Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-03 / 84. szám

Ifzi szeptember 3. DBLMAQYARORSZÁG Zárt tárgyalás után három évi fogházra Ítélték Beniczky Ödönt. Beniczky megtagadta a vallomást — Azonnal letartóztatták. — Csütörtökön tárgyalják „Az Újság" tiltott közlési ügyét. Budapest, augusztus 2. A budapesti törvényszéken a Tőreky-tanács szerdán délelőtt kezdte tárgyalni Beniczky Ödön ügyét, amelybe belekapcsolódott Kóbor Tamás szerkesztő ügye is. Nagy rendőri készenlétet rendeltek ki, mindenkit igazoltattak, aki a tárgyalóterembe akart jutni Az ügyészi pódiumon fekszenek Az ÜJság elkobzott számai és az ügyészi iratok. Egyetlenegy legitimista politikus sem tartózkodott a tárgyalóteremben. Negyedtiz körül egymásután lépnek a terembe dr. Sztrache Gusztáv főügyész, Tőreky Géza tanácselnök és szavazóbirái. — Tárgyalásra van kitűzve — kezdi Tőreky elnök a tárgyalást — a kormányzósértés vétségével és hivatali titok elárulásának vétségével vádolt Beniczky Ödön bünügye. Az elnök felszólítására Beniczky sietős léptekkel bejölt a tárgyalóterembe. A hozzáintézett kérdésekre elmondta, hogy sajtóvétségekért és párbajvétségért többizben büntetve volt. A főügyész ezután a nyilvánosság kizárásáról terjesztett be indítványt. Az inditványt zárt tárgyaláson óhajtotta megokolni. Tőreky elnök felszólítására kiürítették a tárgyalótermet. öt perc múlva ismét meglelt a terem és Tőreky elnök kihirdette a törvényszék végzését, mely szerint kizárják a nyilvánosságot a tárgyalás egész tartamára, mivel a nyilvánosság veszélyeztetné a közrendet. Az einök felszólítására csupán a védelem jelentette be bizalmi emberét Baracs Marcel személyében. Háromnegyedtizkor a közönség elhagyta a tárgyalótermet és Beniczky Ödön a birói emelvény elé lépett. A zárt tárgyalás alatt egyre jobban szaporodtak az érdeklődök a tárgyalóterem előtt. Tizenkét óra 20 perckor vonult be a biróság Ítélethozatalra. Pontban egynegyedhármat mutatott a törvényszék órája, amikor megszólalt a csengő, jelentve, hogy Tőreky elnök szavazóbiráival bement az Ítélettel a tárgyalóterembe. Az előszobában türelmetlenül várakozó Beniczky Ödön, továbbá védője, dr. Vajda Ödön és dr. Baracs Marcell besiettek a tárgyalóterembe. Három óra előtt bement a tárgyalóterembe Sztrache főügyész titkára azzal, hoa;y az igazságügyminisztériumból megjelent Timkó koronaügyészhelyettes és beszélni akar a főügyésszel a főügyészi szobában. Pontban három órakor feltűzött szuronyu börtönőr sietett a fogházból a tárgyalóterem felé. Egyszeriben hire futott a künn várakozók nagy seregében, hogy Beniczky Ödönt letartóztatták. Izgalmas pillanatok teltek el, Beniczky a fogházör előtt kisietett az előszobába, a ruhatáros teremszolgának, aki a tárgyalás idején kalapját és sétapálcáját őrizte, borravalót adott és a folyosón felsorakozott lendőrök sorfala között megindult a fogházőr előtt. — Merre i megyünk? — kérdezte halálsápadt arccal. — Előre! — figyelmeztette a fogházőr és Beniczky eltűnt a második emeleti folyosó kanyarulatánál. Az Ítélet, Tőreky elnök ezután magához kérette a törvényszéki birlspirókst és tudatta velük, hogy a törvényszék a következő ítéletet hozta: — A budapesti bűnletőtörtényszék bűnösnek mondotta ki Beniczky Ödönt kormányzósértés és hivatali titok eláru!ásában mint szerzőt, mert mert Az Újság 1925 március 31-iki számában közzétett cikkében Magyarország kormányzója ellen sirtist követett el éi mert a cikk tartalma belügyminiszteri minőségében jutott tudomására és ezeket az állam ártalmára közzétette. Ezért a törvényszék Beniczky Ödönt három évi fogházbüntetésre mint főbüntetésre, 15 millió korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre, továbbá három évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanannyi időre való felfüggesztésére ítéli. A biróság a kiszabott büntetésből az előzeles vizsgálati fogsággal kit hónapot kitöltöttnek vett. Az indokolás szerint Beniczky Ödön a főtárgyaláson megtagadta a vallomdstitelt. Kétségleien, hogy számcs olyan kitétel foglaltatik az inkriminált közleményben, amely a kormányzósértés megvalósításához szükséges tiszteletlenség fogalmát nemcsak bőségesen kimerítik, hanem azt bőségesen meg is haladják. A vádlottnak a vizsgalat során tett és a főtárgyaláson felolvasott vallomása szerint aszal védekezik, hogy a cikk tulajdonképpen tanúvallomás, amelynek meglételére a hivatali titoktartás alól fel lett mentve. Ennek a védekezésnek azonban jelentősége nincsen. Merőben közömbös az, hogy ez a cikk egyben vallomás is, kétségtelen tény az, hogy a kormányzósértést magában foglalja. Nem áll meg az a védekezés sem, hogy Horthy Miklósról a cikk nem mint kormányzóról, hanem mint fővezérről szólt, mert a cikk Horthy Miklós kormányzósága Idejiben jeleni meg, a lényeg az, hogy ezek a sértések Horthy Miklós ellen kormányzósága idejében követtettek eL Nincs enyhítő körülmény. Beniczky csupán a katonai bűnvádi eljárás során teendő tanúvallomás megtételére kapott fölmentést, de arra nem, hogy a hivatalos uton tudomására jutott adatokat hirlapilag közölje. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt a biróság nem talált. Az az egyetlen körülmény, amely a vádlott wawswwwwwwwi^ Tizenkilenc embert letartóztatott a szakszervezetek kongresszusán a bukaresti rendőrség. Bukarest, szeptember 2. A munkásszindiká javára lehetne elkönyvelhető, nevezetesen, hogy politikai gyűlölködés és elfogultság vezette, ennek az enyhítő erejét megszünteti az a tény, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt hosszabb időn át előre kiszámítva tervszerűséggel követte el, tehát nem az indulat hevében cselekedett. Ellenben súlyosbító körülmény a cikkben foglalt kormányzósérlés nagy halmazata, példátlanul súlyos és durva volta, súlyosbító körülményül vette a biróság a szándékolt célzatosságot is. A királyi ügyészség^ megnyugodott az ítéletben, Beniczky is védője fölebbezést jelentettek be ugy a bűnösség megállapítása, mint a büntetés súlyos volta miatt. Az ítélet kihirdetése után Sztrache királyi főügyész a kiszabolt büntetés magas voltára való tekintettel, Beniczky Ölön azonnali vizsgálati fogságba helyezését indítványozta, amit a biróság el is rendelt azzal az indokolással, hogy a kiszabott büntetés nagysága miatt a szökésétől alaposan lehet tartani. Ezután az elnök jelentette, hogy Beniczky Ödön tiltott közlési ügyét, amelyben Kóbor Tamással együtt vádlott, holnap délelőtt kilenc órakor tárgyalják le. tusok uniójának kongresszusán egy rendőrtiszt több felfegyverzett rendőrrel benyomult az ülésterembe és a kongresszus 19 tagját a rendőrségre szállította el. Örizefbevételük azért történt, mert a kongresszust a bukaresti katonai parancsnok és a bukaresti rendőrprefektus hozzájárulása nélkül nyitották meg. A félhivatalos VtUorul szerint a kongresszus már két napon át ülésezett titokban és pedig arról a forradalmi akcióról, melyet a román kamara küszöbön álló megnyitásával kapcsolatban akartak megindítani. A szegedi kamara a vasúti tarifák egyszerüsitéseért. A rövidebb ut drágább, mint a hosszabb . . . A szegedi kereskedelmi és iparkamara a legutóbbi napok folyamán hosszabb előterjesztést intézett az államvasutak igazgatóságához, melyben javaslatot tett a magyar vasúti tarifák egyszerűsítésire. Elő erjesztésében a szegedi kamara főleg azokra a tarthatatlan állapotokra mutatott rá, amelyek a Szeged— dundntull viszonylatban és viszont fennállónak. A legrövidebb ut ugyanis Szegedről H Dunántulra Félegyházán, Bácsalmáson és Bátaszéken át vezet, de az áruszállítás nem ezen az útvonalon történik, hanem Budapesten keresztül. A magyarázata ennek az, hogy a rövidebb vonalon tört tarifák vannak érvényben, amelynek összegezése sokkal drágább díjtételt eredményez, mint a hosstabb útvonal tarifája. Előfordul például, hogy egy szeged—dunántuli küldeménynél, egész vagonrakományt véve alapul, kétmillió korona többlet mutatkozik a rövidebb, de tört tarifás útvonalon. Erre va!ó tekintettel a kamara azt hozta javaslatba, hogy bármely esetben a szállítás a rövidebb uton tövténjék, de ezen rövidebb utvonalakra Is egységes tarijdk állapíttassanak meg. Kétségtelennek tartja ugyanis a kamara, hogy a tarifáknak ilyen szempontból való átdolgozása síintén hozzátartozik ahhoz a drágaság elleni akcióhoz, melynek megindítását a kormány a legutóbbi napokban bejelentette. Harctéri napló bizonyltja Bagi Imre ártatlanságát? Zombory János vizsgálóbíró ujabb helyszini szemlét tart Szentesen a gyújtogatás ügyében. Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a szentesi városháza fölgy áfásával gyanusitoit Bagi Imre hivatásos tűzoltóaltiszt ügyében hat heti vizsgálat u án a hatóságok még mindig a legnagyobb bizonytalanságban vannak. Mivel az ügyészség — mint ismeretes — az első vizsgalat alkalmával nem (udott annyi terhelő bizonyítékot összegyűjteni, amelynek alapján a statáriáli^biréság kiküldését kérhette vona, a bűnügy a rendes birói eljárás útjára terelődött és a v zsgálóbiró vette át az ügyészség munkáját. Bagi Imre hat hete tartó vizsgálati fogságában állandóan ártatlanságát hangoztatta, alibi tanukra hivatkozott, akik szerinte igazolhatják, hogy abban az időben, amikor a gyanú szerint a városháza padlásán járt volna, otthon tartózkodott a lakásában. Zombory János vizsgálóbiró sze dán elutazott Szentesre, hogy az ügy részleteit a helyszi en tisztázza. A szentesi vizsgálat — amely ebben az ügyben már a negyedik — eredményétől függ, hogy Bagi Imre ellen megszüntetik e az eljárást, vogy pedig ügye főtárgyaldsra kerül. A Szentesre kiszállt vizsgálóbiró elsősorban helyszint szemléi tar ott a városháza padlásának azon a részén, »hol a tűz keletkezett, azután megkezdte azoknak a tinytanuknak a kihallgatását, akik az ügyészi vizsgálat alkalmával a tűz keletkezésére vonatkozólag tettek vallomást. A fénytanuk kihallgatása u án kerül sor a Bagi Imre által megnevezett alibi tanuk kihallgatására. A vizsgálóbiró, aki a vizsgálatot minden valósz nüség szerint csak pinteken fejezheti be, tisztázni kivánja az 1917 február 11-iki ujságlapok kérdését. Mint ismeretes, a városháza padlásán a tüzvizsgálat alkalmával egy régi uj ságlapot találtak, amelynek hiányzó részeit állttólag Bogi Imre lakásán találták meg. Bagi vallomása szerint a kérdéses ujságlapot azok csempészték a városháza padlására, akik jeléje akarták tereint a gyújtogatás gyanúját. Igen jelentős tény a vizsgálat során, hogy V/ellisch István, Bagi védője, holnap bemutatja a vizsgálóbírónak Bagi harctéri naplóját, amely bizonyíték arra, hogy 1917-ben, a kérdéses újság megjelenésének napján, Bagi Wolhinlában volt a lövészárokban, tehát a kérdéses újság nem lehetett az övé. A Bagi Imre elleni gyanúnak ez az újságlap volt az egyetlen tárgyi bizonyítéka. Zombory János vizsgálóbíró szentesi kihallgatásának eredménye dönti el, hogy van-e ennek a tárgyi bizonyítéknak a vád szempontjából felhasználható értéke. Igy ennek a három napig tartó helyszini kihallgatásoknak döntő jellegük van. .Ne feledd, ha a jók meghátrálnak, a világ a gonoszok kezére jut". (Romáin Rolland: „Eljő majd az idő...)