Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-22 / 99. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 szeptember 22. sak, ha e tekintetben részletes és végletes tervvel fogok izemben állani. — Teljesen osztom a képviselő arak azon felfogását, bogy a beliő meghiionlis minden­kép megnehezíti egy eredményes lülpoü'iká­nak kiépítését. E tekintetben azonban a ma­;yar kormányt temmi felelősség nem terheli, smmikép tem oszthatom azt a nézetet, hogy külpolitikánk áliitőlagoi eredménytelensége bel­politikánk antidemokratikus voltára volna visszavezethető. Eltekint re azon vád tarthatat­lanságától, miitha a magyar kormány polii­kája nem volna demokratikui is. Egyébként is helyt nem átlő az a felfogát, bogy a bel- éi külpolitika kö:t olyin fajta Összefüggés állana fenn, mint azt álképviselő úrik képie ik. S „Nagyot vét az, aki a felekezetieskedést beledobja a közéletbe", — mondotta a kultuszminiszter és mégis hitet tett a kurzus mellett. Hajdúnánás, szeptember 21. Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő vasárnap tartotta meg beszámo'éját Hajdunánáso i. A képviselői be­számolónak érdekességet Ktebelsberg Kun) gróf kultuszminiszter adott, aki hosszabb beszédben v illett szint a kurzus mellett. Általános fel tünést keltő beszéde keretében többek között a következőket mondotta: — E nehéz helyzetben csak a békesség és a munka segíthet rajtunk. Aki pedig a felekeze­tieskedést bdedobja a magyar közéletbe, az nagyot vét hazája ellen. melynek soha nagyobb szüksége belső békességre és egyetértésre nem volt, mint éppen az újjáépítésnek ezekben a napjaiban. Nézzük, mi az, ami minket ka­tolikusokat és protestánsokat egymástól elválaszt. M<, hivő katolikusok és protestánsok állunk az egyik oldalon, mig velünk szemben ott látjuk a nemzetköziség hirdetésének, a nemzeti gon­H»»»»!»i»»»»»;»»»un»n»»»m»» dolat tagadásának, a hitetlenségnek az elvét• ott látjuk azo'inak táborát, akik nem maguk akarnak dolgozni, hanem a mdso'i munkájának gyümölcsét akarják elszedni. — Ó iási szakadék választ el bennünket et­től a tábortól és nskflnk öisze kell fognunk, hogy erőnk legyen megküzdeni a nemzeti eszme tagidásával, a hitetlenséggel és azokkal a taní­tásokkal, melyek szerencsén ínségbe diatik az emberiket. Kicsinyek azok a dolgok, melyek a kato'ikusokat és protestánsokat egymástól el­válauiják, de óriási a szadidék, mely a des­truktív erők kötött és ml közöttünk tátong és nagy hibát követné ik el, ha egymás között meghasonlanánk. Ugratni bennünket arra, hogy megtusonu'Junk, erre a: ellenségnek van esze és képessége, de mi nem engedhetjük nekik megirniök azt az Örömet, hogy mi egymás kö­zött m;ghi8onuliuak. tmimnmmmnimttttttffinttttnnnmffi Fedák Sári nyilt tárgyalást akart. Elnapolták a Fedák—Molnár válópört. Budapest, szeptember 21. Ma délelőtt fél 10 órakor kezdődött meg a budapesti törvényszé­ken Malonyat Béla törvényszéki biró előtt Mtl­aár Ferenc és Fedák Sári válSpöre. A válópört megelőzően többen közbeléptek, hogy a művész házasfelek között az ügyet elsimítsák, vagy leg­alább is az ügy sima lefolyását biztosítsák. Ez azonban nem sikerült. Sít Fedik Siri vasárnap felkereste Malonyai birót, akit arra kért, bogy válópörét nyilt tárgyaláson folytassa le. Kijelen­tette, bogy azt akarja, bogy mindenki otl lehes­sen is mindenki végighallgassa, mivel meri őt férje meggyanúsítani. A mai tárgyaláson a fdek nsm jelentek meg, hanem ctak a védőügyvédek mentek be a bíró­hoz, ahol egybehangzóan a tárgyalás elnapolá­sát kérték. A biró a védők kívánságát elfogadta és a tárgyalást október 14 re halasztotta el. A védők kijelentették, hogy rsméttzstöleg nem tesz szükség u] tárgyalás kitűzésére, mert a felek­kel az igyet békis utón ftgjik elintézni. Revolveres harc egy betörő és egy szakasz rendőr között. A szabadkai fogház akasztófa udvarán agyonlőtt* magát egy betörő. tüzet adtak a betörőre. Heves tűzharc kelelke­Szabadkdról jelentik: A szabadkai fogházban sz utóbbi időben több szökést kíséreltek meg. Tegnap éjjel ismét észrevették, hogy egy betörő a fogház udvarára szökött be. A rendőrség ül­dözőbe vette a betörőt, aki a falon keresztül az akisztóud varra szökött, mire több lövést adtak le. A belöiő pedig revolverlövésekkel vá­laszolt. Telefonon értesítették a rendőrséget, ahonnan egy szakasz rendőrt vezényeltek ki, akik tor­Egy érdekes plakát a DMKE falain. A második közgyűlés elbocsájtoita Gallovich Jenőt. — „Az uj DMKE kereszténysége nem az én keresztény s&gem",— mondotta Gallovxh Jenő. zett a betörő és üldözői között, végre is a be­törő abbanhagyta a tüzelést. Az elősiető rendőrOk holtan találták meg az egyik akasztófa tövlbtn. Megállapították, hogy a betörő revol­verével lőtte magát agyon és bogy Vizl József rovottmultu többszörösen büntetett előéletű egyén volt az, aki előre megfontolt terr szerint kt akarta szabadítani több rabtársát a foghizból. „Kutyából nem lesz szalonna I Zsidóból nem lesz soha magyar / — Ez a mottója annak a pla­kátnak, amely a Délmagyarországi Magyar Köz­művelődési Egyesület hivatala előszobájában fo­gadja a látogatót. Nem tudjuk, a mai DMKE kulturprograrajának kivonata e ez a mottó, vagy a Defhe é, amely ugyunebben a helyiségben szé­kel, vagy hogy ez még a Délvidéki Liga hagya­téka, amelynek ugyancsak a DMKE-pa!ota nyúj­tott otthont. Kétségtelen azonban, hogy azóta lóg a falon, amióta a DMKE mai vezetősége a dí­szes palotába bevonult. Nem tudjuk, elolvasták- e ennek a kultúrpalotá­nak uj honfoglalói a DMKE megalapításának és fennállásának történetét, de alig hisszük, mert ab­ból megtudták volna, hogy ezt az indítványt több mint 20 év előtt egy fiatal szegedi újságíró: Gallovich Jenő lelkesedése hivta életre, aki fel tudta kelteni a kultara iránt fogékony dr Lázár György polgármester és más bőkezű előkelőségek érdeklődését az ügy iránt és meg tudta mozdítani a Dílvidék lakosságának és hatóságainak áldozat­készségét is. Azt lehet mondani, hogy ez a fiatal újságíró hordta össze a DMKE palota tégláit és bizonyos, hogy neki köszönheti Szeged és az or­szág ennek az intézetnek létezését. Nem tudjuk inni, hogy ennek tudatában is meghozták volna thaza drákói határozatot, amely nemcsak kenyeré­től, de becsületétől is megfosztaná az alapitót — ha jogerőre emelkedne. A vasárnapi közgyűlésen alig láttunk néhányat a DMKE régi tagjai közül és ezek is — látva a hangulatot — helyesebbnek vélték szavazás előtt eltávozni. Igy azután a kilencszázat meghaladó taglétszám dacára mindössze 67 en veitek részt a a szavazásban. 57 szavazat esett az igazgatóság javaslatára, 5 ellene és 5 szavazólap üres volt. A gyűlésről kevés a feljegyezni való. Klug Pé­ter, Gallovich hivatali utóda nyitotta meg a gyű­lést, miután az elnök és társelnökök nem jelentek meg. Á*adta azonban az elnöki széket dr. Schul­theisz Károlynak — miután Gallovich őt egy levél­ben részrehajlással vádolta meg. Az elnök azonban megjegyzéstől még sem tudott tar­tózkodni Gallovich felszólalása alatt. A fegyelmi bizottság javaslatát és az ügyet dr. Széchényi István ismertette higgadt tárgyilagossággal, csupán Gallovíchnak egy magánlevelét is, amelyet dr. Dobay Gyuához intézett, felolvasta. Dr. Széchenyi jelentése felölelte az űgy egész " ujbófelh ;szor megit || íáiytól eredő ról, sikkasztásról és egyéb visszaélésekről, amelyek anyagát tiz évre visszamenőleg és zottak azok a már oly Dezsőtől és Zsiros Mihálytól ered? vádak, lopás­ang­ismételt Scossa közölt igen jelentékeny pozíciót töltött be egy ócska értéktelen fali óra. Igaz, hogy ezekkel a vádakkal szemben a Kúria 8 havi fogság után felmentette Gallovichoi és egy ujabb feljelentésre megindult vizsgálat után a szegedi ügyészség meg­szüntette az eljárást, de azért a fegyelmi, amely­nek szálait „baráti" kezek szőtték, folyt tovább egészen vasárnapig. folyik a pör a kamataival és költségeivel mintegy másfélmilliárdra rugó összegért és azt hisszük, nem csalódunk, ha ebben látjuk az igazgatóság szigorának fSokát. Felszólalt a gyűlésen Gallovich is. Megkapó szavakkal ismertette kálváriáját, amelynek terhét egész életre sinyli nemcsak ő, de családja is. Rá­mutatott azokra az intrikákra, amelyekkel Scossa és Zsiros kenyerétől és állásától fosztották meg, hogy azon osztozzanak. Szavai csaknem sirásba fúltak és még a követ is megindították volna, de nem a DMKE ben tömörült keresztényeket, akik­nek kereszténysége — mint Gillovlch mondta — nem az ö kereszténysége. Hozzászólása az ügyhöz senkinek sem volt, kí­váncsi sem volt senki semmire az egy dr. Moiika Adolf kivételével, aki azt akarta tudni, hogy adtak-e alkalmat Gillovichnak arra, hogy a vádak ellen védekezhessen. Persze nem adtak, — mondotta Gallovich —, pedig ő ezt sürgette folyton. A töb­biek már kész Ítélettel jöttek és szavaztak! A va­sárnapi második közgyűlés igy elcsapta — a DMKE alapítóját. A DMKE vezetőségének figyelmét elkerQlte a plakát. A DMKE elnökétől a föltűnést keltő plakáttal kapcsolatban a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! A DMKE rendkivüli közgyűlésén Gallovich Jenő egy Ízléstelen szövegű plakátra hivatkozott, amely áüitólag a DMKE ajtajára lett volna kiszegezve. Gyűlés után azonnal vizsgálatot indítottam és megállapítottam, hogy a kérdéses plakát nem ugyan az ajtón, hanem a DEFHE által használt elő­szoba egy félreeső helyén tényleg ki volt függesztve. A plakátot azonnal leszedettem és egyben elren­deltem, hogy a DEFHE azontúl az előszobában semmiféle felírást és plakátot ki nem függeszthet. Talán nem szükséges, de mégis kijelentem, hogy a DMKÉ vezetősége — mélynek figyelmét a plakát elkerülte — annak Ízléstelen szövegével magát nem azonosítja, kifüggesztését helyteleníti és min­den tekintetben biztosítékot nyújt, hogy jövőben hasonlóan bántó irás a DMKE helyiségeiben nem kap helyet, még akkor sem, ha — mint ez eset­ben is — a helyiséget egy más egyesület használja. A DMKE vezetőségének egyetlen törekvése, hogy a magyar kulturát zavartalanul szolgálhassa; ehhez szüksége van felekezet nélkül minden ma­gyar embernek a rokonszenvére és támogatására s ezért gondosan ügyel arra, nehogy bárkinek oktalan megbántásával ezt a rokonszenvet és bizal­mat veszélyeztesse. Kiváló tisztelettel Klug Péter Ugyv. alelnök. •E- T "ír n JU iu a. „Romániában vagyunk, ne énekeljetek magyar nótát." Budapest, szeptember 21. A szilárd i fűrész­gyár muikáial szombat este a kanlinban bo­rozgattak. Csakhamir Jókedvük kerekedett, ci­gány is kerüli és nótázni kezdtek. Amint azon­ban a magyar nóta felcsendült, egy román tér­sasig tagjai rájuk kiibáltak: — Most Romániában vagynnk, ne énekeljetek magyar nótát! A mu ikáiok csak kötekedésnek vették a kia­bálást és tovább énekeltek. Egy fiatal magyar legény, a 19 éves Méhler Lázár mondotta Is: — Éa csak magyarul tudok és magyar uólát énekelek. Erre az egyik oláh fejszével Méhler fejének sújtott. A fejsze átszakította a szerencsétlen fiatalember koponyáját s egész n agyáig hatolt. Méhlert a kórházba szállították, ahol rövid szen­vedés ntán meghalt. • I > II L vuuuuuuuuuie „A háború nyomorékjai még nem kapták meg azt a jólétet, ami igazságos volna!" Genf, szeptember 21. A hadirokkintak és hadviseltek nemzetközi kongresszusát kélmpi ülésezés után befelezték. A kongresszus, ame­lyen Németország is képviseltette magát, azt az óhajtását fejzte ki hilározali Javaslat forrná] t­ban, hogy a hadviseltek aktive vesznek részt a klengesz e'ésnek a népek közötti terjesztésében és hangsúlyozza továbbá, hogy a háború nyo­morékjai még nem kspták meg ait a jólétet, ami igazságos volna.

Next

/
Thumbnails
Contents