Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-01 / 107. szám

Ara 2000 korona. MAGYARORSZÁG •nrkassttséjii Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MtotBakónyvUr (i Jegy iroda: Dugonics-tér 11. Teleion 306. • i Petőfi Sándor-sugárat 1. szám Telefonszám 10-34. Szeged, 1925 október 1, CSÜTÖRTÖK Előfizetési Irak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és Bnnepnap E000 korona. I. évfolyam, lu7. szám» A parlamentárizmus válsága A legnagyobb politikai ajándék, amelyet az európai kontinens Angliától kapott, a parlamen­tárizmus volt. Lényege ennék a parlamentáriz­nrosnak ai volt, hogy a kormányzottak bele­szólhassanak sonuk intézésébe, No taxation without representatlon, — ne Ifgyen adóztatás képviselet nélkül. E»t a parlamenfárizmust a tizenkilencedik század második felének liberá­lizmuáa fej'eszttlfe naggyá. Törlérete állandó felfelé emelkedésnek a vonalában haladt a vi­lágháborúig. A vi ághábr ru a parlamentárizmus fejlődését derékban törte ketté. Jöttek a parla­mentek megkérdezése nélkül kibocsájtott há­borús szükségrendtlelek, a háború után pedig Eurípaszerte a burkolt és nyilt reakció. Orosz­országban a csecsemő korát élő pailamentet megölle a bolsevizmus. Olaszországban a né­hai szocialista-vezérből diktátorrá emelkedett Mussolini uj államelméletet hirdet, melynek saikalatos pontja, hogy a magát füléit képvise­leti rendszernek a fascizmus lép a helyébe. Ezeknek és más hasonló jelenségeknek láttára a népképviseleti iendszernek legőszintébb hivei is tépelődni kénytelenek, hogy vájjon a páriá­it enlárizmus tényleg nem élte-e már lut ön­magát. Ezek az aggodalmak mindenesetre túlzottak. A parlamentárizmus életképességét már sokszo­rosan bebizonyította és ha talán revizora is szorul egyes vonatkozásaiban, semmiesetre sem jutott el odf, hogy a haláláról kelljen be­szélni. Mindenesetre azonban a válságnak, még pedig általános válságnak a periódusát éljük. Ebből a válságból kell majd a jövő népképvi­seletének megísz'ult és az állami élet irányítá­sára alkalmas formában kiemelkedni. A parlamentárizmus válságának mindenfelé a legjellemzőbb tünete, hogy a parlamentek elvesztették a lehetőséget arra, hogy a nép akart t megnyilvánulásának igizi képviselői legyenek. Egyes államokban a kormányok a választási erőszak eszi özeinek, vagy e ő zakóit vá'asztáii rendnek az alkalmazásával hoztak léire kezelhető többségeket, másutt a diktátorok közvetlenül a parlamenteket fenyegették meg a feloszlatással arra az esetre, ha nem hajlandók a diktalu'a eszközéül odaadni magukat. A ha'a­lom, sőt még a törvényalkotás hat«Ima is, a parlamentekről a korma yokra tolódott át. Formailag ma is a parlamentek hozzák a (örvényeket, de lörvéryalkotási joguk tényleg merő formalitássá zsugorodot Csszr. Egész Európában soha annyi örvéryt nem hoztak, mint mostanában. Ez a törvényalko'ási düh, melyet a mindent megrendszabályozás áram­latának lehelne nevezni, olyannyira megy, hogy egyes államokban már törvényegyeztetö minisz­tériumokat kel elt szervezni, hogy legalább kül­sőleg rendet (eremlsenek az egymásnak elleni­mondó töt vények között. De a törvények kilenc­tizedrészben olyanok, hogy csak a kormányok­nak az omnipotenciáját növelik. A törvények nem intézkednek, hanem felhatalmazást adntk a kormányoknak az intézkedésre. A törvények rugalmasak. Feljogosítják például a kormányt, hogy x összegtől y ősszegig terjedhető dijakat állapítson meg valamely jogosilványnak az engedélyezésénél. Hatalmat adnak a kormány­nak, hogy a sajtószabadságot és gyülekezési jogot tetszése szerint kezelhesse, hogy belátása szerint elrendelhesse a kiféleles állapotot. És ha ezt nem is térnék meg a (örvények, a kor­mányok szempontjából az ssm volna baj, hiszen a legutolsó esztendők (apasztalatai min­denült megmutallák, hogy a törvényeken leg­könnyebben a kormányok tehetik tul magukat. De nemesek a Mussolinik, Kemál pasák, Primo de Riverák, Leninek és a burkolt abszo­lutizmus módszereivel dolgozó kormányok a parlamentárizmus veszedelmei, hanem a vesze­delem a parlamenteknek az össze é'elében is rej ik. Tagadhatatlan, hogy az Ssszes parlamen­tiknek a nívója a háború ita végzetes módon les:ál!t. A régi pirit menti életnek tiszteletre­méltó ahkjai mindenült egy lelünni lá'sió po­litikai korszaknak u'o'só mohiká; jai gyanánt állanak annek a tömegnek közepette, mely bent ül ugyin a paris mentek ben, de magától a népképviseleti eszmétől idegen és az állsmi élet orgarikus felfogásának a magaslatára fel emelkedni nem (ud. A régi parlsmenfáiizmus­nak e visszamaradt nrgyjsiból mindenfitt bál tányokst csinállak, brgy megfosszák őkt( nélui politikai súlyúknak érvényesítésétől. Kétségtelen, hogy a báboru u'án egy reakciós hullám söpöri végig egész Európán. Tünetri ennek az agretsziv és a más nyelvet beszélők legelemibb jogait 1« elkobozni iksró türelmet­len mcionalizmus, egyik oldalon a fegyverke zfs és másik o'dalon az önvédelem jogának megtígtdása, a felekezei türelmetlenség és numetui clsusus, az okfatás szabadságának béklyóba I ölése, az egyelemek lealacsonyilása rgy politikai rerdszer usjály hordozóivá, a jog­szolgáltatás és közigazgatás megfertőzése, ami ellen a Népszövetség nem nyújt orvoslást a kiset bségek panaszaira, a kormány-abszolutiz­musnak ki'erjcdíse a városokra és egyéb ön­kormányzati testületekre. Ma ezeknek a testü­leteknek tz önkormányzala is paródiává ala­csoryodott. Ahogy a kabinetek öreg madarai énekelnek, Éppen ugy csipognak a közgyűlések helyiérdekű fiókái. Mindezek a jelenségek egy általános politikai tételnek a megállapítására és igazolására al­kalmasak. A reakcióvá elfajult konzervativizmus nem tud megjelelő légkört teremteni a parla­mentárizmus számára. Meghamisítja a népkép­viseletnek tartalmát é« lealacsonyítja a színvo­nalát. A parlamentek csak a liberálizmusnak és szabadságnak levegőjében tudnak élni, virá­gozni és tudják feladatukat betölteni. A reakció a polgári jogegyenlőségnek és szabadságnak el­lensége, polgári j gegyenlőség és szabadság nélkül pedig nincsen igaii népképviselet és parlamenlát izmus. Az ut a meghamisított al­kotmányos é'et helyreállításihoz és az igazi pnlamentárizmus megteremtéséhez egész Euró­pában a mai reakciónak letörésén keresztül vezet. •MMMMMMWMAM^^ Coolidge elnök veszi kezébe a francia-amerikai tárgyalások vezetését. (Badopesti tudósítónk telefon Jelentése) Washingtonból jelentik: Wlmton ma délelőtt a francia­amerikai adlsságrendező-büolfság ülése u'án kijelentette, hogy bár a tárgyalások már több pozitiv eredményre vezettek, aj ónban megegyezésről mig szó sem lehet. Ehhez a nyilatkozathoz Caillaux hozzátette, hogy véleménye szerint a teljes megegyezés rövid időn belül sikerülni fog. Newyorki pénzügyi körökben srámolnak azzal, hegy Coolidge elnök személyesen veszi kezébe at intciativát és a tárgyalásokat eredményre vezeti. A belügyminisztériumban uj választásokra készülődnek. A kisgazdák elégedetlensége miatt a kormány kész a Házat feloszlatni és uj választásokat kiírni. — Meskó és a csizmások végleg leszámolnak az egységes párttal. — Megerősítik a Bethlen külügyminiszterségéről szőlő hiit. (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Beth­len István gróf miniszterelnök hivatalbalépése és az a körülmény, hogy a Budapesten lakó képviselők nagyrésze már hazaérkezett, a poli­tikai élet meglehetősen mozgalmassá vált. Klub­élet ugyan még nem alakult ki, azonban a képviselők, különösen az ellenzékiek, élénk megbeszéléseket folytatnak azokról az eshető­ségekről, amelyeket a politikai élet most meg­induló kampánya hozhat. Változatlanul tar ja magát az a hír — amely­ről az elsők közt számolt be a Dilmagyar­ország —, hogy rövid időn belül sor kerül a kabinet rekonstrukciójára és különösen az az értesülésünk tclálkoiik a legnagyobb érdeklő­déssel, amit különben ma a kormány félhivatalos lopja is megerősített, hogy a külügyi tárcát Bethlen miniszterelnök veszi át. Mi már a kormánypárti körökben sem ta­gadják, hogy a szé'EŐ polüikii elemek meg­lehetős poi.'ciót nyerlek, amihez természetesen nagymértékben hozzájárul az a körülmény, hogy a kisgazdák egyes pénzügyi intézkedések miatt ismét elégedetlenkednek, sőt újból azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a kormánnyal szemben elfoglalt álláspontjukat revízió alá ve­gyék. Ezen akciót elsősorban a Meskó-csoport és a kisgazdák úgynevezett csizmás csoportfa kezdte meg. Ai elégedetlenkedő képriseők még s nem­zetgyűlés Összeillése elítl összejönnek Buda­pesten és nincs kizár?*, hogy a kormánypárt­hói való kiifpfsük mellett Jognak dönteni. A kormánypártban ugyan bíznak abban, hogy Moyer János földmiveléiügyi miniszternek most is, mini már többször, sikerülni fog a kisgaz­dák letzerelése, ezzel izemben Meskó Zoltán, tki tegnap váratlanul Budapestre érkezett, abban bizik éi ezen véleményének kifejezési is adott, hogy ez alkalommal véjleg sikerül maid a kisgazdákat a k ormi nj párt tói elide­geníteni. A politikai helyzet ma meglehetősen zavaros és azt a kormány szempontjából is kritikusnak itélik meg, mert a nemzetgyűlésen a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem pártjának egyes frakcióival is szembe fogja magát találni. Teljesen komoly helyről, ahol a helyzetet minden I alisszamögötti vonatkozásával együtt aleposan ismerik, munkatársunkat ugy informál­ták, hogy amennyiben a kormány a nemze!­gyülés összeDlísének első idejében olyan ne­hézségekkel találná mogát szembea, amelyeket elveinek sértetlensége mellett áthidalni nem tudna, az esetben nem riadna vissza a nemzet­gyűlés feloszlatásának gondolatától sem és ax újév első napjaira uj választásokat írna ki. Bár munkatársunk informátorunk elölt rá­mutatott arra a körülményre, hogy az ország mai hangulata erősen a kormány ellen nyilvá­nul meg, tehát a kormány szempontjából nem volna racionális a választások elrendelése, infor­mátorunk mégis fenntartotta ezen értesülését és kijelentette, hegy a belügyminisztériumban máris történt intézkedés arra az esetre, ha a válasz­tások kiírásának szüksége bekövetkeznék. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise éjjel 2 órakor.) Ma félhivatalosan kö­zölték a sajtóval, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a közel jövőben átveszi a külügyminisztérium vezetésit.

Next

/
Thumbnails
Contents