Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-17 / 121. szám

1925 október 17. DELMAQYARORSZAQ J m '"s Moszkvában megtorlással fenyegetőznek Rákosiék letartóztatása miatt. Bécs, október 16. A Neue Freie Presse moszkvai magántávirata szerint az utóbbi napokban Moszkvában több magyar emigránsot és hadifogságban volt magyar katonatisztet letartóztattak. A politikai biztonsági szolgálat, hir szerint, egy magyar kémszervezetnek jött nyomára. Állítólag a magyar rendőnég ügynökei jöttek Oroszországba, akik politikai menekülteknek adták ki magukat. A távirat azt mondta továbbá, hogy a legutóbbi magyarországi események ez ügynökök munkájának eredményeire vezetendők vissza. Nyilvánvaló, bogy ez a hir válasz akar lenni Rákosiék letartóztatására. A Magyar Távirati Iroda hosszabb választ közöl a bécsi Pressében és a berlini Vossische Zeitungban is megjelent hirre, amely azzal végződik, hogy a bolsevista lázadók ügyében nem a magyar kormány, hanem a bíróság dönt. ügy tárgyalásakor a Töreky-tanács előtt tett. Vallomásában azt mondta, hogy nem tudok pártcéinkm mw f»4"-""njtésekről, Nagyatádihoz intézett lenti, hogy bármiiéle propaR/üjtés az ő előzetes megkérdezése nélkül megengedhetetlen. A tények szembeállítása — mondotta Fényes —*nem bün, az sem mit tn»<« t™—1 1 ~ j»»»iiiin»mm»»uuunm»m: Az Auróra-kör könyvet akar kiadni a törvényhatóságok költségén. iq£ íHpopnfil hatimonab ainb n I A S-m-s »• .... Ma már kissé idegenül hangzanak azok a lelkesítő kurzus frázisok, amelyek valamikor, nem is olyan régen, tűzbe és mozgásba hoztak a Sörház uccán kivül másokat is. Az idő és a sok használat elkoptatta őket ugy, hogy ma már üzleti célokra sem igen alkalmasak. Bizonyítja ezt a Magyar fövő cimü irodalmi kurzus-vállalkozás esete es sorsa, amelyen már Székesfehérvár nagynevű püspökének, Prohászka Ottokárnak milliárdjai sem igen változtathatnak. Pedig hát valamikor nagyon Í

) üzlet volt a kurzus és egy-egy szépen hangzó urzusfrázis felért holmi üzleti forgótőkével is. A kínxAlinnii blonmkn.nlr itnlnttiílinr L>í\niiwfi Q^Orral hiszékeny kisemberek valamikor könnyűszerrel leiültek az ilyen jelszavas vesszőparipákra és csak akkor eszméltek fel, amikor ez a paripa levetette őket. (Tanitó Bank, Keresztény Fabehozataii Rt. stb.) Ezek a fényes kurzusüzletek csakhamar kijózanították a hiszékenységből a publikumot és ezért hangzanak ma már kissé idegenül azok a bizonyos üzletre lelkesítő kurzus- frázisok. De azért vannak még mindig olyanok, akik nem adják fel a harcot, hanem kétségbeesett erőfeszítéssel folytatják reménytelen akcióikat, de a hang már kissé csendesebb. Beszámolt a Délmagyarország arról a körlevél o rvAHAIIAi 14,4.1 sül'et könyöradományokat • • 9 I . ___*«! A körlevél a tulajdonképeni „tárgyat" többek között a következő ismerős frázisokkal vezeti be: közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy vannak sokan, nagyon sokan, akik azt mondják, hogy magyarul Írnak, de vagy nem tudnak, vagy nem akarnak igazán magyarul írni, vagy pedig kerékbetörik édes anyanyelvünket. Es vannak irók, akiknek csak az írásaik nyelve a magyar, de szellemük, tárgyuk messze, nagyon messze áll a magyarság érzés és gondolatvilágától. Hogy az ilyen irodalomnak milyen hatása van a közéletre, a társadalomra s különösen a nemzet reménységére: a magyar ifjúságra, azt hiszem, nem szükséges bővebben fejtegetnünk. Ez a minden magyart, minden erkölcsösen nemest és tisztát, minden vallásost ócsárló, bepiszkoló és kicsinyitő irodalom volt egyik oka annak, hogy társadalmi életünk nem tudja megtalálni a helyes etikai alapot' Valamivel később azután igy áradozik: „A mostoha, kopár vidéken tisztán felbuggyanó forrás vagyunk, amely érré, majd patakká válva bejárja az egész földet: a magyar irodalom talaját. Tiszta forrás a miénk: vizünkből mindenki ihatik." Ezek után elárulja a körlevél, hogy az Aurórair karársnnvra bAnuimt —»- 1 " bün, hogy azt fűzte hozzá, hogy vagy nem emlékszik a miniszterelnök a levélre, vagy a biróság előtt tudva valótlant állított. Vámbéry Rusztem, Fényes László védője kérte ezután a valóság bizonyításának elrendelését. A biróság a kérelemnek csak részben adott helyt és elrendelte néhány irat felolvasásáL Ezután Sztrache főügyész tartotta meg vádbeszédét. Magyarország — szerinte — most a rágalmazás Eldorádója. Élesen kikel azok ellen az újságírók ellen, amelyek az ország hitelét ássák alá tendenciózus közleményekkel. Bethlen Istvánt Fényes egyéni becsületében támadta meg, azt a Bethlen Istvánt, aki súlyos keresztet hord, hogy az ország konszolidációját megteremtse. Reméli, hogy a biróság súlyos büntetést szab ki Fényesre, ,akí fölött egyébkent a társadalom már pálcát tört". Vámbéry Rusztem tartotta meg ezután védőbeszédét. A közélet tünetei azok — mondotta —, amelyek bőséges anyagot adnak a rágalmazás! pörök számára. Fényes László cikkében nincs büntetendő cselekmény, az nem lépi tul a jogos polltiHni kritika határait. Elismeri, hogy a oiróságot nehéz helyzet elé állítja ez a pör, mert a felmentő itélet a közvéleménnyel szemben a feljelentő elitélését jelenti. Magyarország miniszterelnökéről lévén szó, a biróság, akármilyen elfogult, ezt a felelősséget nem vállalhatja magára. Mégis kéri Fényes fölmentését. M Vámbéry Rusztem beszéde után Fényes László kért engedélyt a felszólalásra. Kijelentette, hogy lojális ellenfelével szemben és nem tételezi fel róla, hogy magánügyben valamit letagadjon. Mint politikust azonban ezren és ezren megvádolták —minden bűnvádi következmény nélkül. Végül azt kéri a bíróságtól, hogy ha lehet — mentsék feL A Töreky-tanács ötnegyed órai tanácskozás után hirdette itfletiH « " ' ' kihirdette ítél tél urai tanácskozás ut Dcszauuu a ucuiiugyuiuia^ug anui a Kurievei- —»•«»• li . . > amelyben Fényes Lászlót I, amelyet a gödöllői járási közművelődési egye- Ezek után elárulja a körlevél hoev « bflStfiS?HS! ÍS mi,,}ó borona pénzlet intézett a törvényhatóságokhoz és amelyben kör karácsonyra könyvet szándékó^ ^Hni Z-l*' S/Sr/ "élí,/z ilíiet ellen 32 ügyéiTs«nyöradományokat kért a Magyar Jövő című azonban „pénz SS^SkíS11^^ fiSSS* * VédÖ 8 b3nössée kimondásuk idaimi Kurzus-vállalat szanaiásara. Ez a szén kotmánv védháatvü t» * Arii. .U -1X -X _ _ a_ v n VU V WIWMUUJUM J VBHI nvn a ifiut' J Ul /( üodalmi kurzus-vállalat szanálásara. Ez a szép kotmány védbásiVái' az,aN frázisokkal fűszerezett körlevél Szegeden, a polgár- dalom védbásty^ HazJr°mester javaslatára ű városi levéltárba JMt/Sert sain). A hála, amelyneSísílekedetnl l^f a tanács nem ismeri sem a kérvényező egyesület, fakadni fog, szívből fog Tönni a SSPSH^^K1?^ SfiSg A körlevét8 Sí —— » ."US/UI jKjru WIU1U Vd működését. A város törvényhatósága most 'ismét ét^L^™*™"^. célú és -—, -- nvsi VCKUI mn ffiiyí pénzbeli támogatást kér a nemes város^kiadás költségednek fmanclrozására. Az érdekes körlevél jövendő sorsa «xvpI*„, meretlen elöltünk, nagy a gyanúnk MonbLn L„S" «.»*?! hasonlatos Tesz • jB8l!r,J& közlének sor ' és Irányú*kör levelet. A feladó" az Auróra-kör Cimü irodalmi társaság, amelynek elnöke az irodalmi ellenforradalomban Ismertté vált nevű Császár SZSUT- 3 ^ I művelési egyesfllet Ikörlevelé^k sorsálfozl Hivatalos értesítés szerint, a kikindai vonal megnyitása bizonytalan ideig elmarad. Ui kieoészitö tárgyalások kezdődnek a szerb és magyar kormány között. •-•émihin . numnovar- I kezett, amely azonban még mindig igen homáBesiámolt | a ^ ^J^ ^^ ^ --•*<• "rrAI noou j0gy a kikindai vonal megnyílása egyelőre bizonytalan ideig elmarad. — Azt is tudjuk, hogy uj kiegészítő tárgyalásoknak kell megindulniok és ezek a tárgyalások most már nem nálunk, banem a minisztériumban fognak lefolynia két állam delegátusai között ArrOl azonban semmi értesülésünk nincs, hogy mi a tárgya ezeknek akiegéizitő tárgyalásoknak és igf azt sem tudjuk, hogy ml akadályozta meg a vonal megnyitását. Azt sem inHitik hoiv ezek a tárgyalások mikor, miért és hoí fognak lefolyni. Ismétlem, az egyetlen fénv az hogy • kikindai vonal megnyitása lÜelöíé bizonytalan Ideig elmarad. Uav értesülünk egyébként, hogy eddig még ! 38Ssmí^SSS^ Deszatuuu isgu"*" • Lsgimugfuiország részletesen arról, hogy az öl éve várvavárt Kikindai vasútvonal megnyitása október 15-én reggel elmaradt annak ellenére, bogy a Szegeden megkötött megállapodást mind a két kormány képviselői aláírták. A megnyitás elmaradása ügyében a legnagyobb bizonytalanság uralkodott, csak az a lény volt biztos és megváltoztathatatlan, hogy az első vonat nem Indult el. Ez a bizonytalanság még a pénteki nap folyamán sem oszlott el, a legllleiékesebbek sem tudnak semmi bizonyosat arról, hogy a megnyitás elmaradásának ml a tulajdonképeni, való oka. Ciupán az az egy bizonyos, hogy az utolsó percben a szerbe* állítottak fel nehézségeket. A Délmagyarország munkatársát egyébként a szegedi Qzletvezetőiégnél a következőkben informálták : .— Az az egyeden tény, hogy a mai nap , Az az egyeden tény, nogy a mai nap • szőregi határállomáson, vagy pedig készen folyamán egy ujabb rövid távirati értesítés ér- | ben várják-e meg a megnyitás meglörléntét. 1 » ^^ H » ^^ H mm W mm H mm H " " •' —' • Fényes Lászlót nyolc havi fogházra és 20 millió korona pénzbüntetésre Ítélték Bethlen miniszterelnök rágalmazás! Perében. mape,„ MÖWn* Móniéi.) A bud- f-«LSS,-» piiti büntelöiöivényszék TOrekj-laMcsí ma Ur- tott ellm á ]á mef,„yiiása uián el8S Finyes Lásüó MnpOrének láigyalását. Fé- hogy a ciktelebbezett. h miniszterelnök és fia más k Népszava elleni pőrét is tárgyalta a biróság. (Buáapesti tuáósitónk telefonjelentése.) Fényes László rágalmazási pőrének letárgyalása után a Töreky-tanács Strém László rágalmazási ügyének tárgyalását kezdte meg. Strém László a Népszavában cikket irt az Esküdt- ügyről. A cikk szerint Bethlen István gróf, amikor Esküdt a rendörségre került, elment oda és fontos alkudozást kezdett Esküdttel, továbbá, hogy a miniszterelnök fia, Bethlen András gróf is kapott repceszállitásra engedélyt, de az Esküdt-ügy kipattanása után szanatóriumba vonult. A tárgyalás megnyitása után Vámbéry Rusztem védő indítványozta, hogy a Bethlen István által indított pört egyesítse a biróság a Bethlen András által indított pörrel. A biróság az ügyész felszólalása után elutasította ezt az indítványt. A védő kérte a valódiság bizonyításának elrendelését A Töreky - tanács hoszszabb tanácskozás után ugy határozott, hogy elrendelte a bizonyítást arra vonatkozólag, hogy a miniszterelnök fia érdekében folytatott e alkudozásokat Esküdt Lajossal. Majd a tárgyalást október 22 tg elnapolta. A költségvetés a pénzügyi bizottságban. Budapestről jelenlik: A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága Kenéz Béla elnökletével pénteken délelőtt 11 órakor tartott ülésén megkezdte az 1925—1926. évi állami költségvetés tárgyalását. A kormány részétől az ülésen a pénzügyminiszter volt jelen. A költségvetés főelőadójául a bizottság Temesváry Imrét választotta meg, aki telje a részletességgel ismertette a költségvetést. Rámutatott arra, hogy föladata a folyó évben örá nézve ^sokkal kellemesebb, mint a mult évben, bár biztov, de előre nem látható jövő eshetőségétől való aggodalommal kezdhette csak meg föladata teljesítését, de a mostani költségvetésnél bizonyos megnyugvással tekintett vistza a magyarországi újjáépítésben meglett útra. A bizoiiság következő ülését kedden délután öt órakor fogja tartani, amikor is a minisz erelnökségi és az igazságügyi tárca általános vitáját kezdik meg Orffy Imre előadása mellett. A bonvédelemügyi tárca előadója Rabtnek Is ván, a belügyié Platthy György, a külügyi tárcáé gróf Hoyos Miksa, a kultusztárcáé Egri Nagy János, a keret kedelemügyi tárcáé Görgey István, a népjólétié Ernszt Sándor, a földmivelésügyi tárcáé Erdélyi Aladár, a pénzügyi tárcáé pedig Temesváry Imre less.