Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-02 / 83. szám

2 OEIMAGYARORSZAG 1925 szeptember 6. Károlyi Mihály hajlandó hazajönni és ujraf öl vételt kér vagyon-p őrében. A volt köztársatági elnök nyilatkozata egy londoni lapban. Emlékezetes még, bogy a budapesti törvény­széken két évvel ezelőtt Oszvald István kúriai biró, a polgári törvényszék elnökének veieté­sével vegyesbiróság tárgyalia el iöfokon Károlyi Mihály gróf vegyonelkobzási pö ét. A biróaág annak idején kibővi ele magit büntetőbirákkal öttagú lanácciá. A bíróság elsőtökön közben­szóló ítélettel ugy ha'ározott, hogy Károlyi Mi­hály gróf meglévő és várományosi birtokai az államra hárulnak. Felebbezés folytán az ügy a Tábla elé került, hol szintén helybenhagyták ai elsőfokú biróság itéetét, végső fokon pedig a Kurla mondotta ki a közbenszóló itilet mel­lett a vagyonelkobzást, ugyanazzal a megoko­lással, amellyel annak Idején eil az elsőfokú bíróság Is telte. Azt azonban míg nem ál api­totla meg a biróság, hogy milyen aránybm fog ez az Atbárulás az álam jivára megtör­ténni. Ebben az ügyban ujabb tárgyalás les?, mint értesülünk, még ősz elején, amikor vég­leg el fjg dőlni a Karolyi-féle birtokok sorsa. Károlyi Mihály azonban nem nyugodott meg ai ellene hozott Ítéletekben. Annak idején védői uj'n lépéseket is lett a Nípizöve'signél, hogy a békeszerződés alapján a hatalmak közbelépését kieszközölje a nagy pörben. A magytr biróság erre kimondotta, hegy i tria noni bikesierzödés 76. paragnfusa egyáltalá­ban nem vonatkoztatható Kárjlyi Mihály ese­tére. Károlyi mos! nyilatkozott * Manchester Guar­dlanban, ahol kijdentetie, hogy attól sem ide• geakedlk, hogy bü/j pőrének ujrafelvétele esetén a magyar bíróság elé álljon s ott feleljen nem­zetroató cselekedeteiért. — A vegyesbiróság ítéletében — irja Károlyi gróf többi között a Manchester Guardlanban — nem nyugszom meg és nem nyughatom meg, mert az ítélet, anélkül, h)gy azt egyéb­ként a kritika tárgyává tenném, az 1918. évi és azt megelőző történelmi tények nemismeré­sé a, vagy félreismerésén alapul. A Diai féle fegyverszüneti szerződés meghiúsulása, amely ellenein egyike volt a legfőbb vádpontoknak, nem in rajtam mulolt. A hadseregfőparancs­nokság által akkor már én fait accompli elé voltam állítva és hogy az idegen seregek be­özönlésél megakadályozzam valamiképen is Magyarország területére, kényleien voltam Bel­grádba menni és Franchet d'Eipirey tábornok­kal, a balkáni ántánthaderők főparancsnokával tárgyalni a fegyverszünetről. Azt is nagyon jól tudtam, hogy a piavei katasztrófa után már nem valami nagy reménységgel nézhetek eme tárgyalások elé, ám nagy felelősségen tudatá­ban és különböző külbldi hatalmak ígéretei­ben, főleg a franciákkal folytatott eredményes tárgyalásaim alapján méltán hihettem, hogy sikerül egy o'yan megegyezést kierőszakolnom, amely Magyarország akkori válságos helyzeté­ben mégis csak a legjobb. Ezeknek az ese­ményeknek inmáron nemsokára hetedik év­jo dulójdhoz érkezünk el. Ez id5 alatt sikerült sok helyen bizonyítékot, okmányt és egyéb dokumentumokat ősszegyüjtenem. amelyek az akkori cselekedeteimre vonatkoznak. Hiszem és remélem, bogy bizonyosfoku lehiggadás után ezeket a történelmi távlat objektivitásával ítélik meg. Minden egyes lépís mre, amelyet inkrimi­náltak, amelyet kifogásoltak, amelyek alapján ellenem Ítéletet hoztak, bizonyítani tudom, hogy hazám is nemtetem iráni viselt legfőbb ladula • tom vezetett. Ezeinek a bizonyítékoknak, vala­mint igazságomnak birtokában mindent elköve­tek, bogy elérhessem végső célom it: pöröm ufrafelvételél. Ebben az esetben, hs ez sikerű1, amiben erős lélekkel hiszek, akkor hajlandó vagyok minden salvus ctnduc'ui nélkül vissza­térni hazámba, hogy olt a független magyar bíróság ítéljen fölöttem. Egy prágai tivirst is megerősíti azt, hogy Károlyi Mihály máris utasítást adott budapesti védőinek plrének ujrafelvétele tárgyában. Hir sierint pőrének uj tárgyalása alkalmából nem kisebb emberek tanúbizonyságát akarja a maga szerepének lisztázására felhasználni, mint Potn­carit, a volt francia elnököt és Massarykot, a cseh köztársaság fejét. A zebegényi gyilkos testéből biveszib a revolvergolyót. Bizonyitákot keres az ügyészség. Budapest, szeptember 1. Néhány nappal ez­előtt már hirt adtunk arról, hogy a nagymarosi csendőrség a pestvidéki ügyésiség fogházába kiiérte át Pócs Kálmánt, a zebegényi gyilkost, aki a zebegényi erdőben két revolverlövéssel megölte kedveséi, Polónyl Rózái. A pestvdíki törvényszéken szombaton vezették fel Pócs Kálmánt dr. Felszeghy RJbert vizsgálóbíró elé, aki elölt Pócs megismétel e régi vallomás it, hogy Polónyi Rózsival előzően megbeszélték, hogy együtt válnak meg az élettől és miután ö kedvesét agyonlőtte, maga ellen f jrdiíotta a fegyvert és bal mellkasába lőti a szive irányá­ban. Állítása szerint a golyó mig most is a tüdejében, vagy a lapockája alatt van. A vizsgálóbíró elrendelte a fiatalembernek Röntgennel való megvhsjálását. Ez ms délelőtt történt meg és a vizsgáid sorái tényleg fel­fedezték Pócs testiben a revolver golyói. A v zsgálóbiró most ugy határozott, hojy Pócs Kálmán testiből ki kell venni a golyót. Ekkor a fegyver szakértők fogiák megállapítani, hogy ez a golyó abba a fegyverbe tarlo tik-e, amilyet Pócs Kálmántól elkoboztak és amillyel Pélózyi Rózát lelőtte. A golyó kioperálása a napokban törté fik meg. Tömör Angéla és Esküdt Lajos két fáskosara a Töreky-tanács előtt. Tömör Angélát fölmentették. Budapest, szeptember 1. A büntetőtörvény­szék Töreky-\snác<a ma délelőtt tárgyalta a megvesitegetés bűntettében bünsegédi bűn­részességgel vádolt Tömör Angéla bűnügyét. A marióuccd fogházbM már kilenc órakor be­vezették Esküdt Lijost, aki az ügyben mint tanú szerepelt. Elsőnek a vádirat ismertetésére került a sor, amely szerint TömSr Angéla a vetőmagktvitell engedélyek megszerzésében közvetített dr. Ke­nedt György és Esküdt Lajos között. A vádirat felolvasása után Esküdtet kivezetik a tárgyalóteremből, azulán sor kerül Tömör Angéla kihallgatására. Tömör Angéla védekezését azzal kezdi, hogy nem közvetített alkudozásod. Egyetlen üzene­tet vitt csak Kenedinek, Esküdt megbízásából, kijárási dijakról Ktnedivel sohase n beszélt. — KapMt ön pénzt a Keiedi féle kivileli engedélyek u'án? — kérdi az elnök. — Nem kaptam. Szó sem volt arról, hogy kapjak, — feleli a vádlott. Eskü t kihallgatása következelt ezután. Esküdt azt vallotta, hogy Tömör Angéla 80000 koro­nát kapóit a vetőmagkivlleli engedélyek után. Boronkoy István ügyészségi a elnök tartotta meg ezulán vádbeszédét ésfenlartMta a Tömör Angéla ellen emelt vádakat. Tömör Angéla védője, dr. Landay Bíla hangoztatta, hogy Esküdt mindenkit befeketíteni igyekszik, bogy ezzel magát mentse. Fölmsntést kér. Félóráig tarló tarió tanácskozás után hirdette ki Töreky tanácselnök a törvényszék ítéletét. A törvényszék filmentelte Tömör Angélát a bűn­részesség vádja alól. Az ügyész éa a védő meg­nyugodott az ítéletben. Zárt tárgyalás a fáskosarakról. Amikor ez sz ügy befejeződött, a Tóreky- ratra. Az ügyről a következő részle'eket jelent tanács kisebb ügyeket tárgyalt le, majd sor került Esküdt Lajos sokat emlegetett fáskosa­hetjük: Amikor az tsküdt-ügy iratai fölkerül'ek a királyi táblára a Degr¿-tanácshoz, Esküdt a fölebbezéssn kívül indokolt előlerjeszti»t nyúj­tott be, amelyben előadta, hogy uem tudott védekezni, mert a legfontosabb iratokat, ame­lyekkel igazát tudta volna bizonyítani, elzárták előle, többek között a sokat emlegelett két fás­kosár tartalmához sem engedték. Az i élóiábla Degré tanácsa, mielőtt a bizonyítás kiegészíté­séről döntött volna, utasitotta a törvényszék Töreky- tanácsát, hogy a földművelésügyi mi­nisztériumba átküldött két fáskosár-iratot kérje vissza, hallgassa m-g Esküdt Lajost is vIdőit ezekre az iratokra vonatkozóan is adjanak alkalmat Esküdtnek arra, hogy ezekbe az Ira­tokba betekintsen. A Töreky-tanács a Tábla végzésének meg­hozása után módotjjadolt Esküdtnek, higy az általa hivatkozott iratokba betekinthessen. Hete­ken át vá'ogatott Esküdt a Üsk jsár tartal­mában. A törvényszék Tőreky-tanácsa kedden déli tizenkét órára idézte maga elé Esküdt Lajost és védőjét, dr. Welsz öd)nt, hogy őket meg­hallgassa az ügyre vonatkozóan. Már tizenkét óra előtt az érdeklődők nagy csapata jelent meg, hogy a szenzációsnak ígérkező kiegészí­tési tárgyaláson jelen lehessen. Töreky elnök azonban ugy intézkedett, hogy a nagy nyilvá­nos tárgyalitenm helyett a tanács visszavonuló szobájában folytassák le az eljárást. Negyed :gy óra után vonult be a törvényszéki elnök bíráival és a tanács jegyzőjével. Esküdt, régi szokásához hiven, most is idegeskedni kez­dett s nagy hangon kiáltozott: — Megvan mindeal O.t vannak azok a levelek, ame'yek gazdái eskü alatt áldották, hogy nem tudnak a do'gokról semmit. Most iitvannak a levelek, tz írások, ezek majd bizonyítanak én mellettem. Amikor Tóreky elnök birótársaival együtt bement a visszavonuló szobába, kiadta az ott őriálló teremszolgának az ulasilást, bogy csak (eleket bocsásson be. Mindazonáltal az érdek­lődők nem tágítottak, a hatalmas előszobát zsuf jlásig megtöltötte a várakozók tö nege, akik arra vártak, hogy esetleg talán mégis bejutat­nak a tárgyalásra. Közben Töreky tanácselnök utasítást adott Esküdt egyik fogházörének, hogy az előszoba közönségét távolítsa el. Ez meg is történt. Filegy óra u'án néhány perccel kinyílt a Töreky-tanács tárgyalószobá­jának az ajtaja és a foghtzör visizakisérte a most már mosolygó képű Esküdt Lajost a fog­házba. •MMIMMMMMMMMMWMMMíMMMMMa A párisi banktisztviselők tovább folytatják a sztrájkot Pdris, szép ember 1. A sztrájkoló banktiszt­viselők ma tartották teljes ülésüket, amelyen a kiküldőitek jelentést tettek. Dílu'án titkos sza­vazást tartó tik. amelyen 4571-en a sztrájk folytatása, 1296 an pedig a munka megkezdése mellett szavaztak. Horo¿keresztesek antiszemita tüntetése egy ausztriai nyaralóhelyen. Bktböl Jelentik: Az alsóausztriai Schönberg üdülőhelyen vasárnap botrányos tüntetist ren­deztek a horogkeresztesek a zsidó nyaralók ellen. Behatoltak a lakásokba és akit zsidóitak néztek, azt inzultálták; az uccán és a sétatere­ken megállító tak mindenkit, hogy igazoltatást végeizenek. A botrányok vasárnap éjjel 11 óráig tartottak. Hétfőn reggel már tömegesen menekültek a bécsi nyaralók Schönbergből. öt revolverlövés ac uccáa. Berlin, szeptember 1. Ma a város egyik leg­forgalmasabb részén, a Komnandanten Stras­sen egy fatalember, aki mint később kitűnt, egy leányt már hísszabb idő óta ostromolt szerelmével, revolverével ötször a leányra lőtt. A golyók célt tévesztettek, de egy járókelőt életveszélyesen megsebesítettek. Amikor a fiatal­ember látta, hogy mit tett, revtlverét saját maga ellen fordította. A go'yó a koponyájába fúró­dott, úgyhogy a fiatalember azonnil meghalt. .Ne feledd, ha a jók meghátrálnak, a világ a go­noszok kezére jut*. (Romáin Rolland: „Eljö majd az idő.,.)

Next

/
Thumbnails
Contents