Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-08 / 65. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1925 augusztus 8. Kenyérgyár felállítását tervezik Vásárhelyen. Hódmezővásárhely, augusztus 7. (4 Délmagyarország tudósítójától.) Az idei termései edmény, amely átlagban felülmúlta a várakozást, elsősorban azoknak szo'gált meglepetéssel, akik a tavaszi buzakrach alkalmával mélyen leszállott buiadrak újbóli felemelkedésére vártuk és spekuláltak. A várt fordulat mindeddig nem köve'kezett be és a mindenfelől b?futó termésjelentések, valamint a korona stabilizációjának alapján remélni lehel, hogy a tavalyihoz hasonló szertelen áringadozások és emelkedések löbbé nem fordulnak elő a gabonapiacokat irányi ó kólésekben. Annál sajnosabb és a dolK

ó, mindennapi keresetre, vagy fixlésre utalt rétegeket súlyosan érintő tünet, hogy a kenyérárak még mindig nem Igazadnak a valóságos árviszonyoknak és s szolid békebeli üzletelveknek megfelelő követelményekhez. Azt nem lettel csodálni, ha a megkívánt á kiegyenlítődés Budapesten, me'y kizárólag a vidék termésére van utalva, nem következik be a relációkat pontosan kifejező gyorsasággal, viszont annál szomorúbb tény, hogy az Alföld nagy búzatermő metropolisai, az ország gatmáshombárjat, amelyeknek pedig elsősorban kellene reagálnlok az előállott helyzetre, a méltányos árkiegyenlítődés terén valósággal a főváros után kullognak, s minek következménye természetesen, hogv a valóságos viszonyoknak megfe elő állapot sohasem köveikezhetik be. így van ez Hódmezővásárhelyen is, shol a gazdaköztaségnek, másfelől a dolgozó tómégeknek egyformán panaszát képezi az .olcsó" buza és s drága kenyér .megold hatatlan" probl érája. Hódmezővásárhely város tanácsának szociális érzékére VJII, hogy a fonák helyzetet észrevéve, megoldást igyekszik keresni ebben a nigyfon osságu kérdésben. Mint tudósítónk megbízható fonásból értesült, dr. Bereck Pál tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője legutóbb lelve ette szt ss eszmét, hogy Vásárhelyen városi kenyérgyárat kell létestleni az árak normirozásántk elérése cé jából Vásárhelynek a közérdekei hatba'ósan szolgáló közüzeme 3 páratlan nívójú kórházon kivül ezidószerint síig van, érthető tehát a nagy érdeklődés és helyez és, amellyel a terv felmerülését fogsdták. Sajnos, a megvalósulás elé szkepszissel néznek maguk a megvalósilásrs hivatott tényenyezők Is. Vásárhelyen az utóbbi években sok életrevaló terv és eszme merült föl. Amig azonban más városokban sorrs épülnek bérpaloták, csatornahálózatok, fontos közérdekű üzemek stb., addig Vátárhelyen terveznek és egyre csak terveznek. Ez a meg nem valósiiott szép tervek városa, amely álmod szászai igyekszik menekülni a valóságos é el suljes kőveieiécei e öl. így vo't ez legutóbb a konzervgyár esetében is. Summa summárum: Vásárhely városánsk ninci egy fillér köztarlozáss, de nincs egy gsrss befektethető tökéje sem. A hosszúlejáratú kölcsönt B törvény hálósig legutóbbi közgyűlése tudvalevően visszautasította s így a veze ő pozíciókban levő azon egyének, akik a haladó kor tzletl és gazdasági szellemét vitték magukkal a hivahlba, akarásukat és minden igyekezetüket kényte'enek a szebbnél-szebb terveztetésekben kiélni — s nagy tömegek élénk sajnálstárs és kárárs. A marokkói harcok. Fez, augutz'us 7. (Havas.) A Iranc ák Fez El Ba'i környékén hevts harcok után bevették Ku^n ö megerösi e't helyet. Az ellenség 50 halott és fog ily hátrahagyásával menekül*. Megelruen környéken az ellenség rövid harc után rendetlenül hátrált északi irányban, repülőgép és tüzérség üldözés: 'köreti. A nff lakók a Ben Sermnol tözsnek 130 erer frank hadissrot vetetek ki. Abd El Krím fivére álliiólag Karsiltban tartózkodik és kísérleteket tesz a Ju'a törzsbeliek összegyűjtésére. London, augusztus 7. A Daily Telegraph jelen'i Tangerből, hogy Abd El K im a Dzsebsla- és Andzsel törzsek vezéreit egy vele megtartandó lanáctkozlsra Algrbi hivitta. A vezérek első összejövetelük alkatmávil egyhangúiig e'határozát, hogy Abd El K imet továbbra Is támogatják. Ahiborul folytatják. Mint a lajok jelentik, a gaoona a riff és D.sebela területeken sokkal olctób') ét több, m'nl Tanger •árosábin. Ez évi termi i kitűnő, az élelmiszer bővében ál rendelkezéire, tekintettel erre a körülményre, valószínű, hogy a Dzsebelt-törzs jelen pillanatban még készségesebben támogatja Abd El Krímet, mint néhány nappil ezelölt. \ Megérkeztek a szegedi halgazdaság tervei. A viroi házikexelésbe veszi a tiszai halászatot. Amikor bizonyossá vált, hogy s hatósági húsüzemet be kell a váromik ízűntetnl, e'övette ScuUéty Sándor föisámvevö egy másik régi. kedrenc tervét: a Fehértó hasznosítását. Steged lőssámvevőjében ugyanis annyi ai energia és vállalkozási szellem, hogy hivatalán kívül Is szüksége van valamilyen foglalkozásra, de mindig csak a város közönségének javára. A Fehírtó szabályozásával és snnak halatlóvá való átalakításával már évek óla loglalkozlk a töizámvevö és shhoz elvben már a városi tanács is htnzájáru't. Felírlak as országol hallszatl felügyelőséghez, megküldték a helyszíni rajzot és a szükséges sdsiokat éi kérték, hogy a felügye ötég kétzllse el annak tervét. Eközben Scu'téty Sándor már tavaly, stabadságidtje alatt elatatott Debrecenbe és tanulmányozta a hortobágyi halgazdaságot, smdyet otí egy részvénytársaság létesi'elt néhány év elölt és amely azóta virágzó vállalattá fejlődött. At dmu't bélen azután Tatatóvárosbs utazott a lössámvetö, ahol Esterházy Ferenc grófnak van nagyszabású halgazdasága. Erről a tsnolmáayutiól most érkezett viiszt Scaltdy Sándor, aki sdvcs volt mu t ka társunkat tapasztalatairól és tervdröl tájékoztatni. — A tat ttóvárosi bslgstdsság terűi tlvlsronysl egészen mások, mint a szegediek — mondotta Scaltéty — és ezért ott inkább s kereskedelmi és adminiszlrativ részű figyeltem meg az Özemnek. Olt egy forrás vize táplálja a halastavat, amely tehát nem szorul mestersiges vizttpláláiára, csupán a fölösleges viz levezetésiről kell gondolkodni. — A szegedi halgazdaság elkészítésénél a hortobágyit vehetjük mintáuL Olt is s Tiszából vezetik a vitet a halastóba. A horlobágyi halastó területe kéteserkdszáz kst. hold, a Fehértóé ké'ezerháromszáz. Arra a kérdésünkre, hogy rentábilisnak vdi-e a főszámvevő a halgazdaságot, határozott igennel feleli. Most semmiféle hasznot sem hajt a Fehértó, annál kevésbé, mert ki van szársdvs. Tdsja sziket, tehát nem is terem meg benne semmi. A debreceni halgazdaság 4000 métermázsa halat termel éveaklot Ennek minimális értéke kilónkint 20.000 koronával nyolcmilliárd. Ennyiért adták d a debreceniek, miután nincs halszállüó vsgonjuk és közvetítő kereskedők utján hozták f irgalomba a haláru'. Ennyit mi it produkálnánk, esetleg még többet. — Természetesen ily nagy halmennyiséget nemcsak Szeged, de sz egész ország sem képes Tölveani és mi is exportra rendezkednénk be. A halnak legjobb piaca a mi szempontunkból Oalcis és Lengyelország, de szívesen vátárolják azt nénid exportö.ök Is. — A szegedi piscol főleg Uszd halakkal látnánk el, miután a tanácsnak dlökéit szándéka 1926. éri márciuitól — amikor a halászati bérlet lejár — házikezelésbe venni a halászatot. Bz sem rossz üzlet, mivel az egyeseknek kiadandó horgászási bérletekből megtérül az üzemköltség jdentékeny része és s város, smdlett, hogy olcsó hallal láthatja el a közönséget, igen szép jövedelemforrást nyit meg. — Ilyen nagyszabású vállalathoz természetesen megfelelő beruházásokra is szükség van. A halászati felügydöség tervei szerint egy csstornán keresztül jutna a viz a Fehértóba és onnan az elhasznált viz egy másik csstornán keresztül a Maly érbe. Nagyarányú földmunka lesz ez, amelynél minden szegedi munkanélküli kenyérhez jut Azonkivül egy nagy szivattyútelepet, gazdasági épületeket, raktárakat és irodákat kellene építeni, amelyek összköltsége 1,100.000 aranykoronára, azaz tizenötmilliárdra rúgna. — Ezt természetesen csak Ulcsin. bői lehetne létesíteni Tíz év slstt nemcsak a kölcsönt és kamatait amortizálná a halgazdaság, de jöv:ddm:t it hozna. — Fehér-tó fekvésénél fogva is igei előnyős nagyobb szabású halgazdaságra. Közvetlenül a budapesti vasúti vonal melleit fekszik, smi az export szempontjából mrgbectühe'elen. Nagyjában ezekel mondotta d Scultéty Sándor kedvenc tervéről, amelyről ugyanolyan lelkesedésiel beszéli, mint egykor a bodomi kertgazdiságról, a hottiszai halászatról és a hatótági huiüzemről, am kel mind virágzó vdldstokká fejlesztett a város és a közönség érdek íben. Míg sz sem lóhatstja lelkesedését, hogy mindent, amit edd g teremteti, amikor volt, ki kelleti adni kezéből. Most sem elismerésre pályádk, hanem mint városánsk hű fis és szolgája, annak érdekében akar nagyot, szépet és hasznosst slkotni. Et ha ö akarja, sikerűi is I Ligeti fenő. 32 halálos Ítélet Szófiában. Szófia, auguszfat 7. A várad Összeesküvők pőrének tárgyaiéul véget éri 32 vádlottat halálra idtek, közül 5k négyei In contumaclan. Kettő esetben s halálbüntetést azelidlek kiskorutágt miatt 15 évi várfogságra változtatták át. Halálos katasztrófa a bukaresti gyufagyárban. Bukarest, augusztus 7. A bukaresti gyufagyárban súlyos, halálos kstasstrófs örtéit. Az udvsroa építkezés folyik. A munkátoknak mély sáncol kellett ásniok. Muikaközben az egyik fd, való* ttinűleg e sok esőzés következtében, beomlott. Hatdass pánik kelelkesett e munkások közt és a zflrztvarbin alig lehetett hossálátni a mentéd munkálaiokhoz. Hat mankás holttestét hozták kt a romok alól, négyei ptálg súlyos sértUssel áptlás alá veitek. Hársillat az éjszakában. lita: Vásárhelyi Júlia. (Folytatás.) Egy közkert dé értek. Kamilla azon akart keresztülmenni. A férfi visszatartotta. — Ne menjünk arra, ott sok a hárs fa... és... és... az az Illatfelhő...nem birom... szeretném magát hazakísérni ugy — nem tudom, megért-e —, hogy egyetlen szóval se feledkezzem meg magamról ... A lány már nem kacagott Kezdte szánni a mellette haladó f ut, akinek zakatoló szivét a kibontakozott anya gyógyító hangja simogatta: ^Gyermek... igy fél: - a hársfáktói ? Csend, egy hosszú uccán végig. Újból kéri a férfi. — Tehát nem mondja meg a nevét?... Jó. Most mást kérek. Engedje meg, hogy a kis keztyűjét levethessem, hogy megláthassam, amit akarok... Ezen már szabad volt nevetni. — Nézze, nagyon késő van — mondta Kamilla —, Igazán bucsuznunk kell. Menjen maga Is szépen hasa... Most mlngyárt... Ne hagyja magát ezektől a gonosz, drága hársfából... Lehúzta a keztyűjét és ugy nyújtotta a keid. Abban a tüzes térfikézben, mint sebzett madár vergődött az öt kis hideg lányujj. Hitsvirág esett a férfi vállára, az boklo«ságeiöt érzett a szivére hullani. — Nézze, abban a szemközti házban lakom, — mutatta Kamilla. — Nagyon gyorsan, túlságos gyorsan ideértünk. Igy rohan majd az élet Is?... De nézze: fit Is hársiák vannak... Ha tudná, hogy kínoznak... Lám: magát nem bánljfil... Már nyílt a kapu. A férfi összeszorított szájjal nézte az dtűnő junlusl álmot, amdy vájjon visszaröppen-e még valaha?... — Fiuk — mondta barátainak Sipos Lajos -, megígértem, hogy eljövök: itt vagyok... de bocsássatok meg: már megyek is... — Csak nem beszélsz komolyan Lajoaka?... Kovács Feri százados átölelte a vállát. Lejárt a szabadságom, holnap utazom. Ez az utolsó esténk: együtt. Csak nem leszd: ünneprontó?... Azután meg — folytatta csendesebben — mingyárt itt lesz Mid Is... De erre már felunott Sipos Latos. — Hogy én ma At: csak lássak is?... Rohanva fordult Id as ajtón. Fiatd tűr* borult férfiszemek érthetetlenül meredtek utána. — Aludni kdll — parancsolt magára Antd Kamilla. Órák teltek eL De a jól fegyelmezett lányidegek ezúttal nem engedelmeskedtek. Felcsavarta a villanyt: .hiába, Itt ma nem lesz alvás". Kiugrott az ágyból. Mi történt? ... Ezt a nyugtalanságot eddig nem ismerte. Mod már egy kis megvetéssel figyelte gondolatait. .Nem vagyok normális. Előbb dtévedek egy városban, amelynek minden kövét ismerem, azután nem hagy nyugodni egy becsületes, ideS

férfi, aki a kellemetlenségből kiszállott. Antd Kamilla szobrászkisasszony, voltakép mi bajod van?... Miért ver a szived oly sikongó fájdalommal, mint egy vészharang?... Mindez hiábavaló volt. A józanság jegespáncéljába merevített nyugodt, fegyelmezd! lénye, most nem tudta legyűrni a másik .felszabadult én"-t. .Megörültem." Ezzd Intézte d .okosabbik én'-jével az ügyet Talán azért ezzd a szóval, hogy amfz még inkább felszabadulhasson ... összeharapta keskeny, vérbe és tűzbe blborló ajkát: .de hát mit is szeretnék én most tenni?..." ... Lassan, álomszerű mozdulatokkal ment az Íróasztalához. Kihúzta a fiókokat, ahol a leveleit tartogatta, mdveket többnyire lérfiaktól kapott. Gjndolkozás nélkül szedte dő a papirtengert és dobálta: a kályhába. Egy másik fiókból hervadt virágok kerültek dő, azok is ods vándoróttak. Azután a báli éjszakák rekvlzitumai és amikor a fiókok üresen meredtek reá: nyugodtabb lett. Még egy szál gyula és vörösbe tüzesedett nyelvek integettek a lehér Iáiról... Nézte, nézte a lángtemetőt és nem jutott eszébe, hogy dpusztitotta annak a férfinek az emlékeit is, akinek a kezét ígérte... Most érezte csak a kínok kin jávai, hogy hazugság volt az a szerelem, amely nem Is volt szerClKtnyiiotts az ablskot A hárdllat mint folytó halálfolyam ömlött be hozzá, huldüklott tőle... .Nem, ezt « éjszskát nem lehet kibírni... Ó. bár már reggd lenne, jönne a gyógyitó világosság a fény, a napi* Rfilézett as órára: még éjiét sem volt „ „ .El kell pusztulni ezen az éjszakán I. .* Nem birta tovább. Fdkapta a nagy fehér selyem jspán kendőjét magára. Csendben magához vette a kapukulcsot és még csendesebben keresztülment a szobákon. Mint s tolvaj, ugy surrant ki as előszobán, le a lépcsőkön, kl az uccára.. Most márazönludatdatti vágyak uralkodtak... Szaladt: a legelső hársfához. A szeme mint kél tűzgolyó égett, a haja lebomlott és mint fekete zuhatag borította d a halvány selymet Egy kőben megsebezte a finom bokáját, de mit bántaő, most azt nem is érezte... ...£« — egy pillanatra — átotdte a hársat Oly tökéletes mozdulattal, ahogyan két kis, gyermeki karja tértit sohasem Otdt... A kemény lakéreg súrolta gyOoge arcát s megsebzett lábán a rubincseppetet a hold ezüstje lényben fürdette.. . Et hullottak ajkáról a szerdmes szavak, amikd férfi sohasem tudott bdőle kivenni, amikd férfiember tőle sohasem hallott... .0, Isten add: ha hárslát lát, én jutsak eszébe; te fénylő ég: engedd, hogy még egyszer beszélhessek vde; te fehér» holdadd nekem az idegent s te öreg hárs: neked iogadom: vagy ö... vagy senki... soha... sohasem..7" Mod már megenyhült, megbékélt szhrvd temette arcát az aranyló virágtenger be, már nem bántotta sz Illata, már a lestvére volt... Hajndodott. Az égen távoli, vOrOaló bíborral ébredezd! a nap. Antd Kamilla szobrászkisasszony: ájultan leküdt a hárs alatt... Fehír arcát, finom kis testét temetgette a hulló sárgs virág... (Véts.)