Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-15 / 119. szám

ára 2000 koron», DHMiYARORSZÁG CMtkasxtóségi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MMtSakónyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11, Telefon 306. Myaadai Petőfi Sándor-sugárut I. szám Telefonszám 15-34. Ecbhardt és Cuza madarai. Hosizu szünet u'án a nemzetgyűlés (egnap kudte meg ismét munkásságát. A legtermé­szetesebb az vofna, hegy iljen ritki tikatom­mal a Irp első hasábját annak a programnak szenteljük, melyet az űléit írefce'őzö párköii értekezleten a miniszterelnök előterjesztett, vagy hogy horoszkópot állítsunk fel a következő Clfsszak munkásságára nézve. Sajnáljuk, hogy nem leheljOk. Sokkal fontosibb tárgyunk vin, az i nemzetköti maddrvonulási kongresszus, amelyet október elején Brdipesfen tartottak s amelynek előadói közölt szerepeltek a lipok hiradáia szerint Eckbardt Tibor, a magyar nemzetgyűlés tagja és Cuza jaisyi egyetemi tanár, a román antiizemitizmus veiére. A tudományos világ erről a természettudo­mányi lárgyn kongresszusról eddgelé nem vett tudomást. Munkásságának eredményét a nem­zetközi kongresszusok szokásos szabályai sie­rint nem teiMk közzé a szaklapokban. Hogy egyáltalán megtartóiták, azt csak Cuza pro­fesszornak egy félig gúnyolódó nyilatkozata pattantotta ki, mely szerint októberben részt­vett Budapesten a madarak vdndorldsdval fog­lalkozó ornithologtat kongresszuson. Utána egy szerény kis nyilatkozat jelent meg a fajvédők soványra összeaszott orgánumában, hogy tény­leg tartottak egy remze közi antiszemita kong­ressiujt Budapea'en, amelyen a budapesti faj­védők oláh és egyéb szövetségeseik részvételé­vel megállapították a magyar antiszemitizans követendő progrimját. Ei a tényállás, amely ma mír az egész saj­tót foglalkoztatja és rövideien interpelláció for­májában a nemzetgyűlés elé is kerül. Eckbardt Tibor urnák, aki annak a politikának volt han­gos záulóhordozója, amely senkit sem isméit elég magyarnak, baciak nem a fajvédelem egyedül űdvözitö tanaira esküdött, alkalma nyí­lik, hogy résileteíen nyililkozbassék a Cuza nrral folytatolt tárgyalásokról és esetleg azok­ról a testvéri tle kezésekröl is, melyek a ro­mán antiszemiták vezérével kölölt fegyverbarál­lágot megpecsételték. Nem szeretnénk, ha félreértenének bennün­ket. Egyáltalában nem akarjuk senkinek sem azt a jogát kétségbevonni, hogy antiszemita legyen. Semmiesetre sem tartjuk ugyan az antiszemitizmust erénynek és azt a programot, amely okosabb hiányában a visszavonás szí'á­sában látja az államférfiúi bölcseségnek a ne­továbbját, de hát éppen annyira nem lehet megtiltani, mint a hasmenést. Azt sem tartjuk valami rettenetes cselekménynek, ha borközi állapo'ban valaki kisüti, hogy Szent István ki rály bizonyára a zsidók tanácsára négyeitette föl Kupa vezér', a turáni gondolat őszinte és lelkes képvise'Cjét. Igenis fontos kérdésnek tartjuk ellenben, ba egy magyar nemzetgyűlési képviselő bármily kérdésben összeszövetkezik, vagy paktumot köt Cuza úrral, a román köz­életnek ezzel a hirhedt alakjával. Cuza professzor ugyanis nemcsak antiszemita vezér, hanem egyúttal vezére annak az irtó­hadjáratnak is, amely az elszakított és Nagy­Romániába bekebelezett részeken a magyarság ellen folyik. Cuza nevéhez fűződik a magyar­ellenes iskolaprogram kidolgozása és a nagy­váradi magyar iskolák bezárása. Cuza találta ki, hogy az erdélyi részeken élő zsidók külön nemzetiségnek tekin'endők, akik fölállíthatnak héber iskolákat, ha akarják, vagy járhatnak az oláh iskolákba, de a magyar iskolákat nem látogathatják. A könnyek, melyek az erdélyi magyarság szeméből hullanak, látván gyer­mekeik elolábosodását és egy évszázados ma­gyar kuliurának a pusztulását, nem idegenek Cuza működésétől. Nem tudurk olyan fontcs nemzetközi érdeket elképzelni, amely elég erős legyen ahhoz, hogy ernek az irányzatnak a képviselőjével magyar Szeged, 1925 október 15, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétkSznap 2000 kor,, vasár- és ünnepnap 3000 korona. 1. évfolyam, l.B. szám. po'ilikusok leüljenek egy asztalhoz, mindaddig, mig az erdélyi magyarságnak jajkiállátnál hsn­gosabb sóhajtásai vídkfnt hangzanak át a trianoni halárokon. És ha valaki mégis Ieűl velük, az legkevésbé lehet Eckbardt Tibor, aki arnak idején tiltakozott a tiianoni béke aláírása ellen és irkább ki akarta tenni az országot a megszállás megpróbáltatásainak, semhogy a magyar delegátusok aláírása ott szerepeljen a békekötésnek az okmányán. Amit ugyanis most cselekedett, mikor azokkal rendezett mtdár­vorulási kongresszust, akiknek egész exiszten­C'ája a isidólon kívül a magyarság üldözésére volt felépítve, rem lehel egyéb, mint elismerése anrak az álkpo'nak, Í melyet Tiianonban éppen a Cuzák és társaik működése szerint reánk kényszeriteltek. Nem tudjuk, hogy Eckbardt Tibor, akinek külpolitikai pályafutása elég különös görbéket tűntet fel, mit fog válaszolni, ha a nyi t szinen szóváteszik legújabb midarászati kirándulását és Cuza vezér budapesí szereplétét. Aligba h'sszük azonban, hogy olyan értelmű meg­állapodás ól tudjon beszámolni, mely az erdélyi magyarság sotsának jebbraferdulását garantálja. A magyarságról az antiizemi'a nekilendülés tevében alkalmasint elfeledkez'ek. Vagy talán vannak olyan politikusok is ebben az ország­bin, akik először antiszemiták és csak azután magyarok ? Nem sikerül péntekig befejezni a locarnoi konferenciát. (Budapesti tudósítónk telt fon jelentése.) Locarnoból jelentik: A jogi szakériők ma egész nap és egész éjjel tanácskoztak és igy is valószínűtlen, hogy a rendelkezésre álló két nap alatt elkészülhetnek munkájukkal. A londoni szakértői konferencia ugyanis csak a nyugati paktumra vonatkozólag dolgozott ki tervezetet és a Locarnoban fölvetett uj eszmék ennek gyökeres megváltoztatását teszik szük­ségessé. Nrgyon nagy munkát ad a jogi szakértőknek a fölmerüli uj kérdések formába öntése. Nem hiszik, hogy a konferenciát pintekig befejezni lehessen. Locarno hatásáról nyilatkozott Bethlen a kormánypártban mondott beszédében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) A kor­mánypárt mai értekezletén Bethlen litván gróf miniszlerelnök nagy beszédet fartott, i melyben ezeket mondotta a locarnoi konferenciáról: — S: ólni akarok azokról a feladatokról — mondotta a minisztereit ök —, amelyek­nek teljesitéte nélkül ennek a kormánynak és a kormánypártnak küldetése nem volna teljes. A tok az irtekezisek, amelyek Locarnoban most folynak, sorsdöntő jelentőségűek, nemcsak az ott risztvevő államokra, hanem égisz Európára nézve. Arról v;n szó, hogy megteremtsenek egy olyan alapot, amely hosszabb időre biztosit ja Európa nyugalmát és fejlődésképességét. Nem tudjuk, hogy hofy fognak ezek a tárgyalások végződni. Ha kedvezően végzfdnek, akkor a magyar külpolitikának és a mi tevékeny­ségűnknek uj utat kell keresnie. Arra kell tö­rekednünk, hogy nemcsak formailag, hanem de fac o is a magyar nemzet egyenlősége újból ts hetyreálltttassik. — Ebből kifolyólag kell, hogy ennek oz or­szágnak közállapotát, közgazdasági életét, kul­turális intézményeit és közszellemét ugy meg­gyógyítsuk, hogy abból a szempontból méltó és egyenrangú ellenfeleik legyünk az európai népeknek. Ezután elsorolta a kormány programját és külön hnngsulyozta a kulturális szükségletek kielégítését. A beszédet a kormánypárt nagy tetszéssel fogadta. 1926-ban véget ér a szanálás. Megszűnik a hitbiromány. — A valutareform késik. — A polgári szabadságjogok és a kisebbségi kérdés. Mit tárgyalt a pártközi konferencia? (Budopesii tudósítónk telefon jelentése.) A nem­zetgyűlés munkarendjének megállapítására ma Scltovszky, a nemzetgyűlés elnöke pártközi kon­ferenciát hivolt ötsze. Az értekezlet céljáról Scitovszky Béla elnök tájé­koztatta a megjelenteket, majd Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette a nemzetgyűlés munka­rendjét. Mindenekelőtt előterjesztette az egyes tár­cák javaslatait, melyeket az alatt az idő alatt tár­gyalnának le, amig a költségvetés a bizottság előtt van. Ezután a miniszterelnök nagyfontosságú kijelen­téseket tett a szanálással kapcsolatban. Hangoz­tatta, hogy a szanálási program a jövő évben le­jár és 1926 ban a maga részéről teljesen véget is akar vetni a szanálásnak. Evégből szükségesnek tartja, hogy a jövő évi 1926—27. évi költségvetést kora tavasszal letárgyalják, hogy mire a szaná­lási évnek vége lesz, már kész költségvetésűnk legyen. A miniszterelnök ezután tájékoztatta a pártközi konferenciát a kisebb tőrvényjavaslatokról. Baross János szólalt fel elsőnek a miniszter­elnök után. A kisebbségi kérdést tette szóvá, majd a hitbizományokról szólt. Kárhoztatta a kormány lanyha politikáját a kisebbségi kérdéssel kapcsolat­ban és kérte a hitbizományi házhatározatok tör­vényjavaslat alapjában való beterjesztését arra vonatkozóan, hogy a hitbizományi törvényt meg­változtassák és a hitbizomány intézményét általá­ban megszüntessék. Bethlen Istvárr gróf miniszterelnök kijelentette, hogy a kisebbségi kérdésre a legjobb alkalmat fogja kiválasztani, hogy a Népszövetségnél közbe­lépjen. Ami a hitbizományi kérdést illeti, a kor­mánynak is az az álláspont]?, hogy a mai lati­fundiálls hitbizományi rendszert fentartanl nem lehet és a kormánynak a hitbizományi törvény megváltoztatására vonatkozó javaslata már mun­kában van. A kormány maga akar ezzel a kér­déssel iniciative a nemzetgyűlés elé lépni. Ugrón Gábor felszólalásában a valutareform és a valorizáció kérdésében óhajtott felvilágosítást, tekintve, hogy ezeket nem látja naptrendre tűzve. A miniszterelnök kijelentette, hogy mindkét kér­dés munkában van. A valutareformot illetően meg­jegyezte, hogy az osztószám még nincs eldöntve és ezért késik a javaslat benyújtása. Rupert Rezső a polgári szabadságjogok érdeké­ben szólalt fel. Kérte ezeknek a jogoknak sürgős kodifikálását, annál is inkább, mert sem képviselő, sem más ellenzéki ember a falrn már nem járhat anélkül, hogy csendőrök ne volnának a nyomában és különféle közigazgatási zaklatások ne zúdulná­nak rá. Kijelentette Rupert, hogy a kisebbségi kér­dés megoldásának is feltétlenül hátrányára van az ahogyan nálunk a szabadságjogokat kezelik.

Next

/
Thumbnails
Contents