Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-22 / 99. szám

• szeptember 20. GEDEH ÁSZ U. 7. SZ. Ara 2000 korona. I HALY Vállalata 1 u. sarok « 733 nrolettákat okat, ajtókat éa :n asztalos munkát javítóműhely Árajánlatot. s helyiséget ehelyiséggel 270 sünk. eligére a kiadóba. yár jól bevezeielt íiseló't Rudolf Moase odmanicfky ucca igére kérQnk. Mss 280 élmény. vi LX. t.-c. 102. §-« értel­gedl kir. járásbíróság t' 25. kextében dr. Lukátsy Qéza ra I5.COO.OOO kor. és jár. natositott kielégítési végre­ronára becsalt kO veiket A k, Mrka, ló, lószersiára, /ános árverésen eladatnak, róság 1025. évi Pk. a<52. tőkekövetelés, ennek 1921. áza ékos kamatai és eddig jár megállapított s telmerfl­keteföldek (Családi Oithon) ére ty25. évi szeptember Jrája határidőül kítflzctik egyzéssel hivatnak meg, LX. t.-c. 1 7., Kii §-a többet ígérőnek, szükség . napján. nos, k r. blr. végrehajtó. lenőrző ak (vei kaphatók. ztártulajdonos tanúsítja, időn belül sokszorosan yenes képes árjegyzéket, lékl kerUlet ré­restink. B124 Terjesztési Vállalata elefon 11—10. Termelő Szövetkezete buterfényezést és Telefon 942. zes temet Dzlethelyiségbe mosóráruk, znyelmére haris­vevöim további ÓZNA. _jrk«*iiösígi Deák Ferenc-n. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, 6«S»Snkönvvtir és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 3ÜP. Ryjate', Petőfi Sándor-sugánit 1. szám Telefonszám 16-34. Szeged, 1925 szeptember 22, KEDD Az Írástudatlanok. Pár évtizede a Mistziizipi fotkolafának iszap­jából egy köbiilát vételt fel a kolrégíp. Tudó­sok megálfapilol'ák róla, bogy százezer évvel szelőit ejthette a vizbe az fisember. Óvatosan ki lehetett számi'ani a Misszis; ipi évi iszapolő­dásának ismerete alapján, bogy ennyi idő kel­teit a folyamnak a medre feltöltésére. Ennek a módizernek azonban csak a geoló­giában lehet basznát venni. A politika tudósa nagyon fölsülne vele bizenyos esetekben. Példf ul a választójogi reform dolgában. Azon akkora a homokréteg, mintha bosszú évszázadok fo­lyama iizapolía volna fel. Ki emlékszik még vissza azokra a Jualh Oyulás időkre, amikor az Általános választójogétt való lelkesedés tüzében égett az ország? Hiszen nem mondjuk, hogy ma nincsen nagy tábora, de a szociáldemokra­tákat kivéve szó se igen esik lólf. Az emberek­nek egyéb keserveik és céljaik vannak s egé­szen bizonyos, hogy a forgalmi adó problémája sokkal aktuálisabb, mint a választójogé. Noba tnlajdonkép minden probléma ezzel függ össze, mint a naprendazer bolygói a nappal, vaiabogy olyan légies eszmévé finomult az általános vá­lasztójog, mint a [szent sir visszafoglalásának eszméje. Ki haragszik ma az istentelen szara­cénokra és ki állna ki a piacra az általános választójogért? Ugyin nem is állhatna, mert nyombai feloszlatnák. Mi se azért houkedunk most elő az általá­nos váliszléjoggal, mintha nagyon aktuálisnak tartanánk, — ki ludja, mikor less az? Ahová el vin temetve, annak a kriptának a homlokára nem as van Írva a nemzeti reneszánsz isfnór­disz-sliluta bettJivel, bogy .feltámadunk", ha­nem az, hogy .hagyjatok lel minden remény* nyeli" Nem politikai azempontból kotorok fel a husz esztendős iszap alól a kérdés', hanem kulturálisból. Statisztikát olvasunk arról, hogy Magyarország székeslővároiában, a magyar kul­tura reprezentáns metropolisában, a tudomány, irodalom és művészetek fókuszában — harminc­ezernél több a felnőtt inalfabttik száma. Maga a főváros kurzus-vezetősége ismeri ezt be a vasárnapra megjelent lepedő-plakátokon, konata­tálva, bogy ez több, mint balkánt állapét. Ezt ugyin tavaly is konstatálhatták volna már, de nyilván még jövőre se konstatálták volna, ba a tavaszi községi váfaszlások szele föl nem kavarja a fővároii kurzus legiötétebb vizeit. Tavaly még nemzefgyaíázásért cauktak volna be bennünket, ba ilyent Írunk, sőt mivel e tekintetben sora se lehet eléggé óvalos a liberális újság, mi most se vonunk párfauzimot kurzuiunk kultúrpoliti­kája és a Balkán között, caak éppen idézőnk. S még azt a megjegyzést ia lenyeljük, bogy a mi gyanúnk szerint a kurzus szive nem véizik azon a túltermelésen, amit ana fabétákban föl­: mulatunk. A kurzus azive mélyén nagyon szim­patikusnak találja az iráafudatlanságot, sőt igen gyakorolja ii s ahol lehet, inkább melleitr, mint ellene hatcol. Amit nem ia tőit rossz néven venni, hisien az analfabétizmus a teljes sötét­ségei jelenti s ez igen jól fedi a kurius céljait. Azonban olvastuk a Színházt Élet ben, bogy a kurzus egyik oszlopa és diadala, Zsitkay János kiváló polítil usunk hálátlan, ronda foglalkozás­nak tartja a politikát, — hát hagyjunk békét a mai politikának. Úgyis ciak arra akarunk vissiaeíTlíkeztítni, hrgy micsoda hatalmas akcó indult meg a felnőttek ok'atása érdekében innak idején, mitor Andráiiy benyújtotta a választójogi javallatát. Minden képvlielő ígérte nagv jóakaratát a kerületében. Minden törvény hatói ág körlevélben hivla föl a többit: Szeie­tatt véreink és atyánkfiai, tanitsuk Írni-olvasni • tudatlanokat I Azonban nem ludunk esete*, togy caak egy törvényhaióaág is lovább mect volna ennél a körlevélnél. Azt az embert is auicumban tehetne mutoga'ni, aki a követ urak jóvoltából ismerkedett meg a betűvel. Szórvá­nyosan lehetett oívasni egy-két esetet, bogy derék tanítók — bűizkén kozunk föl rá példá­nak szegedi tanítókat, a mórai iskolából — a maguk jószántából szervezlek a felnőttek oktatására ingyenes esti tanfolyamokat. Azok a tanítók, ikik közfii egyet se választottak meg nemzetgyűlési képviselőnek, — a nemzetnek Buluretcu Budavári László kellett. Azok atini­tók a maguk jószántából ingyen, még tán nem is „köszönöm* fejében magukra vették ezt a Előfizetési árak: Eey hinapta helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- e* anöepoap 0 korona. 1. évfolyam, 09. szám. nehéz munkát a napi fáradságuk után, körül­belül abban ai időben, mikor a nemzet kép­viselői neki szoktak ülni a Nemzeti Kaszinóban a kártyának. De aztán elapadt az akció, mert se városok, se állam nem támogatták, — jó, bogy még fegyelmit nem akasztottak értük a tanítók nyakába. Most pedig azt olvassuk, bogy Perzsiában az uj választói törvény miatt meg­kezdték a f:lnőtt analfabéták állami oktatását, állami pénzen, törvénnyel szervezve. Perzsia európai orizig akar tenni. _ ~ •—— - i ui*«ag aaai IC 11111 • , . VMYIMRVM¥IUMJMANNMN III LHJU nMa már minden cseh szóf amely a Felvidéken elhangzik, törvénytelen." Prága, szeptember 21. A tót néppárt sze nátorai és képviselői az 1920. évi február 29-ik törvény alrpján a Stovak- ban felhívást intéztek a lót néphez, hogy védje meg anyanyelvének jfgait, melyet a csehek a közéletben az egész vonalon sértő móden semmibe sem vesznek. A törvény kimondja ugyanis, hogy a Felvidé­ken hivatalos nyelv a tót. A 8. §. szerint esik kivételes esetben lehet eltekinteni ettől, még pedig 5 éven belől. Ez az idő már eltelt. Ma már minden cseh szőt amely a Felvidéken hivatalosan elhangzik, tör­vénytelen. Eiért a kiáltvány felszólítja a tót né­pet, hogy a hivatalokban a cseh kérdésekre ne feleljen, cseh irdst ne fogadjon el, az Iskolák­ban ne tirje a cseh beszédet és a cseh tanköny­veket. Ha valakinek es nem tetszenék, érvénye­sítsék ellene a törvény s:igorát Jelszavunk le­gyen — mondja a kiáltvány —: A cseh nyelv takarodjék ki a Felvidékről. Románia repülőrajt küld Marokkóba. Abd cl Krim békét ajánl? Bakatest, szeptember 21. A lapok szerint a legutd bbi minisztertanács foglalkozott egy román aviatikus csopor'nak, amely tartalékos tisztek­ből áll, azzal a kérésével, bogy repülőrajt szer­veznek. amely Marokkóban a franciák oldatán harcoljon. Az aviatikuiok kéréséhez a miniszter­tanács hozzájárult. A Dimineata ezzel kapcsolatban megjegyzi, bogy Románia ezzel a ténnyel hódolatát akarja leríni Franciaország iránt. Ez magántermészetű vállalkozás, de egészen természete?, hogy az állam támogatja. A repülőgépeket a francia állam bocsátja rendelkezésére. A repülök ok­tóber első napjaiban utaznak Párisba. London, szeptember 21. A Daily Ntws jelen­tést közOl, amely szerint Rabatban pénteken föltartózlatták Abd el Krím egy követét, aki a marokkói szultánnak levelet vitt Abd el Krím­től. A levél békejavaslatot tartalmaz azon fel­alapján amelyeket a spanyoloknak aján­lott M a jelenlegi offenzíva megindítása előtt Páris, szeptember 21. Az a hir hoav Abd el Krim állítólag megsebesült, spanyol Unok értesüléséből származik. Eszerint A ff et Wm a Blbane hegytömb körili harcban egy tű­lövedék szilánkjától megsebesül, amely jobb­lábán komoly sérülési okozott. A hírt eddig más jelentés nem erősíti meg. ... ^^iTllTVtmiTLTJTJUUJU-Uw^ww^,^^,,, Apponyi beszédet mond az osztrák szanálásról. Genf, szeptember 21. A Népszövetség köz­gyűlése négynapos megszakítás után ma újból teljes ülést tartott. A teljes ülés a legutóbbi napokban a bizottsági lanácskozátokon elinté­zett több jelentéssel foglalkozott, amelyek többek közt a napirend következő pontjait érintik: A népszövetségi: újjáépítési bizottság működéte Ausztria és Magyarország újjáépítése, a forga­lom és a Iransitó szervezetek munkálatai, végül a fegyver, lőszer és hadianyjg kereskedelem statisztikai munkálatai. Genf, szeptember 21. Walkó Lajos kereske­delmi miniszter tegnap innen Bécsbe utazott és előreláthatólag ma este, vagy holnap dél­előtt már Budapesten lesz. * Apponyi Albert gróf előreláthatólag fel fog szólalni a Népszövetség mai ütésén az osztrák szarálás kérdésében. Ezt a szándékát azonban csak akkor váltja valóra, ba más szónokok is b;batőan fognak ezzel az üggyel foglalkozni. A miniszterelnök tiltakozik az antidemokrácia vádja ellen. Külpolitikánk eredménytelensége visazavezethető-s az antidemokratikus bel­politikára ? Budapest, szeptember 21. A demokratikus izövetiég, a kispolgárok és a földművesek párt­szövetsége, vclamlnt a nemaeti demokrata párt megbízásából Baross János éa Pakots Jóaset • . . ii i <IL l_ri 1...K.1 1—.i_j_i_ hogy a magyar ^kisebbségek ügyében foglaljon Erre "a feTíerje ztésre gróf Bethlen István Baross éi Pakoís képriselCkbCz erélyesen Bethlen 1 intézett válaszában ezeket írja: — Ugy a magyar delegáció, mint a külflgy­mininter a legnagyobb energiával képviselték és képviselik a Nfpuöveftég előli a magyar érdekeket « a legnagyobb nehézlégek között ii minden módon törekedtek a magyar kisebb­ségek sorsinak javítását célzó problémák helyes megoldásira. Kénytelen volnék ennélfogva min­den olyan kísérletet, amely a magyar delegáció­nak, illetvea kfllflgyminWiternek a Népszövetség előtti magatartását, mint nem eléggé energikust kritika alá vonni igyekeznék, határozottan vissza­utasítaniI. ­— A képviselő uraknak azon tervére vonat­kozóiig, hogy a fenti ügyektől kifolyólag in­dítványozni fogják a magyar nemzetgyűlés köz­vetlen érinti ezésbe lépését Anglia, Francia­ország, Olaszország, as Egyei ült- Államok és japán parlamentjeivel, esik akkor leszek abban a helyzetben, bogy határozott állást fogldbas-

Next

/
Thumbnails
Contents