Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-08 / 65. szám

ÍM» aagnszfns 8. Léderer kivégzésének nincs akadálya Angyalokkal álmodik és a bibliát szorongatja (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Budapesti munkatársunk illetékes helyen ma megérdeklfd te, mit luia maz az orvoai vélemény Udtrer Gusztáv őrültségére vonatkozólag. Azt a felvilágosítást kapta, hogy orvosok teljesen egységes véleménye szerint Léderer Gusztávon csak egtsten kisfokú dteeneráliságot tudtak hosstu vizsgálat után PBLMAOVARORSZAQ megállapítani. Léderer ma isazl á'litja, hogy angyalokkal álmodik éjszaka és most is a bibliát szorongatja állandóan kezében. Az alapos orvosi vizsgálat kiderítette, hogy ez csak szimuláció és igy az orvosi vélemény nem látja akadályát Udtrer Gusztáv kivégzésének, amelyhez most már cssk a kormányzó dOntése szükséges. mmiiiiiiniMHiiiii 111 iMMMMiiniiii:i>i}ti:iiiiiiiiiiiii!iiiii>'»i>>iiiitttttt A feleséggyilkos Nyári István tagadja bűnösségét a biréság előtt. Izgalmas jelenetek a pénteki főtárgyaláson. — Szombaton délben hirdetik ki az Ítéletet. Szorongásig meg'ell padsorok, izgatott hangulat a törvényszék máiodik emeleü tárgyalótermiben, a vádlottak padján ideges, izgatott, tokszor ki-kitörő sápadt ember ül: a szegedi törvény sz«k büntető tanácsi Nyári István bünügyét tárgyalja, aki márciusban megölte (eleségét, összeszurkálta felesége barámőjé', majd fel akarta gyújtani anycsa házát, atvágla torkát, hogy maga is meghaljon. Art int fokról fokra kirajzolódik a megre.-ditö gyilkossági dráma minden részle'e, ugy bontakozik ki rgy szerencsétlen proletárcsalád tragédiája, ahol a vezérmotivumot nem képviseli más, mint a kenyértelenség és a bor. Reggel kilenc órakor két fegyveres Cr vezei be a terembe Nyári Istvánt. A tanács Kiss Balázs elnökletével bevonul és az elnök azonnal konstatálja, hogy a bünpör koronatanuja. Molnár Etel, akit Nyári összeszurkált, nem jelent meg. Helyette lávirat érkezett, amely szerint Molnár Eta Budapestről délután kettőkor érkezik meg. Az elnök megkezdi a tárgyalást azzal, hogy a koronatanút majd délután hallgatják ki. A vádirat. Az elnök csöndre inti a hallgatóságot, majd odaszól a vádlotthoz: — Njári István, lépjen közelebbi Alig hillhatóan kezdi vallomását Nyári, aki kopolt, foltos ruhában áll a bíróság előtt. Hangja lasaan erősödik, majd egyre izgatottabb lesz, fel és alá járkál az emelvény előtt, kiabál, az elnök többször rendre inti Harminchat évei, törvénytelen fiu. Lováaz volt először, aztán huszár, végül azobafestö. Most a börtönben ko. Egyáltalán nem — Egyáltalán nem érzem magam bűnösnek, kezdi Nyári. Feleségem beszélt rá, hegy vegyem el, 1915-ben esküdtünk meg, két hét múlva visszamentem a frontra. Eleinte jól éltünk, boldogan. A háború után együtt éltünk megint, mig öi a forradalom után le nem tartóztatták politikai ügyek miatt. Hat esztendőre iléllék el. Ekkor kitanul tam a szobafestést. A börtönben sokszor meglátogattam. — Hát hogyan hidegültek el — kérdi az elnök. — Molnár Eta járt be hozzá és én est nem azerettem. Itt kezdődött az egész. Karácsonykor azután kiengedték Mária Nosztrárói. — Hogy éltsddig? — Ittam t Nagyon elfogo'.t a keserűség, hogy az egész életem kettétört. Kidobott anyósom abból a házból, amit én építettem ... én táncoltam télen a havon ... én csináltam. Nyárit elfogja az indula', rángatja magát, föl alá szaladgál. — Amikor karácaonykor feleségem kiszabadult, nem Is jött el hozzám. Később kibékültünk, hat hónapi próbaIdőt adott, viseljem jól magam, akkor visszajön hozzám. Ekkor hetenként kétszer hazakísértem a Munkásotthonból, ahol ö hallgatta az előadásokat. — Amikor egyszer érte mentem, láttam, hogy egy Zocskár András nevü sarakat fon. Kezdettől végig volt a fronton. Az elnök ismerteti a vádiratot. Az ügyészség egyrendbeli szándékos emberölés bűntettével, kétrendbeli kísérlettel és gyújtogatás bűntettével vádolja, mert 1925 március 10-én este a Vásárhelyi sugárulon megölte feleségét, megszurkálta Molnár Etát, rátámadt anyósára és föl akarta gyújtani anyósa házát. — Na most mondjon el mindent őszintén, mondja az elnök. vagyok bűnös." ember föladta neki a kabátot és átölelte. Máskor is láttam, hogy Zocskár leai feleségemet. N igyon elfogott a félté kenység. Néhány nsp múlva egy este össze Is vetekedtem Zocskárral, mert láttam, hogy várja a feleségemet. — Feleségem azt mondta, hogy csak jóskarója, politikai barátja. Hát én ezt nem hittem. Nem vagyok én olyan buta, hogy este 9 órakor a kapu alatt politikát csinálnak I Én pedig tudtam, hogy ez az ember minden nő körűi legyeskedik, mindenkire kiveti a szemét. Amikor néhány perc múlva lecsendesült, belekezd a gyilkosság történetébe. — Azon a napon dolgoztam a Pickgyárban. Két kést hoztam el magammal este, smiket meg akarlam javítani. A késeket felmutatja az elnOk, 25— 30 centiméter hosszú hustranzsírozó kések. — Este elmenlem a Munkásotthonba, ízt bitiem, ott van a feltségem. Nem «olt ott. A Debreceni ucca sarkán vártam meg őket, tudtam, erre kell jönnie. Egyszer ciak ott volt előliem Molnár Etával. Miért csípsz be mindig, szóltam rá. Feleiégem nem Is felelt. Nagyon mérges lettem. Eizembe jutott, hagy feleségemnek fon osabb a barátnőié, mint én vagyok. Elővettem a késeket ... Elhallgat. Valóságos rohamot intézett a két wő ellen, — izól az elnök. — Először ss Etát siurlaa meg, mert ö volt e főkolompos. Aztán u'ánairamodtam feleségemnek. Elborított a méreg. Én nem tehetek az egészről... — Hál mit akart velük? — Nem akarlam Ölni... _ De ilyen késekkel, ha ka assszonyra rohan... — Az ember szereti a feleségét, nem tudom tovább ... — A rendőrség előtt elmondta, hogy felesége sikoltozott. Amikor már a földön feküdt és felemelte a fejét, maga még egyszer ráugrott. Még élsz te ¿fgyos, kiáltotta és még négyszer bele"Boloed, ski ezt mondls «válaszol Nyári. Egyszerre vslami pirosság fogott ¿1, sz anyósomhoz szaladtam. „A keserűség kényszeritett . . Osizetörtem mindent. Az öreg aisionyt nem bán'ottam ... — Hát miért ment odt? — Az embert a feje viszi, tudou ia én. A baltát belevágtam az edény közé, kiszórtam a szalmát a földre, meggyújtottam ... — Miért telte? — Le arar rm kvitlelni az adósiágot, amit az öreg aaazonyra költöttem. Elvágtam a nyakam ... A keserűség kényszeritett, mert ez lelt a feleségemmel Meg akartam halni... Nem akartam én feleségül venni szt ss saaionyt, a fene egye meg ... Keserűségemben gyújtogattam, hogy rám égjen minden... — Miért volt msgánál s kés? — Mig skartam ciioáloi. Most megint elragadja ss induis*. Azt mondja, azért bagyta el a felesége, mert csak rgy ziiros ruhája volt. Szegyeit vele menni. Kipkodja magát. — Ez miideoem, ez a ruha ... ami rajtam van, Fölvonulnak a tanuk. Az elnök ezután e tanukihillgatáiokat kezdi meg. Ellőnek Nyári anyóss |ön be. 75 éves törődött asszony. Halkan jelenti ki, hogy nem ckar vallani. Kovács Oyu'a az ablakból látta, hogy az uccln egy nő fekszik. Egy ember meg elszaladt. A férjem megszúrt, böfögte. Kovács felesége elmond|a, hogy sikoltásra lett figyelmes Iskásában. Az ablak előtt egy nő feküdt, egy férfi meg dübOsen szurkálja. Nem mégy innen te gazember, kiáltott rá. A férfi akkor ráordított a nőre: — Még éliz te ringyó 1 Es még többször beleszúrt. Nyáiiné Oreg anyja a padon hangosan sírva fakad. Relch Zoltán védő intés most kérdést a tanu'ioz. Nem vett éizre felindulnágot Nvári hangján? — Nem tudtam megfigye'ni. Nagyon rémet volt a hangla. özv. Nyilasi Sándorné ugyanugy adja e'ő a történteket. Megszúrt, — lihegett az asszony a földön. A következő lanu Bogdán István, aki szomszédja Nyári anyóiának. Azon az esten csOrömpölésI hallottak az öregasszony szobájtból. Nyári töri zuzolt a lakátbm. Az öregasszony kinyitotta az ablakot és azon menekült ki Nyári elől. Néhány perc múlva tűrü fűit tódult ki. Ó oltotta el a tüzet. Nyári ott feküdt az égő szalma mellett, átvágott nyakkal Kijelenti, hogy Nyáriék nem éltek jól együll. Nyári állandóan iro't. Sokszor megfenyegette feleségét. Egyszer éjfélkor berontott a házba. Arcul ia ütötte feleiégét. Tudomása szerint Nydrinénak semmiféle ügye nem volt Zocskárral Dr. Reich kérdései után a vádlott indulatoaan rátámadt Bogdánra. — Ne hazudjon maga, nem ütöttem én a feleségemet 1 Bogdán Istvánné azt adja elő, hogy Nvári egyszer azt mondta, bogy »ugy is végzek az asszonnyal". Ugy látszott, hogy agyonveri őket, vagy rájuk gyújtja a házat. Ezután á boncjegyzőkönyvet ismertetik, amelyből kiderül, hogy Nyáriné kilenc helyen sérült meg, arcán, mellén, kezén. Ezután dr. Gyuritza orvosazakértö terjesztette elő véleményét. A következő tanuk Bogdán Ilona és Bogdáu Anna, majd Nagy Jóiaef. a Pict-gyir elömunkása elirondja, hogy ' a gyi!!<osiág nap|án ö motozta meg a gyárban N/árit és megtalálta a késeket. A koronatanú. Egy órakor s tárgyalást délntánig halasztották e'. Elsőnek Molnár Etát hallgatják ki a délutáni tárgyaláson, aki dílben érkezeti meg Budapestről. A teremben mozgás támad, sírikor a biróság elé lép a lanu. Huszonhét éves, siakazerveieti titkár. Nyárinét 1920 bin ismerte meg a börtönben, amikor munkásizoliduitásból élelmei vitt be neki. Az asszony válópört indított Nyári ellen, mert állandóan ivolt. A kiszabadulás után ujtbb viszály keletkezett közöttük, mert Nyári nem tartotta be s próbaidő foltételeit. Az elnök: Mit keresett Nyáriné állandóan a Munkásot' honban ? Tanú: A tudományos előadásokat hallgatta. Elmondja, hogy a ké'déses estén elment Nvárinéhoz, aki nővérénél tartózkodott. Félnyolckor haza indultak, mert olt akart nálá aludni. Fivérei ugyanis súlyos tüdőbetegek voltak, ezért nem akarta otthon tölteni az éjszakákat. A Vásárhelyi sugáruton elébük állt Nyári. Csak ennyit iro.idoit: — Nesze Rózsi és Eta I . . . Azlán előrántotta a késeket éa rávetette magát. öt szúrta meg elöszOr. Ekkor ö több sebből vérezve, segítségért szaladt, közben azu'án megöl e feleségét Nyári. M kor visszajött, az asszony már a földOn feküdt. Megszart, ez volt az utolsó szava. Az elnök ezután azt kérdi: Nyári magát tartja az elhidegülés okának, szerinte maga választotta el őket. — Ez nem áll meg, felel. Nemhogy elválasztani akarlam őket, hanem én közvetítettem közöttük és rábeszéltem őket, hogy nincs célja az elválásnak. — Tett Nydrinénak Zocskdr szerelmi ajánlatot — kérdi az elnök. — Soha. Ciak bizakisérte néhányszor, mert Nyáriné félt a férjétől. Nyári különben egyszer engem is sutyossn megfenyegetett. Nyári teszi meg ezután megjegyzéieiL Szerinte Molnár Ets mindig ingerelte öt. Ast mondta, neki lObb joga van feleségéhez, mint Nyárinak. — En álltam érte jót — felel Molnár Ele —, amikor szabadon engedték. Magyar András és felesége arról tesznek vallomás*, hogy Nyáriék mindig roisrul éltek, mert Nyári Ivott. Anyólát háromszor véresre verte. Ertner Mihály Nyári életét ismerteti. Nátuk nevelkedett api, anys nélkül. Nem tanult semmit, lovász lett, msjd huszár. Mindig vágyolt a meleg családi otthon után. Tápal István után Zocskdr András kerül torra. Az Otthonban ismerte meg Nyárinét, amikor kitzabadulf. Sohasem udvarolt neki. — Hát akkor miért kisérie haza? — Nyáriné félt az urától. Dr. Relch: N/ári azt mondja, bogy maga egvster átkarolta s feleségét. Zocskár: Ez nem igaz. A Mtankásottbonbin ilyet nem lehet csinálni. Cstk a kabátját segítettem feL — Igaz-e, hogy msgs cipővel ajándékozta meg sz asszonyt? — Még msgamnsk sincs, nemhogy mátnsk sdjakl Ezután Ördög litván, majd Elek Iiléa került sorra. Végűi fölolvasták az elmeszakértők véleményét. A szakértők szériát Nyári épelméjű, de nagyon korlátolt Intelligenciájú, abnormltások észle httők nála. Tettét beszámítható állapotban kOretle el. Moat Ltszkay Lóránt Ogyétz tartotta meg vádbeszédét. Erös felindulásról nem lehet szó. Kéri a bíróságot, hogy szigorú Ítéletei hozzon, hogy az egyre megismétlődő gyilkosságokra végre elrettentő ptldát statuáljon. Dr. Relch védöbestéaében elsősorban kifejezést adott snnsk, bogy Uyen vádbeszéd még nem hangzott el. Nyári erös felindulásbsn követte el tetté'. A politika volt az egéiznek az oks, a bíróság hit éves ítélete válstzto'U el őket rgymátlól. A gyújtogatás! nem lehet megállapítani, aki torkára teszt a kést, az öntudatlanul cselekszik. Nyomatékos enybitö körülmények vannak itt, Nyári lelkiállapota és az aaazony logstga. Méltányos ítéletet kér. Az elsők ezu'án megkérdezi Nyári», hogy nem érzi e most már bűnösnek magát. — Nem mondhatok semmtt, feleli izga'otian. Szeretni fogom feleségemei, amig élek. A pörbtszédek. Az elaök ezután kihirdeti, hogy az ítéletet szombaton délben 12 órakor fogja kihirdetni. 76 milliárd pasaziva — 18 bavi börtön. Bécs, augusztus 7. Három hónapos tárgyalás után a törvényszék pénteken Ltl .kuuJ Richárd banküzletlulajdonost csaldidbukás, uzsora és hiányos könyvvezetés mkit 18 havi börtönre, feleségéi prdig a csalárdbukábban való bünrészesség, továbbá idegen hitelezők í megkárosítása miatt haromhavi börtönre i élte. Leinkaufot még s háború tlatl a pozsonyi hadosztáiybiróiág három évi aulyos börtönre ítélte, mert harctéri szolgálatra alkalmas személyeknek hamis betegségi bizonyítványokat szerzett s ezek alapján az illetőket fölmentet'ék. A háború ulán Leinkauf bank- és bizományüzletel folyta'ott. Amikor a közgazdasági rendőrség számos uzsorapanasz miatt figyelmessé lett rá, kiderült, hogy a nagy forradalom ellenére a vállalkozás nyakig el van adósodva. A mult év októberében *t ! üzle et csőd alá helyezték. A pssszlvák I 76 milliárd koronát tesznek ki.