Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-01 / 107. szám

Ara 2000 korona. MAGYARORSZÁG •nrkassttséjii Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MtotBakónyvUr (i Jegy iroda: Dugonics-tér 11. Teleion 306. • i Petőfi Sándor-sugárat 1. szám Telefonszám 10-34. Szeged, 1925 október 1, CSÜTÖRTÖK Előfizetési Irak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és Bnnepnap E000 korona. I. évfolyam, lu7. szám» A parlamentárizmus válsága A legnagyobb politikai ajándék, amelyet az európai kontinens Angliától kapott, a parlamentárizmus volt. Lényege ennék a parlamentáriznrosnak ai volt, hogy a kormányzottak beleszólhassanak sonuk intézésébe, No taxation without representatlon, — ne Ifgyen adóztatás képviselet nélkül. E»t a parlamenfárizmust a tizenkilencedik század második felének liberálizmuáa fej'eszttlfe naggyá. Törlérete állandó felfelé emelkedésnek a vonalában haladt a világháborúig. A vi ághábr ru a parlamentárizmus fejlődését derékban törte ketté. Jöttek a parlamentek megkérdezése nélkül kibocsájtott háborús szükségrendtlelek, a háború után pedig Eurípaszerte a burkolt és nyilt reakció. Oroszországban a csecsemő korát élő pailamentet megölle a bolsevizmus. Olaszországban a néhai szocialista-vezérből diktátorrá emelkedett Mussolini uj államelméletet hirdet, melynek saikalatos pontja, hogy a magát füléit képviseleti rendszernek a fascizmus lép a helyébe. Ezeknek és más hasonló jelenségeknek láttára a népképviseleti iendszernek legőszintébb hivei is tépelődni kénytelenek, hogy vájjon a páriáit enlárizmus tényleg nem élte-e már lut önmagát. Ezek az aggodalmak mindenesetre túlzottak. A parlamentárizmus életképességét már sokszorosan bebizonyította és ha talán revizora is szorul egyes vonatkozásaiban, semmiesetre sem jutott el odf, hogy a haláláról kelljen beszélni. Mindenesetre azonban a válságnak, még pedig általános válságnak a periódusát éljük. Ebből a válságból kell majd a jövő népképviseletének megísz'ult és az állami élet irányítására alkalmas formában kiemelkedni. A parlamentárizmus válságának mindenfelé a legjellemzőbb tünete, hogy a parlamentek elvesztették a lehetőséget arra, hogy a nép akart t megnyilvánulásának igizi képviselői legyenek. Egyes államokban a kormányok a választási erőszak eszi özeinek, vagy e ő zakóit vá'asztáii rendnek az alkalmazásával hoztak léire kezelhető többségeket, másutt a diktátorok közvetlenül a parlamenteket fenyegették meg a feloszlatással arra az esetre, ha nem hajlandók a diktalu'a eszközéül odaadni magukat. A ha'alom, sőt még a törvényalkotás hat«Ima is, a parlamentekről a korma yokra tolódott át. Formailag ma is a parlamentek hozzák a (örvényeket, de lörvéryalkotási joguk tényleg merő formalitássá zsugorodot Csszr. Egész Európában soha annyi örvéryt nem hoztak, mint mostanában. Ez a törvényalko'ási düh, melyet a mindent megrendszabályozás áramlatának lehelne nevezni, olyannyira megy, hogy egyes államokban már törvényegyeztetö minisztériumokat kel elt szervezni, hogy legalább külsőleg rendet (eremlsenek az egymásnak ellenimondó töt vények között. De a törvények kilenctizedrészben olyanok, hogy csak a kormányoknak az omnipotenciáját növelik. A törvények nem intézkednek, hanem felhatalmazást adntk a kormányoknak az intézkedésre. A törvények rugalmasak. Feljogosítják például a kormányt, hogy x összegtől y ősszegig terjedhető dijakat állapítson meg valamely jogosilványnak az engedélyezésénél. Hatalmat adnak a kormánynak, hogy a sajtószabadságot és gyülekezési jogot tetszése szerint kezelhesse, hogy belátása szerint elrendelhesse a kiféleles állapotot. És ha ezt nem is térnék meg a (örvények, a kormányok szempontjából az ssm volna baj, hiszen a legutolsó esztendők (apasztalatai mindenült megmutallák, hogy a törvényeken legkönnyebben a kormányok tehetik tul magukat. De nemesek a Mussolinik, Kemál pasák, Primo de Riverák, Leninek és a burkolt abszolutizmus módszereivel dolgozó kormányok a parlamentárizmus veszedelmei, hanem a veszedelem a parlamenteknek az össze é'elében is rej ik. Tagadhatatlan, hogy az Ssszes parlamentiknek a nívója a háború ita végzetes módon les:ál!t. A régi pirit menti életnek tiszteletreméltó ahkjai mindenült egy lelünni lá'sió politikai korszaknak u'o'só mohiká; jai gyanánt állanak annek a tömegnek közepette, mely bent ül ugyin a paris mentek ben, de magától a népképviseleti eszmétől idegen és az állsmi élet orgarikus felfogásának a magaslatára fel emelkedni nem (ud. A régi parlsmenfáiizmusnak e visszamaradt nrgyjsiból mindenfitt bál tányokst csinállak, brgy megfosszák őkt( nélui politikai súlyúknak érvényesítésétől. Kétségtelen, hogy a báboru u'án egy reakciós hullám söpöri végig egész Európán. Tünetri ennek az agretsziv és a más nyelvet beszélők legelemibb jogait 1« elkobozni iksró türelmetlen mcionalizmus, egyik oldalon a fegyverke zfs és másik o'dalon az önvédelem jogának megtígtdása, a felekezei türelmetlenség és numetui clsusus, az okfatás szabadságának béklyóba I ölése, az egyelemek lealacsonyilása rgy politikai rerdszer usjály hordozóivá, a jogszolgáltatás és közigazgatás megfertőzése, ami ellen a Népszövetség nem nyújt orvoslást a kiset bségek panaszaira, a kormány-abszolutizmusnak ki'erjcdíse a városokra és egyéb önkormányzati testületekre. Ma ezeknek a testületeknek tz önkormányzala is paródiává alacsoryodott. Ahogy a kabinetek öreg madarai énekelnek, Éppen ugy csipognak a közgyűlések helyiérdekű fiókái. Mindezek a jelenségek egy általános politikai tételnek a megállapítására és igazolására alkalmasak. A reakcióvá elfajult konzervativizmus nem tud megjelelő légkört teremteni a parlamentárizmus számára. Meghamisítja a népképviseletnek tartalmát é« lealacsonyítja a színvonalát. A parlamentek csak a liberálizmusnak és szabadságnak levegőjében tudnak élni, virágozni és tudják feladatukat betölteni. A reakció a polgári jogegyenlőségnek és szabadságnak ellensége, polgári j gegyenlőség és szabadság nélkül pedig nincsen igaii népképviselet és parlamenlát izmus. Az ut a meghamisított alkotmányos é'et helyreállításihoz és az igazi pnlamentárizmus megteremtéséhez egész Európában a mai reakciónak letörésén keresztül vezet. •MMMMMMWMAM^^ Coolidge elnök veszi kezébe a francia-amerikai tárgyalások vezetését. (Badopesti tudósítónk telefon Jelentése) Washingtonból jelentik: Wlmton ma délelőtt a franciaamerikai adlsságrendező-büolfság ülése u'án kijelentette, hogy bár a tárgyalások már több pozitiv eredményre vezettek, aj ónban megegyezésről mig szó sem lehet. Ehhez a nyilatkozathoz Caillaux hozzátette, hogy véleménye szerint a teljes megegyezés rövid időn belül sikerülni fog. Newyorki pénzügyi körökben srámolnak azzal, hegy Coolidge elnök személyesen veszi kezébe at intciativát és a tárgyalásokat eredményre vezeti. A belügyminisztériumban uj választásokra készülődnek. A kisgazdák elégedetlensége miatt a kormány kész a Házat feloszlatni és uj választásokat kiírni. — Meskó és a csizmások végleg leszámolnak az egységes párttal. — Megerősítik a Bethlen külügyminiszterségéről szőlő hiit. (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök hivatalbalépése és az a körülmény, hogy a Budapesten lakó képviselők nagyrésze már hazaérkezett, a politikai élet meglehetősen mozgalmassá vált. Klubélet ugyan még nem alakult ki, azonban a képviselők, különösen az ellenzékiek, élénk megbeszéléseket folytatnak azokról az eshetőségekről, amelyeket a politikai élet most meginduló kampánya hozhat. Változatlanul tar ja magát az a hír — amelyről az elsők közt számolt be a Dilmagyarország —, hogy rövid időn belül sor kerül a kabinet rekonstrukciójára és különösen az az értesülésünk tclálkoiik a legnagyobb érdeklődéssel, amit különben ma a kormány félhivatalos lopja is megerősített, hogy a külügyi tárcát Bethlen miniszterelnök veszi át. Mi már a kormánypárti körökben sem tagadják, hogy a szé'EŐ polüikii elemek meglehetős poi.'ciót nyerlek, amihez természetesen nagymértékben hozzájárul az a körülmény, hogy a kisgazdák egyes pénzügyi intézkedések miatt ismét elégedetlenkednek, sőt újból azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a kormánnyal szemben elfoglalt álláspontjukat revízió alá vegyék. Ezen akciót elsősorban a Meskó-csoport és a kisgazdák úgynevezett csizmás csoportfa kezdte meg. Ai elégedetlenkedő képriseők még s nemzetgyűlés Összeillése elítl összejönnek Budapesten és nincs kizár?*, hogy a kormánypárthói való kiifpfsük mellett Jognak dönteni. A kormánypártban ugyan bíznak abban, hogy Moyer János földmiveléiügyi miniszternek most is, mini már többször, sikerülni fog a kisgazdák letzerelése, ezzel izemben Meskó Zoltán, tki tegnap váratlanul Budapestre érkezett, abban bizik éi ezen véleményének kifejezési is adott, hogy ez alkalommal véjleg sikerül maid a kisgazdákat a k ormi nj párt tói elidegeníteni. A politikai helyzet ma meglehetősen zavaros és azt a kormány szempontjából is kritikusnak itélik meg, mert a nemzetgyűlésen a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem pártjának egyes frakcióival is szembe fogja magát találni. Teljesen komoly helyről, ahol a helyzetet minden I alisszamögötti vonatkozásával együtt aleposan ismerik, munkatársunkat ugy informálták, hogy amennyiben a kormány a nemze!gyülés összeDlísének első idejében olyan nehézségekkel találná mogát szembea, amelyeket elveinek sértetlensége mellett áthidalni nem tudna, az esetben nem riadna vissza a nemzetgyűlés feloszlatásának gondolatától sem és ax újév első napjaira uj választásokat írna ki. Bár munkatársunk informátorunk elölt rámutatott arra a körülményre, hogy az ország mai hangulata erősen a kormány ellen nyilvánul meg, tehát a kormány szempontjából nem volna racionális a választások elrendelése, informátorunk mégis fenntartotta ezen értesülését és kijelentette, hegy a belügyminisztériumban máris történt intézkedés arra az esetre, ha a választások kiírásának szüksége bekövetkeznék. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise éjjel 2 órakor.) Ma félhivatalosan közölték a sajtóval, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a közel jövőben átveszi a külügyminisztérium vezetésit.