Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-17 / 95. szám

IS DELMAGYARORSZAQ 1925 szeptember 17. amennyiben azok a hiboru eszméjét dictöitik. Boslock kanadai elnök kijelentette, hogy or­szága a genfi jegyzökönyvet már földrajzi okok­ból sem ratifikálta, mindazonáltal hozzájárni azokhoz az alapelvekhez, ame'yekkel előkészít­hető volna a döntőbírósági eljárás általános alkalmazása és a* általános leszerel is .végre­hajtása. Elutasították Apponyi javaslatait. Genf, szep'ember 16. A politikai bizottságban Galvanausca (Litvánia) rövid vita után vissza­von a azt a javaslatát, amelye' a kisebbségek védelme tárgyában egy minden félre nézve érvényes egyezmény kidolgozására nézve telt. A bizottság elhatározta, hogy jóváhagyja a tanács jelentésének azt a részét, amely a kisebb­ségi petic óknak a Nemzetek Szövetsége tanácsa előtti kezelésére vonatkozik. A vita végén meg­beszélték azt a kérdést, vaj|on |avasolják-e a vita folyamán felmerült gondolatokra való tekin­tettel a tanácsnak az eljárás megváltoztatását. A küldöttségek ellenmondásának következtében azonban elhatárolták, hogy ilyen értelmű Javas­lattól eldllaaak. A határozat alapján Apponyi Albert gróf minapi hárem követelésének, ame­lyekkel a mai vitában sekat foglalkoztak, sem adtak helyet. Apponyi Albert gróf három követelése az egyházi, gazdasági és kulturális szervezeteknek kisebb ¿égi kérdésben benyújtott petíciónak kü- | lönös méltánylására, továbbá a hágai nemzet­közi biróság igénybevételére és végül arra vo­natkozik, hogy a peticionáló kisebbségek kép­viselőit hívják meg a Nemzelek Szöv:tsége ta­nácsának tanácskozásain. Genf, szeptember 16. Benes ellene fordult az Apponyi Albert részéről tett messzemenő javas­latoknak, amelyek szerint a kisebbségek az állandó nemzetközi bírósághoz is fordulhass i* nak. Az eddigi eljárás teljes tárgyilagosságot biztositott. Benes a következő kompromisszumot ter­jeszti elő: 1. Fogadják el a tanácsnak a kisebbségekről szóló javaslatát, de utasítsák el Apponyi Albert gróf javaslatát. 2- A bizottságok kebelében lefolyt egész vi­tát felülvizsgálás vígéit utalják át a tanác hoz a»za\ hogy vizsgálja meg, mennyiben adjanak Uelyet az annak során felmerült követeléseknek. Az angol belügyminiszter kommunista puccstól tart. London, szeptember 16. (Wolif.) A Daily GrapMc szerint Sir Wílliam Joynson-Hlcks bel­ügyminiszter a lap tudósítóján ik a „vörös veszedelemről" a következőket mondotta: — Kérdést intéztek hozzám, hogy miéit nem akadályoztam meg Saklaívala kommunista kép­viselőnek az Egyeaült Államokba való elutazá­sát? Ez nem áll módomban, minthogy Saklaí­vala brit állampolgár. Ha módomban állana, egy pillanatig sem haboznék, hogy közbelépjek. A miniszter elmondotta még, hogy nem ké­telkedik abban, hogy Moszkvával szoros együtt­működésben kísérlet van folyamatban a brit alkotmány felforgatására. A közönség azonban megbizhitik abban, hagy a belügyminisztérium a dolgok menetét hiven és pontosan követte. A mhiszter bejelentette, hogy október havában a beszédek egész sorát fogja mondani, a nelyek­b:n meg fogja győzni polgártársait arról, hogy a vörös veszedelem valóban Jennál és h >gy ha a Jílenlegi nehézkei eljárás a felforgató üzelmekkel szemben elégtelennek fog bizonyulni, a végrehajtó hatalomnak messzebbmenő hatás­kört kell kapnia. Diszlet nélkül marad a szegedi szinház ? A Palágyi—Andor-féle szerződés lejárt és Palágyl elszállítja Szegedről díszleteit. Emlékezetes még a nyilvánosság előtt, hogy amikor két év elölt nagy harcok után Faragó Ödönnel szemben Andor Zsigmond nyerte el Palágyi Lajos örökét és vette át a szegedi szinház vezetését, az uj színigazgatónak nem volt elegendő és megfelelő kelléktára és disz­letkészlete, amivel megkezdhette vo'na a szezont. Andor Zsigmond ugyanis Szeged előtt csak kisebb városokban játszott és igy díszletei kicsiknek bizonyultak a nagy szegedi szín­padon. Azért azu'án, még mielőtt megkapta volna véglegesen a színházat, szerződést kötött Palágyi Lajossal nagy dlszlettdrára és kellék­raktárára. A szerződés igen súlyos volt, de Andor Zsigmond elfogadta a feltéleleket. A díszletek és bátorok kölcsönzéséért ugyanis az uj szín­igazgatónak a bevétel hét százalékát kelleti átadni Palágyl Lajosnak. A súlyos szerződés három évre szólt és igy kezdte meg Andor szezonjá1. Akármilyen jó programot adott is az uj társulat, akármilyen szép házak is vollak az első időben, a díszletszerződés egyre súlyosabb teherrel nehezedett Andor Zsigmond vállára. A nehezebb időkben azután a színigazgató kép­telen volt megfizetni a súlyos milliókat kitévő bét százalékot. Végül is pörre kerüli a dolog, majd a két színigazgató békésen elintézte a diszlet- szerző­dés sorsát. A súlyos szerződés feltételeit enyhí­tették és pídig ugy, hogy hét százalékot felére szállították le, mig a három évet két évre redu­kálták. Igy azu'án nem akadt meg a szinház, Palágyi bu'orai és ku'isszái domináltak to­vábbra is a színpadon. A szerződés most szeptember közepén járt le. Palágyi ragaszkodott a díszletek és a bú­torok elviteléhez, mivel azokat sokkal jobban tudja értékesíteni máshol. Andor Zsigmondnak pedig át kell adnia a kö csön-díszleteket. A diszle eke és a bútorokat már ki is válogatták a raktárból és Palágyi rövidesei el is szállilja Szegedről, ha csak közben a két színigazgató közötti béke föl nem borul. Andor Zígtrond igy egy jelentős tehertétel­től szabadu meg a most kezdődő szezonban, de ebben az évben már csak saját díszleteivel és kellékeivel dlszi'hetl be a színpadot. Az el­múlt két év alatt gondolva a kölcsöndiszle­tekre, csináltatott is számos uj díszletet és bú­torokat, de kérdés, hogy ezek elegendők-e a szegedi szinház repertoárjában? Hi Andor nem tudott elegendő diszletet csináltatni a sze­gedi srfnház méreteire, akkor ismét valami más diszlet-kölcsönzés után kell néznie. Lehet azonban, hogy már sikerült díszletraktárát ki­egészítenie. Békétlen idegenek a Somogyi-telepen. A polgármester álma lassankint tökéletessé valósul. A Somogyi-telep, amely néhány esz­tendő előtt bujt ki a városszéli libalegeiöböl, már önálló, külön életet élő falu és megtalál­ható benne mindaz, imi szorosan hozzátartozik a falu jellemrajzához. Politikai pártok viaskod­nak egymással a vezetésért, megszületett a lokálpatriotizmus és a verseny a szomszéd falu­val, Tápéval, a társadalom szabályszerűen szét­tagozidolt és az uniformizált házak már c>ak rehezen leplezik a kialakult kasztrendszert. A kívánságok egyre gyarapodnak, tegnap utat, mi (emp'omot, kutat és iskolát, holnap talán köz­ségházát és községi birót kérnek. Ebben a pillanatban a falu többsége jelenti még az aristokric'át, mert az őslakók, vagy eltő telepesek, bizonyos társadalmi előnyt kö­vetelnek maguknak a későbbi bevándorlóktól. A nemesség ériéke ob utbs condita" számító­dik. Akik később jöttek, azok már idegenek és sok idő eltelik, a mig befogadja őket a társa­ság, de addig is sok kellemetlenségen és mes­terséges nehézségen kell keresztül vergődniük. Ha a falu megharagszik valakire, akkor kiközö­sítik, akkor mindent elkövetnek, hagy megsza­bzdu'janak (öle, a betolakodótól, a békétlen elemtől. A napokban egy kisebb Somogyi-telepi depu­iáció kereste fel & polgármesteri és vastag akta­csomót adott át — megfelelő elintézés végett. Az aktacsomó első darabja beadvány volt a város Tek. Tanácsához. Már a beadvány kül­zete elárulta, hogy valami háborúság rejlik a papircsomó mögött. A külzet ugyanis azt mondta, hogy több Somogyi-telepi munkás-polgár egy betolakodó, békétlen, összeférhetetlen és köz­veszélyes idegen familia hatósági eltávolítását kéri i várostól. A beadvány belseje azután rész­letesen föltárja a panaszt, amely egy H. M. nevü menekült vasúti lakatos, annak nővére él fia ellen irányul. A panasz szerint ez a három ember tökéletesen fölborítja a falu békéjét, tűr­hetetlenné teszi a szomszéd lakók számára az életet, veszélyezteti a közbiztonságot és közer­kölcsöt, fittyet hiny a magántulajdon szentsé­gére, életveszélyes fenyegetésekkel rémili a tehe­tetlen lakosságot. Elmondják az aláírók, hogy H. M. nem jószántából költözött ki a Somogyi­telepre, hanem muszájból, mert annak a város­ban lévő háznak a tulajdonosa, amelyben lakott, 0. tanir ur, rágalmazás és életveszélyes fenye­getés cimén szigorú birói Ítélettel lakoltatta ki. Hivatkoznak a panaszkodó Somogyi-telepiek a beadványhoz csatolt egyéni panaszokra és annak alapján az összeférhetetlen telepes eltávolítását kérik a város tanácsától A mellékelt panaszok aztán kertelés nélküli szókimondissal tárják föl a helyzetet. A precí­zen meghatározott kilételek és cselekedetek, amelyekkel H. M. és hozzátartozói elkeserítik a békés telepesek életét, reprodukálhatatlanok, (alán elpirulna tőlük még a fekete nyondafes­ték is. A polgármester az iratokat a város tanácsá­hoz tette át. A tanács pedig az ügyet az állam­rendőrség elintézésére bizz». Igy — minden valószínűség szerint — bünügyi ctra terelődik a kérdés, roeit ha komoly aWpjavan a panasz­nak, a bepanaszolt telepes kerül a törvény elé, ía ellenben alaptalan, vagy komoly alapja nincs, a panaszosok kerülhetnek a törvény elé, mert állításaik — valóság esetén — H. M.-t a közmegvetésnek és a bűnvádi eljárás veszedel­mének tennék ki. Ekképen forr, alakul, zajlik ii fejlődik az élet a szomszédos uj faluban. Jövő héten tárgyalja a Tábla Beoiczky pőrét. Budapest, szeptember 16. A Beniczky-ügy ítélőtáblai tárgyalása a jövő héten lesz. Az ügy fekbbezési tárgyalását szeptember 23 ra tűzték ki. A Tábla a három évi fogházbüntetést már nem sulyoibithatja, mert a törvényszéki tár­gyalás során az ügyész tudomásul vette az ítéletet. ^ A hatalmak jegyzéke Kínához. Peking, szeptember 16. A hatalmak jegyzé­ket nyújtottak át a kínai kormánynak, melyben kijelentik, hogy a kormány Angliát, az Egyesült Államokat és Japánt felkérte, hogy egy-egy jogászt jelöljenek ki, akik helyet foglaljanak a SanghaiDan kitört zivargás megvizsgálására ki­küldött nemzetközi bizottságban. A hatalmak azon reményüknek adiak kifejezést, hogy a kínai kormány is nevez ki egy jogászt ebbe a bizottságba. Benes pártot változtat, Prága, szeptember 16. Benes külügyminisz­ter a parlament feloszlási után kilép a nemzeti szocialista pártból és a választáson az újonnan megalakult nemzeti munkapárt listáján fog fel­lépni. ^ A bécsi gabonakereskedők újból a határidőüzlet bevezetését követelik. Bécs, szeptember 16. A Gabonakereskedők Szövetsége tegnap megtattolt teljes ülésén ha­tározati javaslatot fogadott el, melyben az 1923. évben'betiltott gabonahaiáridöüzlet újból való levezetését követelik. A követelés indokolásául a politikai viszonyokkal járó egyre súlyosabban érezhető gazdasági hanyatlást hozzák fel. A határozati javaslat alapját képező jelentés u'al arra a körülményrr, hogy a határidős kereske­delmet a budapesti tőzsJén már a legközelebbi jövőben éietbeiéptetik. Bécs már úgyis telje­sen Budapesttől és Pozsonytól füge és a buza­és iozskere;kídelen súlypontja teljesen Buda­pestre és Pozsonyba került. Ami végűi a spe­kulációt illeti, amelynek túlkapásai ól tarianak, erre elég hatásos védőintézkedések állanak fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents