Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-13 / 92. szám

Ara 3000 korona. MAGYARORSZÁG InrklUtöSigl Deák Fcrciic-U, 2. TdefOIl 13-33. Kiadóhivatal, f uuiikicoi aian. c.(jj uvuayia iiajvcu w.uw ausn ouua^coica MMOakOnyvtái és Jegyiroda: Dugonics-tér U. Telefon 806. Szeged, 1925 Szeptember 13, VASARNAP é» vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., RyaMdai Petőfi Sándor-sugárut 1. szám Teletonazám 16-34. o ' r 7 vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 92. szám. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten Levél Bethlen Istvánhoz. Miniszterelnök ur! Ai ö.i sajtóirodája örömet jelent, ami nem sokat szokott vele megeini. Mindenkinek öröm az. hogy Bethlen István egészséges éi friss jó egészségben „átveszi hivatala vezetésit". Azét a hivatalét, amelynek nem mindegy, hogy hogy vezetik. A betevő falatunk, a mindennapi kenyerünk, az éjszakai álmunk, a holnapunk, a gyerekeink jövője függ tőle. Miniszterelnök ur, nem mindenki ért egyet as On politikáiéval ebben az országban, est valószínűleg még akkor se hinné el On se, ha a saját sajtóirodája jelentené, de abban min­denki egyetért, hogy nehéz volna ma valakit találni, aki átvehetné Oatől ,a hivatala vezeté­séi". Ha jól, ha rosszul van igy, On annyi csomót kötött az ország életének összeguban­colódott fonalán, hogy aion más el nem iga­zodik s azokat as ön kezének kell kioldani. Azért öröme mindnyájunknak, hogy az Ön keze megint erfis s Ö.1 azzal megint aktivitásba kezd... A: az hogy, bocsássa meg Kegyelmes urunk, hogy egy pont helyett hármat tettünk a mondat után, az aktivitás elé mégis némi nyugtalanko­dásial nézQnk. Ont elhatározása elölt három nappal QOmbös Gyula látogatta meg Inke­pusztán s noha ez a hir csak tendenciózus ki­találás volt, mint az Ön sajtóirodája megállapí­totta, mégis sokan vannak, akik azt hiszik, hogy »mikor önnel a szegedi ellenforradalom­ban szerzeit barátja mártott egy tálba, akkor önnel a gyűlölet politikájának vezére is baráti poharat koccintott. Az On szabadágának utolsó napjaiban, éppen akkor, amikor On elhatározta, hogy újra aktivitásba lép. Miniszerelnök ur, mi tudnánk önnek aján­lani valamit, amivel ugy lehetne megkezdeni az aktivitáat, hogy az orsrig igazán az ön tábo­rába állna, nemcsak a sajtóiroda szerint, hanem a valóságban is. önnek csak egy beszédet kel­lene elmondania az egységes párt első érte­kezletén. Ezt a beszédet: — A világhistória nem ismer olyan helyzetet, mint amilyenben mink vagyunk. Háborút má­sok is vesztettek már el, Jobban, mint mink, de semmi náció még igy «1 nem vesztette ma­gát. Legyözött nemzeteket máskor is Ítéltek már halálra, de minket sj'nte a gyözök védelmeznek Omagunktól, mert ha azoktól nem tartanánk, már mind elvagdostuk volna egymás nyakát. Kiélve, mignyusvv, szétszaggatva voltunk már máskor is, de befelé ennyire elvadulva még soha. A tatárjárás után csak egy magyart kelleti bóhérpsilossal négyfelé vágni, mert emberhúst mért, — hol lehetne elegendő hóhért kapni, ha mindenkinek igy kellene bűnhődnie, aki öt magyar esztendő óta embervadászaiban és emberhuskimérésben bűnös volt? — Talán most már meg is állhatnánk. Mint ahogy a foetus az anyaméhben végigéli faja egész őstörténetét, a mai magyarság végigszen­vedte mindazt a rémséget, amelyek még a mi idegeinkbe is átöröklődött borzadással kínozták as előttük Járt generációk átbujdosott nappalait és átijedezett éjszakáit. Dante poklának önzés köreit bejártuk és most már a legfenéken sls­tergűnk. Már mindenki le van leplezve, már miadenkiről tudja mindenki, hogy fujt hideget is, meleget is, mikor mi volt a divat, — hát mit akarunk még egymáatól? Már mindenkinek van régi barátja, akitől elfordítja az uccán a fejét, két-három-négy esztendő óta, most már maga sem tudja miért és már mindenkinek be­szüntette valaki a köszönést, akit pedig soha­sem bántott az életben. Már n!nc« család, ahol vagy egyszer, vagy másszor ne kellett volna valakit félteni; már nincs hivatal, ahol kenyeret­pajtások vésztörvényszíket ne Öltek volna egy­más fölött; már nincs iskola, abol ártatlan gyerekek bélyeget ne sütöttek volna egymás homlokára: a te »píd gazember! Sajtó, mflvé­szét, templom, minden forrás, ahová a lelkek ssom;u nyája] inni Járnak, meg van mérgezve és beundoritva. A sárkányfogak, amelyekből gyfllOleterdő sarjad fel még az utánunk Jövő ivadékok átkául is, már el vannak vetve, be ii boronálva s ugy meggyökeresedve, hogy gyökér­hajszálaik már a pokol dágványaiból azivják a táplálóétól. — Mi van még hátra, kedves képviselőtár­saim és plrthiveim: Nem volns-e már id-je mindenkinek arra gondolni, hogy kegyelmet adjunk egymásnak mindannyian, nem hazafi­ságból, nem keresztényi szeretetből, hanem merő cudar okos önzésből: kiti magamagáért, az aszonyáért, az öreg szülőjéért, a bölcsős gyerekeéri? Nem tölgyek vigyünk, senyvedi kis fűszálak, azok is, akik a Irgerősebbek köz­tűnk s csak egymáshoz simulva menekülhet nek meg. Mert ha még széjjeltbb hullunk, az olyan széthullás lesr, hogy többet az Isten se rakhat össze bennűnke*. Ha egymásba nem fo­gódzunk, válogatás nélkül elvisz az ördög vö­röset, fehéret, ébredőt, kommunistát, kisgazdát, nagy bankárt, csirkefogót, szentet s nem is vá­rat magára sokáig, ciak az e'ső kenyértelen, lüzelőtlen téli hónapig. Ha az okosság nem, szólaljon meg végre bennünk az ösztön. Égő erdő­ben, clön*ölt sligeten, a halál torkában össze­békül a hiúz a nyúllal, a farkas az őzzel. Embere*, emberek, legalább annyi jóság le­gytn egy ezer éves nemzet fiaiban, mint amennyi a süidőnyu'akban és a farkaskOlykOk­ben van I Miniszterelnök ur, ha ön ezt a beszédet el­mondja, az több haszen lesz ennek az ország­nak, mint a kurzus egész eddigi ikivitási. Ez az egy beszéd kibogozza az Összes csomókat, amelyeket OnOk eddig az ország életének fo­nalán kötöttek! A kormány as intranzigens numerus clausus álláspontjára helyezkedett A szegcdi egyetemen az idén már kevesebb zsidó vallású hallgatót vesznek fel, mint tavaly, — Hoór professzor akciója sikerrtl járt. Budapest, szeptember 12. Beszámolt arról a Délmagyarország, hogy Hoór Károly buda­pesti egyetemi tanár, aki sokszor szerepelt a tényérsapkások mozgalmában, erélyesen fel­szólít az ellen, hogy a szegedi és a pécsi egyetemeken liberálisabban kezelik a numerus clausust. Ezen a két egyetemen ugyanis nem a tényleg felvett hallgatók számából, hanem a felvehető hallgatók számából ¿'lapította meg az Ot százalékot és így valamivel tObb zsidó vallású hallgató juthatott be a pécsi és szegedi egyetemre. Hoór professzor kifogásolta ezt a liberálisabb felfogást és ezéit a kormányhoz fordultak, hogy precizirozzák végre a numerus clausust, hogy ezután mindegyik egyetem csak a tényleg fel­vett hallgatók számából számítsák az Ot szá­zalékot. A kormány legutóbb döntött ebben a kérdésben és intranzigens álláspontra helyez­kedett, igazat adva az intramigens Hoór pro­fesszornak. Igy most már az Ot százalék is kevesebb lesz. A budapesti egye'emen egyébként fölemelték ötvennel a jogi karon fölvehető hallgatók szá­mát, tekintettel a sok jelentkezőre. Szegedre és Pécsre a fölemelés nem vonatkozik. A miniszterelnök szombaton délután visszaérkezett Budapestre. Hétfőn veszi át hivatala vezetését. Budapest, szeptember 12. A legutolsó na­pokban a minisztereit ökkel kapcsolatban a leg­különbözőbb hírek kei ültek forgalomba. Elő­szOr azt a hitt lanszírozták, hogy Bethlen gróf nyaralása után vadászni megy, majd amikor ezt illetékesek megcáfolták, hangoztatni kezd­ték, hogy egészségi állapota sem kielégítő és ezért még külföldi fürdőre utazik. Szombaton délután azu'án ismét megcáfolódtak ezek a hírek, A miniszterelnök ugyanis dunán'uli látoga­tása után szombaton délután visszaérkezett a fővárosba. A miniszterelnökség vr^etíitt h&főn reggel veszi át. Ha esetleg szűkség mutatko­zik, ugy személyesen is megjelenik Qenfben, a Népszövetség tanácskozásain. Ez azonban attól függ, hogy a kífántánt intéz-e ujabb támadást Magyarország ellen. »»»n»»»»»»»»»»»»»»»»i»»»»mn»n»t»»n»ii»n»i»»»mn „A német békétől függ Franciaország boldogulása»* Páris, szeptember 12. Painlevé miniszter­elnök Elszász-Lotharingiából, ahol szemlét tar­tóit, éjfélkor érkezett vissza Párisba. Tegnap Metzfcen volt, ahol tiszteletére a villásreggelin politikai beszéde* mondott, hangsúlyozta, hogy tgitz Franciaország, de kilönösen Elszász• Lolharingta érdekéten fáradozik is Igyekszik a békéi a Rajnán és a keleti határokon meg­teremteni. Franciaország ezeket a tárgyalásokat gondossággal folytatja és nem enged abból az optimizmusából, hogy sikerűi a békét állandósí­tani Legfontosabb feladatának tartja Francia­ország a Németországgal való békét, amelynek eredményétől függ Franciaország boldogulásá­nak és jólétének a korszaka. iMMMMMMMMWMMMMMMMM „A Népszövetség gazdasági téren is nagy dolgokra képes." Genf, szeptember 12. A Népszövetség ma délelőtli ülésén Hymans (Belgium) rOvid átte­kintést vetett a népszövetségi tanács munká­jára és Ausztria, valamint Magyarország ered­ményes talpraállitáfára hivatkozva kijelentette, hogy a Népszövetség gazdasági téren is nagy dolgokra képes. A genfi Jegyzőkönyvvel kap­csolatosan kijelentette, hogy a döntőbírósági szerződések anyagi szankciók nélkül nem nyujt­hatnak teljes biztosítékot a békére. Apponyi ma délután nagy beszédet mondott, részletes jelentés a hajnali órákig nem érkezett. Genf, szeptember 12. Görögország és Jugo­szlávia külügyminiszterei ma megbeszélést foly­tattak egymássil. Ez alkalommal mindkét ál­lamférfi ama kívánságának adott kifejezést hogy, fugoszlávla és Görögország szövetségi szerző­désinek megújítása tekintetében megegyezésre jussanak.

Next

/
Thumbnails
Contents