Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-13 / 69. szám

1W angnsztus 13. i DBLMAQYARORSZAQ Csehország készül a jövő háborújára. Prága, augusztui 12. Mialatt az ántint katonai elienőrsö birottUgai a Népszöveti ég megbízásából be|ár|át egétz Európai, bogy ellenőrizzék a leK

özött á larook lefegyverzését — SromIhelyen, mint ismeretes, cuk nemrég réeseaitettek megfelelő fogadtatásban egy ilyen bizotlaágot —, addig az ezeket a bizottságokat kiküldő államok szorgosan .kimélyítik* és „kiépítik* (szép báboru máni kifejez sek) a Wilson-féle békét. Bizonyiija ezt i Narodni Listy szombati siámában megjelent cikk, amely Cseh zlevákla Jövő háború/ával foglalkozik éa amely találó elfzene a legközelebbi néptzöve'ségí üléshez. A Ciehszlovákia kiterjedt határai miatt való aggodalmat Ctufal kapitány fejtegetései szerint túlhaladottnak ken tekinteni. A fődolog mindenesetre az, hogy Csehszlovákia azövetségeiekre tegyen szert és hogy mindaddig kitolja a háborút, amig a hidsereg teljesen felkészült. Nagy szerepet játszik ebben a hadiipar, amely tekintetben Csehszlovákia nem éppen kedvező örökség bez jutott a régi Ausztriától. A hadiipart decen'raiizálri kell, aiti szerencsére rémileg máris megtörtént A határok mentén — ir|a a cieh kapitány — szorgalmasan dolgoznak állandó erődítmények létesítésén. Az el'enség a mélyen leépített, jól fede zett kézigránát-fészkek egész rendszerére fog találni. Nagy feladat vár a légiflottára. Jó repülőcsapat 99 száza'ékos győzelmet jelen». Stratégiailag az a felada'a a cseh hadseregnek, hogy erős hadseregü ellenséget a belső vonalokon sakkban tartson és más fronton fejtsen ki túlerőt. A cseh hadsereg védekezésének a támadásban kell állania, mert kis állam nem bir el területi veszteségeke'. Nem mulasztottak el semmit, hogy a támadásra felszereljék a hadsereget. Nem szabad lebecsülni az offenziv eljárás erkölcsi hatását sem. A kitűnő külpolitika lesz mindenesetre a legjobb szfl velséges. Elengedhetetlen feltételek azonban a hadsereg egészséges szelleme és a nemzet eiös győzelmi akarata is, ez azonban — mondja a cseh kapitány — más lapra tartozik. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. A Tábla tárgyalótermében erdán dühöngött egy asszony. Tíz évi fegyházra Ítélték a fiát. A szegedi itéötábla szeidán délelőtt tárgyalta két cigánylejény rabláai bűnpőrét, amikor ia az ítélet kihirdetése utái a tárgyalóteremben dühöngeni és Őrjöngeni kezdett egy astzony, akinek fiát a Tábla rablás bűntettéért tiz évi fegyházra itélie. A szerencsétlen aszszouyt csak sokára lehetett megfékezni és erőszakkal kellett eltávolítani a bíróság elöl. Sárközi Sándor és Kolompár Lajos cigányokat ugyanis az ügyészség azzal vádolta, hogy még két ér előtt a legkülönbözőbb rablásokat követték eL Egy alkalommal é|szakának idején behatoltak Török Itlván szegvári tanyá iába, feldúlták az egész házat, majd mikor TörOkék ellenszegültek, hatalmas dorongokat ragadtak is agyba-főbe verték a tanya férfinépét. Amikor untán TörOkék élettelenül hevertek az udvarbsn, Sárköziék Oiszeszedtek mindent és kirabolták a tanyát. A vádirat szerint a két cigány ezután még tobb hasonló rablást követett eL A csendőrök csak bosszú nyomozás után, hónapok múlva fogták el a cigányokat, akik ellen rablás büntette címen indult meg az eljárás, mivel Tőrökék gondos ápolás után betek múlva fölépülték súlyos sebeikből. Sárköziék a csendőrök előtt beismerték bünösiégflket, de ahogy a vizsgálóbíró rlé kerültek, ártatlanságukat nangoztaiták és kijelentették, hogy csak azért tettek beismerést a csendőrök előtt, mert azok agyba-Jőbe verték őket is harminc napig éheztették fogdájuk' bon. Kolompár a vizsgálóbíró elölt megmutatta ujjál, amelyet szerinte a csendörök törtek el. A törvényszék nem fogadta el a vádlottak védekezését és a csendőrök előtt tett beismerő vallomásuk alapján, valamint azért, mert Sárközinél megtalálták Török István pénztárcáját, SárkOait flt évi, Kolompárt pedig négy es fél évi fegyházra ítélték. Amikor szerdán délben az Ítélőtáblán megkeidték az ügy tárgyalását, a hallgatóság padaor.iban elhelyezkedtek SárkOat és Kolos pár hozzátartozói. Mintegy tiz cigány uit a székeken, aszsionjos, emberek, köztük SárkOzi apja és anyja. Amikor az előadó táblabiró ismertette az ita.okal, dr. Fekete Béla és dr. Márton józsef védők kérdéaeire megállapítottak, hogy a két vádlott töbo miat harminc napig volt törvényellenesen a csendőrök foglya, holott 72 óra alatt át kellett vdia aani őket a bíróságnak. A vád oltak most la hangoztattak, bogy teljesen ártatlanok, csak a csendőrök súlyos verésére val ottak ujy, ahogy kívánták. Kolompár fol ia muiatta |obb kezét, amelyen a csendőrök ellőtték rgyik ujját. Amikor az ügyész elmondta vádbeszédét, Sárközi Sándor anyja a hallgatóság padsoraiban többször felkiáltott, majd hangosan slrnl kezdeti, agy hogy az elnök tibbször rendreutasította. Fél óra mulvs az elnök kihirdette az Ítélete', amely szerint Kolompár Lajost bizonyítékok biánya miatt fölmenti a vád siói, míg Sárközi büntetését tiz fegyházra emeli til, mivel a rablást bizonyítottnak látja abból, bogy megtalálták ná'a Török pénztárcáiéi: Az Ítélet után Sírközi lelebbezést jelentett be, amikor ia SirkOzi anyja ismét hangosan aimi kezdett. Amikor azután a DOrtönőrök elvezették az elitéitel, Sánközl Sándor kétségbeesett bangón odakiáltott anyjlnik: — Tiz évet kaptam I SárkOzi anyja ekkor hangos kiál'ozásbin tort ki, formálisan dühögeai kezdett. Levetette magát a földre, letépte magáról a kendőket, tépte a haját és ordítozni kezdett. Tárul ekkor le akarták fogni, kiazabaditotta magát keieikböl és öklözni kezdte arcát. Ordítozása tovább tartott, szinte önkívületben verte magát, hozzátartozói nem tudták megfékezni. A tárgyalóteremben nem tudták tovább folytatni a tárgyalást, Sárközlné fürtökben tépte a haját és nem használt semmit Muntyán elnök többszöri figyelmeztetéie. Végül is két táb'ai szolga jött be a terembe és nagynehtzen megfékezték a dühöngő asszonyt, akit erőszakkal vittek ki a tárgyaló teremből. SirkOziné dühöngését a folyosón folytatta tovább és most már hozzátartozói is hangosan kiáltoztak. Tíz perc múlva innen is táblai szolgák vitték ki az utcára, Sárköziné szonban még itt sem nyugodott meg és s lis évre Ítélt cigányt csak ekkor vezethették el a bOriOnőrök, kezéte su'yos bilincset verve. Az ardélyi kisebbségek panasza. Geof, augusztus 12 A Népszövetség tanácsa szeptemberben Franciaország képviselőjének elnök lésé »el 35. fi'és azakára ül össze. Az ideiglenes tárgysor élén Törökország és Irak határának megállapítása áll. Tanácskozás tárgya lesz Ausztria helyrete is. A tanáca foglalkozni log Zimmerman főbizos jelentésével, valamint Loyton és Rist vizsgálódásának eredményeivel. A napirenden szerepelnek még Magyarország pénzügyi talpraállitásáról és a görög •nenei ültek letelepítésé «el foglalkozó külön-bizottság munkájáról szó ú elentések, továbbá néhány kísebbiéai kér; déi, elsősorban az erdélyi éa a bán' sági telepesek kérvénye. Hol az igazság? A\i az oka a husiparosok ujabb mozgalmának? — A húsiparotok kartellre készülnek? — Két levél. A szegedi húsiparotok ismert és a közönséget is élénken érdeklő ügyében szinte egyídőbei két érdekes levelet kaptunk. Mind a ketőt leközöljük — minden megjegyzés nélkül —, annál is inkább, mert a két ellentétes véleménynek adnak kifejezést, a megfelelő érvekkel. A két levél a következő: I. Tekintetes Szerkesztőség I Engedje meg, hogy röviden ismertetsem a husiparosoknak a hatósági húsüzemmel 8iemben elfoglalt álláspontját, amely el'en bizonyos — alaptalan — tiltakozások hallatszanak a közönség köréből. 1. Nem igaz az a sokat hangoztatott vád, hogy mi féltünk a hatósági üzem konkurrtnciáláté* és azért követeltük az üzem megszüntetését; mert nekünk a hatósági nem jelentett konkurrenclát, miután ml mindig olcsóbban mértük a hust és a hen'esárukat. Azért követeltük a szanálást, mert a huscsarnok háborús szükséglet volt, akker közérdeket szolgált, de most mdr nincs rá semmi szükség. Olyan intézménye, amely az adózó polgárok filléreiből tartja el magá', nincs szükség akkor, mikor ugyanezektől az adózO polgároktól vonja el az amúgy is megcsappant forgalmat. 2. Nem indítottunk mozgalmat a hatósági huscsarnok Jelenlegi bérlő/e ellen, mi csak azt kifogásultak, hogy a po'gátmes'er ur állandóan 5—600 millió korona évi bértől beszélt és mint utólag kidet alf, 200 millió korona évi bérösszegért adta bérbe a hatósági üzem üzletét. Mi ezt a bérösszeget kevésnek találjuk, mert nyilvános árlejtésen nagyobb Összeget ia megadtak volna az üzemért. A tulkedvezés igazságtalanság a többi húsipar: s iránt. Ha a város bérbeadja az üzemet és hasznot akar belőle, akkor mi, mint jó polgárok, hozzásegítjük a haszonhoz. Ez csak nem fájhat a torony alatt senkinek. (Aláírás.) !L Igen tisztelt Szerkesztő Url Minden mozgalom, amely a köz jivára kivin egyeseket kedvezményben részegíteni, legelébb is népszerüllen, de épp ugy lehet visszataszító is. Itt vsa most például a szegedi fautiparosok erőszakossága, amely ebbe a klasszisba tartozik. Volt egy intézményünk, a hatósági húsüzem, amelljel mindenki megvolt elégedve. Tiszta, elsőrendű holmit ksptunk lényegesen olcsóbb áron s ezért sz olcsóságért kellett kimúlnia. Szinte ringszerüen történt ellene s szervezkedés s a város kénytelen volt engedni a magssabb parancs-szónak. Nem tudjuk ugyan megérteni, bogy százhúsz-százötven husiparos érdeke miért fontosabb, mint ugysnannyi ezer főre menő fogyasztóközönség érdeke, — ám legyen igaza a miniszternek, amely magasabb szempontokét is kénytelen figyelembe venni, habár legbensőbb meggyőződése e lenére. A hatósági húsüzemet meg kellett szűntetni, derék hosiparosaink azonban messzebb kúántak menni, ők a teljes szétrobbantását ambicionálták. Ne legyen konkurrencia, ne legyen vakmerő »enki, aki befolyást gyakorol az árak kialakulására. Mic oda fcjetetejéie állitolt helyzet az, hogy a rongyos középosttály, amely elprédálta mar mindenét a megéheiesie, a líxböl élő tiiz viselők, az üres bolibsn lézengő kereskedők, a tizenhét évi tanulással diplomát szerzők megkívánj tk néha az olcsóbb hust is ? Hogy jönnek ahhoz, bogy a husiparosok haszna ki sebt) legyen ama réginél, amely megpocakoiitotia, házvételekbe kergite okét? Azzal, hogy a miniszter paiancsára meg kotlett tzün emi a ha ósági széke», vérszeme! kaptak s most tovább folytatják né; szerűt en « általános felháboiodist keliO aknamunkájukat. Ilyen vol' a legntpelöt i de;u aciózátuk is, felhasználva dr. Somogyi Szilveszter polgár i es'er távollétéi. Somogyi ugyancsak kúrián beszél velük és meg szokta mondani a magáéi, — az előzékenységben a ulsáftig menő Bokor Pál ellenben készséggel ment bele szerződésmutugatasba és olyan tárgyalásba, amit erél>esen visiza kellett volni utasítani. Mert hogy a város n-it csinált az üzeméve', ahhoz mír édes kevés közük van a hutiparosoknak. A köztzállitáii szabályok szeiint is anr.ak lehet bérbeadni egy vftllala'ot, ak'nek a bérbeadó akarja, — tekintet nélkül a feiijánbtl összegre. A személyi megbízhatóság is valair i. Itt azonban több történt. Mikor kényszerhelyzetbe került a város, először is a husiparosok szakosztályának ajánlotta fel az üzemet. Tessék, vegye át, találják meg rá a formát Akár így, akár részvénytársaság formljában. Üe nem kellett. Egyszerűen szátka volt a szemükben az egész intézmény, ame'y alacsony áraival nekik kellemetlen konkurtenciát támasztott; szálka volt a hely, ahol van, annak el ke'l (szerintük) pusztulnia, mert vétett a magasabb érdekek ellen. Engedjék el ismételt magyarázatát innak, hogy mi a husiparosok szemében a migasabb érdek. Diktálni akarnak, ők szabják meg az árakat. Ez az egész mozgalom 'ilka ér ezért fog talpára állani az egísz város, aTelynek végtére is van az éleihez annyi ju<sa, mint a százötven husiprrosnak. A város nem volt hallandó elprédálni gyönyOrfl üzemét, nem akart engedelmeskedni annak a kívánságnak, hogy a b-rendezéit szerinte darabszámra adja el, hanem kereietl vállalkozót, akinek az egyénisége garancia arra, hogy az üzem az eddigi szellemben folytatódik tovább I Csupa szerencie, hogy talált ilyent. Meg vtgjunk győződve, hogy mát körülmények köiöit, ha nem az egyér.l érdek tolakodik a kötérdek fölé, maguk a húsiparotok ia ujjongva fogadják Kovács Sándort, mindnyájuk, mindenki tisztelt .Sándor bfcslját*, ski ötven éve mflkOdik a szakmában. Eddig valóságos orákulumnak tekintették s megtisztelve éreziék magukat, ha az asztalához ülhetlek, — csak most lett egyszerre ellenség, amikor nem áll be az árdrágítók közé. Ennek a tisztes Oreg izegedi polgárnak nincs arra stüksége, hogy roCo'o'jon, amikor egy bectüle ben eltöltött hosazu munkás élet áll a hátamögött s pihenhetne. Mit fáj bát sz ö önzetlensége, smely a város lakosságának érdekeit nézi ét szolgálja, amint azt a háború súlyos viszonyai közölt ii lette. Hol voliak akkor a húsiparotok, amikor Kovács Sándcr látta el hizlalással a város porciózó üzemeit, ő gondoskodott a beszerzésekről és sokmilliós forgalomban csak egy kézadás pótolt minden szerződést. Rá merik most mondani, hogy illetéktelen, amiért nem áll be a kartellszerü ellenséges csoportba s folytatni meri azt a szellemet, amelyet dr. Somogyi Szilveszter él hűséges mnnkstárss, Scultéty Sándor löisámvevö bátran, elismerés reméllósn meghonosítottak? Tis évben nem hizlal él nem vág a te jes busiparosság annyi diunói, mint egy étben Kovács bácii, aki valamennyi derék Hát odafogta maga mellé, hogy megtanulták, mi a közpolgár becsülete, tisztességszerzése. Hát ez s megtépázott középosztály annyit kínlódott már, hogy többé nem engedi az orránál fogva vezettetni magát. Itt megbukik minden kartell és minden igyekezet s a győzelem végrt ért annál a pontnál, amely megszüntette az üzem halósági jellegéi. Nekünk tinta bel)re, elsőrendű minőségű árurs él főleg olcsőrs van szükségünk a erre garancia a mostani vezetés, minekután a srákosztály nem volt hajlandó rendelkezésére sllani a közérdeknek. Ebhez már lemmi kOze a miniszternek, ebbe cuk jótékonyan avatkozhatnak bele Teleki ás Peidl képviselők, skiktöl most segiiségel remélnek. Álljuk és hirdetjük, hogy kariéitslakitás minden szándéka a hutíparoatágnak. Okunk van ezt mondani nem csak sz eddigi tipasztslslok ulán, binem máiért íi. Kedden például várstlsnul felszaladt néhány ezer koronával az élő disznó árs s erre elmentek a husiparosok rimánkodni a volt hatósági üzemhez, hogy emeljék fel ők ts az árakat. Kérésük nem ért el eredményt, elképzelhető bát a mérgelőd élük. Dí iz ilyen példa biit^lilék nekünk ura, hogy ugy van jói minden, ahogy van. (Aláírás).