Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-08 / 65. szám

Ara 2000 ki DÉLMAGYARORSZAG II: Deák Perenc-u. i. Trlelon 13-33. Kiadóhivatal McaSakOn>vilr éa tccriroda: Lhigonitt-lfr II. Telefon 3U0L li PW6II SándOT-tu*áni! 1. a tin TelrkmaUai IftJ». Szeged, 1925 augusztus 8, SZOMBAT P:atiiettu »rak: f$i hónapra kel v ben «/.«*> kor. Budape*«.o ét »iiltkrn 4S.OUO kor. r«tf» ir, hítknrnap 2HUU k.ir. eaali- (» ünnepnap *«U kororj- I. Multam, fcj. »¿am. Utazás Rózsa Sándor körül Ugy kezdődött a dolog, bogy valami Eddie Polo nc»0, eddig nálunk eléggé iamerellen világhírű cowboy é* filmművész ellátogatott szép hazánkba, bogy a moii nemzetközi nyelvén hirdesse Magyarhon népségeit. Még pedig — és itt van a bökkenő — Rózia Sándor életén éa művein keresztel. Sándor bácsi kétségtelenül kimagailó alakja a tOrtét elemnek, pardon, nem a magyar történelemnek, hanem annak a torténelemnek, amely a hires, nevezetes betyárok leje fölé vont jótékony glóriát. Mert az egészen bizonyos, bogy a nagy rablók és nagy zaiványok mellett, akik népeket éa orazágokat irtottak éa pusztítottak, voltak a haramiaaágnak és betyárságnsk rokonszenvesebb és valamivel mégis csak kevéabé veszedelmes képviselői. Például azok az alföldi és bakonyi szegénylegények, akik az ide» gen elnyomás éa erCszak elól erdők és nádaaok sűrűjébe bújtak, odamenekflltek éa élték a lappangó bujdosók vadregényes éleiét és ették s de zentorok keserű kenyerét. Nem magyar specialitás ea éppen, nem hazai találmány, biazen a Rinaldok éa Abellinok, a Robin Hoodok éa Moór Káiolyok ugyanezt csinálták a művelt nyugaton, a valóságban éa a köttök elképzelésében egyaránt (Már pedig az élet, legalább la Wilde óta, utánozza a költészetei.) Elég az hozzá, Rózsa Sándor kétségtelenül jeles alsk ebben a históriában. És talán a leginkább rokonazenves. Nekünk magyaroknak és nekünk szegedieknek különösen. Szép szál ember volt, tCbb snnál, térti, akit külországok pandúrja és svalizaérja hajszolt, ungon, berken, nádon, éren keresztül és hiába. Sándori nem lehetett elfogni, a császári kormánybiztos, s hires Bonyhádi hiába hirdetett statáriumot, hiába kobozta el a tanyai lovak nyergét, hiába üttette szét a csárdákat éa hiába tűzött magas vérdijat a rettegett betyárvezér fejére, aki negyvennyo c juliuaában fölajánlotta volt szolgálatait a bonvédelmi bizottmánynak, akinek maga Jókai Mór vitte el az amnesztiát Szegedie és aki Koisutb katonája lelt, a szsbadaág guerillaharcosa és az űgy elbukása, ahogy akkor mondották: a .lázadás" leverése után a tanyák bujdosója, aki nem emigrált idegen országba, csak a szomszéd kukoricásba. Már most a (engeren'u'ról jött Eddie Polo amerikai 0 letét olvasva, a fajvédő újság (amely Cegl.'d köveiérek a zebeE

ényi éa hatvani remeteségből szóló ve leit közli mostanában) iszonyú haragra gerjed a lelkes és buzgó cowboy éa filmszinéaz ellen, aki egy ilyen becstelen betyárnak és gyilkos haramiának akar reklámot csapni a külföldön és vele akarja dokumentálni a magyar virtust és a magyar karaktert 1 Igen ám, de ugyanez a most fö. háborúit lajvédö volt az, aki nem is olyan régen rendkivtsl meleg rokonszenvvel es megértéssel beszélt holmi ergoványi éi iz áki hősökről, akik tslán nem is annyira hőaOk, hiszen azóta némely bírói ítéletek és ügyészi megállapítások egészen más következtetéackre jutottak. A .népitélet" és a .népharag" e leventéinek legendája még nem érett meg éa nem alakult ki egészen, az istennyilák éa egyéb magyar mitológiai kisistenck dolga még elintézetlen, leg alább is az oknyomozó és ítélkező történelem részéről. De Rózaa Sándornak igazán nincsen semmi takargatni és szégyelleni valója a szekszárdi, siófoki, orgoványi. to!va;osi és egyéb atrocitások értelmi szerzői és elkövetői előtt A régi hires haramia gavallér vo: és lovag volt, bércsz volt és lé,fi volt hozzájuk képest. Éppen e/ért az-s lajvédö lap, cmely ÖSct nem is \6dte, de pártolta és magasztalta, legkevésbé jogosult a felháborodásra és a tiltakozásra Rózsa Sándor és a filmje ellen. Annyi szent, hogy a magyar ügyet nem ugy kell szolgálni és a külföldön küir nősen nem ugy, ahogy Eddie Poloék akaiják. De hát a magyar ügyet — kiváltképen a film nemzetköii nyelvén — talán mégis elsősorban a magyar kormánynak, a magyarság mai vezetőinek kellene szolgálni a külföldön, prcpagálva és agitálva, minden alkalmat megragadva, minden erCt és értéket fölhasználva és megmu'atva. A csehek igy csinálták, a finnek igy csinálták, az uruguayisk és négerek is igy csinálták, csak természetes, hogy a mieink nem igy csinálták. De akkor ne csodálkoizék és ne méltatlankodjék a budakeszi falvédelem és az argovdnyi kultúrpolitika, ha Eddie Polo Rózsa Sándort ismeri Hunyadi Jinos mellett és nem PelOfi Sándort Ady Endre mel'ett. A keserüvizet ismerik a külföldön és a haramia vezért. Miért? Mert nem volt és még ma sincs igazi, céltudatos, eredményes magyar kulturpropaganda. Ami van, az nem a hivatalos hatalom érdeme, hanem hivatáaukat érző iróké, művészeké. Akik közül a legtöb bel itthon el akart némítani és ki akart űldOzni —néha sikerűit is ez neki — sz értellenség, a tehetségidenség, az irigység és a tudatlanság maffiája. A lipicai fajvédelem. A „Szózat" összeroppant és ezentúl délután jelenik meg. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A Szózat, mint tudvalévő, egy idő óta anyagi zavarokkal küzd. Ennek követ keltében a b pot pár nappal ezelőtt már csak 8 oldal terjedelemben leientették meg. Most aztán az a társaság amelynek segítségére és támogatására a lap főszerkesztője, Zsilinszky épített, végleg otthagyta a lapot. Ziülnszky most ugy próbál magán segíteni, bogy a nyolc oláatl továbbra is megtartja és a lapot délután jelentett meg. A Szózat utolsó reggeli száma vasárnap fog megjelenni, mig hétfőn már déluttn négy órakor Jelenik meg. Kémkedési pör Szabadkán. Szabadkáról jelentik a Délmagyaror• szógnok: A szabadkai törvényszék Gstalter Antal kereskedelmi utazó és fatuskó István vasesztergályost 6—6 évi Kellet Etát 4 évi, Krnyaskt Lázárt 2 évi fegyházra éa SzModa Ida magánhlvatalnoknOt egy évi fegyházra Ítélte. Az irdokoláa szerint az első két vádlott beismerte, bogy katonai iratokat juttatak külföldi (szegedi) személyekbez, akiknek működésé öl fudniok kellett, hogy az az S. H. S. királyság integritása éa biztonsága ellen irányul. A bíróság nem fogadta el a vádlottak védekezését, bogy ezek az iratok nem voltak fontosak. A törvény értelmében. ogynond az Ítélet, nem az a döntő, bogy a kiszolgáltatott adatok fontoaak-e, csak azt kell vizagálni éa eldönteni, hogy a vádlottakban megvolt-e a szándék az ország ellenségeivel való egyetértésre? Kdler Efs beismerte, hogy összeköttetéiben állott egy magyar kémiiodával ís üzeneteket közvetített Krnyaakí Lázár bűne az, bogy ludott a komploltról és nem jelentette fel a rendörségen. Ezért büntették meg Szloboda Idát is. Az Ítélet egyike azoknak a rabulisztikáknak, amit tömegszámra termel a szerb igaza/ gszolgáltatáa, amely bikát lát a kőfalon át is. Qstalter valóban szoronga'ott helyzetbe került; katonai szolgálatot teljesített a sza beknél s egyik gyermekét át skarta hozni magyar földön lakó azűleihez. Ostobán unitom isban jött, elfogták a ő bogy máskor is megtehesse est a vizumndkUli utat, .adatokat" Ígért a hatóságoknak. Végeredményben adott ia egy azerb napiparancsot, ami semmifée tit'iot nem tartalmaz. Szabadkán valószínűnek tartják, hogy a felső bíróság megsemmisíti, vagy legalább is lényegesen enyhíti ezt az Ítéletet, amdy legtipikusabb példája a bajánál fogva előrántott bűnügyeknek. Nincs ostobább dolog, mint kémek után keresgélni olyan körökben, ahol a meggyanúsítottak semmi lényeges adathoz amúgy sem juthatn k. Általában a kémiktxn a Wbb nagyképűség, mint akárki másokban, hiszen amit Ck tudnak, meg látnak, azt tudja és látja a szives ellenőrző bizottság minden tagja. Ha pedig egy államban — akármelyikben — vannak igazán rejtegetni való fontos titkok, azokat nem tapogatják az éjjeli szekrényben, minden Ormes'er számára hczzáférhdö helyen. Ezért cstoba és erőszakolt a szabadkai ítélet is. Bónis páter szónokol — vér folyik az utcán. Hatvan, augusztus 7. Hatvanban varárnap tartják meg a nemzetgyűlési képviselőválasztást Budaházy Miklós és a fajvédő vezérkar mindent megkísérd, bogy a hatvani mandá'umot a azéliöjobboldal számára szerezze meg. Gőmbts Oyulr, akt a választáai alrodlásoktt meghonosította Magyarországon, a legélesebben kikel a hatvani válaaztókeiÖleti hatóságok működéae ellen, mivd a fajvédők számára nem engedélyezték a hatóságok a népgvűlé aek tartását Oömbfs Oyuía hivdvel: Lendvai litvánnal, Zairkai Jánossal és Budaházy Miklóssal a kerület kisközségeiben házról-házra jár, ugy próbálja a híreket összetoborozni a lajvédö jelölt zássfrja alá. Qömbösék egyik fSkorlese a hatvani váljsztíkerületben Bónis páter, aii miután pap, lultesii m-gát a hitóságok rendeletein. Mivel ő sem beaiéltie «¿Pkyckseken, a templomi szószékei használja Jel arra, hogy a fajvédő eszméket hirdesse. Bória pá:.er gyClOlködí uszításának tudják be aat, ami tegnap Hatvan baa történt. Ugyanis néhány suhanc tegnap Hatvanban majdnem meggyükolt egy segédmozdonyvezetőt és súlyosan megsebesített ét békés vasutast. Bónia páter tegnapelölt az icsédi templomban tartott misét, majd utána hosazu prédikációt tartott, amely ezúttal nem vallási, hanem politikai témát »lelt fel. Kijelentette, hogy Magyarországon igazi keresztény emter csak fa|védö Jdölfre szavazhat — Fel kellett foráitanl a mai rendszert — mondotta Bónis páter —, mert es a rendszer olyan korrupt, bogy megöli laasanként a magyaraágot. A mai világ {elfordítása az, ami maga után hozza a fajvédők álmát. Amikor miae mán a falu komolyabb elemei megkérdenék Bónis pátert, bogy miért tartóit ilyen usiitó beszédet most, amikor a hangulat amúgy is tele van iigilommal, Bó.ii* páter igy válaszolt: — Ha rem választiák tre^ Buda; h*:y Miklóst, akker l:galibü forduljon fel itt Hitvanban és környékén minden. Petricbevicb nem lehet képviselő. Ha mégis megválasztják a gazember zsidók, akkor Itt vér fog folyni. Tegnip eite Hatvanban Összeverődtek a munkanélküli suhancok, akik valóban csak egv felfordulástól várbatnsk valamit. Végigjárták az uccikat és az Erger-Bergert énekelve éltették Budaházy Miklóst Egyik kocsmától a másikba mentek és végűi teljesen berugottan az állomás felé tartoltak. Ekkor szembejött velük öt vasu'as. A suhancok megtámcdtdk a vasutasokat, botjaikkal és késeikkel nektkrohantak. Kókay József segédmozdonyveze 0 rájuk kiabált és bot|it felemelve megüt üte az egyiket. Ekkor a suhancok rávetették magukat Kókay ra és egy zsebkéssel hasbaszuiták. Két perc múlva már Kókay mellett feküdtek Ludwlg Nándor és Stoja István vasutaaok is. A máiik két vasutas megfu'ott és rendőrökért kiabált. Kél rendőr, Szabó I. László éa Német István megjdenlek a helyszínen, a támadók ekkor nekirohantak és a rendőriket Is megsebesttették. Nagy tumultus támadt a a részeg támadók el aksrtak illanni. A kivonuló rendőrség azonban elfogta éa a rendőrségre vitték ökd. Itt kiderült, bogy az esti verekedés szervezője Szűcs Károly, büntetett döéletű munkanélküli volt, aki Budaházyék egyik főkortesekéat szerepel. A kormánypárti Makó meghurcolja Justh Gyulát Makóról Jelentik a Délmagyarországnak: A Marosvidéki dmű, Makón megjelenő kormánypárti lapban vezércikk jelent meg, amely mindenképen nyilt véd az elhunyt Justh Qyula d'en. A vezércikk többek között ezekd mondja: „A makóiakról azt mondták, hogy urgvűlölök, gyűlölik az urakat. Volt a makóiaknak egy olyan képviselőjük, aki ezen a téren aokat tdt éa végzetesen súlyos h bákst követett cl, smikor pártpolitikai célok elérésére mesterségesen siilotta a gyűlöletet" A cikk ezzd justh QyuMt vádolja, aki a magyar függetlenségnek egyik legnagyobb harcosa volt Dr. KSnyvesKolonlcs József városa'ya a legnagyobb megbotránkozásának adott ktejezéat a cikk miatt és a képviselőtestületben it ditvánnyal fog élni, hogy a képviselőtestület ítélje efa cikk hangját, hiszen fusifi Gyula egynegyed évszázadon keresztül volt Makónak érdemes képviselője. Indítványozza Kclonics, hogy a képviselőtestület koszorúzza meg ebből az alkalomból Justh Gyula sírját, a koszorúra való összeget pedig közadakozásból gyűjtse. A kisebbségi kérdést fölvették a washingtoni konferencia programjába. Bakarestből Jelentik: A román kormány megkapta a wasbingfoni interparlamentáris konferendára szóló meghívót és a konferencia programját. A politikai körök élénken kommentálják, hogy a konferencia a kiset bségl kérdést Is felvette programjába és azt a magyar propagandának tulajdonítják. Jol értesült körök szerint a magyar kormány képviselői és azok, akik a kisebbségi kérdést támogatják, javaso'ni fogják, hogy semleges elntk vezetésével azokban az országokban, ahol kiiebbségek laknak, paritásos alopon isszeáUltott bizottságok alakaljLnak a kisebbségi problémák Igazságos megoldására. Kormánykörök s. érint a tornán kormány nem jáiul ho zi se imi kör tlmények közt a kérdés ilyen megoldásához.