Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-04 / 85. szám

1925 szeptember 6. DELMAGYARORSZA Q 31 A második Beniczkv-pörben elutasították a bizonyítást. Pénteken hirdetik ki az Ítéletei Budapest, szeptember 3. A büntetőtörvény­szék Töreky-tanácsa ma tárgyalta Beniczky Ödön és Kóbor Tamás flgyét Az Ujsdg isme retes cikkével kapcsolatban, „tiltott közlés" elmén. A tárgyalás megnyitása után Sztrache Gusz­táv főügyész zárt tárgyalás elrendelését kéri, a bíróság azonbzn nem ad helyt a főügyész kérelmének. Majd felolvasták a Beniczky elleni vádiratot és a Kóbor Tamás elleni vádhal áro­zatot, amelyek tiltott közlés vétségével vádol­ják Beniczky Ödönt és Kóbor Tamást, mert Az Újságban „Beniczky Ödön vallomása a Somogyi-gyilkosságról" cimmel megjelentették Beniczkynek a katonai ügyészséghez intézett beadványát. Beniczky Ödön kihallgatása alkalmával hang­súlyozza, hogy nem érzi mogát bűnösnek és eláll vallomástételétől. Kóbor Tamás kihallgatása alkalmával ugyan­csak kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ő intézkedett Beniczky kéziratának leadásáról. Abban a felfogásban voltak — hangoztatja —, hogy nyilvánosságra hozhatják a vallomást, hiszen Beniczkyt a hivatalos titoktartás alól fölmentették. A kormány álláspontja is az volt, hogy a Somogyi— Bacsó-ügyben semmiféle titkolni való nincs. Ezután az elnök Ágai Béla szerkesztőt szólí­totta a terembe, hogy mint tsnut hallgassa ki. Ágai azzal kezdi vallomását, hogy baráti vi­szonyban van Beniczkyvel, aki pünkösd szom­batján, kezében gépírásos kézirattal kereste fel, amely a vallomását tartalmazta. Ő a cikket Kóbornak, a politikai szerkesztőnek adta át. A vallomást sem külföldi, sem belföldi lapok­nsk nem adták á*. Ezu'án dr. Baracs Marcell védő kérle a bizonyítás felvételét. Kéri Vass József miniszter kihallgatását, aki a Házban felszólította azokat, akiknek bizonyítékaik vannak a Somogyi— Bacsó-ügyben, produkálják azokat. A miniszter­elnökség ugyanebben az időben félhivatalos kommünikét adott le a lapoknak, amely azt tartalmazta, hogy Beniczky nyilvánosságra hoz­hatja adatail, vagy közölheti a honvidblrósdg­pal. Bethlen István gróf miniszterelnök és Ángyán saj'ófőnök kihallgatását kéri. Töreky elnök félórás tanácikozás után kihir­deti s tanács végzését, amely szerint az előter­jesztést elutasítja. Sztrache Gusztáv ff ügyész mondotta el ez­után vádbeszédét. — Nem vitás — úgymond —, hogy a tiltott közlés vétsége fennmarad. I t csak arról van szó, hogy a vádlottak közöl kit terhel a na­gyobb felelősség. Szerinte Kóbor Tamás feltét­lenül súlyosabb bűncselekményt követett el. Baracs Marcell védő utal a Somogyi—BJCÍÓ­gyiíkofsíg irgalmainak utóhatására. Beniczkyi egyenesen felhívta a kormány, hogy vagy a hatóság előtt, vagy pedig a nyilvánosság élőit közölje tudott adatalt. A védőbeszéd után a bíróság kihirdette, hogy a törvényszék Ítéletét holnap délelőtt tizenegy órakor mondfa ki. Véres kegyetlenséggel kiirtottak egy családot. holttest, mindegyikét 8—10 késszarás borította. A vizsgálat megállapított?, hogy a gyilkosok a leányon előbb erőszakot követtek el. A pénz­szekrényt a tettesek feltörték és tartatmát el­rabolták. A közeli vizépitkezési munkálatoknál dolgozók ellen irányult a gyanú, akik közül néhányat őrizetbe is vettek. Bukarest, szeptember 3. Pátria- Neamtz városi­ban borzalmas kegyetlenséggel végrehaj'ott há­romszoros gyilkosságot fedeztek fel. Katz módos korcsmárost, ennek feleségét és 18 éves leányát összekö!özve holtan találták meg a szomszédok, akiknek feltűn', hogy a korcsmáros már napok óta nem nyitja ki az üzletét. RendSrt hivtak és a lakást felnyitották. A földön feküdt a bárom MMMMWWMMMN^^ A szegedi színtársulat április harmadikán kezdi meg szezonját Fiumében. Fiumében a Fenice-szinházban, Velencében a Teatro Melibran-ban játszik Andor Zsigmond együttese. ezután Velence következik. Velencében két szín­házat kínáltak Andor Zsigmondnak: a Teáira Rossint-1 és a Teatio MellbranA. A színigazgató a Melibran-színházzal állapodott meg, ahol ugyancsak operetteket keli adnia. Amint ismeretes, az olasz turnét először októberre tervezték, azonban két okból áprilisra lóllák ki a vendégszereplést. Az első volt az, hogy Fiumében egy horvát együttes is kért engedélyt és ugy állapodlak meg, hogy október­ben ez a társulat játszik kizárólag operákat, mig tavasszal a magyar társulat operetteket. A másik szempont pedig az volt, hogy Andor nem akarta novemberre kitólni a szegedi szinház megnyiláiát, ami pedig elháríthatatlan lett volna, ha októberben Fiumében szerepeltek volna. Nemrégiben beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Andor Zsigmond szegedi színigaz­gató meghívást kapott FiumébJI, hogy a most kezdődő sieion alatt társulatával látogasson le a régi magyar kikötővárosba. A színigazgató azonnal leküldte megbízó;!ját Fiumébe, akinek első dolga az volt, hogy a magyar színtársu­latnak szükséges koncessziót megszerezze, mivel enélkül nem lehet Fiumében játszani. A meg­bízott az engedélyt rövidesen meg is kapta ugy a kormánytól, mint a fiumei hatóságoktól és így a szegedi szintársuiat az első, amelyet az összeomlás óta az olaszok olasz fő dre engedtek. Ezu'án kezdődlek meg a tárgyalások a szín­igazgatókkal. Ma az a helyzet, hogy Andor Zsigmond kibérelte a fiumei európai hlrességü Fenice-szlnhdzat, amely kétezer néző befogadá­sára alkalmas. A szerződés szerint a szegedi szintársuiat április 3-án kezdi meg szezonját a Fenice-szinházban és a vendégjátékot egyelőre két hétre, április 17-ig kontemplálják. A már most mu'atkozó érdeklődésre való tekintettel a vendégjáték azonban négy hétig fog tartani. Elsősorban operetteket kell adnia a magyar színtársulatnak és ezenkívül három prózai darabot, köztük Dario Nlcodéml Tökmag-jái is. A szegedi színtársulat azonban ezzel még nem fejezi be olaszországi szereplését, mivel A Dilmagyarország munkatársának értesülése szerint akció indult meg, hogy a szegedi szín­társulat szabadjegyet kapjon Szegedtől Fiuműg. A magyar államvasút erre már hajlandónak is mutatkozott, úgyszintén szabadjegyet bocsát az olasz vasút is a magyar színtársulatnak rendel­kezésére a határtól Fiumé g. így a színtársulat­nak csak a rövid jugoiziáv vonalon kell úti­költséget fizetnie. A színtársulat egyébként — ugy mint tavaly — a szegedi szezont október első napjaiban kezdi meg. A városi közszállitásokra ezentúl minden iparos pályázhat. A tanács — szenvedélyes vita után — megszüntette a sziikkörü versenytárgyalások rendszerét. A ciütörtöki tanácsülésen rendkivOl szenve­délyes vita robbant ki egy olyan kérdés körű', amelynek elintézését már hosszú idők óla szor­galmazzák az érdekeltek és amelynek elintézef­lensége nagyon sok félremagyarázásra adott eddig alkalmat. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a város mérnöki hivatalának vezetője egy nagyobb, több mint félszázmillió koronás asztalosmun­kára kiirt versenytárgyalás eredményéről referált a tanácsnak és javasolta, hogy a tanács a leg­kedvezőbb ajánlatot tevő iparost bizza meg a munkálatokkal. Mielőtt a tanács kimondotta volna határozatát, felszólalt Fodor Jenő adó­ügyi tanácsnok és felszólalásában kijelentette, hogy véleménye szerint elérkezett már a köz­szállítási szabályzót betartásának az ideje a városi munkálatok kiadásánál. — A szflkkörűre korlátolt versenytárgyalások helyett be kell vezetni ismét a nyilvános árlej­téseket — mondotta —, mert a vállalkozók köré­ben egyre gyakrabban hangzik fel a panasz, hogy a városnál fölmerülő Ipari munkálatok zárt« körű versenytárgyalására állandóan ugyanazt a néhány Iparosi hívják meg és igy a többlek számára egyetlen egyszer sem nyílik lehetőség, hogy kap­hassanak a városi munkálatokból. Ez a körül­mény alkalmat ad arra is, fcogy a mellőzött iparosok az ügyek sundám-bundám intézésével gyanúsítsák meg a város hatóságát. •— Ki gyanúsít?! — kérdezte ingerülten Szendrey Jenő — a város hatósága rágalma­zást pört indíthat a gyanusitók ellen. — Éppen azért, mert nincs szűkségünk arra, hogy módot és alkalmat adjunk a gyanúsítá­sokra — mondta ingerülten Ftdor Jenő —, ba mi tudjuk is, hogy a gyanusitások alaptalanok, szükségeinek tartom az eddigi rendszer meg­szűntetését és a nyilvános árlejtések rendszeri­nek visszaállítását. Így minden szegedi iparos risztvehet az árlejtisen, tehát szava nem lehet senkinek. A nyilvános árlejtésnek megvan az az előnye is, hogy a város nagyobb választékkal rendelkezik ée könnyebben kiválaszthatja a leg­előnyösebb ajánlatot. Berzenczey Domokos meglepő erélyességgel szállt síkra az eddigi rendszer fönntartásáért. Részletesen kifejtette, hogy a nyilvános árlejté­sek fölösleges időpazarlás! jelentenek, mert a kiirt munkálatokat nemcsak a helyi iparosok tudomására ke!l hezni, hanem meg kell hir­detni sz országos értesítőben is lényegesen hosszabb pályázati batáridővel, mintha szük­körü versenytárgyalásra hívnák föl az arra érde­mesnek ismert iparosokat. — A széleskörű árlejtésnek többek között az a hátránya is megvan — mondotta —, hogy a munka esetleg rossz kézbe kerflf és megtörté­nik az, ami a Tábor uccii bérháznál megtör­tént. Itt megjártuk a legkedvezőbb ajánlattevő­vel. Rossz, silány faanyagot használt fel az asz­talosmunkához — Miért nem csíptétek nyakon — kérdezte Fodor Jenő —, hiszen azirt van a mirnőki hivatal, hogy ellenőrizzen mindent, hogy meg­akadályozza az Ilyen vlsszailiseket I A vita egyre élesebbé vált Fodor Jenő és Berzenczey Domokos között, aki kijelentette, hogy a mirnőki hivatal nem ellenőrizhet min­den lipist is nem vizsgálhat meg minden szöget. Turóczy Mihály tiszti főügyész indítványa szakította csak meg a szenvedélyes vitát. A fő­ügyész indítványára kimondolte a Unécs, hogy a jövőben a közszállitási szabályzatban meg­állapított minimális munkairtiken alul minden munkára versenytárgyalást hirdet a szegedi ipa­rosok között ugy, hogy a versenytárgyaláson minden szegedi Iparos riszt vehessen, a mini­málisnál nogytbb értékű munkálatokra pedig országos árlejtést hirdet a közszállitási szabály­zat irtelmiben. A tanács elvi Jelentőségű határozata minden bizonnyal megnyugvást kelt majd a szegedi iparosság körében. Párisbsn a rendőrség szétszórta a sztrájkoló banktisztviselőket, Páris, szeptember 3. A sztrájkoló banktiszt­vistelök ma reggel a boulevardokon tüntetése­ket rendeztek a munkába visszatért társaik ellen, a tüntetőket azonban a rendőrsig szijjelszórta. A sitrájkolók elhatározták, hogy a sztrájkot folytatják. ^ A magyar párt főilép a kolozsvári községi választásokon. Kolozsvár, szeptember 3. A magyar párt és vidéki tagozódása élénken készül a községi vá­lasztásokra. A párt elnöksége, mielőtt erélyes lépéseket tenne, bevárja a névjegyzékek össze­állítását. Hangsúlyozzák, hogy a közsigi válasz­tásokat politikai jellegüeknek tekintik és min­dent megtesznek, hogy a magyarság nyomaté­kosan rányomja bélyegét a közigazgatási intéz­ményekre. A pénz jó katona, uram, szabaddá tesz. (Shakes­peare: A windsori vig nök.)

Next

/
Thumbnails
Contents