Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-03 / 84. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 192S szeptember 3. Száznál több diák kiszorult a szegedi gimnáziumokból. Az egyetem nem adja vissza az állami gimnáziumot, mert a leszámolóhivatal palotájában tanári lakások vannak. Amikor a Kolozsvárról kiűzött Ferenc Józseftudományegyetemet elhelyezték Szegeden, nagyon sokan kilogásolták az elhelyezés módját, meri abban a középfokú oktatás zavartalanságának veszélyeztetését látták. Hiába figyelmez* tették azonban a város hatóságát, hogy az egyetem kedvéért nem szabad megcsonkítani az alsóbbfoku oktatás lehetőségét, hiába tiltakoztak az áldozatul kiszemelt középiskolák feláldozása ellen, hiába bizonyítgatták, hogy ennek a könnyelmű áldozatnak rendkívül súlyos és káros következményei lehetnek, a város hatósága éppen ugy, mint a kul uszminiszter, min* den kifogást elhárító t és az indokolt ellenveléseket majdnem bazsárulásnak minőíile lék. A felületes elhelyezés hatása már az egyetem Szegeden való megnyitásának esztendejében mu'atkozott. A hajieitatanná letl iskolák, többe\ közölt az állami főgimnáziu n, a városi felsőkereskedelmi iskola, a felaöipariskola lehetetlen körülmények között kezdiék meg a tanítást. Az állami főgimnázium, amely egyike a legrégibb és legértékesebb magyar ginnáziumoknak, kénytelen volt a kegyesrendiek ve* zetése alatt álló főgimnázium kényszerült vendégszeretetét igénybe venni Ez a kényszeredett vendéglátás mindkét iskola működését megzavarta, mert hiszen felváltva tanítottak az iskolák a dilelőtti is a dilutdni órákban. A pedigógusok már régen megállapították, hogy a délutáni tanitás eredménye sokkal kisebb és értéktelenebb, mint a délelőttié. Ezt a megállapítást az első összezavart tanév gyenge eredménye fényesen igazolta, pedig abban az időben — 1922 ben — közvetlenül a bábo:u és forradalmak után a kit gimnáziumnak együttvlve nem volt annyi növendike, mint a háború előtt egynek. Az á'laral főgimnázium három eszleadeig volt a kegyesrendi gimnázium nem szívesen látotl vendége. A vendégeskedést éppen ugy unta a vendéglátó, mint a vendég, de hiába harcoltak az allami gimnázium elhelyezéseért, hirom teljes évig nem értek el eredményt. Végre az elmúlt évben a kultuszminiszter elrendelte, hogy az állami gimnázium hagyja el a piaristák ipületit is költözzön át aj vendiglátójához, az állami főreáliskola ipületibe. A különben is szűk méretű iskolát, ame y egyébként a főreáliskola igényeit kielégítette, kissé átalakították, hogy alkalmassá tegyék a vendéglátásra. Ugy a gimnázium, mint a reáliskola számára biztosítottak benne — nyolcnyolc tantermet. Az első tanévben jelenteit is valami könnyebbséget ez a megoldás, mert az állami gimnázium legalább kikützöbölheUe az áldatlan délutáni oktatást, az idén azonban a gimnázium a legnagyobb nehézségek előtt áll. Beteljesedett a négy év előtti jóslat, a haj éktalanná lett iskola képleien arra, hogy hivatását teljesítse, hogy a jelentkező diákokat fölvegye. A szegedi gimnáziumok tanulólétszáma a háborút követő nagy visszaesés után ugyanis rohamos emelkedési mutat. A kegyesrendiek gimnáziuma elérte a háború előtii lé ¡számot, ugy hogy már a jallusi beiratkozások alkalmával megtelt, az állami főgimnázium pedig, amely az idei tanévtől kezdve reálgimnáziumként működik, színién elérné, ha lenne elegendő helye a jelentkező diákok befogadására. Mivel azonban csak nyo'c tanterem áll rendelkezésére, párhuzamos osziályokat nem állithat fel és annak ellenére, hogy az alsóbb osztályok Útszámát abnormálisan hatvanötre emelte fel a tankerületi főigazgató, közel száz jelentkezőt kinytelen visszautasítani. Ezek a diikok a piaristák gimnáziumába sem iratkozhatnak be és igy vagy tanulmányaikat kell fübeszakitaniok, vagy idegen városba kell beiratkozniok. Az állami gimnázium tanári kara már a fölemelt osztálylétszám ellen is kifogást emelt, mert egy osztályba összezsúfolt hatvanöt diák kai eredményes oktatást a legjobb pedagógus sem érhet el, de a körülmények kényszerítő hatására kénytelenek voltak a tanárok beletörődni ebbe a pedagógiai abszurdumba. Fokozza az állami főgimnázium elkeseredéséi még az is, hogy ezeőtt néhány héttel biztosra vették, hogy a gimnázium visszakapja az egyetemtől régi ipületit, amelyben négy év előtt az egyetem természettudományi intézetét helyezték el. A szegedi központi vasúti leszámol ^hivatal feloszlatásával gazdátlanná vált hatalmas Korcsolya-téri palotát ugyanis — mint ismeretes — az egyetem kapta meg. Az eredeti terv az volt, hogy több egyetemi intézeten kivOl itt kap kényelmes hajlékot a természettudományi intézet is ugy, hogy az állami gimnázium épülete felszabadul. Az állami gimnázium tanárai már azt hitlék, hogy a szeptemberi beírásokat a régi épületben tarthatják meg. Szomorú volt azonban csalódásuk, amikor elérkezett szeptember elseje és kiderült, hogy az egyetem nem Is gondol a fölöslegessi vált ipület visszaadására. A természettudományi intézet nem költözködött át a leszámolóhivatal hatalmas palotájába, hanem megmaradt az elfoglalt iskola falai közötl és belátható id5n belül nem is szándékozik átköltözni. A leszámolóhivatal palotájában — amely a város legnagyobb középülele — száznál több helyiséget kapott az egyetem. Néhány kisebb keretek között működő intézetet helyeztek eddig csak el a száznál több kelyiségben, többek között a földrajzi intizetet, a helyiségek jelentékeny részéből pedig szip, kinyelmes lakásokat csináltak az eddig mig likástalan egyetemi tanárok számára. Fölkerestük ebben az ügyben dr. Szentpitery Zsigmond egyetemi tanári, a természettani intézet keretei között működő ásvány- és földtani intézet vezetőjét, aki a következőket mondotta : — Nagy fájdalom fog el, ha arra gondolok, hogy az egyetem miatt súlyos sérelem éri a középfokú oktatást és nagyon szeretőim, ha ezt az ipületet mlnil hamarabb visszaadhatnánk az állami gimnáziumnak, annál is inkább, mert hiszen alig firünk meg benne. A leszámolóhivatal palotájába nem helyezkedhetünk el és addig, amig nem ép t számunkra az állam uj hajlékot, nem is hiszem, hogy kiköltözhetünk. Pedig nem kerülne olyan sokba a kérdés megoldása, hiszen annyi olyan középület van Szegeden, amelyben összevonható és máshol is elhelyezhető közhivatal működik és amely egy-két uj emelel ráépítéssel nagyszerűen beválna. A szegedi egyetem azonban mostoha gyereke a kormánynak és hiába megy el a város az áldozatkészség legmesszebbmenő határáig, az állam nem nyújt segitsiget. A pécii fiatal egyetem emészt fel mindent az ölvén éves multu szegedi egyetem elől. Dr. Kaufmann G/örgy, az á lami főgimnázium igazgatój) kérdésünkre elmondotta, hogy a gimnáziumnak nigyszáz fölvett növendéké van, többel nem vehet fel, mert a litszám betelt, pedig rengeteg fölviteti kérvény vár mig elinlizisre. A főigazgató kivételesen megengedte, hogy minden osztály a maxlmálii hatvan tanulón felül mig öt öt liiszámfeletli diákot vegyen fel, igy az alsó osztályokban hatvanöt diák tanul majd a most kezdődő tanévben. Hogy mit csinálnak azok a szegényebb sorsú diákok, akiket már nen vehet fel az intézet és akik a városi gimnáziumba sem iratkozhatnak be, senki sem tudja, mert hiszen nem minden szülő áldozhat arra, hogy fia idegen városban tanulhasson. Csak az építőiparban csökkent a munkanélküliség. Az építőipar elsősorban is a köz- és magánépítkezések megindulásától vária a katasztrofális pangás megszűnését, amely végre is munkát és munkaalkalmat tud biztosítani a munkásoknak. Ez a számítás és remény csak részben vált be, amennyiben a beigért városi és magánépiikezések még mindig nem tudták teljes számban a munkásokat foglalkoztatni. A legtöbb építőipari műikét a tatarozási hitel kiutalásával kapták a munkások. A legtöbb szegedi házat tulajdonosaik tataroztatják, hogy az elmúl évtized mulasztásait valamiképen helyrehozzák. Az építőipar köréből nyert információnk szerint a foglalkoztatott szakmunkások száma örvendetesen szaporodik és a szegedi munkásközvetítő hivatal jeientise szerint is az építőmunkások köriben legkisebb a munkanilkültslg. A folyó év elején az építőmunkások kJzö.t voltak legtöbben munkanélküliek, e reménytelen helyzet azonban a tatarozási munkálatokkal előnyösen megváltozott. A tatarozási munkálatok luiajdonképen csak ju'ius és augusztus hónapokban lángoltak fel erősen, u^y hogy innen lehet számítani az építőipari munkások munkanélküliségének részbeni megszűnését, fallus elseje óta augusztus legutolsó hetiig több mint száz fővel szaporodott a foglalkoztateli szakmunkások száma. Igaz, hogy e száz munkás keresethez való jutása nem jelent komoly eredmlnyt a mankanitküllsig csökkeniie tekintetében, azonban följegyzésre méltó azért, mert azt mutatja, hogy az építőipar pangása megszűnt és abban meginduló éét, munkakedv jelei találhatók fenn. A foglalkoztatott szakmunkások száminak ez a szaporodása a múlt év végéhez képest kizel tíz szdzalikos javulási Jelent az építőiparban uralkodó munkanélküliségnél, de komoly és állandó javulást az építőipari érdekeltségek csak az állami közmű ikáklól, ipitkezisektől várnak, amely tekintetekben a közeljövőben mégis csak történik talán döntés. Kényszeregyezség helyett — moratórium. Csökken a kény szeregyezséget kérő kereskedők száma. fontos, hogy miután a fizetésképtelenséget nem a bíróságnál jelenti be, hanem a hitelezői védegyletnél és ennek körén belül igyekszik megálapodni hitelezőivel, nem veszíti el hieíezölnek bizalmát és e biza'om megtartásával adós cíg bonitása sem szenved csorbát a piacon. • MAMMAMMAMMMMMMMMMMAMMMVQ Budapest, szep embu 2. Nemrégiben még síin e naponkint számoltak be a lapok a kereskedik egész tömegéről, akik a lehe etlenül rossz gazdasági viszonyok között kénytelenek voltak kényszeregyezségei kérni. A kényszeregyezséget kérő kereskedők szima a leguto só időkben c.ökkenést mutat. Erről a tényről az tgazsdgügymtnlsztiriumban, tehát a kormányhoz közelálló helyen a következőket mondották: Legújabban csökkenni kezd azoknak a kereskedőkaek a szána, akik kényszeregyezs'get kérnek maguk ellen. A kielégítő termés értékesítésivel párhuzamosan a kereskedelmi forgalom is kezd fele .dülni és a várható jobb idők a kereskedőket is arra birják, hogy tartózkodjanak a fizetésképtelenség bejelentésétől. Legújabban olyan esetekben, amikor a kereskedők fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget leint, fizetési zavaraikat bejelentik ugyan a hitelezői védegyletnél, azonban a kényszeregyezségi eljárás megindítása helyett inkább moratóriumot kérnek hitilezöiktöl. Ilyen esetekben ahelyett, hogy 40—50 százalékos kiegyezési kvótát ajánla-ának a hitelezőknek, inkább késznek nyilatkoznak tartozásaikat száz százalékban kifizetni ha a hitelezők halasztást és havi részletfizetést engedélyeznek nekik. A hitelezői védegylet már több izben bonyolított le ilyen megegyezéseket, amelyeknek az a lényegük, hogy a réstletek pontos lefizitését a védegyet ellenőrzi. A kereskedő szempcn jáből igen Alkohol-illenes kü ¿delem a Népszövetség programjában. Genf, szeptember 2. A népszövetségi tanács az alkohol elleni küzdelmei is felvette a programjába. A tanács védnöksége alatt most nemzetközi értekezlet ült össze Qenfben, amelyet tegnap nyitott meg a népszövetségi főtitkár. Az értekezlet három albizottságot aljkitott. A bizottságok a következő kérdéseket tárgyalják: A gyarmati alkoholkereskedelem, az alkoholcsempészét megakadályozása él az úgynevezett száraz és nedvei államok közli súrlódások elkerülése. Előadókként 15 állam kiküldöttei szerepelne*. Magyarországot az értekezleten Funk M irton methódista szuperintendens képriseli. Í~Házassági tanácsadói külön előadás férfiaknak és nőknek szeptember 9, lO, 11-én a Korsó Moziban- •