elnökének rendeletére feloszlatták. Az uj cseh választásikat nevembet 15 re Itták kl. A demokratikus blokk indítványa az elszakított magyarok érdekében. Budapest, október 16 Biress János a nemzetgyűlés inditványkönyvébe a demkratikus blokk nevében ma a következő indítványt jegyezte be és indítványát irásbelileg átadta az elnökségnek is: — Indítványozzuk, hogy a magyar nemzetgyűlés elszakított négymillió magyar testvérünk napról-napra jobban veszélyeztetett gazdasági és kulturális érdekeinek védelmére sürgősen lépjen érintkezésbe Anglia, Franciaország, Olaszország, az Ésxokamerlkal Egyesült Államok és Japán parlamentjeivel, mert ez az öt nagy birodalom eddig, sajnos, eredmény nélkül garantálta a békeszerződésekben a magyar kisebbségeknek semmibe se vett legelemibb emberi jogait. Nimzetközi egyszer fliités a vámolásban. Budapeatről jelentik: A pénzügyi, külügyi és közgaidaságl együttes bizottság ma tárgyalta a vámügyi természetű formaságok egyszerűsítése céljából Qenfoen létrejött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat rendkívül fontos egyszerűsítéseket tartalmaz, amelyek a kereskedelemre igen előnyös hálást fognak gyakorolni. A bizottsági ülésen jelen tolt Rakovszky belügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter is. A javaslatot Dréhr Imre ismertette. Az egyezmény célja az, hogy klküszöböltessék minden olyan alakítás, amely eddig a vímok körül a kereskedelem rovására fennállott. Hsrmincegy állam irti alá tzt az egyezményt, amelyben arra kötelezték magukat, hogy kölcsönösen tudatják egymásfal a tilalmak, tarifális és mis vámügyi természetű kérdésben beállott változásokat, hogy igy a kereskedők a változásokról idejekorán informálva legyenek Európaszerte. A javaslat védelmet nyújt a kereskedőknek az önkényes és jogalap nélküli közigazgatási rendszabályok elten, szabályozza továbbá a kereskedelmi utazók által magukkal hoxo'.t áruminták stb. vámelőjegyzését.