Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-08 / 88. szám

Ára 3000 korona. DÉLMAGYflRORSZAG •nrkmlAséKi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, HBMOnkönyvtár és iegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Mraadi I Petőfi Sándor-augárut 1. szám Teleionszám 16-34. Szeged, 1925 szeptember 8, KEDD Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.U00 kor, Budapesten és vidéken «5X00 kor. Egyes szám ára hétköznap 200Ü kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 88. szára A megváltó petróleum. Ez bizony furcia izeizet. Sok mindenféle megváltáról hallottunk az utolsó tiz esitendrt alatt, vörösrGI, fehérről, zöldről, de a megváltó E

etróleumról még nem hallottunk. Most egy ülönös próféciát olvasunk róla, egy különös prófétáról. A különös próféfát Caillaextiak hívják, civilben Franciaország pénzflgyminiszferr. A háború alatt a hazája hurkot tett a nyakára, mint gyógyíthatatlan pacifisiára, aki szemteszállt a veszett vén tigrissel, Clemenceauvaf. A hurkot még se merték meghúzni a Caiilaux nyakán, halottat nem csinálta k belőle, de rabul tartották az egéiz háború alatt és még a hábotu után is egy-két esztendeig. Csak akkor bocsátották szabadon, mikor Franciaországot kezdte fojtogatni a hurok, amit ugy hívnak, hogy pénzCgyi válság. Akkor eszükbe jutóit a franciáknak, hogy csak egy eitbtr van, aki ezt a hurkot ti tudja oldani, vagy ketté ludja vágni ¿s es az egy ember az exiliumra kárhoztatott Caiilaux. Akkor levették a hurkot a nyakáról, hogy ő meg vegye le a hazájáéról. Csináltak belCle pénzügyminisztert, ami elég meglepő dolog volt Franciaországtól. Abban a kis Magyarországban, amely mindenét elvesztette a háborúban, még ma se tudnak megbcctálani azoknak, akik riadozva látták a háború képében a végítéletet köieledni és u ját akarták állni. Az a Franciaország, amely szemre legtöbbet nyert a háborúban, netrcsak megbocsátott annak, aki a diadalmas háborút akart* megakadályozni, hanem diktátorrá tette maga lelett. De hát ez a Franciaország mindig ilyen különös ország volt. Természetesen az ilyen különc s ország olyan ktllCnös pénzügyi diktátort érdemelt, mint Caiilaux. Ez a Caiilaux ur, miután csakugyan levágta hazája nyakától a pénzügyi katasztrófa hurkát, nem éri be ezzel a dicsőséggel, banem most mellékfoglalkoiásképen beáll prófétának De ezt a mesterséget is egészen sajátságosan üzi. Hiszen mi is hal.'otíunk már pénzügyminisztereket prófétálni, de hát abban nem volt köszönet, mert mindig csak uj adókat prófétáltik, — igaz, el kell ismerni róluk, hegy a jövendöléseik mindig be is teljesedlek, söt s valóság igen csak rá is duplázott a jövendCmondásra. Caillsux azonban, ugy látszik, más prófétaiskolába járt, mint különben igen jeles magyar kollégái. Caill&ux, bár minden paiosz nélkül, nagyon egyszerű, szinte rideg szavakkal olyan jóslatot mondott, amelytől nem rémülnek meg a francia adóalanyok, de mindenütt felcsillannak a szemek, ahol emberek laknak, akiknek & szemhatárát nem szegi be a leveses Iái kari mája s akik a bűnök és hibák ellenére, amelyeket az emberiség a világháború kitörése óta egymásra halmoz, hisznek abban, hogy van megváltás az emberiség számára. Van megváltás — mondja Caiilaux —, csakhogy ez a megváltás nem az, mint amit ilyenül emlegetni szoktak az aktiv államférfiak. Nem a haboru váltja meg az emberiséget, se a forradalom, se a bomba, se a gyilok, nem a tomboló diktatúra, se nem az a'attomos diktatúra, — hanem a tudomány. Amit mindenütt szük kosztra fogtak a háború után, amit luk* szusnak vesznek némelyik orsiágban, amelyet sokainak, amely elleti védekeznek, amelyet numerus clausussal korlátoznak néhol. A ludo mány az egyetlen erő, amely megint össze fogja kovácsolni a nemzeteket és amely félrelökve a haladás útjából a diplomatákat, a hadvezéreket, a bajkeverőket, egy célban fogja összemarkolni a világ vezérlő hatalmait. Ctillaux azonban nem szerel a frázisokat, cz a rideg ember csak konkrétumokkal dolgozik. Megmondja szárazon, hogy mite gondol. Gondol elsősorban atra a petróleumra, amely korunkbm, a gép-korszakban a gazdasági élei legfontosabb ténjezOjévé vált, amelynek lelőhelyeiért a legkegyetlenebb harc folyik a vllágha'almak közt s amelyet a német tudomány ma mát kémiai utón, gyáraiban elő tud állítani. Azaz elő tudna, ha lökével győzné. De Németország szegény, lerongyol', Németországot elpuszlilotla császárja mániája, aki Isten akart lenni és bibliai komorságu katasztrófát zúdítottak rá államférfitI és hadvezére'. Csak egyet nem [usitithatíak el és vehettek el tőle: a tudományt. A német fudomány verhetetlen és győzhetetlen és a német tudomány meg fogja váltani a világot, ha mnylábakat rsk alá a francia töke. íme a germán zseni és a gall gazdagság egymásra utaltsága, ami ha össze fog krpaszkcdnf, megír dul a tudományos fölfedezéseknek és gyakorlati találmányoknak olyan sora, hogy az emberiség, amelyet századokkal vetett vissza a háború, ezredekkel fog előre ugrani a fejlődés utján. Ilyen perspektívát nyit meg az emberit ég történekben a kémikus Ion bikja. Nem az, amelyikben a jövendő háborújának mérges gázai forrnak, hanem az, amelyik petróleumot páról a szénből. Összehivják-e a Házat? Biniciky-ügy, a drágatág Is »Isten vele Mihály" a politikai él«tben. Budcpett, szeptember 7. A Beniczky-itékt után az ellenzék kerében mozgalom indult meg a nem:etgyülés sCrgCs Csszehitása érdekében. A Házat ludvalevölegoktóber Mikéig napolták el, az ellenzék azonban, kelörösen a szociáldemokrata páit, nem akart annyi ideig tétlenségben maradni és a Beniakyügy mellett a drágaság kérdésit is nspirendre akarta tüzelni. A szociálisták nem tartják célravezetőnek a kormány áldóját a drígaság letörésére. Ugy látják, hogy Vass József népjóléti miniszter kezdeményezését ek nincs semmi eredménye. A MÁV tarifapolitikáját is szóvá szándékoztak tenni a Házban, kát hozta' jtk, hogy az államvasút 50 százalékkal fölemelte a hetijegye k árát és ezzel megnehezíti a kornyéken lakó, Budapesten dolgozó nunkások megélhetését. GyOrlfy László őrnagy-hadbírónak (Isten vele Mihályi) a kslonfi koronaügyészségre valú beosztásáért is felelősségre akarták vonni a honvédelmi minisztert. De egyéb politikai természetű kérdéseket is pertraktálni akart az ellenzék a Házban. Tiltakozni kívántak a szervezkedési szabadság meggátlása, a sajtószabadság folytonos megnyirbálása ellen. A Ház összehivására irányuló kísérlet azonban eddig mig nem járt eredminnyel. A mozgalom kezdeményezői nem tudják összehozni az ötven aláírást, mivel a képviselők nagyrésze nem tartózkodik Budaprsfen. A munka azonban tovább folyik. Október 14. elOtt tehát most már aligha fart ülést a nemzetgyűlés. Az ellenzék rgyes vezérei egyébként nem is látták volna célját a Ház Összehívásának, mert hiszen egészen bizonyos, hogy a kormány a többséggel tsmii elnapoltalta volna a Házat. „A szerb kormánynak tudomása volt a szarajevói gyilkosság minden részletéről." Bogicsevics ber iri szerb követ leleplezései a szarajevói merényletről. London, szeptember 7. D\ Bogicsevlcs, voit berlini szetb követ ujabb leleplezéseket közöl a szarajevói gyilkosságban való bűnösség kérdéséről. Hangsúlyozza, hogy a szeib kormánynak tudomása volt a merinylet előktszltéséről, de az is megállapítást nyert, hogy nemcsak a szerb, de az orosz kormányt Is előzetesen tájékoztatták a rr. er ér y lettől. Hartwig belgrádi oroiz követ is előzetes tudomással r irt a merényletről. Az eddigi adatokból a következő tényeket áüapi'olák meg: 1. A szerb kormány az Összeesküvésről különböző helyekről tájékoztatást nyert. A merénylet minden stádiumától már a gyilkosság elöli Is tudott. 2. A merénylet Kegakadályczására lelt minden állítólagos intézkedés annyira erélytelen volt, hogy ezen intézkedésekkel a kormány semmiesetre sem mentesíthető a vád alól. 3. Az Ausztriának szólt álii ólagos figyelmez'eíés is olyan határozatlan volt, hogy tulajdonképeni jigyelmezietésiől egyáltalában beszélni sem lehet. De a szerb kormánynak nem is sikerült tetizonyitan', hogy ilyen figyelmeztetést tett volna. 4. A szerb kormány nem merte nyilvánosságra hozni azt a vallomást, amelyet Dimitrijevics közvetlenül a kivégzése előtt telt, amely szerint ő iolt az összeesküvés Irányítója ésfőclnkosa; de különösen Anglia résziről tiltakoztak ezen okmány nyilvánosságra hozotaláröL Ei okból lehetetlen ezt a kérdést a szerb kormánnyal tudományos és pártatlan módon rendezni. Játékkaszinó lesz Budapesten és egy balatoni fürdőhelyen. A kormány engedélyezte a kaszinó felállítását. Budapest, szeptember 7. A Mai Nap jelenti: A hónapok óta húzódó játékkaszinó ügye a legutóbbi minisztertanácson befejezést nyert. Mint megbízható forrásból ér esülünk, a mult hét péntekjén tartott minisztertanács újból foglalkozott a játékkaszinó engedélyezésének ügyével és a zoppoli pénzcsoport ajánlatát elfogadta, a kaszinó felállítását engedélyezte. A minisztertanácson Bud Jáncs pénzügyminiszter terjesztette e'.ö a pénz csoporttal való hosszas és beható tanácskozások után lélrejöit megállapodásokat és szerződéstervezetet. Beható vi a követte a pénzügyminiszter előterjesztésé', melyb n a minisztertanács va'amennyi résztvevője részt vett. Különösen Rakovszky Iván belügyminiszternek voltak aggályai rendőri szempontból, melyeket azonban sikerült eloszlatni. Ezután meghozták a dönlést, mely szerint a játékkaszinó felállítását a kormány ugy Budapesten, mini a Balaton egyik fürdőhelyén engedélyezi. Az engedélyokiratot azonban még nem adták ki a zoppo i érdekeltségnek, mert Vass József helyettes miniszterelnöknek az volt az álláspontja, hogy Bethlen István miniszterelnök hazaérkezése után majd Intézkedjék az okiratok aláírása és kiszolgáltatása Iránt. A kaszinó érdekeltségét értesítették a minisztertanács határozatáról, mely azonnal intézkedett, hogy még a hideg idő beállta előtt a kíszinóépü et épitkezését megkezdjék.