Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-15 / 119. szám

41 DELMAQVARORSZAÖ 1925 okióber 2 Bethlen István miniszterelnök azt válaszolta erre, hogy a Rupert által előadott dolgok és a kisebbségi kérdések két egymástól különböző probléma. Peidl Gyula közbevetőleg megjegyezte, hogy ezek a dolgok morálisan összefüggnek. Ezután Peidl Gyula röviden csak annyit mondott, hogy a maga részéről nem lát a munka programban semmi olyat, ami a dolgozó munkásság érdekeit szolgálná. Ez pedig véleménye szerint súlyos veszedelmeket rejt magában. Gróf Bethlen István miniszterelnök azt válaszolta erre, hogy a kormány a fokozatos fejlődés alapján áll és sor fog kerülni ezekre a Javaslatokra is. Hegymegi Kiss Pál beszélt ezután és azt kérte a kormánytól, hogy a főrendiházi törvényjavaslat letárgyalása előtt a vidéki törvényhatóságokra vo- ; natkozó javaslatot tárgyalják le. Dénes István felszólalásában felvilágosítást kért a kormány terveire vonatkozólag, amelyekkel a földmunkások rettenetes helyzetén javíthat. Figyelmeztette a kormányt, hogy a munkanélküliek száma a földmunkásoknál meghaladja a 30-40 százalékot is, ami az elégedetlenség talaját késziti elő. Bethlen István miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kérdés fontosságát a kormány is elismeri és a beruházási program keretében kívánja a földmunkásságot nagyobbszabásu munkához Juttatni. Végül Wolff Károly örömmel hozzájárult a kormány programjához és ezzel a pártközi értekezlet 12 órakor véget ért. szervezetek kimutatására támaszkodik. Meg' kell azonban állapítani, hogy 850 ezer tagja van a munkásbiztositó pénztáraknak. Nagyon sokan vannak, százezrekre rug a szakszervezeten kivül álló szocialistáknak száma is és ezenkivül a munkanélküliek száma 170 ezerre rug az országban. Mindezeknél fogva az elnök napirendi indítványával szemben javasolom, hogy a Ház holnapi ülésére a drágaság, a nehéz adóterhek és a gazdasági válság, valamint a munkanélküliség kérdésének megbeszélését tűzze ki a nemzetgyűlés, de tűzze ki ezenkivül az üzemekben foglalkozó munkások és altisztek nyugdíjbiztosításáról szóló törvényjavaslatot is tárgyalásra. Az elnök jelenti, hogy a miniszterelnök kiván szólani. • A miniszttrelnök válasza. Feláll Bethlen István gróf miniszterelnök, akit az egységespárt zajosan megtapsolt. A tapsra a baloldalról gúnyosan közbekiáltanak: — Ez nem enyhiti a drágaságot 1 A közbeszólásokat azonban az egységespártiak zajos Halljuk! Hálljuk 1 kiáltása elnyomja. Amikor a ciend helyreáll, Bethlen Ijfvln minisztereinök belekezd beszédébe: — Peidl indítványával szemben — jelenti ki — kérem a nemzetgyűlést, hogy az elnök napirendi indítványát fogadja el, meri nem fogadhatom el P<ídl képviselő ur napirendi indítványát már azéri sem, [mert az házszabátyellenes. Esztergályos János és Malaslcs Oéza egyszerre kiáltják: — Ügyesen csinálta a házszabályokat t Bethlen István gráf miniszterelnök: Azl hiszem, a részvénytársaságoknak is van ügyrendjük. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Itt ii részvénytársasági alapon csinálnak mindent I Bethlen István gróf miniszterelnök; A szakszerveseteknek is meg van a maguk ügyrendjük. Peyer Károly: De az dimokratlkas 1 Bethlen litván gróf Miniszterelnök: A házszabályok értelmében nem lebel mist tárgyalnunk, mint amit a bizottság már előzetesen letárgyalt. Peidl képviselő urnák fehát módjában van a fellett kérdéseket napirendre hozni, hi ilyen irányú konkrét Javaslattal fordnl az illetékes bizottság elé. Peidl Q/ula: Ki sem nyomatnák az indítványomat. Bethlen Iitrán gróf miniszterelnök: Nem lehet, hogy holnap a munkánSlküliségct, holnapután a drágaságot tárgyaljuk, csak ngy ötletszerűen. Alkotmányos parlamentben ez kt van zdrvn. Ezt az ügyet sem látja olyan sürgősnek, mint amely indokolná az>, hogy azonnal a Ház elé hozzák. Esztergályos János: Ugy látszik, nincsen még elég öngyilkos I Bethlen István gróf minisz'erelnök: Kétségtelen, hogy a drágaság olyan, amely minden állampolgárt közelről érint. A kormány foglalkozik a munkanélküliléi ügyével. — Ez a kérdés olyan, hogy ezzel a kormánynak állandóan foglalkozni kell és állandóan foglalkozik is vele. Dá foglalkozni kell a kérdéssel minden olyan tényezőnek, amely a gazdasági éleiben szerepet játszik. Azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány ezzel a kérdéssel kapcsolatban megtehet, meg is teszi. A népjóié i miniszter ur intézkedései ide vonitkoztak. M»g kell állapi'anom, hogy egyikmásik téren igenis sikereket érlek el az intézkedései (Zajos ellen'mondások a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Kóstolja meg a Vasskenyeret, azután beszéljen I Bethlen István gróf miniszterelnök: Egy államnak, amely olyan helyzetben van, mint Magyarország, elsősorban az államháztartás rendbehozdsára kell törekednie. Minden normális áralakulásnak ez az első feltélele. Minden objektiv politikusnak igazat kell adnia ebben a kérdésben. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) A képviselő ur azzal érvel', hogy a közvetett adók igen |elen!ékeny szerepet játszanak az államháztartásban és ezt szociális szempontból kifogásolta. A közvetett adók felburjánzása kényszerhelyzetben következelt be és hasonló módon felenlkezik a külföldi államok bűdzsíjében. (Zajos ellentmondások a baloldalon.) Ahol nem jelentkezik, az az ország nem került olyan helyzetbe, mint Magyarország. A drágaságról és munkanélküliségről nagy vita volt a nemzetgyűlés szünet utáni első ülésén. 1 Budapest, október 14. Hosszú szünet után összeült a parlament. Az eltö ülés iránt nemcsak a közönség, hanem a képviselők részéről is igen nagy volt az érdeklődés, ami pedig, mint közludomásu, a mult ülésszak utolsó hónapjaiban ritkaság volt. Kezdődik az ülés. Scitovszky Béla elnök a pártközi konferencia miatt csak fílegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés őszi ülésszakának első ülését. Alig szólalnak meg a megnyitást jelző csengők, minden oldalon megtelnek a padsorok. Az elnök mindenekelőtt üdvözli a képviselőket, majd elparentálja Mlkovényi Jenőt és Hegedűs Györgyöt, a nyári szünet alatt elhunyt képviselőket. Ezután megemlékezett Vtsontai Soma, Zsilinszky Mihály és Zichy Ágost gróf haláláról. Az elnöki jelentések közben érkeznek meg az ülésterembe a kormány tagjai. Az elnök még hötzendorfi Conrád haláláról emlékezett meg. Az elnöki jelentések után Pesthy Pál igazságügy miniszter két igazságügyi javaslatot terjeszt be. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter két törvényjavaslatot terjeszt be az amerikai-magyar és olasz magyar kereskedelmi szerződésekről. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a Magyar Tudományos Akadémia eredményeinek törvényjavaslatokban! biztosításáról és állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Ezután Mayer földmivelésügyi miniszter kisebb j«vasiatokat terjeszt be. Scitovszky Bíla ezután napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés h )lnap délelőtt 10 órakor tartsa legközelebbi ülését és annak napirendjére mentelmi ügyeket tűzzön. Peidl Gyula nagy beszéde. Az elnök napirendi javaslata ellen Peiál Gyula szólal fel. Kifogásolja, hogy a kormány még a hosszú nyári szünet után sem akarja a nemzetgyűlést érdemlegesen foglalkoztatni. Propper Sándor: Ez diktatúra I Ez nem nemzetgyűlési (Ugy vanj! a baloldalon. Ellenmondás és zaj a Jobboldalon.) Peidl Gyula: A miniszter urak törvényjavaslatokat terjesztettek most itt be a kórórágó bogárról, a burgonyarákról és egyebekről. Íme, ezek azok a törvényjavaslatok, amelyeket a kormányzat három hónapi szünet ulán a nemzetgyűlés elé terjeszt. Klárik Ferenc: Szépen dolgoztak a minisztériumokban! Peidl Gyula: Nem akartam lekicsinyelni ezeket a törvényjavaslatokat, de meg kell állapitanom, hogy az ország sokkal égetőbb problémák megoldását várja a kormánytól. A kormány azonban teljes gondtalansággal egyáltalán nem óhajt tudomást venni az égető problémák létezéséről. Megengedhetetlennek tartom, hogy a nemzetgyűlés a gondtalanságban és a dolgozók széles néprétegeinek érdekeivel szemben tanúsított érzéketlenségben a kormányzatot kövesse. Lehetetlennek tartom, hogy a nemzetgyűlés összeűlése alkalmából ne essék szó az égető problémák légsúlyosabbikáról: a drágaságról. Propper Sándor: Ankét az volt elég I Dénes István: Az ankétek nyomában minden megdrágult! Peidl Gyula: A demokratikus blokk össze akarta hivatni a nemzetgyűlést, hogy tárgyaljon a drágaság problémájáról, a blokk tagjai és a blokkon kivül álló néhány tiszteletreméltó képviselő hozzá is járult a Híz összehívásához. Ez azonban nem sikerült, egyrészt azért, mert a házszabályokat a kormányzat és a mögötte álló párt ugy alkotta meg, hogy azok csaknem lehetetlenné teszik a Ház összehívását, de másrészt nem sikerűit a nemzetgyűlés összehivása azért sem, mert a baloldali ellenzék padjaiban helyet foglaló képviselők egy része is tartózkodó magatartást tanusitott. Klárik Ferenc: Kacérkodnak a kormánnyal. A drágaságról. Peidl Gyula: Már az első alkalmat megragadja, ho^y beszéljen a drágaságról, amely véresre és éhesre marcangolja az ország dolgozó népét. A drágaság enyhitésére a kormány részéről nem lát egyetlen mozzanatot sem. (Zaj a jobboldalon.) Nem tekinti annak az ankété Jést, mert ankétezéssel nem lehet megoldani a drágaság problémáját. Urbantcs Kálmán: Ülésezéssel lehet? Esztergályos jános: Szolgabirdkkal sem lehet. Urbanics Kálmán a nagy zajban valamit odaszól Peidlnek, mire Peidl igy felel: — Nem akart disszonáns hangot vegyíteni mai beszédébe, a jobboldalról azonban azt mondják, hogy a szolgabirák segítségével meg lehet oldani a drágaságot. (Nagy zaj a jobboldalon.) Bethlen István miniszterelnök: Önök mondták. A túloldalról mondták I Peidl Gyula: Ez az ország eléggé konszolidálva van rendőrséggel, csendörséggel és szolgablrákkal. Nincs oka a kormánynak attól tartani, hogy ezt a konszolidációt baj éri. (Ugy van, ugy van! a baloldalon. Zaj a jobboldalon. Az elnök csönget.) A szuronyok és börtönök konszolidációja csak ideigóráig tarthat. (Zajos helyeslés a baloldalon.) — Diktatúra van I — hangzik a szélsőbalról. Peidl Gyula: Ha ankétezéssel lehetne segíteni a drágaságon, ugy azt javasolnám, hogy alakítsanak egy ankétező minisztériumot. Peidl Gyula: Le kell szögeznünk, hogy elsősorban a kenyérmagvak drágák. — Azzal szoktak védekezni, hogy a gazdasági éleibe nem lehet erőszakos kézzel belenyúlni. Meg kell azonban állapitanom, hogy a házbér lekötésének kérdése például azt bizonyítja, hogy vannak területek, ahol igenis beleavatkoztak a gazdasági életbe. — A drágaság másik forrása, — mondta ezután — a kormány adózási politikája. A népszövetségi főbiztos jelentése szerint 580 millió aranykoronára rug az adóbevétel. Ebből mindössze 93 millió kor. az egyenes adó, szóval, az összes adóknak 16 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a birtokos osztály csak egy hatodát teremti elő az állami szükségleteknek. A többi közvetett adókból, a kisemberek, a dolgozó emberek terhére megy. bbben a percben kigyullad a klotürlámpa. Az elnök felszólítja Peldlt, hogy a beszédéből még mindössze egy perc van még hátra. Peidl beszédének tíz perccel való meghosszabbítását kéri, amihez a nemzetgyű és egyhangúlag hozzájárul. Peidl Gyula: Nincs egyetlenegy példa sem arra, hogy külföldi kapitalista országokban ilyen egyoldalulag kezeljék az adóprést. Fábián Béla: A forgalmi adó kulcsát leszállították, de az átalányt felemelték. (Zajos helyeslés az ellenzéken.) A munkanélküliség problémája. Peidl Gyula; Azzal védekezik a pénzügyminiszter, hogy leszállították az adót, a kincstári haszonrészesedést. Meg kell azonban állapítanom, hogy amit a balkezükkel nyújtanak, azt a jobbkezükkel visszaveszik. Példa erre az is, hogy a községek és városok háztartásit súlyosan megterhelték a betegápolási hozzájárulással. Peidl Gyula: A másik probléma a munkanélküliség kérdése. A Smith-jelentés szerint 32.000-re rug a munkanélküliek száma. Ez a szám a szak-