Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-05 / 62. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 192S augusztus 5. Undó fokozottabb tevékenységre, un erősebt formában fogják tudtára adat a kormánynak panaszaikat és sérelmiket. A földmivelésOgyi miniszter egyik kijelentése szerint egyébként a tárgyalásokat Ausztriával sieptemberbtn újra felveszik és arra vonatkozólag megvan minden remény, hogy azok rendben és eredménnyel fognak végződni, mert már Ausztria is hajiandiságot mutat a békés megegyezésre. Görög csapattestek indultak a bolgár határ felé. Szófia, augusztus 4. A görög kormány több hadosztályt mozgósított a bolgár határ felé, mert ismeretlen tettesek Stanimaka bolgár helység táján megöltek egy Ntkolalda nevű görög vagyonos kereskedőt. A szófiai görög követ nyomban a gyászos eset után szigora vizsgálatot és megtorlást sürgetett, amit a bolgár kormány természetesen készségesen megígért. A vizs E

it meg is indu't. A gyilkosság még US 25én történt Stanimaka környés annyit már ki lehetett dériteni, htgy ugyanaz a rablóbanda itie meg és fosztotta ki a görög kereskedőt, amely nemrég Stanimaka hetyettesZpolgármesterét i i meggyilkolta és házát JUrabolta. Jóllehet a vizsgálat erélyeien.^balad, a götög kormány Szalonikiböl és Karallából csapattestekei rendelt a bolgár határra és az athéni sajtó arra izgat, hon meg kell szállani egyes bolgár halármenti helységeket, míg Görögország elégtételt nem kop. Szófiában ugy vélekednek, hogy Görögország {Irigyel keres a beavatkozásra, mert más értelme nem lehet a csapitmoigósitásnak, mikor Bulgária bebizonyítja, hagy meg akerji torolni a gyilkosságot. Szófia, luguiztui 4. A most felmertlt fcörög-bolgár incidensről összefoglalói ag a köfelkeiök :t Jelentik: Julius 25 én Sztaníraakában meggyilkolták Nikolaldlsz girög állampolgárt. Ugyanaznap ugyancsak Sztanlmakában Kalinor Krlszto helyetles polgármestert is leszarták. Et a két gyilkosság általános megdöbbenést keltett. A gyilkosok kézrekeritéiére erélyes intézkedések történtek. A bolgár kormány a görög részről küldött demarsra válásról »a hingsulyozza, hogy a gyilkosok üldözését elrendelte. A katonai, polgári hatóságok, valamint a rendőrség ebben az értelemben utaaitást kaptak. A vizsgálat eddigi eredménye szerint a két . gyilkosság közt összefüggés vat. Az athéni sajtó emlékestet sz cselnek a bolgár-szerb incidenshez való hasonlatosságára s ajánlja, hogy a kormány erélyes intézkedéseke! trgyen s néhlny bolgár ba'ármenli község megszállásától se riadj m vissza. A budapesti egyiptomi követ érdekes nyilatkozata az egyiptomi-magyar közeledés terveiről. Budapest, augusztus 4. Fuii, egyiptomi király első budapesti követe, Sountr bey, Budapestre érkezett és a kővetkező nyilatkoiatot tette: — Legföbbjcélom, hogy Magyarországon a földművelést tanulmányozzam, kQlönösen a gabona'ermelís édekel. A másik célja idejöve elemnek, hogy bizonyos dolgokat vásárolj<k Egyiptomnak, igy legelsősorban mezőgazdasági gépeket, elektromos berendezéseket és szerszámgépeket, valamin' gazdasági berendezéseket. Igen érdekes ter• vünk van a magyar és egyiptomi búzára vonatkozólag. Kísérlet tárgyává tesszük, hogy a magyar buta az ottani éghajlat alatt hogyan terem, viszont ozt akartuk megállapítani, hon vájjon a ml búzánk milyen termát hoc a magyarországi éghajht és a lalajvlsionyok melleit. — Még az a tervünk, hogy a jivőben ipari él mezőgazdasági kiállítást rendezünk, amelyre a magyar ipari és mezőgazdasági tényezőket is meghívjuk. Szeretnénk, ha minél többen Állítanának ki nálunk, hogy igy Egyiptom megismerheise a magyar termelést. A kiállítás cé<jait szolgáló ipari és mezőgazdasági termékeket vámmentesen és csaknem díjmentesen szállítjuk ki Kairóba. Azt is meg kell említenem, h)gy legkésőbb három hónapon belül Itt Baiapisten rendezünk egy kiállítási ame'yen az egyiptomi ipari és mezőgazdasági termékeket fogjuk megismertetni a magyar közönséggel. Briand és Chamberlain tárgyalásai a biztonsági szerződésről. Párls, augusztus 4. A Petit Journal szerint űtiand közölte Chamberlainnel, hogy szerdán Londonba utazik. Ctamberlain válaazát ma délutánra várják a párisi külügyi hivatalban. Polituai kö tökben azt hiszik, hogy Cüamberlain válasza kedvező lesz. B iand az angol miniszterelnökkel a julius 20 iU német biztonsági jegyzékre adandó választ fogja megtárgyalni. A külügyi hivatalban Briand véglegesen megszövegezte a jegyzéket és a francia kormány erősen bízik abban, hogy Chamberlain a jegyzék szövegét mindenben helyeselni fogji. Briand londoni tartózkodása mindösste két napot fog igénybe venni. A francia kOlflgyminisz er kisére e csupán egy-két személytől fog állani és nem valósziofl, hogy Ciltlaax pénzügy minis iler is Londonba utazzék. Briand ciupán a bíz onsigi szerződés kérdését akarja letárgyalni és így Csillaux londoni jelenléte feleslegesnek látszik. London, aujuizlui 4. A Manchester Guardian .Most pedig Kilót" címmel követeli a kormánytól, hogy vonja végre vissza az angol csapatokat a kölni zónából. Igaz, bon Anglia a megszállást a természete isnei helyzetben lehetiégea legenyhébb formában hajtotta végre, de a francia csapatok kivonulása után már sem ni ok sincs ennek a rossz fizletnek további életbentartására. Az angol csapatok sürgős kivonulási immár halaszthatatlan kövelel* méiye a nemzetközi tojiH iáinak. Marokkóban a forróság miatt c«ak védekezésre szorítkoznak a franciák. Abd el Krim a francia állások aláaknátásán dolgozik. London, anguutui 4. Tangerből lelentik : Uezánál Abd el Krim csapatai, miként francia repülők m-gillapttolták, földalatti aknákon dolgoznak, hogy az ottani francia erődöt a levegőbe repítsék. Ueaant csak nagynebezen, repülőgépekkel tulják a franciák élelmezni. A földalatti robbantál ellen intézkedéseket tesznek idejekorán, nehogy megitmétlödjék a pusztítás, melyei AinBou-Aissa fe robbantásakor a franciák szenvedtek. A forróság tovább tart, valósággal elviselhetetlen a franciáknak. Francia offenzíváról belekig szó sem lehet. Berlin, augujzlui 4. Azokkal az ujabb francia jelentésekkel szembea amelyek nevek mrgeatitéiéwl azt adják Mrfil, hogy volt német vezérkari tisztek támogatják Abd el Krimet, illetékei német körök ujabb pon'oi vizsgálatok alipján ismételten megállapítják, hogy ezik a leien lések nem egyebek üres koholmányoknál. A legújabb francia Jelentéi Forster és Tannenberg volt német tisztek nevét említ'. Ilyen nevfl tisztek sohasem szerepeltek a német tisz'i Bérjegyzékekben. Ludwlgshafea, augusztus 4. A kommuiisták a lak'anya köreiében repülőgéptől röpiratokat djblak le, melyek azt hirdsiik, hogy a mirokkói háború már 12000 ember életébe és eok millió franknyt pinzáldotatba kvfllt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pánsban nagy megütközést ke leti sz a hir, hogy Abd el Krim ugy viselkedik. mintha nem venné komtlvsn azokat az ajánlatokat, amelyek a békére vonatkoznak. Aaok a megbízottak, akiket a francia és spanyol kormány kaidött ki Abd el Krim táborába, még mindig ott tartózkodnak anélkQl, hogy magával Abd el Krímmel egyazer ta találkozhattak volna. Abd el Krim magatartásából azt a konzekvenciát vonjtk le, tngy Abd el Krimet a liláján bt t biketJrgyaláiok nem érdeklik és valószinOleg a közeljövőben ujabb olfemirára késiül a francia—ipanyol csapatok ellen. Amerikai bankár a Javuló magyar gazdasági vszonyokról. New/otk, aug. 4. A Sun dmQ nagy amerikai napilap közli Alfréd O. Corbin amerikai bankárnak, a new/orki Lisman Co. bankcég társánik nyilatkozatát a magyar gazda sági helyzetről Corbin, aki nemrégiben tanulmányúton jIrt Budapeiten, nyilatkozatában megállapítja, hogy a magyar termelés a közel jövőben föl fog lendülni. Az újjáépítési munka során Magyarország icen rövid idő alatt csodálatos 'eljesitményt végzett Minden idegen segítség nélkfll felállította jegybankját és stabilizálta va'u'ájál Ma a magyar pénz egyike Európa legstabilabb pénzeinek és a legrbank aranyfedezete már meghaladja a bank egyforgalom 55 isázalékáL Iiáíg a külföldi kölcsönnek ciupán 20 százalékát használták fel éi ennek ellenére sikerült az államháztirtáa egyensúlyát egy fél éven belül helyreállítani. Bombora caeh tábori pDspököt hazaárulással vádolják. Prága, augusztus 4. Alig csendeifllt el Prágában a Marmaggi nunciui afférja, aki Prágát otthagyta, máris uj incidens foglalkoztatja a politikai köröket; az úgynevezett Bombera-ügy. Bombere tábori püspök — amint ismeretes — Rómába vezette a csehszlovák zarándoklókat, akiket a pipa Marmaggi jelenlétében fogadott A szociáldemokraták emiatt a fegyelmi eljtrás megindítását köve'elik Bombera püspök ellen, aki — szerintük — olyan küijildt halalom otőii tisztelgett, amellyel saját állama ellenséges viszonyban álL A Pravo Llda ezzel kapcsolatban azt a vádat kockáztatja meg, hogy a Vatikán most már a csehszlovák hadsereg demorallzdJdsdra törekszik. Bjmbera — katona, — írja a Pravo Lidi — s mint ilyet, kötelessége a nemze.védelmi miniszternek felelősségre vonni. Hs Udrzal miniszter nem hajlandó erélyesen föllépni, akkor a szociáldemokraták más eszközökhöz fognak nyalni. Álomférfi. Irta: Vdtúrhelyi Júlia. Ott ültek ketten a biedermeier szalón sárga fényű homályában, cjfél elmúlott A nő a karjára csatolt kis óráját nézegette : várta a szabadulást De a férfi ma még fékezhetetlenebb és összetörtebb volt A teasztaJon átnyújtott kezével megszorította a sápadt asszonycsuklót. — Beszéljen Marianne 1 Már szép szavakat sem tud adni?... — Lajos, — könyörgött a feleséghang, — a sok éves barátságunk d nem múlható őszinteségére kérem: higyjen végre.Hiszen nem is vagyok bűnös . . . A férfi arca lángba blborlott — De nagyon is az Marianne I Miért jött hozzám ezzel a halott, de az élőnél is ezerszerte élőbb szerelemmel ? . . . Ha eleven embert szeretne: az más tenne. Ha élő volna: tudnék védekeznt Elhagynám, vagy visszaszerezném. Megölném őt, vagy magát Visszahódítanám, vagy visszakönyörögném ... De igy ? . . . Mit kezdjek egy néma férfiszájjal, egy kihalt fírfisziwe!: mélyen a föUf alatt... Éi egy asszonnyal, aki van: — de nincs! . . . A nő kirántotta kezét a vaskapcsokból. — Iitenem, Lajos: hát ez ezután már mindig igy lesz?... Mindig Így fegyveresen egymással szemközt?... És egy olyan asszonyt gyanúsítani, mint én vagyok I £i én most és mindig csak ugyanazt mondhatom : nincs Igaza. Tettem e valamit, ami nem méltó hozzám, vagy a magá nevéhez?... Keserű nevetés a válasz. — Olvat, ami a társadalmi szabályokba, vagy a házasság törvényeibe ütköznék: valóban nem. De a maga .belső történései ? ..." Mii gondol én ezeket nem látom?... Amikor kitekint az ablakon és belenéz az ég azúrjába: tudom, reá gondul ... Amikor este a hold ezüstjébe mered: érzem, nála jár... Amikor két karját a napfénybe tárja: tudom, őt öleli . . . A nő befogta a fülét. — Mind, mind igaz, amit mond. De mit bizonyít ? . . . Szeretem a napot, azért tárom ki az ablakot Mesét mond nekem a hold a gyermekről, akinek jöttében hiszek, azért meredek az ezüstjébe . . . Egy olyan férfi, mint maga, nem tudná ezeket megérteni ? . . . — Nem Marianne I Én nem tudom magát megérteni. A múltkor kicsit megkéstem és a maga első szava ez volt: .Vidor bizonyosan nem okozott volna nekem ily szörnyű nyugtalanságot I" Éi Vidor igy és Vidor ugy . .. Lassanként egy uj gyanú embert parancsolt ki belőlem ez a Vidor ... Egy idegent, akit magam sem ismerek . . . De most kérem, legyen az én régi, Jó kislányom, tudjon végre őszinte lenni, mondja meg az Igazat, ki volt ez a Victor, hogyan férkőzött a maga elzárt életéhez, miért nem lett az övé, vagy miért hagyta d az magát ?... Hiszen ... ej Marianne, magát nem is olyan nagyon nehéz szeretni .. . Es ahogyan én szeretem, talán még úgyis tudtam volna . .. A nő nem hallgatta tovább. — De Lajos, milyen furcsaságokat is beszél maga . . . Hiezen Vidor soha sem létezdt ... 0 nem volt élő ember ?... — Nem értem Marianne ... Victor nem volt élő ember?... Hit akkor mi volt ? . .. Az asszony mintha messzi tájakat nézne — 0, hogy is mondjam, hogy megértsen és ne vágja az arcomba: patologial . . . Maga iró, magának tudnia és elhinnie kdl, hogy a lányoknak álmaik vannak, amiket néha megvalósít az dsö férfi, néha nem ... Cn is álmodtam. Többet mint mások. Az apám segített ebben. ... Egy napon Bertalanfalván a család ebédhez ült Szóltak nekem is- Nem mentem mingyárt, mert a kanárimat etettem. Egyszerre csak hallom, amint Ltzl, öreg nagynéném mondja az édesapámnak : .Jói jő Sándor, csak engedj meg mindent neki ... egy tízéves lány már nem Is olyan gyerek, mint te hiszed . .. Éi ha igy neveled: állj la őrt mellette az egész ételén át. . Apám hangosan kacagott Kiszaladt értem, feikapdt és nevelve mondta: .Nyugodj meg Lizlke, nem lógok addig meghalni, amig erre a kisasszonyra egy másik ur nem ügyd I.. .* Ebben a pillanatban a bátyám nevetője, Ispángi Dénes tanár kiejtette kezéből a vizes poharat A cserepek csörömpölve hullottak szét a azőnyegen. Az anyáin a könnyeit Igyekezett csöndesen kiment List ... Másnap hajnalban szép, erős, fiatal apám leesett a lováról és harmadnapra meghalt ... A temetés után mindenki velem, a tiz éves gyermekkel lüglatkozott. Az összegyűlt rokonnők, amikor rámnéztek, újból sírásba kezd ek. Egy alkalommal Ispángi Dínes a fülembe súgta: .Mariannka, tudja e, hogy az édesapja ezután Is log magára vigyázni?.. Ne atrjon, minden csepp könnye az ő szivét marja... Oondd|on mindig csak erősen arra, amit 6 utoljára magának mondott Gyermekszívem a torkomban zakatolt — Mondja Dénes, mikor fog jönni az az .ur", akit apa nekem ígért?.. — Jönni fog az Mariannka, csak akarja nagyon... Mire megnő, bizonyosan itt lesz... Most még mit la keresne Itt?... És én lassanként kiformáltam az én .átomíérfi'-met, aU a^ tőid legtökéletesebb embere tesz... És ez az álom vetem nőtt, élt és lélegzett... Vlctornakneveztem el és vártam a jöttét... Mindazt a sok telki értéket neki adtam és szántam, ami egy emberben nem is lehetséges... És... és... amikor maga jött, ajkiról az ö azava szállt hozzám, az ó szive dobogott telém. Csak annyi volt a kOlöobaég: nem Victornak hívták. Megért-e már?... Én amióta az eszemet tudom, mindig csak magát szerettem, magát vártam, magát hívtam éa amikor azt mondottam: .Victor, Igy meg ugy..." akkor... akkor... felazakadó aziwdarra gondoltam, hogy... a gyermekem apja dyan legyen, mint az én álom férfimet álmodtam... — Marianne — mondta boldogságában összeomdva a férfi, de amit sem hinni, sem mutatni nem mert, hisren a nőknél az ember soha sem tudhatja a teljes igazságot — tehát Vidor nem volt egy létező ember, egy deven álom?... .Marianne 1... A nő most már önként adta viasza kezét fájdalmas rabságába. — Nem, nem kedves, de: magától függ, hogy — tegyen!...