Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-04 / 85. szám

2 DBLMAGYARORSZAQ 1911 szeptember 4. nem tartják be. Qadl Endre a közfuvarok teljesítése és igénybevétele körül mutitkoző rendellenességeket tette szóvá. Patacsl Dénes ugyanciak a Jövedelmi adónak számtalan belyen való ígizsigtaian ki »élésére mutalott rá. Csontos Imre a kincstári illetékek sérelmes kirovásának igazságtalanságát panaszolta el. Renczis János pedig a szorzószám kérdésében mutatkozó sérelmeket telte szóvá. Indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi pártértekezleten kérni fog|ák a kormányt, hogy tűzze a községek házlarlá iáról szóló törvény* javaslatot a nemzetgyűlési napirendjére. Ezután Bárány Sindor ismertette a cséplőgéplu'ajdonosok forgalmi adó pinaszalt. Ugyancsak a forgalmi adó kivetése körüli visszásságokat tette szóvá Szabó Sindor is. Az értekezlet általánosságban kimond ott>, hogy a felbpzott sérelmeket pártértekezlet elé terjesztik és kérik azoknak általában való orvoslását. Végül Mayer János f 31d nirelésügyl mhiszter tájékoztatta a képviselőket néhíny aktuális kérdésről. Pétain tábornokot nevezték ki marokkói főparancsnoknak összeomlott a spanyol—francia offenzíva. Pátls, szeptember 3. Az Oavre értesülése szerint a mai minisztertanács Pétain tábornokot a marokkói csapatok főparancsnokává nevezte ki Az együttes spanyol—francia offenzíva Abd el Krím ellen már a kezdetén katasztrófát hozott. A spanyol és francia hadihajók az ágyuknak elhárító tüzelése mellett 40 000 spanyol katonát, nagyobbrészt idegen légióba lévő katonát akartak az alhuaemasi öbölbe partraszállítani, de a ri/ek kétségbeesett ellenállást fejtettek ki és visszavetették a spanyolokat. A partraszállás nem siker Bit. A rifek ágyuütegei olyan ered nényesen bombáztak egy spanyol szállítóhajót, hogy azt elsülyesztették és az anyaggözö3 több mint ezer katonával a tengerbe veszett. A legénység kSzül sem menekült meg. A partraszállási kísérlet alkalmából is igen nagy veszteséget okoztak a spanyoloknak a rifek, akik az ágyués gépfegyvertüzükkel valósággal lekaszálták a spanyol sorokat. A balotak és sebesültek száma spanyol részről többezerre rug. Megszüntetik az államtitkári állásokat, nem lesz negyedik fizetési osztályos egyetemi tanár és főispán? A takarékossági bizottság a státusrendezéssel és az adminisztráció leépítésével foglalkoiik. Budapest, szeptember 3. A státusrendezés munkálatai a kormány adminisztrációjának minden ágában folysmatban vznnak és a takarékossági bizottság őszi ülésszakában az albizottságok letárgyaljik azoi tervezeteket, amelyek ezen kérdésben azután a minisztertanács elé keiülnek. Vértessy Sindor államtitkár, a takarékossági bizottságnak az elnöke, csütörtökön érkezett meg a szabadságáról és érintkezésbe lépelt Bdrczy Dezső államtitkárral, a takarékossági bizottság főelőadójával, hogy az ösii ülésszak programlát megállapítsák. A bizottság elsősorbin a státusrendezés és az adminisztráció leépítésének a munkálatait fogja elvégezni és szeptemberben már megtartja első ülését. A pénzügyminisztériumban már most is foglalkoznak a sfá!usrendezési munkálatokkal. A etátusrendezési munkálatokat e?ei év'oen feltét* Sötét kép az iparosokról, akiknek jövedelméből 75 százalékot elvisz az adó. Vagyonadó, jövedelmi adó, kereseti adó, forgalmi adó — lefoglalják az árut. Mészárosok, szabók, asztalosok, cipészek, akik nem tudják miből élnek. lenül befejezik. Miu'án a Népizövetsíg pénzügyi tanácsának a leguóbb hozott határozata éneimében a decemberben tartandó üléséi a magysr kormány bemutatji, hogy melyek azon redukciók, amelyeket az adminisztráció terén vé* geztek és bemutitja a Népszövetség tanácsánsk pénzügyi bizottsága elölt a végleges» megállapított státust is, a fizetésbe való beosztások egytégesi'ése is megtörténik. Mi ugyanis az a helyzet, hogy tizenhé féle fizetési rendszer vsn az államnál. Értesülésünk szerint a státusrendező munkálatok révén pl. az egye* temi tanárok ezu!án nem juthatnak a IV. f zetési osztályba, csak az V-ikbe, ugyanez áll a főispánokra, valamint az alispánokra is. Szó vsn arról is, hogy teljesen megsemmisítik az államtitkári állá.oW. Minden minisztériumban csak egy helyettes államtitkári állást töltenek be, kivételesen a gazdisági minisztériumokban keltőt-kettőt. A Délmagyarország szerdai számában vázolta azokat a szomorú életkörülményeket, amelyekbe a mai általános drágaság folytán a fixlizetésü alkalmazottak kerültek. Rávilágítottunk az általános tömegnyomor okaira, amelyeket sem takarékossággal, sem az igények teljes lefokozásával megszüntetni nem lehet. A megszólított és megkérdezett munkások és tisztviselők már nem is panaszkodnak. A 1

>anasz helyébe a teljes közöny lépett, amely végül s minden értéket kiöl a legértékesebb nemzetrestböl, ha gyors, radikális segilség nem érkezik. És a segítségnek az államtól kell jönnie, attól az államtól, amelynek érdekéért, jótétéért minden fixfizetésfl szorgoskodik, végezve bármilyen szellemi, vagy fizikai munkát. Nem az állami adók, a közterhek, magántulajdoni, vagy személyi korlátozásai teszik elviselhetetlenné ezek életét, hanem a drágaság mázsányi súlyai, amelynek elkövetésében áremeléseivel maga az állam adta és tette meg mindig az első lépést. A gyors beavatkozás, vagy operáció talán már későn jönne, hogy ez eltiport életekbe uj vér kerüljön, de soha olyan későn, hogy későbbi eljövendő Időkben boldogabb életek el ne következnének. Mig a tisztviselőknél és a dolgozó munkásságnál a drágaság okozza az élet árnyoldalait és teszi lehetetlenné a megélhetést, addig egy másik nemzettestnél az áítalános drágiság mellett az adók elviselhetetlen súlya az, amely az ipar mai tragikus helyzetét eredményezte. Itt hiába az egyéni szorgalom, hiábavaló az éjjet nappallá tevőszorg >s munka, ha az adózás minden tiszta jövedelmet megkaparint. Ha belepillantunk egyes ipari szakmák életébe, azt látjuk, hogy az ipar eddig még sohasem tapasztalt válsággal küzd. A feldolgozásra váró nyers cikkek Óriási árai annyira megdrágítják a kész ipari cikkek árait, hogy azokra vásárló alig akad. Hogy hogyan él meg a mai áldatlan állapotok között az iparcsság, arról alant — szomorú adatokkal teli — néhány beszerzett információnk a következő tragikus sötétségü képet lebbenti fel: A lakatosnak csak elvétve kerül munkája. A lakatosnak csak olyan magánmunkája kerül, amelyet tanoncaival is elvégeztethet. Ha városi, vagy állami munkája nincsen, akár becsukhatja üzletét. A kérdezett mester három segéddel dolgozik. Lakása és üzlethelyisége után hatmillió koronát fizet. Kereseti adója 240 aranykorona, a tavalyi 50 koronával szemben, noha az idén sokkal kevesebb munkája van. Jövedelmi adóban 50 koronát fizet. Véletlenül 110 millió korona értékű városi munkát kapott, amelyből négy és fél százalék csak a kincstári haszonrészesedés. Jövedelmének 75 százalékát elveszi az adó. Keresetéből sohasem tett még félre, igénytelenül, reménytelenül morzsolja te napjait. Ünnepnap, ha megrendelője akad. Cipész, aki havonta egymilliót keres. Most renováltatta üzletét. Évi 450 ezer borona kereseti adót fizet. Vagyonadóban 160 aranykoronát, jövedelmi adót 511 koronát fizet. Adói kivétel nélkül felebbezés alatt állanak. Boltbérre egymillió koronát fizet el hetentdnt, mig a világítási számlája havi 200 ezer koronára rug. A forgalmi adót átalányban fizeti. Húszmilliós forgalom után 600 ezer korona adót vetettek ki. A könyvei szerint januárban 13 milliós, juniusban 10 milliós forÍ

;alma volt s mégis 600 ezer korona forgalmi adót izet utána. Hi összeveti adóinak összegét és egybeveti jövedelmével, egymillió korona havi Úszta keresetet hoz ki. Szegény mészáros. Iiyen is van. Borzalmas számokat mutat ki. Mindent a közterhek és az adók okoznak. Egy segéddel és egy inassal dolgvzik. Boltbért 800 aranykoroát fizet évente. Lakása 500 korona, telefondija havi 160 ezer korona. Fizet állatforgalmi adót levágott négylábú állatok után két százalékot, amely az általános forgalmi adóval együtt havi 5-6 millió koronára rug. A fogyasztási sd3 egy marha után 260 ezer korona. Kereseti adója 200, jövedelmi adója 103 aranykorona. Naponta jégért elfizet 150 ezer koronát és fizet vágóhidi léghűtő fülkebér fejében évi 7,200.000 koronát Tavaly csak kétmillió koronára ment fel ez a bér, mig az idén megtöbbszörösödött. Hogy hogyan él meg mégis, maga sem tud róla számot adni. Az adója minden jövedelmét felemészti s a bevásárlásnál kamatos bankpénzzel dolgozik. Asztalos, kitől csak a raktárra vásárolnak. Üzlethelyiségeért 400 aranykoronát fizet. Kereseti adója 150 korona. Egy szoba bútor anyagértéke 6 millió, mig munkabére 8 millió korona. Igen sokszor kénytelen raktárra eladni 8—10 millió koronáért, mert magánmegrendelései csak a legritkább esetben adódnak. Egy szoba kész bútorát a napokban foglalták le, elmaradt betegsegélyezési járuléka fejében. Ez az elmaradt adója kétmillió korona, amelyet minden igyekezete ellenére sem tudott kifizetni. A szabó már részletre sem tud dolgozni. Tele van panasszal. Az üzlethelységeért négymillió évi bért fizet. Négy segéddel dolgozik heti 900 -900 ezer korona fizetéssel, 130 koronát fizet kereseti adóban és 80-at jövedelmiben. Forgalmi adója havi 5—6 százezer korona. Részletben veszi az áruját, de beszünteti a közeljövőben, mert a részletfizetési kötelezettségeiknek nem tesznek.eleget a vásárlók. Tele van kereseti pörrel s az ügyvédi költségek mindent felemésztenek. Hasonló tragikusan sötét a helyzet a többi iparágnál is, ahol minden szorgalmat, minden egyéni törekvést megöl a legkülönbözőbb adók felsorakozott aranykoronái. Ölslázmilliárddal emelkedett a jegyforgalom. Budapest, szeptember 3. A Migyar Nemzeti Bink Jegyforgalma az auguiztus 31-i kimutatás szerint az augusztus 23 iki állománnyal szemben 479 milliárd korona emelkedési matat. A Jegyforgalom emelkedése a minden bó végén ismétlődő s az állimházlar ás községeinek a fedezésére szükséges girókiutalásokkal fflgg össze. Az állami számlákról 268.2 milliárd, egyéb számlákról pedig 9.8 milliárd, összesen 278 milliárd folyósittatott; ezenkívül devizák és valuták vásárlása folytán 86 mill árd korona és váltóleszámítolásokért 46 2 milliárd korona pénzjegy került forgalomba. Az egyéb követelések 3625 milliárdos és az egyéb tirlozások 293.8 milliárdos emelkedésének a magyarázata az, hogy a bankhoz beszolgáltatott egyesitett városi dollárkölcsön első résziele az összegek feletti rendelkezések beírkezéséig egyelőre a városok lavára írattak. ^ 1895. négy automobil — 1924. három és félmillió. Harminc év e'őtt, 1895-ben az amerikai Egyesült Államokban mindössze négy automobil készült. A következő években ez a szám huszonötre, majd százra emelkedett, 1899-ben pedig elérte az ezret, 1916-ban már másfélmillió automobilt gyártottak az Egyesült Államokban, 1924 ben 3.617.602 volt a gyártott autók száma, amelyekből 12 százalék került kivitelre. — Franciaország az automobil második hazája 1924 ben 145.000, Kanada 143.000, Anglia 80.000, Itália 35.000, Németország 18.000, Ausztria 6000, Belgium 4850, Csehszlovákia 2000, Spanyolország pedig összesen 900 automobilt gyártott Az Egyesült Államok termelése tehát tizenkétszer akkora, mint az európai országok együttes produkciója. Nagyon jól tudom, hogy a politika ritkán tarthat hitet és szót, hogy kizárja szivünkből a nyíltságot, jóságot, engedékenységet. (Qoethe: Egmout l.)