Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-15 / 119. szám

1925 október 15. DELMAGYARORSZAG 3 — Rá kell mutatni a kormány adópolitikájá­val kapcsolatban a forgalmi adók fokozatos visszafejlesztésére. A kormányban él a köteles ség tudita az adtzókkal szemben. (Zaj a bal­oldalon.) Peldl Gyufa: Tetteket kérünk. ,A munkanélküliséget kihasználják", Bethlen Islván gróf miniszterelnök: Ami a munkanélküliség kérdését illeti, Magyarorszá gon, sajnos, nagy a munkanélküliség, ha nem is akkora, mint tibb külföldi országban es mint ahogy a képviselő ur feltételezi. — Ami a munkanélküliséget illeti, a mun­kanélküliség Jelenségeit a szociáldemokrácia propaganda célokra igyekszik kihasználni. (A szélsőbalo'da'on állandó zajongással kisérik a miniszterelnök beszédét.) Ne tulozzuk a kér­dést, ezzel nen segítünk a bajon. Dolgozzunk helyes adatokkal és teljesítse egyformán min­denki a kötelességét az adózás terén is. Eze­ket a problémákat fokozatosan kell megoldani, egyik napról a másikra megoldani lehetetlen. Az ország akkor lesz egészséges, ha ezekről a kérdésekről már nem kell beszélni. Peidl Gyu­lának abboz az indítványához, hogy a bánya­üzemek kérdését tűzzék napirendre, hozzájárul, de nem olyan formában, hogy már a holnapi ülésen tárgyalják, hanem tűzzék valamelyik leg­közelebbi ülís napirendjére. Peidl Gyula személyes kérdésben válaszol a mi­niszterelnöknek. « — Ha — úgymond — a miniszterelnök azt mondja, hogy a szakszervezeti tagok száma aszerint emelkedik, amint fokozódik a munkanél­küliek száma, mert a munkanélküliek, hogy se­gélyt'kapjanak, belépnek a szakszervezetbe, ha a miniszterelnök ilyen kijelentést tesz, akkor ő föl­mentve érzi magát az alól, hogy a neki imputált demagógia vádja ellen védekezzék. Bnross János beszéde. Baross János csatlakozik Peidl Gyulának a demokratikus blokk nevében előterjesztett napi rendi Javaslatához. Kénytelen foglalkozni az­zal a hangnemmel, amelyben a minisiterelnök "Szíven meg'ámadta az ellenzéket. (N^y zaj.) ÍW a cselédjével beszélheti ~;ődt-Harrach Tihamér: Sokkal naevotfb csöndben hallgattuk mi Pddi Gyulái, mim önök a miniszterelnököt. Baross János: Peldl Gyula közismerten az ellenzék egyik legobjeklivebb tagja, akiről még az ellensége sem mondhatja, bogy agresszív, vagy demagóg. Meggyőződhetett Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök a mai pártközi értekez­leten is arról, hogy az ellenzék hivatását a leg komolyabban fogja fel. A miniszterelnök jónak látta Peidl Gyulát demagógnak nevezni. Bethlen István gróf miniszterelnök a fejét csóválja. Baross János: A miniszterelnök tételezze fel az ellenzésről, hogy abszolút jóhiszemű ellen­zéki politikát folytat ezekben a nagy kérdések­ben, amikor szociális kataszlrófá előtt állunk. A mohácsi visz utáni áilopotban van az or szág, nemcsak földaraboltság tekintetében, de a nyomor is olyan, amilyen a mohácsi vész után volt. A munkanélküliek szántáról nea vitázom, de el kell ismerni, bogy ba a munkanélküliek számarányában javulás is állott be, ez nem azért történt, mintha több munkaalkalom volna Magyarországon, hanem mert a szakmunkások javarésze már kivándorolt. A talpraállás had­serege itthagyja az orszigo*. A külföldön min­denütt magyar munkásokkal találkozhatunk. A parlament bosszú szünete után sajnálattal nél­külözzük a kormány javaslataiban azt a ma­gas koncepciót, amelyre az ország lalpraállitá­tásához szükség volna. Hozzájárul Peidl Gyula napirendi Indítványához. Az elnök ezulán megállapítja, hogy Peidl napirendi indítványa a házszabályokba üikizik, mert a házszabályok értelmében csak olyan indítvány tűzhető napirendre, amely kellően elő van készítve. Minthogy a Peidl javaslatá­ban felhozol! tárgyak előkészítve nincsenek, az indítványt szavazasra sem teszi fel. A Ház az elnik napirendi javaslatát fogadja el. Ezulán áttérnek az interpellációkra. Gyirki Imre mondja el a mult ülésszakról elmaradt interpellációját a Beniczky-ügyben. A kormány tagjai közül egyedül Pesthy Pál tartózkodik a teremben. (Az érdekes interpellációt lapunk más helyén kiziljük.) Ma döntenek az uj pénzegységről. Elejtik a 20.000-es forint és a 14.500-as arany koronás tervet. — Ms, csütörtökön tart ülést a szanálási bizottság. — A kormány már kedden tárgysltatni akarja a nemzetgyűléssel az uj pénzegységről szóló javaslatot. (Budapesti tudósitónk telefonfelentése.) A sza­nálási bizottság csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja ülését, amelyen Bud János pénzügy­miniszternek az uj pénzegység bevezetéséről szóló javaslatát fogják tárgyalni. A javaslat előadója, örffy Imre nemzetgyű­lési képviselő ma az újságíróknak a következő nyilatkozatot lette: — A kormány azért terjeszti a szanálási bizottság elé az uj pénzegytég bevezetéséről szóló javaslatot — mondotta —, hogy annak politikai vonatkozásait is letárgyalják a kép­viselők. A szanálási bizottságban az összes parlamenti pártok képviselve vannak s igy a Kormánynak módja lesz arra, hogy a valutareform pénzügyi és közgazdasági vonatkozású részeit is tisztázhassa a különböző pártállásu politiku­sok meghallgatásával. — A szanálási bizottság természetesen hatá­rozatot nem hozhat, miután az csak vélemé­nyező tényező. — Bizonyos — folytatta Örffy —, hogy a 10000 es és a 12500-as oszlószám közölt lesz ma döntés. Más helyről vett megbízható értesüléseink szerint a megoldásnak tervezett 20 000-es forin­tot és a 14 500-as aranykorona tervét elejtik, miután ez a magas pénzegység csak az árak nagyarányú emelkedését eredményezné. Az aranykorona bevezetésétől azonban főleg aziri Is el kell tekinteni, mert ez a pinzegység a valorizáció gondolatát túlságosan előtérbe helyezni. Amint a szanálási bizotlság véleményt mon­dott a beterjesztett tavaslatról, a kormány nyom• bnn dönteni fog s igy a javaslatot minden vali­szlnüség szerint még pénteken a pénzügyi bi­zottság elé kerül, agy hogy kedden ezt már a nemzetgyűlés plénuma tárgyalhatja. Csütörtökön öt megnyílik a szeged éves szünet után kikindai vonal. Beszámolt ínnak idején részletesen a Dél• magyarország arról, hogy a kereskedelmi és iparkamarák kezdeményezesére tárgyalások in­dultak meg a szeged—kikindsi vonal megnyi­tásának ügye ügyében. A kérdés fontosságát belátta nemsokára a szerb kormány is és mint még emlékezetes, körfilbelQI három hét előtt konkrét tárgyaláaok indultak meg Szegeden a két állam kiküldöttei között. Napokig tartottak a tárgyalások, amelyeknek eredménye az lett, bogy a magyar és szerb delegátusok megálla­podtak abban, hogy 9t éves szünet alán vissza­adják a forgalomnak a kikindai vonalat. A vonsl megnyitásának időpontját október tizen­ötödikében határozták meg. Megállapodtak abban ts, hogy Kikindáról közvetlen összeköttetés lesz Pancsova felé. Ezen az értekezleten még nem lehetett megállapodást létesíteni az európai fontosságú temesvári vonal megnyitásának kérdésiben, mert ebben az ügy­ben elöször meg kell dllopodnbk a szerb és román kormányoknak egymás között. Illetékesek Jelentős haladásnak fogták fel a kikindai vonal ügyében kötött megállapodást is, mivel ezt tartották az első lépésnek, amely ulái most már az egész temesvári vonal megnyitásának kell kivetkeznie. Miután pedig a szegedi megáll ipodást rati­fikálták, a vonilt az eredeti megállapodás ér­telmében csütörtökön ieggel adják át a forga­lomnak. Az első vonatot reggel 6 óra előtt in­dítják útnak. Ünnepélyes megnyílás nem lesz, mivel ezt arra az siralomra tartják, amikor a telfes temesvári vonalat adják majd át ismit a forgalomnak. A rendőrség már megtette a szükséges in­tézkedéseket a siöregi határállomás ügyében. Egyelőre minden baj nélkül fog menni a do­log, de éppen olyan nehézkes rendszerrel, mint a röszkei állomáson. A szőregi határállomás rtndöri kirendeltségének vezetője dr. Vldák Jó­zsef rendőrfogalmazó lesz. Egyelőre nagy for­galmai nem várnak, mert hiszen a köiönség az első Időben tartózkodik az uj vonalak elöl, másrészt pedig a kikindai caatiakozások csak egy irányba tendálnak. A Jövőben minden kényszeregyezségi ügy az ügyészség elé kerül. h szegedi ügyészség minden régi ügyet is átvizsgál bünügyl szempontból. -- " szeregyezségi ügyet küldje át hozzá az eljárás be­fejezése után, annak megbirálására, hogy nem merült e fel olyan momentum, amiből azt lehet következtetni, hogy itt bűncselekmény is fent fo­rog. Ha esetleg már az egyeszségi eljárás tartama alatt is tesznek egyesek feljelentést, ugy ebben az esetben arra kéri a törvényszéket az ügyészség, hogy azonnal küldje át hozzá az iratokat, hogy hivatalból azonnal megináitsa a bünváái eljárást. Értesülésünk szerint ez a jövőben minden eset­ben meg fog történni, mináen ügy átkerül az ügyészségre. Az ügyészségnek egyébként az a terve, hogy ez az intézkedés nemcsak a jövőben felmerülő ügyekre szól, hanem megkívánnak vizs­gálni minden régi kényszeregyezsegi ügyette bűn­éi legutóbbi Időben csökkenő tendenciát mutat az uj kényszeregyezségek száma, de a legutóbbi hónapokban más események adódtak a kényszer­egyezségekkel kapcsolatban, amelyet most meg­világít az ügyészség átirata a törvényszékhez. Arról van ugyanis szó, hogy egyes esetekben egyes hitelezők nem csak, hogy nem fogadják el az ajánlatot, hanem élénken kifakadnak az egyez­séget kérők ellen, mondván, hogy nyerészkedni akartak az egész ügyön és csupán ezért kérték meg a kényszeregyezséget. Azt hangoztatják egye­sek, hogy némelyek bűnös spekulációból kértek egyezséget, vagy pedig vétkes könnyelműség me­rült fel a hitelezők pénzének felhasználásában. Igy kihasználták a hitelezőket és jelentős anyagi ha­szonnal végzik ezt a manővert. Néhány olyen eset adódott is már a szegedi törvényszéken, amikor persze azonnal megindították a bűnvádi eljárást. Most azután a szegedi ügyészség átiratban arra kérte fel a törvényszéket, hogy mindegyik kény­ügyi szempontbol. Igy minden ügy az ügyészség elé kerül es nem lehetetlen, hogy olyan esetben is bűnvádi eljárás indul majd, ahol hozzájárultak r « L?J.I Pl. - _ az egyezséghez a hitelezők is. Fokozatosan épül fel a csengelei tüdőbetegszanatórium. Megírta a Délmagyar ország, hogy az elmúlt hónap közepén dr. Fáy Aladár népjóléti állam­titkár és dr. Rhode János, az országos munkás­biztosító pénztár igazgatójának vezetésével hely­szini szemle volt a város csengelei erdejében az ott létesítendő tüdőbetegszanatórium ügyé­ben. A helyszíni szemle eredményéről dr .Pálfy József kormányfötanácsos, a szegedi munkás­biztosiló pénztár miniszteri biztosa most tett részletes Jelentést a város tanácsának. A jelentés szerint a helyszini szemlén a bi­zottság a város képviselői által megjelölt erdő­részlet fenyőfákkal szegélyezett déli fekvésű, körülbelül másfél holdnyi kiemelkedő tisztását és a körülötte fekvő területet egyhangúlag al­kalmasnak találta a tüdőbetegszanatórium pa­villon-rendszerű épületeinek elhelyezésére. Az orvosi tudomány mai megállapítása szerint ugyanis a tüdőbetegeket lehetőleg abban a környezetben és olyan klimatikus viszonyok között kell gyógykezelni, mint amilyenekbe állandóan tartózkodik. Alföldi szanatóriumra tehát éppen ugy szükség van, mint hegyvidé­kire. A csengelei 140 holdas erdő kiválóan al­kalmas tehát az alfö!di tüdőbetegszanatórium elhelyezésére. Rhode János kijelentette a hely­szini szem'e u'án, hogy az országos munkás­biztosító pénztár lölipiti a szegedi szanatóriumot

Next

/
Thumbnails
Contents