Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-03 / 84. szám

Ifzi szeptember 3. DBLMAQYARORSZÁG Zárt tárgyalás után három évi fogházra Ítélték Beniczky Ödönt. Beniczky megtagadta a vallomást — Azonnal letartóztatták. — Csütörtökön tárgyalják „Az Újság" tiltott közlési ügyét. Budapest, augusztus 2. A budapesti törvény­széken a Tőreky-tanács szerdán délelőtt kezdte tárgyalni Beniczky Ödön ügyét, amelybe belekap­csolódott Kóbor Tamás szerkesztő ügye is. Nagy rendőri készenlétet rendeltek ki, mindenkit igazol­tattak, aki a tárgyalóterembe akart jutni Az ügyészi pódiumon fekszenek Az ÜJság el­kobzott számai és az ügyészi iratok. Egyetlenegy legitimista politikus sem tartózkodott a tárgyaló­teremben. Negyedtiz körül egymásután lépnek a terembe dr. Sztrache Gusztáv főügyész, Tőreky Géza tanácselnök és szavazóbirái. — Tárgyalásra van kitűzve — kezdi Tőreky elnök a tárgyalást — a kormányzósértés vétségé­vel és hivatali titok elárulásának vétségével vádolt Beniczky Ödön bünügye. Az elnök felszólítására Beniczky sietős léptekkel bejölt a tárgyalóterembe. A hozzáintézett kérdé­sekre elmondta, hogy sajtóvétségekért és párbaj­vétségért többizben büntetve volt. A főügyész ezután a nyilvánosság kizárásáról terjesztett be indítványt. Az inditványt zárt tárgya­láson óhajtotta megokolni. Tőreky elnök felszólítására kiürítették a tárgyaló­termet. öt perc múlva ismét meglelt a terem és Tőreky elnök kihirdette a törvényszék végzését, mely sze­rint kizárják a nyilvánosságot a tárgyalás egész tartamára, mivel a nyilvánosság veszélyeztetné a közrendet. Az einök felszólítására csupán a védelem jelen­tette be bizalmi emberét Baracs Marcel személyében. Háromnegyedtizkor a közönség elhagyta a tár­gyalótermet és Beniczky Ödön a birói emelvény elé lépett. A zárt tárgyalás alatt egyre jobban szaporodtak az érdeklődök a tárgyalóterem előtt. Tizenkét óra 20 perckor vonult be a biróság Ítélethozatalra. Pontban egynegyedhármat muta­tott a törvényszék órája, amikor megszólalt a csengő, jelentve, hogy Tőreky elnök szavazóbirái­val bement az Ítélettel a tárgyalóterembe. Az előszobában türelmetlenül várakozó Beniczky Ödön, továbbá védője, dr. Vajda Ödön és dr. Baracs Marcell besiettek a tárgyalóterembe. Három óra előtt bement a tárgyalóterembe Sztrache főügyész titkára azzal, hoa;y az igazság­ügyminisztériumból megjelent Timkó korona­ügyészhelyettes és beszélni akar a főügyésszel a főügyészi szobában. Pontban három órakor fel­tűzött szuronyu börtönőr sietett a fogházból a tárgyalóterem felé. Egyszeriben hire futott a künn várakozók nagy seregében, hogy Beniczky Ödönt letartóztatták. Izgalmas pillanatok teltek el, Beniczky a fog­házör előtt kisietett az előszobába, a ruhatáros teremszolgának, aki a tárgyalás idején kalapját és sétapálcáját őrizte, borravalót adott és a folyosón felsorakozott lendőrök sorfala között megindult a fogházőr előtt. — Merre i megyünk? — kérdezte halálsápadt arccal. — Előre! — figyelmeztette a fogházőr és Be­niczky eltűnt a második emeleti folyosó kanyarula­tánál. Az Ítélet, Tőreky elnök ezután magához kérette a tör­vényszéki birlspirókst és tudatta velük, hogy a törvényszék a következő ítéletet hozta: — A budapesti bűnletőtörtényszék bűnösnek mondotta ki Beniczky Ödönt kormányzósértés és hivatali titok eláru!ásában mint szerzőt, mert mert Az Újság 1925 március 31-iki számában közzétett cikkében Magyarország kormányzója ellen sirtist követett el éi mert a cikk tartalma belügyminiszteri minőségében jutott tudomására és ezeket az állam ártalmára közzétette. Ezért a törvényszék Beniczky Ödönt három évi fogházbüntetésre mint főbüntetésre, 15 millió korona pénzbüntetésre, mint mellék­büntetésre, továbbá három évi hivatalvesz­tésre és politikai jogainak ugyanannyi időre való felfüggesztésére ítéli. A biróság a kiszabott büntetésből az előzeles vizsgálati fogsággal kit hónapot kitöltöttnek vett. Az indokolás szerint Beniczky Ödön a főtár­gyaláson megtagadta a vallomdstitelt. Kétségleien, hogy számcs olyan kitétel fog­laltatik az inkriminált közleményben, amely a kormányzósértés megvalósításához szükséges tiszteletlenség fogalmát nemcsak bőségesen ki­merítik, hanem azt bőségesen meg is haladják. A vádlottnak a vizsgalat során tett és a fő­tárgyaláson felolvasott vallomása szerint aszal védekezik, hogy a cikk tulajdonképpen tanú­vallomás, amelynek meglételére a hivatali titok­tartás alól fel lett mentve. Ennek a védekezésnek azonban jelentősége nincsen. Merőben közömbös az, hogy ez a cikk egyben vallomás is, kétségtelen tény az, hogy a kormányzósértést magában foglalja. Nem áll meg az a védekezés sem, hogy Horthy Miklósról a cikk nem mint kormányzóról, hanem mint fővezérről szólt, mert a cikk Horthy Miklós kormányzósága Idejiben jeleni meg, a lényeg az, hogy ezek a sértések Horthy Miklós ellen kormányzósága idejében követ­tettek eL Nincs enyhítő körülmény. Beniczky csupán a katonai bűnvádi eljárás során teendő tanúvallomás megtételére kapott fölmentést, de arra nem, hogy a hivatalos uton tudomására jutott adatokat hirlapilag közölje. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményt a biróság nem talált. Az az egyetlen körülmény, amely a vádlott wawswwwwwwwi^ Tizenkilenc embert letartóztatott a szakszervezetek kongresszusán a bukaresti rendőrség. Bukarest, szeptember 2. A munkásszindiká javára lehetne elkönyvelhető, nevezetesen, hogy politikai gyűlölködés és elfogultság vezette, ennek az enyhítő erejét megszünteti az a tény, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt hosszabb időn át előre kiszámítva tervszerű­séggel követte el, tehát nem az indulat hevé­ben cselekedett. Ellenben súlyosbító körülmény a cikkben foglalt kormányzósérlés nagy halmazata, pél­dátlanul súlyos és durva volta, súlyosbító kö­rülményül vette a biróság a szándékolt célza­tosságot is. A királyi ügyészség^ megnyugodott az ítélet­ben, Beniczky is védője fölebbezést jelentettek be ugy a bűnösség megállapítása, mint a bün­tetés súlyos volta miatt. Az ítélet kihirdetése után Sztrache királyi főügyész a kiszabolt büntetés magas voltára való tekintettel, Beniczky Ölön azonnali vizsgálati fogságba helyezését indítványozta, amit a biró­ság el is rendelt azzal az indokolással, hogy a kiszabott büntetés nagysága miatt a szökésétől alaposan lehet tartani. Ezután az elnök jelentette, hogy Beniczky Ödön tiltott közlési ügyét, amelyben Kóbor Tamással együtt vádlott, holnap délelőtt kilenc órakor tárgyalják le. tusok uniójának kongresszusán egy rendőrtiszt több felfegyverzett rendőrrel benyomult az ülés­terembe és a kongresszus 19 tagját a rendőr­ségre szállította el. Örizefbevételük azért tör­tént, mert a kongresszust a bukaresti katonai parancsnok és a bukaresti rendőrprefektus hozzájárulása nélkül nyitották meg. A félhivatalos VtUorul szerint a kongresszus már két napon át ülésezett titokban és pedig arról a forradalmi akcióról, melyet a román kamara küszöbön álló megnyitásával kapcsolat­ban akartak megindítani. A szegedi kamara a vasúti tarifák egyszerüsitéseért. A rövidebb ut drágább, mint a hosszabb . . . A szegedi kereskedelmi és iparkamara a leg­utóbbi napok folyamán hosszabb előterjesztést intézett az államvasutak igazgatóságához, mely­ben javaslatot tett a magyar vasúti tarifák egy­szerűsítésire. Elő erjesztésében a szegedi ka­mara főleg azokra a tarthatatlan állapotokra mutatott rá, amelyek a Szeged— dundntull vi­szonylatban és viszont fennállónak. A legrövi­debb ut ugyanis Szegedről H Dunántulra Fél­egyházán, Bácsalmáson és Bátaszéken át ve­zet, de az áruszállítás nem ezen az útvonalon történik, hanem Budapesten keresztül. A magyarázata ennek az, hogy a rövidebb vonalon tört tarifák vannak érvényben, ame­lynek összegezése sokkal drágább díjtételt eredményez, mint a hosstabb útvonal tarifája. Előfordul például, hogy egy szeged—dunántuli küldeménynél, egész vagonrakományt véve ala­pul, kétmillió korona többlet mutatkozik a rö­videbb, de tört tarifás útvonalon. Erre va!ó tekintettel a kamara azt hozta ja­vaslatba, hogy bármely esetben a szállítás a rövidebb uton tövténjék, de ezen rövidebb utvo­nalakra Is egységes tarijdk állapíttassanak meg. Kétségtelennek tartja ugyanis a kamara, hogy a tarifáknak ilyen szempontból való átdolgozása síintén hozzátartozik ahhoz a drágaság elleni akcióhoz, melynek megindítását a kormány a legutóbbi napokban bejelentette. Harctéri napló bizonyltja Bagi Imre ártatlanságát? Zombory János vizsgálóbíró ujabb helyszini szemlét tart Szentesen a gyújtogatás ügyében. Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a szentesi városháza fölgy áfásával gyanusitoit Bagi Imre hivatásos tűzoltóaltiszt ügyében hat heti vizsgálat u án a hatóságok még mindig a legnagyobb bizonytalanságban vannak. Mivel az ügyészség — mint ismere­tes — az első vizsgalat alkalmával nem (udott annyi terhelő bizonyítékot összegyűjteni, amely­nek alapján a statáriáli^biréság kiküldését kér­hette vona, a bűnügy a rendes birói eljárás útjára terelődött és a v zsgálóbiró vette át az ügyészség munkáját. Bagi Imre hat hete tartó vizsgálati fogságá­ban állandóan ártatlanságát hangoztatta, alibi tanukra hivatkozott, akik szerinte igazolhatják, hogy abban az időben, amikor a gyanú szerint a városháza padlásán járt volna, otthon tartóz­kodott a lakásában. Zombory János vizsgálóbiró sze dán elutazott Szentesre, hogy az ügy részleteit a helyszi en tisztázza. A szentesi vizsgálat — amely ebben az ügyben már a negyedik — eredményétől függ, hogy Bagi Imre ellen megszüntetik e az eljárást, vogy pedig ügye főtárgyaldsra kerül. A Szentesre kiszállt vizsgálóbiró elsősorban helyszint szemléi tar ott a városháza padlásának azon a részén, »hol a tűz keletkezett, azután megkezdte azoknak a tinytanuknak a kihall­gatását, akik az ügyészi vizsgálat alkalmával a tűz keletkezésére vonatkozólag tettek vallomást. A fénytanuk kihallgatása u án kerül sor a Bagi Imre által megnevezett alibi tanuk kihallgatá­sára. A vizsgálóbiró, aki a vizsgálatot minden valósz nüség szerint csak pinteken fejezheti be, tisztázni kivánja az 1917 február 11-iki ujság­lapok kérdését. Mint ismeretes, a városháza padlásán a tüzvizsgálat alkalmával egy régi uj ságlapot találtak, amelynek hiányzó részeit állttólag Bogi Imre lakásán találták meg. Bagi vallomása szerint a kérdéses ujságlapot azok csempészték a városháza padlására, akik jeléje akarták tereint a gyújtogatás gyanúját. Igen jelentős tény a vizsgálat során, hogy V/ellisch István, Bagi védője, holnap bemutatja a vizsgálóbírónak Bagi harctéri naplóját, amely bizonyíték arra, hogy 1917-ben, a kérdéses újság megjelenésének napján, Bagi Wolhinlá­ban volt a lövészárokban, tehát a kérdéses újság nem lehetett az övé. A Bagi Imre elleni gyanúnak ez az újság­lap volt az egyetlen tárgyi bizonyítéka. Zombory János vizsgálóbíró szentesi kihallgatásának eredménye dönti el, hogy van-e ennek a tárgyi bizonyítéknak a vád szempontjából felhasznál­ható értéke. Igy ennek a három napig tartó helyszini kihallgatásoknak döntő jellegük van. .Ne feledd, ha a jók meghátrálnak, a világ a go­noszok kezére jut". (Romáin Rolland: „Eljő majd az idő...)

Next

/
Thumbnails
Contents