Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-01 / 107. szám

2 DELMAGYARORSZAG 1925 október 1. A franciák kivonultak Sueidábél, de győzelmi kommünikét adtak ki. Páris, szeptember 30. Az Echo de Paris jelen­tése szerint Sueidából a franciák ismét kénytele­nek voltak kivonulni. Gamelln tábornok távirata ugy tüneti fel a dolgot, mintha szándékosan vo­nult volna Musseifrara vissza, de rossz hatást tesz, hogy a tábornok győzelmi kommüniké után fel­adja azt a várost, amelyért heteken át harcot folytat. Liautey marsall lemondásának elfogadása alkal­mával a minisztertanács sajnálkozásának adott ki­fejezést Liautey elhatározása fölött, nem zárkóz­hatik el azonban ama kényszerítő okok elől, amelyeket a marsall már 1923-ban és 1924-ben felhozott. Egyben az ország háláját nyilvánította a marsallnak azért a nagy civilizatorius munkáért, amelyet Marokkóban az utóbbi hónapok zavarai közepette is tanusitott odaadással és erővel vég­zett Pétain vezeti az uj francia támadásokat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Párisból jelentik: Fezből érkező jelenlések szerint 14 francia zászlóalj és 20 üteg nehéz tüzérség előnyomulást kezdett meg, hogy megtisztítsa azt a vonalat, amelyet a francia előőrsöknek sikerült elérniök. A hadmüveletek előreláthatólag két napot vesznek igénybe és azokat Pétain tábornagy személyesen vezeti. Bauer osztrák szocialista vezér nyilatkozik Vágiék letartóztatásáról. Bécs, szeptember 30. Dr. Bauer szociáldemokrata vezér az Arbeiter Zeitungban nyilatkozatot közöl, amelyben, mint annak a bizottságnak egyik tagja, amelynek az lett volna a hivatása, hogy kiegye­zést hozzon létre a magyar szociáldemokrata párt vezetősége és a szocialista ellenzék, az úgyneve­zett Vági csoport között (amely célt nem érték el), a Vági csoport jellege tekintetében a következő benyomásról számol be: — Ismerem a kommunistáknak azt a módszerét, hogy a szocialista pártok kebelében kommunista sejteket alakitanak. Minden bizonnyal lehetséges az, hogy ilyen sejtek a Vági-csoport kebelében is voltak, lehetséges, hogy az ö szervezetükben is voltak burkolt kommunisták. Ez egész bizonyos, nem Igaz azonban az, hogy az egész csoport kommunista volt. Ugyanezt a benyomást, amelyet én szereztem, az egyeztető bizottság többi tagjai is magukkal hozták, amint ez a bizottság határo­zatából kiderült. Az internacionale egyeztető ak­ciója sajnos, eredménytelen maradt. — Hogy a Vági-csoport végül is mint párt ala­kult meg, nagyon súlyos hibának tartottam. Ennek ellenére meg vagyok győződve arról, hogy a magyar rendőrségnek az a beállítása, mintha az egész csoport tudatosan a kommunistáknak tett volna szolgálatot, csupán rendőri fogás. A Budapesten letartóztatott munkások között Két­ségtelenül sok jó szocialista van, akiknek a kom­munistákhoz tudatosan semmi közük sincsen. Bauer fenti nyilatkozatára vonatkozólag illetékes helyen kijelentették a Magyar Távirati Irodának, hogy Bauernak amaz állitása, hogy a rendőrség kitalálása az, hogy az egész Vagi párt fedező szervezete a kommunisták magyarországi pártjá­nak, önkényes állitds. Hogy az itt elő­állítottak közül egyetlenegy, beleértve Rákosi Má­tyást és Weinbergert is, nem részesült még a leg­kisebb fenyegetésben sem, azt azóta illetékesek megállapították és az Bauer részéről semmi egyéb, mint inszinuáciö. A bekövetkezendő főtárgyalás, amely teljesen nyilvános jellegű lesz, dokumen­tálni fogja a következőket: „Hogy a rendőrségen az előállítottakat a leghumánusabb bánásmódban részesítették", hogy a rendőrség politikai csoportja jóval Rákosi Mátyás elfogatása előtt informálva volt a legkisebb részletekről és amikor az embere­ket behozták, az összegyűjtött tények bizonyítékai­nak súlya alatt valamennyien beismerő vallomást tettek, minden külső kényszer nélkül. Bécsben ma megkezdték a Burgszinházban történt politikai gyilkosság btinpörének tárgyalását. Bécs, szeptember 30. Ma kezdte meg a bécsi esküdtszik Melpomena (Mencia) Carnlcia bün­pSrének fötárgyaláiát, amelyet a vádlott beteg­sége miatt ismételten el kellett halasztani. Men­cia Cirniclu tudvalevően ez év május 8-án a Burgszinházban a Peer Gynl, előadása al­kalmival megölte a macedóniai Pantzát. Az ügyészség emiatt orgyilkossás címén emelt ellene vádat. Elmondta, hogy Paniia iránt olt­hatatlan gyülölelet érzett, mert a micedón sza­badság ellenségéi látta benne. A vádirat felölrasásának befejeztével hozzá­Don Carlos, spanyol infáns Irta: Juhász Gyula. 1. Az infánsnő rózsáját a szél kikapta a királyi gyermek kezéből és az Escurial tavába sodorta. Ugyancsak ez a szél a nyílt tengeren megsemmi­sítette a büszke, hódító nagy armadát. Deus afflavit et dissipati sünt. Victor Hugo gyönyörű legendája jut eszembe, ha Don Carlosra gondolok. A véres és komor spanyol történet e tragikus rózsáját az idők szele két század múlva egy nagy német és egy nagy olasz költő Íróasztalára sodorta és a szomorú sorsú és gyászos végű királyfi újjászü­letve, megifjodva és megszépülve kezdette meg im­már örökkévaló második életét. 2. Mert a költészet hatalmasabb és győzelmesebb, mint az élet. És igazabb. Ki volt a história Don Carlosa? Nem lehet felőle egészen bizonyosat tudni. Neszfogó szőnyegek és kárpitok, titkos ajtók és süllyesztők, homályos alkóvok és rejtelmes ka­marák zárják el öt a kortársak és az utókor slől. Abbé de Saint Réal történeti műve inkább novella és Schiller is, Alfieri is belőle merítettek. Mis Don Carlost látunk a jezsuiták könyveiben és mást a jeles Seigneur de Brantôme írásában. Ugy vagyunk vele, mint Attilával és Könyves Kálmánnal, hogy magyar példákat idézzünk. Pedig Don Carlos a világ akkori történetének középpontjában volt. Apja, II. Fülöp. Spanyolország, Németalföld, Burgund, Milano, Nápoly, Szicília királya, rengeteg gyarmat ura a nagy Charles Quint fia. Ez a szikár és zordon ember, ez a száraz fanatikus spanyollá és katolikussá akarja tenni az egész világot Az ö uralkodása alatt indul hódító útjára Lopez de Recalde társasága, aSocietasJesu, az Ecclesia Militans páratlanul megszervezett rohamcsapata. Az ő uralkodása alatt lesz rabbá és koldussá a szabad és gazdag Németalföld, amely­nek népét tűzzel-vassal irtja a kegyetlen hóhér, Alba hercege és amelynek legjobb fiait, legszebb hőseit, Egmontot és Hoornt vérpad várja, Orániai Vilmosát pedig a fölbérelt orgyilkos golyója. II. Fülöp sötét tekintetében is van valami Örült Johanna csöndes tébolyából és valószínű, hogy Don Carlos beteg testében sem volt egészséges lélek. Tragikus gyermekség után tragikus ifjúságot ér. Már szüle­tése anyja életébe kerül és első szerelmé', amely utolsó szerelme lesz, Erzsébetet, II. Henrik francia király leányát tulajdon apja flti el tőle. Akit ö hit­vesének akart, az mostohaanyja lesz. Ugy látszik, Don Carlos infáns politikai ellenfele is volt atyjá­nak és a németalföldi szabadságmozgalommal ro­konszenvezett. Az apai zsarnokság mindenféle zsarnokság ellen tüzelte és lázította. Albát se tudta elviselni. Körülbelül az a titkos tragédia (családi és po­litikai egyben) zajlott le ekkor az Escurialban, a madridi udvarban, mint amely századok multán a bécsi Burgban és a mayerlingi lakban semmisített meg egy nagyratörő, lángoló és fiatal életet. Don Carlos börtönben pusztult el és kétszáz évig várt a kripta mélyén, amig két köllö azt nem harsogja feléje: Kelj föl és Járj győzelmesen a világ végezetéigI Mert te leszel a szabadság és haladás harsonája, minden forradalmak élesztő kovásza, minden bilincsek tördelője, minden el­nyomott panasz és sóhaj kikiáltója: Djn Carlos, spanyol infáns 1 3. Aranjuezi szép napoknak immár Örökre vége . . . A nagy francia forradalom földalatti moraja már megkezdődött, amikor az ifjú Schiller Don Car­losát (négy évi küzdelmes munka után) befejezte. Három dráma volt már mögötte, a Haramiák, a Fiesco és az Ármány és szerelem. Ezeket még mind prózában irta. (De milyen szárnyaló és har­sogó prózában 1 Emlékezzünk csak Moór Károly nagy magánbeszédeire, a Fiesco pátoszára, Lady Milford és Ferdinánd szóharcára!) Don Carlos Schillernek első verses drámai költeménye. Jam­kezdett a bíróság a csontig lesoványodott, be­teg vádlott kihallgatásából. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, Így válaszolt Meneia Cunicíu: — Igen. Ezután hozzákezdett vallomásához. Elmondta élettörténetét. Ezután az ügyész bejelentette, hogy Panlza Katalin, a meggyilkolt bolgár po­litikus hugi, nem lelent meg a tárgyaláson, mert még mindig beteg. Ai asszony ugyan­csak megsebesült a gyilkos merénylet alkal­mával. A mai tárgyalás ezzel befejeződött. Csicserin Berlinbe is ellátogatott. (Budapesti tudóstlónk telefonjelentése.) Berlin­ből jelentik: Csicserin mi meglátogatta Luther kancellárt és Stresemann külügyminiszteri, ali Csicserin tiszteletére ebédel adott. Cticserin a birodalmi kancellárral ezután Wiesbadenbe utazott. Németországot nem terheli erkölcsi felelősség a háború miatt. Washington, szeptember 30. Frank Slmonds, az ismert amerikai külpolitikai publicista a háborúért való felelősség kérdéséről szólva azt irja, hogy Németország csak részben felelős a háborúért. Németország felelőssége abban van, hogy a német katonai tényezők az orosz moz­gósitásban jogosulatlanul a háborúnak de faclo való kitörését láíták és nehogy veszélyezfessék a Schliffen-féle tervet, átadták az azonnali had­izenetet Oroszországnak. Ez azonban hiba volt, mert szakértők, maga Falkenhayn Is, azon a nézeten vannak, hogy Némo'.ország nyugod­tan várhatott volna még egy, vagy kél napig anélkül, hogy biztonságát túlságosan kockáz­tatta volna. Erkölcsi felelősség azonban Nemetországot nem terhelt, mert nemcsak a birodalmi kancel­lár és a kormány akarták, mint most kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható, a békét fentartani, de a német katonai körök fenlemli­tett állásfoglalását tekintve az orosi mozgósítás után elkerülhetetlennek tartolták a háború tény­leges kitörését. Az az állítás, hogy Németország az 1914 es Európában egyedül volt felelős a háborút megelőző puskaporos hangulatért, a történelmi kutatás előtt szintén nem állhat már meg, hanem nyilvánvaló abszurditás. Mind Németország, mind más európai hatalmak 1914. előtt nem háborúra, hanem saját biztonságuk megóvására törekedtek. Ezért helytelen azt állí­tani, hogy Németország erkölcsileg felelős a háború kitöréséért. bikus és dithirambikus. Egy Szent láz fűti az egész hatalmas müvet: az emberiség és a sza­badság szerelme. A politikai és vallási szabad­ságért egyszerre száll sikra ez a rőthaju, sasorrú, nyilt tekintetű fiatal zseni. Don Carlosa a spanyol Sasfiók, aki nemcsak a maga kalitkájának rácsait rázza, tépi, de minden elnyomott és lealázott nép bilincseit is. A költő mellé álmodja a nemes és bátor Posa márkit, az uj eszmék szeplőtlen szentlélek lovagját, aki a reakció kérdésére, hogy mit akar, egy élet vallo­másával vágja oda: A gondolat szabadságát, uramI Schiller maga nem szánta szinpadra e drámát és az mégis a világot jelentő deszkákon is em­berül megállotta helyét és most a filmre is elju­tott, hogy a velasqjezi és graecoi pompa, fény, pazar keretében válts a uj valóra rajongó költök ragyogó álmait 4. A'fieri arcképét nézem, e fenkölt homlokot, e sasorrot, e nyilt és lángoló tekintetet, igen, Schil­ler testvére ő, a Filipo költője. (Nem tudom, Mus­solini és a többi Mussolini szereti-e Alfieri Don Carlosról szóló tragédiáját, amelyet Schillerrel egy időben irt és amely a zsarnokság és önkény, az erőszak és elnyomás ellen villámlik és mennydörög fönségesen, mint egy görög hérosz.) De Schiller Don Carlosában van egy mondat, amely tul politikán, tul tragédián, tul histórián és tul mindenen az élet legmélyebb, fájdalmasan szép és erős igenlését hirdeti nekünk: Az élet mégis oly szép, ó királynői Igen, az élet mégis oly szépl Hiába van reak­ció, börtön, szenvedés, nyomor, gonoszság, buta­ság, kin és halál, az élet mégis oly szép! 5. Conrad Veidt pedig, a művész, eszményein schilleri alak. Lélek és szellem árad belőle, rejtel­mesen és nemesen. Intellektuális művész. A legritkább jelenség mostanában!

Next

/
Thumbnails
Contents