Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-01 / 107. szám

Í925 október !. DELMAOYARORSZAQ 8 Aggasztó gondjai vannak Romániának. A párisi békék hatásai. — Magyarország és azomizédaí. Az egyik ismert s a legtekintélyesebbek közi tartozó berlini lap, a Vossische Zeitung tudósítója, Hellig Brúnó tollából érdekes cikket közOl Magyarországról és szomszédairól. A cikk egyes adatai ismeretesek a magyar újságolvasó közönség előtt, de vannak benne igen érdekes, sőt szenzációs uj adatok s éppen ezért közöljük bővebb kivonatban : A békeszerződés folytán hárommillió magyar kertit idegen uralom alá. A hárommillió magyar túlnyomó része a mai Magyirország halárain él, tehát közvet énül az anyaország varázskörében. Tekintve ennek a népnek példátlan szívósságát és ismeretesen fanatikus hazafiságát, ezek az erös magyar kisebbségek súlyosan nehezednek Csehszlovákiára, Jugoszláviára és Romániára és olyan politikai problémát jelentenek, amely asszimilálődással aligha lesz valaha megoldható. A legnagyobb terhet ebből a szempontból Románia vállalta, éppen az az ország, amely legkevésbé rendelkezik államalkotó képességekkel. Erdélyben a románok közé beékelve, zárt ejységben a székelyek élnek, a legtiszább magyarok, de ez a kisebbség, amelyet „be kelle't kebelezni", nem volt elég a románokmk, hanem hogy néhány messze nyugaton fekvő románlakta faluval egyesülhessenek, egy széles magyar csíkot is elfoglaltak olyan városokkal, mint Kolozsvár és Nagyvárad — amelyeket „Szent Islvdn koronája gyöngyének" neveztek — és a tizenhárom magyar szabadsághős vérével megszentelt Arad. Ezek a hódítások semmi esetre sem tették boldoggá Romániát s az európai helyzet ujabb alakulása csak szaporíthatja gondjaikat. Bukarestben attól tartanak, hogy a nyugati biztonsági megállapodás Európa egész eddigi hatalmi rendszerét felborithatja. Amint ugyanis Franciaország biztonságban érzi magát a Rajns-vonalon, nem áll iöbbé érdekében a kistntántot védeni és ez magára hagyatva nem lesz abban a helyzetben, hogy Romániának mai határait biztosithassa. Romániának e»t az aggodalmát csak megerősíti az a sietség, amellyel Csehszlovákia döntőbizottságot ajánlóit fel Németországnak, amit Bukaretben az első lépésnek tekintenek a kisántánt likvidálása felé. A biztonsági tárgyalások birére a román kormány Villányi bukaresti magyír követ utján bizalmas tárgyalást kezdett a magyar kormánynyal és a csehek berlini lépése után a román kormány, ha nem is hivatalosan, tárgyalási ajánlóit fel a magyar kormánynak. Anglia állítólag azt ajánlotta Romániának, hogy egy tekintélyes terület visszaadása árán — amelybe Szatmdr, Nagykároly, Nagyvárad és Arad is beleesne — szerezze meg biztonságát. Románia azonban, állítólag ezek nélkül a városok nélkül ajánlóit fel területet, amit azonban Magyarország még tárgyalások alapjául sem fogadott el. Románia helyzete ilyen körülmények között igen súlyosnak mondható. Keletről a vörös irredenta szorítja, amely Besszarábiit nem bocsátja meg neki és a bolsevista agitáció már annyira előrthaladt, hogy Romániának rövidesen minden árat meg kell adni Magyarország barátságáért, vagy legalább Is semlegességéért. Ezenfelül a belpolitikai belyzet sem oiztató és a liberális román kormány minden eszközt kimerít az elégedetlen és a siov jetügynökök állal felbujtott paraiztság fékentartásár*. A magyarok merev magatarfása folytán Románia állítólag ujabb kísérletet tett, hogy magának Franciaország tdmogogatásdt — bármily áron is — biztosítsa. Ez egy ujabb biztonsági szerződés lenne, amelynél fogva Frarciaország Romániát egy orosz támadás esetén fegyveresen támogat j», azzal a feltétellel, bogy az egész román hadsereg francia parancsnokság alá kerQI. Ezt a szerződést azonban a román kormány nem meri a parlament elé terjeszteni mert az ellenzék azzal vádolja, hogy nem annyira az orosz támadástól való féle'emről van szó, mint inkább nagyszabású üzletekről, miután a hadifelszerelést már fóelőre szállítaná Franciaország, ami viszont a kormányelnöknek busás províziói jelent. Jellemzi a keleten uralkodó bizonytalanságot az a marseillesi scocialisfa-kongresszuson felmerült híresztelés if, hogy Magyarország semlegességi, vagy pláne szövetségi szerződést kötött a szovjettel, egy eietleges orosz—román háborúra. Még jellemzőbb azonban, hogy ett a híresztelést Magyarországon éppen a nacionalista szélsőségesek fogadták rokonszenvvel. Erdélyért — mondják — még az ördöggel is siabad szövetkezni. A hivatalos Magyarország mindezekkel a híresztelésekkel, találgatásokkal és eshetőségekkel szemben mélységesen hallgat. Csak éppen arra tesznek gyenge célzást, hogy Bethlen miniszterelnök érdeme, ha Magyarország, amely külpolitikai szempontból még néhány hét előtt egy nagy nulla volt, ma már igen fontos tényezője a helyűt további kialakulásának. Pénteken a minisztertanács elé kerül a fizetés- és státusrendezés. zottság ezeknek a kereteknek megfelelően osztotta fel az egyes minisztériumokban szükséges tisztviselők számát. Bud János pénzügyminiszter az elmúlt héten tárgyalta az egyes minisztériumok státusrendezését. A pénteki minisztertanácson terjeszti elő Bud jános pénzügyminiszter a fizetés-és státusrendezés ügyében végzett munkálatainak eredményét. Budapest, szeptember 30. Vértessy Sándor államtitkár — mint Ismeretes — a legutóbbi miniszlertanácson ismertette a takarékossági bizottság őszi munkaprogramját, amelyen elsősorban a tisztviselők fizetés- és státusrendezésének kérdése szerepel A takarékossági bizottság megállapította azt a keretet, amely magában foglalja az egyes minisztériumokban megtartandó szükséges létszámot. A minisztériumok kebeléből alakult státusrendező btMMWMMMMMMWMMMMMMMMMNIM^^ Pénteken nyitják meg a locarnoi konferenciát. Angol, sőt német lapok élessn támadják Stresemannt. — „Stresemann politikája kudarcot vallott." <fi} (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisből jelentik: A francia delegáció pénteken indul Locarnoba, hogy ott a külügyminiszterek konferenciájának megnyitásán jelen lehessen. Briand külügyminiszter és Berthelot tábornok az utat autón teszik meg. Páriából jelentik: A Times „Német manőver" címen hosszasan foglalkozik Németország nagyköveteinek a válaszjegyzék átadása alkalmával telt kijelentéseivel és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a német külügyi politika drágán fizethette volna meg ezen lépését, ha a szövetséges hatalmakat a megegyezés gondolata nem töltötte volna el olyan mértékben, mint az megnyilvánult. A berlini lapok megállapítják, hogy a német külpolitikának ezen baklövése alkalmas lett volna arra, hogy a németek helyzetét a locarnoi konferencián meglehetősen győngitse. Stresemann politikája teljes kudarcot váltott és alkalmas lett volna arra, hogy felelőssé tegye a világ előtt azokért a súlyos eseményekért, amelyek bekövitkezhettek volna. Három halálos itélet és hat évi börtön után fölmentették a kémkedéssel vádolt Székely-Schwartz Józsefet. Két francia detsktiv jelentése Széksly „kémkedéseiről", a Mars-téri laktanya ötven gépfegyveréről és az orgoványi éjszakák borzalmairól. — Öt év után derült kf, hogy alaptalanul vádolták meg a szegedi fiatalembert, — »A két tanú haragból jelentette fel Székelyt«. A háromszor halálra itélt fiatalembert fölmentették és szerdán szabadlábra került A kecskeméti, orgoványi és izsáki véres éjszakák borzalmas emléke elevenedlek meg a szenzációsan érdeket és megdö:b:nlö, főbenjáró kémkedési bünflgy során, amelynek szálai még arra az időre nyúlnak vissza, amikor Szegedet francia csapatok tartották megszállva, a fővárosban és a vidéken pedig különítmények gyilkos egyéni akciói javában tomboltak. Kétszeres halálbüntetéssel járó kémkedéssel vádolták meg — mint még emlékezetes a nyilvánosság előtt — Székely-Schwartz fózsef szegedi fiatalembert. A legkülönbözőbb bíróságok háromszor ítélték halálra, már-már a kivégzés reggele következett be, de a mai uapen három halálos ítélettel feje fölött és majdnem hat évi súlyos fogság után a honvédtörvényszék negyedik és szenzációs ilélele következtében kiszabadult — ártatlanul. Erről a páratlanul álló kémkedési bűnügyről — amely éppen ugy lekötötte a jogászi és katonai körök figyelmét, mint a beavatottak lélekzetvisszafojtó érdeklődését — a Délmagyarország munkatársa a következőkben számolhit be: 1920 január 27-én kezdődik ez az ügy, amikor a szegedi katonai hatóságok a hozzájuk érkezett jelentések alapján letatóztatták SzékelySchwartz Józsefet, akit a franciák javára való kémkedéssel gyanúsítottak. A fiatalember vizsgálati fogságba került. A katonai ügyészség nemsokára vádiratot adott ki ellene. Ebben azzal vádolták meg Székelyt — aki a Szegeden lévő francia hadtestnél mint detektív volt alkalmazásban —, hogy a francia katonai hatóságoknak olyan jelentést adott, amely szerint a franci.'k megszállása idején a Mars-téri laktanyában a nemzeti hadsereg ötven gépfegyvert rejlett el, befalazással. A vádiratnak volt egy második pontja is és ebbe kapcsolódik bele az orgoványi és izsáki éjszakák borzalma. E vádirat szerint ugyanis a francia hatóságok Kecskemét és környékére küldték ki Székeiy-Schwarlzol. Székelynek állítólag az lett volna a feladata, hogy az Orgoványon és Izsákon abban az időben elkövetett bűncselekményeket nyomozza ki. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Székely le is folytatta a nyomozást és ennek eredményéről be is számolt a franciáknak. Jelentésében a kecskemétkörnyékl gyilkosságokért egyrészt bizonyos közigazgatási szerveket, másrészt a nem• zeti hadsereg egyes szerveit tette felelőssé. E« a gyanú Székely két társának, fung Ferencnek és Bach Lipótnak feljelentésire alapalt, annak s két embernek feljelentésére, akik ugyancsak a franciák szolgálatában működlek, mint detektívek. A főbenjáró kétsrerea kémkedési üjyben három ízben tartott tárgyalást a hadbíróság és a fiatalembert három izben Ítélték halálra. A tárgyalásokat mindig Szegeden tartolták meg, tekintettel a nagyizánu tsnuri. Az első főtárgyMást a hidoszlály bíróság Apáthy Jenő alezredes-hidbiró vezetésével folytatta le, amely Székelyt bűnösnek mondotta ki mind a két vádpontbsn és kémkedés büntette miatt kötél általi halálra itélie. Felebbezés folytán a legfelsőbb honvédtörvényszékhez került az ügy, amely az első ítéletet megsemmisítette és aj tárgyalást rendelt el. A második főtárgyalás« egy évvel később tartották meg Mondada Jenő ömsgy-hsdbiró vezetése alatt. Ez alkalommal ugyancsak bűnösnek mondták ki és halálra ítélték másodszor is. A legfelsőbb hiditörvényszék ezt az ítéletet is megsemmisítette és bizonyos irány-