Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-17 / 95. szám

ára 2000 korona. D ELMAOVARO RSZAG •Mrkentfttég: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, .. „ „ Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten MMcSnkőnyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 806. Szeged, 1925 Szeptember 17, CSÜTÖRTÖK *» vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor„ Ryaadai Petőfi Sándor-sugárut 1. szám Telefonszám 16-34. ° r 7 vasár- es ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 95. szám, Visszaszanálás. Szanálnak, gyógyítgatni próbálnak a beteg Magyarországon mindent. Az orvosok folyvást kisérleteznek lankadatlan buzgalommal, sürgő­forgó igyekvéssei és végigadagolják a politikai patikaszerek minden fajáját, oltanak és operál* nak s reménykedve alkalmazzák a legváltoza­tosabb gyógymódokat. A beteg, a háború és a forradalmak szOrnyen megcsonkított sebesültje, állitólag gjógyul; legalább a politikai házi­orvosok ezzel vigasztnak szép szólamokkal ékes jelentéseikben mindnyájunkat. Lehet, hogy a .közérzet" csakugyan javul, amint állítják, hisz rég nem tombolnak orgoványi vad őrjön­gések, csillapult a gyűlölködés gyilkoló láza; de milyen messze még az egészség és mennyire Jogos a fájdalmas kételkedés, hogy nem mi, hanem a most fölcseperedő utódok megérik-e a nagyon beteg ország egészséges talpraállását, teljes, duzzadó életének fölujulását. S mennyi a jogos kétely, fcogy az orvosoló kormány eszközei, amelyek olyan gyakran váltogatják egymást, ha nem is hirtelen s ennélfogva kép­telen sikerrel, de fokozatosan és látható, érez­hető eredményekkel megfelelnek-e a célnak. A kormány mindent Javiiani akar, elsősorban persze nagyon szomorú gazdasági helyzetünket. Hogy ez mennyire nem sikerült neki, hogy a pangás, a szegénység milyen nagy az ország­ban, az közismeretes. Mert ha a külföldi köl­csönnel s még inkább a rengeteg adókkal sike­rült is állandósítani pénzünk ériéké*, milliók nyögik és kesergik, hogy ez mennyire nem használt az ország belső jóléfénelr... S a szaná­lással kapcsolatban kétségkívül szükséges volt ugyan a tisztviselői létszámcsökkentés, de ennek a takarékosságnak is eddig csupán fájdalmát, nyomorúságát érzi — a B-lis!ásokon kivül is — sokezer érdekelt, sőt az egész ország. A szanálást sok mindenben kell majd vissza­szanálni, aminek két érdekes szegedi példájáról kell megemlékeznünk. Az egyik szembetűnő példa a tanyai állat­orvosi állások megszüntetése. Ha az állam­kormányzatnak még oly zsugorisággal kell is takarékoskodnia, nagyon nehéz megérteni a fösvény kolduséhoz hasonló ezt a garasosko­dását. A fösvény koldus akkor takarékoskodik inkább, amikor ennie kellene, de n:m akkor, amikor arra pezsdoi kedve, hegy sűritettebb alkohollal melegíti e fagyos életé'. Csakhogy ebben van talán nem egészen költCietíen, sőt célszerűtlen koldus-füoiófia. Ámde tudjuk, hogy helyettes, vagy valóságos olyan államtitkár, aki csak méltóság, tekintély és disz, annyi van még mindig, amennyi Tisza Kálmán parlamenti kor­mánya óta sose volt. Pedig alatta és utána is sok fölösleges ismeretlen diszember tündökölt a kormányzatban. A sok h. államtitkárral nem takarékoskodik a mai kormány, inkább a sokkal szükségesebb kistisztviselők B-listázásával akar szanálni. Szegeden minden keveset gondol­kodó embernek is tudnia keli, hogy mennyire nélkülözhetetlenek az állattenyésztő tanyavilág' ban az ügyes, szorgalmas állatorvosok s hogy milyen nagy nehézségeket okoz őket a város belső területéről kikocsikáztatni az óriási távol­ságokra. A tanyai állatorvosi állások megszün­tetésével valóban morzsányit takarilott meg az állam és a garasoskodással tömérdek kárt okozhat a szegedi tanyavilágnak. Itt valóban viaszaizanálás kellene I A másik figyelemreméltó szegedi példa a szanáláira i tanitíi lálszám csökkentése. A tanítók hiányát egyes sztgedi elemi iskolákban már most is aiipotan érzik. Pedig bizony van nak szegények állásfalanni elegen. De nem tudni egyelőre, mi lesz ikkor, ha mejd a köz­oktatásügyi miniszter ur reformtervének meg­valósítására kerül a sor. A miniszter ur állásá­nál és bizonyára meggyőződésénél fogva is azt az elvet vall]«, hogy az ország igazi szanálá­sántk nemcsak a gtzdasági helyzet megjavítást, hanem a kulfura fejlesztése isalipja. Mármost erre a szép és imporáló célra a kötelező nép­oktatásnak eddig négy évben megszabott határ­idejű, a müveit nyugat mindig követendő pél­dája ryomán, nyo!c évre akarja fölemelni a városokban s az etre alkalmas községekben, tehát Sze£eden is. A nagyérdekesséfcü j&vr slat már késien is ven s a miniszter nemsokára a nemzetgyűlés elé terjeszti. Nem lehet bizonyo­san tudni, hBziáruió-r, v/gy hatökör, avagy mind a kettő az a honpolgár, aki a kuliura jelentőségét s teli kapcsolatosan a kultusz­miniszter javaslatának fontosságát nem méltá­nyoljp. Ds több érig tartó kötelező iskolai ok­tatóihoz föltétlenül több tanitó keli. Hát akkor meg minek szanáltak B-listára ennyi tanítót?.,. Ezt a szanálást is alighanem vissza kell majd szanálni, mint az orizágjautás tok egyéb rossz fogását. Október 6-án ül össze a külügyminiszterek konferenciája. Berlin, szeptember 16. A Yossische Zeitung jelentése szerint német politikai körökben a külügyminisztert Ionferetcía megkrtdsára »kló­bír 6-dt tartják a legalkalmasabb Időponnak. A meghívó hatalmak a konferencia helyéte vo natkozóleg semmiféle javaslatot nem tettek, köztudomésu azorban, hogy mindegyik állam súlyt helyez arra, hogy a konferenciát egy oly állam területén tartsák meg, amely nem vett riszt a hátoruban. A számításba jövő orszá­gok közül Svájc lá szik erre a célra a leg­alkalmasabbnak. A svájci városok közül első­sorban Luzern van tervbe véve, mint a kon­ferencia jövendő sz'nhelye. Caillaux elutazott Amerikába i francia adósság rendezésére. Pőris, sjepttitber 16. A tegnapi miniiz'er­lanfcs, aireljen a köztársas/g elnöke is részt­vett, kizáróan Caillaux előterjesztésével foglal« kozott, mely Franciaország amerikai háborús adósságainak rendezésére vonatkozott. A pénz« ttgyminiszter előterjesztett rgy kimerítő expo­zét, melyben kimutatta, milyen dologi szállítá­sokba mehet bele Franciaország. VégCl a köz­társaság elnökinek átnyújtott egy dekrétumot aláírás dijából, mely a dologi szállításra vo­natkozó tervet, Franciaország ipara irdikinek különös tekintetbevitelivel tartalmazza. A minisztertanács végén Paintevi a kabinet Irgjait informálta elszászi utazásának eredmé­nyétől, azoktól az intézkedésektől, melyeket Elszászban tervbe vett és érintette a szíriai és martkkói helyzetet is. Briand a garanciatárgya­lásol röl siámdt be. A minisztertanács végén Painlevé fogadta az újságírókat, akik előtt ki­jelenlettr, hogy az amerikai adlsságok rende­lésére Caiiliux által elkészített tervezetet a mi­nisztertanács egyhangúlag elfogadta. Caillaux ma messzemenő felhatalmazásokkal utazik Ametikábs. A Chicago Tribüné párisi tudósítója {e'enti, hogy a francia adóss/gok rendezésére kiküldölt bízott)ág ma utazik cl Amerikába azzal a ja­vallattal, hogy Francit ország hajlandó az Egye­sült Államoknak ivenklnt tizenötmillió fontra rugó riszleifizetist teljesíteni. Catllauxnak az a szándéka, hogy az ametikai megállapodás alap­ja ul szolgáljon az a megegyezés, melyet ő as angolokkal a hábotus adésségok rendezése dolgában kötött. Ma összeül a szanálási bizottság. Nem hívják össze a nemzetgyűlést. Budapest, szeptember 16. Bethlen István gróf miniszterelnök ma rgész délelőtt hivatalá­ban volt. A miniszter e'nf kiégi palotában ma ttbb látogatót fogadott a miniszterelnök, akinél először Orseniga Caesare pápai rmneius tett bemutatkozó látogatást. Utána a miniszterelnök Gordon amerikai ügyvivőt fogadta, aki tisz­telő látogatást tett Bethlen István grófnál. Majd Smlih Jeremiás, Mtgyarország népszövetségi főbiztosa jelent meg Bethlen roiciszterelcöknél. A 33-as szanálási bizottságot ma délelőttre Rdday Gedeon gróf, a bizottság elnöke ülésre hivti össze. A Ház összehívására megindult ak­ció nem járt eredménnyel, mert az összehívók nem tudtak elegendő számú aláírást gyűjteni. Ilyenformán a nemzetgyűlés az eredetileg meg­határozott időpontban fogja csak megkezdeni őszi ülésszakát. A román külügyminiszter igen kedvezően beszélt a kisebbségi kérdésről. A Népszövetség közgyűlési vitájának folytatása. Genf, szeptember 16. A Nemzetek Szövet­ségének közgyűlése szerdán általános vitát folytatott a Nemzetek Szövetsége tanácsának és a főtitkárnak jelentései fölött. Duca román külügyminiszter beszédében foglalkozott a kisebbségi kérdéssel és kijelen­tette, hogy minden államnak érdekében áll kisebbségeivel szemben igazságos és széles látókörű polit kát folytatni. Másfelöl azonban a kisebbségeknek szintén el kell ismerniök köte­lezettségeiket azok iránt az államok irán*, ame­lyekhez tartoznak. Románia hü marad a genfi jegyzőkönyvben foglalt alapelvekhez, amelyek megbonthatatlan egészet alkotnak. A béke kon­szolidálása érdekében elő kell mozdítani az eurípai külön egyezmény megkötését. Románia, amely már évekkel ezelőtt kötött egy ilyen szerződést, hajlandó további ilyen szerződése­ket megkötni. Ezidőszerint több állammal tár­gyal döntőbírósági szerződésekről és valamennyi szomszéd államnak minden kivétel nélkül fel­ajánlja olyan szerződések megkötését, amelyek­ben lefektetik azt a tartós kötelezettséget, hogy kölcsönösen tartózkodni fognak minden táma­dástól. Ezen az uton Románia és szomszéd államai előkészíthetik annak a napnak eljöve­telét, amelyen a jegyzőkönyv alapelvei végleges diadalra jutnak. Doret delegátus (e'szt'ssei fogadott lösid be­szédben indokolta meg azt a határozati javas­latát, hogy az iskolákban használt valamennyi történelem tankönyvet vegyék revízió alá,

Next

/
Thumbnails
Contents