Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-03 / 84. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZAG gnrksssttségi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MUaaOakOnyvtár is Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 308. Kraadai Petőfi Sándor-sugárut 1. szám Telefonszám 10 34. .. „ „ Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4U.OCO kor, Budapesten MmOakOnyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 308. Szeged, 1925 Szeptember 3, CSÜTÖRTÖK vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 84. szám. A drágaság. Mai számában cikksorozatot kezd a Délmagyarország, araelyt en sok utánjárással beszerzett adatok felhasználásával pióbál bevilágítani a legkülönbözőbb társadalmi állású emberek háztartásába. Nehéz mtinki, ha az ember alaposan akarja elvégezni. Mégis meg kell birkózni velr. A kormány most ankétezlk és tervez különböző intézkedéseke', hogy valamit könnyűién a megélhetés gondjaival vergődve küiködő emberek keserves helyzetén. Attól, ba feltárjuk a drágaság szegedi méreteit mott, amikor a kormány végre elszánta migál cselekvésre, kettős eredményt váiunk. Az egyik, hogy adataink alapján beveszik Szegedet minden olyan akciőbi, amelyet nem az egész országra (erjesztenek ki. A másik, talán sikerülni fog a halóságot cselekvésre, de legalább állandó résenállásra birni, bogy mindazt kiverekedje a nyomorgók és kisegzisztenciák részére, amit a hisonló sorsban tengődök Budapesten, vagy más városokban megkipnak. Régi nóta, hogy Szeged drága város. Sok tekin etben drágább, nem Debrecennél és Misko'cnál, hanem Budapestnél. Egyes cikkekben ez egészen indokolatlan. Nem kutatónk most hatásköri ké déseket. De hogy a speciális árkilengésekkel szemben a helyi hatóságoknak kell védelmet és orvoslást nyújtani, ahhoz szó sem férhet. Itt van például a húsárak emelkedése. Husiparosok egyérlelmflleg állítják, hogy ez élőállat Szegeden egy rossz piaci rendszer indokolatlan és erőszakos bevezetése miatt d ágult meg. Szintén huszárosok mondják, hogy a kárhoztatott rendszert azért kellett bevezetni, mert az állatvásáron iobb árat akartak biztosítani a gazda számára. Amikor ideírjuk, hogy a mé zárosok mivel indokolják a húsárak emelkedését, nem foglalunk állást az érvelés mellett se, ellene se. Lehet, hogy igazuk van a husiparosoknak, lehet, hogy nincs. Illő azonban, hogy a drágaság egyik indokául felhozott állításról legalátb akkor tudouást szerezzen a hatóság, amikor az egész városban teszélnek róla és ha egyszer tudomást szerzel', az is illő, hogy cselekedjék. Ma már receptje van annak, hogy hasonló helyzetben mit keli tenni. A hatóság is ismeri ezeket a recepteket. Leket, hogy csak részleges eredmény, vagy teljes eredménytelenség lesz a fáradozás gyümölcse. Ilyen kilátások mellett sem lesz fölösleges azonban például a húsárak ügyében egy ryilvános ankét, amelyen a gazdákon és mészárosokon kivOl részt kellene venni természetesen a fogyasztók képviselőinek is. Ha ezen az ankéten az derülne ki, hogy a húsárak nem azért emelkedtek, mert a piaci árak kialakulását mesterségesen befolyásolták a gazdák javára, hanem azért, mert az összes közrehalni szokott normális tényezők szabad étvényesQlése föfelé irányuló tendenciával alakította ki az árakat, akkor a hatóság elmondhatja, hogy megnyugtatta a maga lelkiismerelét és ami ennél fontosabb, a fogyasztókat, amikor alkalmat zdott a kérdés minden irányú tárgyilagos és szakszerű megvilágítására. A szegényebb néposztály okon való segítés érdekében tervbe veit kormányintézkedések elé az ország közvéleménye, véleményünk szerin», bizalmatlansággal tekin'. A népjóléti miniszter ugyanis, aki ezidőszerint vezetője a kabinetnek, egyik legutóbbi nyilatkozatában az ódiumot a drágaságért egyetlen osztáljra, a kereskedőkre hárította. Azok is tudják, hogy ez tévedés, akiket legjobbin sújt a drágaság. Fűzhet nek-e tehát reményt olyan intézkedésekhez, amelyek hibás föltételezéstől indulnak ki? Az étkezők fölállításának terve heíyes. Fölmerül azonban a kérdés, bogy nem tudna-e Knyegesen olcsóbb lenni valamennyi szegedi vendéglő, ha sikerülne leszáiíiiani az élőáilat árá*. A gondolat fonala itt önkéntelenül a gazdákhoz és hibás hatósági intézkedésekhez ve zet. Még sem mondjuk, bogy a drágaság oka kizárólag a termelő. Annyival kevésbé, mert a termelő esetleg kevesebbel is beérné, ha nem szállltarák neki igen gyakran házhoz az alkalmat, hogy nagy étvágya legyen. £s ebten, t hibás kormányintézkedésekben, a gazdasági élet. egész területét át nem tekintő, az egységes szociális szellemet nélkülöző rendelkezésekben tájuk a drágaság föokát. Ezen kellene legelőször változtatni. Ezt gyorsan cl lehetne végezni és üdvös hatása megmutálkoznék nemcsak az árak leszállásában, hanem a gazgasági éFet egész vonalán ir. „A kormányzó mindaddig bírja jogaitv mig a királyi ház betöltve nincsen." Értesülésünk szerint a felsőházi {avaslato', ame'yet már az őszi ülésszak elé akarlak vinni; egyenlőre a kormány lem terjeszti be, hanem csak akkor, ba ápponyi— Sígray és Mikesékkel meg ludnak egyezni egy olyan megoldásban, amely a régi főrendek célját itt biztosítja. A megegyezés második pontja az államfő jogi helyzetére vonatkozik, amelyet ugy fognak mrgállapilani, hogy a kormányzó mindaddig btrja az államfői jogokat, amig a királyi ház betöltve nincsen, így tehát ezen legnagyobb méilóiágot batáridőhöz nem köti, mivel már most megegyeznek abban, hogy Ottó király nagykorúságának elérései or kerül ezen kérdés eldöntésére. Ilyen módon a legitimistáknak minden reményük megvan arra, hogy annak idején a saját kivánságuk szerint döntenek ezen nehéz kérdésben. A jövő hét végén érkezik Budapestre a miniszterelnök nyaralásából. Budapest, szeptember 2. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki, mint ismeretei, szabadságét Inkepcszfán töltölte, valószínűleg szepitmber 10—11- én érkezik vissza Budapestre. A miniszterelnök szeptember 12 én átveszi hivatalának a vezetését Vass József helyettes miniszterelnöktől és Prónoy Pál miniszterelnökségi államtitkártól. Bár a nemzetgyűlés ösizeűlése elég távol van, a miniszterelnök visszaérkezlével a politikai éleiben nagyobb megélénkülés várható. A miniszterelnök visszaérkezése után valószínűleg az efységespárt is értekezletet tart, de ennek az időpontja tekintetében még nem történt döntés. A képviselők egyenlőre készülnek ai őszi beszámolói kampányra. Szakadó esőben temették el Hötzendorfi Conradot. Bécs, izeptemter 2. Höízendotfi Conrad \ibernagy (emelésénél a gyászpompát a iossz időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. Kevéssel délután hárem óra után, amikor a gyásazertartás megkeidCdölt, valósággal szakadó eső volt. A gyánmenet uíán eihaltdó hatalmas embertömegek azonban csaknem teljes számmal kitartottak a ht lyOkön. A gyászünnepséget karének nyitotta mrg, ez követte a kopotsó bcszenlelése, amelyet Pavlikovszky pifpcst végzeit nagyszámú pipi le gédlcttcL A temetésen megjelent Halnis szövetségi elnCk képviseleféten dr. Ll vént hal osztályfőnök, Mlklas nemzetgyűlési elnök dr. Seyptl volt szövetségi kancellár társaságában, számos A 15.000 koronás ebédek ellenében eltörlik a luxusadót? Tárgyalások az egy aranykoronás ebédekről a népjóléti miniszternél. rendszer bevezetését. A terveze t menürendszer három fogásból állana, míg pedig levesből, főzelékből, feltéttel és tésztából. keresztényszocialista képviselő, a német és magyar diplomáciai ügyvivő, a német és magyar vídető küldöttségei, továbbá a volt osztrák és mtgyar hadseteg számos láboinoka és lisztje, valamint a külföldi owzágok küldöttségei. A beszentelés után Vaugoln szövetségi miniszter beszédet mondott, ezután Krobatin volt hadügyminiszter tett bucsut néhány szóval régi bajtársától. Ezután a koporsót kivitték a Sclwartzenbirg-ténn felállított ágyútalp», mire rregindult a temetési menet Miután az ágyútalp a koporsóval együtt elvonult a gyászkiséret elölt, a katonai kiséret disziövéseket adott le. A kiséret ezután kccsikra szállott és a Mária-Hilferslrasse felé megindult a temetőbe. E temetésen részt vett az egész régi császári Bfcs. Budopest, szeptember 2. Dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter szerdán délután öt órára értekezletet hívott össze a népjóléti min'sztériumba, amelyben a vendéglőárak leszállításának a kéidésével foglalkoztak. Az értekezleten a vendéglősök és kávésok ipartestülete, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviseletén kivül résztvettek dr. Schandl Kárely államtitkár, Wlmmersperg Frigyes báró és Vargha Imre pénzügyi államtitkárok. A tárgyalás sorén a népjóiéi miniez'er azt a kérelmet terjesztette elő az ipartestület elé, hogy a középosztály részére tétessék lehetővé az egy aranykorondban, vagy kerekszámban 15.000 koronában megállapítandó étkezés. E fölött hcsszu vita indult meg, amelynek folya mán különösen az a terv merült fel, hogy az állam törölje el a luxusadót. Végeredményben ai a megállapodás jött létre, hogy az ipartestületek elnökei a jövő hétre elkészítik azon középfokú vendéglők jegyzékét, amelyekre nézve lehetségesnek tartja a 15.000 koronás menüA vendéglősök ipartestületének az elnöksége körülbelül 500 Ilyen középfoka vendéglői kíván javaslatba hozni. A miniszter azoiban megjegyez tr, hogy a Budi pesten levő összes étkező vendéglőket két kategóriára osztják fel; az egyik kategória a legszegényebb néposztály étkezési célj'it szolgálná, ezekben az étkezésnél kontemplált egy aranykorcna máris alacsonyabb. A legmagasabb rétegekhez tartozó vendéglőket pedig azért vesiik ki ezen menürendszer bevezetésétől, mert olt fgen nagy a rezsiköltség. Megjegyezte a miniszter, hogy a fényűzést adó bizonyos vonatkozásban már tárgyalás alá volt véve a pénzügyminiszterrel. Ezen tárgyalások során különösen arra mulatott rá, fcogy a pénzügymniszter szerint a tisztán az étkezés céljaira szolgáló ételeket luxusadóval sújts ni nem lehet.