Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-05 / 62. szám

tttS MgOSZtttS 6. DBLMAOYARORSZÁQ 3 Eltemették Rosenfeld Nándort. Ma délután négy órakor a szegedi aj zsintgógs udvarában tar'ották meg Rosenjeld Nándor, a villamosvasutak vezéi igazgatójának vég isztességét. A bolttest. amelyet a család Olaszországból szállíttatott haza, béfön este érkezett meg Szegedre és s Srentegylet sz elhunyt nagyérdemű fétfiu hamvait a pályaudvarról egyenesen a zsinagóga diizea előcsarnokába azállittatta. Itt ravatalozták 131 Rosenfeld Nándort, akinek koporaóját hamar eHakarták az egyházközség, a Szentegylet, a család éa a Jó barátok koszorút Már félnégy órakor óriáai tömeg lepte el a Korona nccai zsidó templom környékét. Három zászló alatt vonultak U a testűle ek. Megjelent a zsidó elöljáróság testülete dr. Bledt Samu elnök veze'ésével, a Uoyd Bekor Adolf vezetése alatt, dr. Szd» Iván királyi № ügyész, dr. Boltka Sándor rendőr főtanácsos, dr. Gyurilza Sándor egészségagyi főtanácsot, a Tröszt képviseletében Lantéi Og vezető-igazgató, a budapesti zsidó főgimnázium tanári teatflletének küldetétében Goldberger igazgató és Wdder tanár és még sokan mások. A leienvoltak közül néhány százan befértek a szük udvarra, de sok ezren krnnrekedtek. Mikor a mély gyászbaborult családtagok megjelentek, a koporsót kivitték az előcsarnokból az udvaron felállitott ravatalra és Lamberg Mór lökántor az egyház énekkarával megkezdte a szertartás'. A bevezető egyházi ének elhsngzása után, a templom bejáratának lépcsőiéről dr. Löwinger Adolf főrabbi mondott magasszárnyalátu beszéde', amely mély tartalmával és hangjának melegségével mindenkit megindi ott. — Jeruzsálem templomának puiztuIáéit, a zsidóság legnagyobb gyáasfinnepét ültek éppen, mikor megjött rnessai Olaszom ágból a lesújtó gyászhír. Nagyobb ctapts nem érhette a a szegedi zsidó egybázköiséget, mini Rosenfeld Nándor váratlan elmúlása. Az főrabbi ekkor az Iráa szavait kMate, amelyek asetinl bárom oszlopon épül fel a zsidó fétüerény: a tudáson, a szolgálatkészségen éa as emberszereteen. — Elhunyt barátunknak — igy folytatta a főrabbi — tudása, műveltsége roppant nsgy volt. Még meglett férfikorában ii folyton képezte magát, állandóan tárult, de nem hivalkodo t tudományával, műveltségének gazdag tárházát szerénysége mögé rej e te. Köteksségleljesllése is példaadó volt. Vállalata ügyeivel nagy szeretettel foglalkozol t, • köz ekedésűgynek egyik legnagyobb szakértője volt és nemcsak vállalatának, de a szegedi köiuti közlekedésnek is óriási szolgálatokat tett. Legnagyobb erénye azonban emberszeretete volt Finom lelkétől szeretetet sugárzott mindenkire, akivel csak érintkezett. Szeretetet adott azoknak az egyházi intézményeknek, amelyeknek élén állt. Példát adott mindannyiunknak, hogyan kell önzetlenül az intézmények érdekében fáradozni. Roppant nagy a veszteaég, amely bennünket ért Körülálija a koporsót a hilköiaég, a Szentegylet, a család tagjsi és tizenkét unoka, hasonlatosan Izrael tizenkét törzébez. akik legközelebb voltak az 0 szivéhez. Közügyekkel sokat foglalkozott, de mégis legjobban érezte magát az intim családi körben, ott volt igazán boldog, ott találta meg nemes ékte jutalmát éa kgszebb diadalát Minden szem könnyes volt, amikor a főrabbi befejezte szavai! és maga ia mélyen megrendülve búcsúztatta Rooemfekt Nándort. Utána Schönberger Béla vUlamosvasuti főmérnök intézett néhány buctuuót a Szegedi Közu'i Villamosva» ut R*. nevében, amelynek az elhunyt negyven éven keresztfl! hivató« <a nagyérdemű vezetője volt Ezzel a templom előtt befejeződött a szertartás és bosaau kccaisor kisérte a vuágokkal borított koporsót a temetőbe. A tömeg gyalog tette meg aa utat a Káivári uti zsidó menházig, ahonnan hat zsúfolásig megtelt k&ön villamoskocsi vitte a közönséget a airkertbe. Itt a cinteremben fceiyezlék el a koporsót, amely körűi még mindig a résztvevők szazai sorakoztak. Itt, ebfen a megindító mi iöben dr. Btedl Samu, a szegedi bitáözaég elnöke állott a koponó elé és a ziidó hivők nevében meghatottan buciuztatts el as elhunytat. - Két é ete volt - mondatta — Rosenfeld Nándornak. Az egyiket mint üzle ember folttatta nagy hozzáértés és körültekintéssel vállalata érdekében. Akt mint vaiutigazgatóvat érin kerett vele, nem látta a azivét. arai pedig a másik életének volt leglöbb mozgatója. Második életét egyházközségéért élte, a zaidó intézményekért, amelyeknek 26 év g á lt az élén és különösen a Szenlegyle ért, amelyért mindig a legnagyobb szeretettel és legtöbbet dolgozott Mindenkit elfelejtenek egyszer, az ember mulandó, az élők feledékenyek, de az a szellem, amelyet a hitközségi intézményekben megbonositott, mindig élni fog és a mi hivatásunk az, hogy ezt a sajá ságosan jó, mindig önzetlen és j nemes szellemet ezekben az intézményekben megtartsuk. Ezzel hódolunk az 6 emlékének, aki mindig ciak a munkáért és embertársaiért élt Dr. Biedl Samu nagyon meg volt indulva éa ki is emelte gyászbeszédében, bogy csak a kötelesség parancaa teszi képessé arra, hogy egy jó barát ját, aki izivébez olyan közel állolt, bu cauztaasa és méltassa. Ezután a vi la KOS vasul egyenruhás alkalmazottai vállukra emelték a koporsót és kivitték s sírhoz, ahol a boldogullat tizenhat esztendeje elhunyt hitvete mellé, a Szentegylet által fel sjiulott diazsiihelybe temetlék. Mindenki ásót ragrdott, nemcsak a család tagok, hanem a barátok serege is. Elő kelő fért ak ezzel a megható gesztussal is búcsúzni kivántsk a szegedi közélet, a zsidó hitélet felejthetetlen alakjától. A rend lentartáaáról húst díszruhás rendőr gondoskodott. Elhalasztották a vidéki vároaok kölcsöneinek folyósítását. Budapest, augusztus 4. A magyír vároaok megaegitése érdekében, mint több ízben jeUnteltűk már, akciót indított a kormány. Az akciónak az az eredménye, hogy egyik magyar nagybank közvetitéaével a magyar vidéki városok számása nagyobb Osaieifi kölcsönt aze restek, hogy ebből megvalósíthassák s legszükségeiebb beruházásokat. A tárgyalások megindultak és ezeknek eredményeképen a newyorkl Speyer et Co bankhiitól 10 millió dolláros kölcsönt koptunk. Miután a kölcsön prcfektuálvs volt s megkö öt ék a lebonyolításra vonatkozó szerződést is, most már s városokkal kezdődő t meg s tárgyalás inról, hogy mennyit igényelnek az egyes várotok a kölcsön öiazegéböl. A kölcsön összegének szétosztásánál as volt ut Irányadó szempont, bogy mekkora az egyet városok bevétele az egyenes adókból A városok bevételi forráaaikoz mérten kívánták meghatározni a kölcsön Összegét Heteken keresztül folytak az illetékes minisztériumokban as erre vonatkozó tárgyalások. A városok majdnem mind lóval több kö'csönt kértek, mint amennyinek folyósítását tervbe vették a számukra éa igy csak nehezen lehetett csszeáli'ani azt a listát, amelyen valamennyi város kö'csönt ételei szerepelnek. Maguk a városok vezetői sem tudják még bizonyosan, mekkora összeg esik ráfuk a kölcsönből. Az eredeti megállapodások szerint a kölcsön össtege augusztus 7-én, pénteken kerüli vtlaa folyósításra. Most szonbin a kölcsön folyósítását váratlanul elhalasztották augusztus végére. Ez lőlfg keh lkai okokból tor tént A kölcsön ügyétől egyébként érdeklődiűnk a Magyar Városok Országos Kongresszusa vezetőségénél, ahol dr. Várhiáy Lajos igizgstó s következőket mondotta: — A kölctön folyósítását valóban ougusztus végére halasztották el E hó végefelé azonban már minden bizonynyál itt Issz s kölctöa. — Hogy egyes városok mennyit kap nak a kölcsönből, ait még nem tud |uk. A legujsbb elhatározások szerint s rendeseit tsnáciu városok igénylése a minisztérium e'é kerül. Azt mármost meg lehet állapitsnl, bogy meglehetősen sokan vannak azok a vároaok, amelyek/dval több kölcsönt kértek, mint amennyi fedezetük voa erre. Eddig ősaiesen tudomásunk szerint 39 város jelentette be igénylését s kölcsöne. As Igényeli összeg felül van n tízmillió dolláron. Hogy hogyan osztják szét a tízmillió dollárt « városok kOzt, ez a jövő titka. Bonyodalmak egy titkári állás körül. A vásárhelyi iparteatfllet nagy pöre. Hódmezővásárhely, sugusztus 4. (Délmagyarország tudósítójától) Hódmezővásárhely iparoitáiudslmat hónapok óta tgy szenzációs űgy tartja izgalomban, mely as ipartestületi ti káii állás körfil keletkezett s amely néhány nap ÓU az iparteaiület mostani — kormánytámogató — elnökségének, illetve elöljáróságának válságává szélesedett ki. Az ügy előzményei a következők: Még 1923 márciusában történt, hogy a hódmezővásárhelyi ipartestület egv évi próbaidőre titkárává válaszolta Vei ró Oy. Istvánt, a próbaidő letelte után pedig bárom évi időtartamra abazolut szótöbbséggel véglegesítet e is. A választás körüli izgslmak még le sem csillapodtak, az u) titkár elten máris HMMHIM—( —> -———- — • sorozatos támadásokba kezdett egy bizonyos csoport, mely Velró megválaaztását nem jó siemmel nézte. Elősiör azzal vádolták meg, bogy a dr. Pálfy Józaef kormánylőtanáciossá történt kinevezése alkalmából rendezett szegedi banketten, abol a vásárhelyi iparteitfiletet reprezentált», botrányos réazegaégével szégyent hozott az Iparosságra. A tényállás lenti tormában nem bizonyosodott be, Vcbó ellenségei tehát más alkalom után néztek, ami csakhamar jelentkezett is. Ai iparteatületi Utkár - aki egyébként diplomás ember — egy alkalommal a vendéglői záróra után szflkebbkorfl baráti társssággal betért a titkárság hivatalos belyiaégébe és a borozgatást ott folytatta, vetrót ekkor fegyelmi uton 25 aranykorona pénzbüntetésre ítélték. A következő leijelentéa izerinl Vetró a népkerti városi Vigsdó uj bérlőjének vendéglős! aaakviisgaztatasát szabálytalanul foganatost otta, mert arra nem hívta meg a vizsgáztató bizottság elnökét, csupán az alelnök közreműködésére szorítkozott. Vetró a fegyelmi bizottság előtt szzsl védekezett, bogy s vizsgabiiottság elnöke a Vigadó bérletére megtaitott Irlej ésen riválisa volt az uj bérlőnek, tehát nem tételezhető fel rtla az elfogulatlanság. A fegyelmi bizottság elfőgad'a as érvelést és Vetrót felmentette. Annál nagjobb meglepetés erejével halott, hogy az elöljáróság a fegyelmi bizoltsáa ítéletét dezavuálva. Vetrót I/MVIIVIM itawwf — WBW bűnöznek mondta Id áa ötven aranykorona büntetésre i'élte. A fegyelmi bizottság természetesen lemondott, Vetrót pedig s szegedi kereskedelmi és iparkamara tökéletesen rehabilitálta, kimondva, bogy a vizsgáztatásnál azabá'yazerűen járt el. Itt azonban még nem ér véget a krónika, ifit most következik az a bizonyoa bonyodalom Vetró ellenaégei egy szép napon aszal a feljelentéssel hozták ismét izgalomba az iparostársadalmat, hogy a titkár egy éjszakai mulatozás alkslmával botrányos jelenetet rögtönzött Vásárhely főterén, ugyanis a vásárhelyi uccáknak egyik közismert alakjával, az u. n. .szuszka" hordárral talkskán tolatta magát a Kossuth-téren. Vetró a fö'je'entCket becsületsértés és rágalmazás miatt beperelte a járásbíróságnál. Ai elöljáróság a becsületsértést pör eredményét be sem várva, Vetrót hivatalvesztésre Uélte és állásától rövid uton elmozdította. A pör tárgyalásánál 25 tanul hallgattak ki, köztük a sarki rendött ia, azonban a botrány megtörténte nem igazolódott be. Vetró megelégedett azzal, h;gy a lói jelentők bocsánatot kérjenek tőle és a helyi lapokban ilyen értelmű nyilatkozatot adjanak közre. Ez meg Is történt. Az elöljáróság azonban, ugy látszik, nen vett tudomást a bírósági Ítéleti öl a nem sietett indokolatlan határozatát megsemmisíteni, sőt a közgyűlés itikárvátasztdsl Jogát önmagára ruházva, hirtelenében uj titkári választott az Ipar hatósági biztos tiltakozása ellenére. Vetró természetesen <smét felebezett a városi tanácshoz, ttinl másodfokú iparhttósághoz. A várost tanács a bírósági ítélet alapján Vetrót állásába viiszahelyezte s igy elf állott az a furcsa helyrét, hogy az ipartestületnek egyszerre két titkára lett. Az ipartestületi elöljáróság a bonyodalmaknak végét vetendő, a városi lantc« határozatát megfe ebezte a kereskedelmi miniszterhez. Mint az egységes párt támaszsi bíztak abban, hogy .Pesten" majd kedvezően .intézik" el a dolgot, sőt kikérték dr. Aigner Károly főispán közbenjárását is. Az igazság ennek dacára kiderült a minisztériumban s trost, egy évi hercehurca után megérkezett a kereskedelmi miniazter jogerős döntése, me/y az Ipartestületi elöljárókig felebezését elutasítva, Vetrót végleg visszahelyezte állásába. <&MN A meghurcolt titkár drámai jelelenet közepet e jelentkezett régi gazdáinál s először is elmaradt egy évi fizetését, a 42 millió koronát kérte. Az elöljáróság a közgyűlésre appellált, ugy bogy az ügy jeen stádiumában teljes as anyagiak és erkölcslek terén előállott bonyodalom. Az iparosok városszerte elégedetlenséggel pertrak'álják az elöljáróság egész eljárását a titkár ügyben, amely as Igen jelentékeny ellenzéki mozgalom feléled:sének ujabb tápot adott B az ipartestület jelenlegi kormánypárti veze'őiégét válságba sodorta. fai H. lUilb 1U 1U 1U 1 MacDodald a forradalmi éa kommunista törekvések ellen, London, augusztus 4. Ramsay MicDonald Dunloy városában kedden nagyobb beszédet mondott a független munkáspárt összegyűlt képviselői előtt. Többek kOaOtt kimentette, hogy az esetben, ha aszodaliaták a parlamentben többségre jutnának, egy-két éven belül aemmiesetre sem tudnák Angliát siocialists állammá átslakitani. Azt biazem — m mdotts MacDonald —, ezt még f jrradalommal sem érhetjük el. AhHoz, bogy egy állam szocialista állammá fejlődjék, szükséges a legszélesebb neprétegek támogatása. Számolni kell a nemzet tradicionális szokásaival és előítéleteivel. Aki nem veszi figyelembe a nép hangulaté', annak vesztett ügye van. A szocializmusnak a kommunizmusban semmi köze sincs, a kommunisták azt tartják, hogy a világot erőszakkal meg lehet hódítani. Ez talán lehetséges, de ez nem a szocializmus feladata. A szocializmus nem akar világokat hódltanL A szocializmus feladati a világ megujitása. Ebben az ellentétben rejtik a szocialista és kommunists világfelfogás kalönbsége. Lengyel vélemény a németek kiutaaitásának jogosságáról. Varsó, suguizfui 4. Az optálók ügyében, beavatott forrái szerint, a lengyel hivatalos leifogás ekövetkező: Az optálók ügyét Lengyelország és Németország közt kölcsönösen az cz egyezmény szabályoz», amelyet 1924. évi alkusziul hó !0-án Írtak alá Béciben. A német aa|tó most hevesen támadja Lengyelországot és töivénytelennek mond|a Lengyelország eljárását, megfeledkezve arról, hogy olyan kötelezettség teljesítéséről van azó, amelyet Németország a bécsi egyezményben önként vállalt magára. A Lengyelország Javóra optált németországi lakosok ugyancsak kötelesek voltak Németország területét augusztus hó 1-lg elhagyni Ezeket kdlön lengyel bizottság fogadta. Ezzel szemben s néme hatóságok nem törődtek a Németországba érkező optálókkal és a német hatíaágok mindenféle nehézséget támasztottak, hegy Lengyelországból való elutazásukat késleiteasék. A német saltóval szemben a lengyel sajtó hangoztatja, hogy Németország mindig léteTmesnek tünteti fel, ba az általa aláirt nemzetközi egyezmények aai&oru végrehajtására kerül tor.