Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-05 / 62. szám

Ara 2000 korona. DÉLMAGYARORSZAö Deák Pcraac-a. 2. Telelőn 11-33. KMAkimUl г «• KnrlnxU: Dugonics-Mi II. TeMoa 3U0. 1 Petötl Sámtof-Mgtrut I. lOm Ttlelonizám 18-34. Szeged, 1925 augusztus 5, SZERDA EldfiieMu Irak: E*y hőrupr. helyben МО kor, Bud»pe»ten é* Tldíken 45.U00 kor. E*yt» Ilin ára bttkSuup 200Ü korH *« Onnepmp 30UJ koron«. I. (Tfolyam, 82. iiift Civitas fidelissima. Két napot Sopronban UIUMem, abol a kereskedelmi és Iparkamara most ünnepelte fennállásának hetvenöt évet Jubileumát él annek as éi fordulónak emlékére a kamarai kerüle re kiierjedő iparkiállitáal rendezet». Róttam az ódon város occáit, ahol a várkerület, a fiiak, a tornyok, töt még a msgánbázak is évszázadokról beuélnek, nem agy, mini nálunk ai Alföldön, abol a múltban a báukat is uinte csak emberöltőre építették. Eli illem a ba'áriárctiá fáit Sieted üdvözletét a határváros Sopronba, abol nem as Alföld páráiatos letevője rezes a pitinás bízik foioit, hanem a kéklő beejrek csipkéi árulják el. hogy az országnak nyugati határszélén vagjuak. Mikor a kamarának Jubiláris köjgydlésén felsiólaltsm, ugy érettem, hogy nekem, aki a szegedi kamarái képviiekm, egy külön isomoru Jogdmem van ans, hogy a többiek soribin és is kössOotsam Sopront és Sopron iparát és ketetkcdelmé'. Bennünket a tiianoni béke éppen ngy negfoaztoit tápláló feiüfeteinktöl, melyek as élclnedveket szolgáltatták a városnak, mint ahogy Sopronnak négy esztendő óta hiányz k a vidéke, amelynek gócpontja volt s amelyre közgazdasága és kulturija ki sugárzott boiazu azázadokon keresztül. Eg) (ormán küzdünk, hogy a megélhetésnek as o| előfeltételeit megteremtsek és egyformán reménykedünk, hogy lesz még új élet és u] letámadás. Hetvenöt eszrendő nagy idő még intézmények éléében is. De mikor Sopron város a kamarája fennállásinak háromnegyed százados {unikumát cli meg, annak MUönöeen nagy a Jelentősége és megérdem't. hogy kiemelkedjék az egyszerit évfordulóknak a sorozatából es magára vonja as egén nemKinek a fig) elmét ét hálás érdeklődését. Kell, hogy a soproni Inbilenm több legyen egyszerű izónoklási alkalomnál. Az egész országnak kell a báláját leróni ebből as alkalomból a leghűségesebb vtírossal szemben. Iáikor négy esztendeje Sopronnak népszavazásul kellett dönteni, hogy magyar maradjon-e, vagy Ausztriához csatlakozzék, nem hiányoztak a kishitűek, akik tartottak tök, boy város, amelynek lakossága nagyrészben anyanyelvére nézve nem magyar a amelyben mindenkor erőien éltek a nyugati hagyományok, nem akar továbbra is osztály réssete lenni a mi szo.-nau sorsunknak. A nyers anyagi Jogcíme mrg lett volna rá. Ha Ausztriához csatlakozik, középpontja marad a BargeaJaad néven megalakítandó uJ ti rtománynak, megmarad a vonzási terlDete, amelyből megébet a kereskedelme és ipara és része lesz mindenfée Jóban, aminek csábító Ígéreteivel a túlsó oldalról nem fukarkodtak. De a soproni paltárság inkább választotta a gazdasági bizonytalanságot, a megpróbáltatások sorozatát, mint a neki fcíldnáll gazdaiági fellendülést. Nem cserélt hazát, mert izivet sem cscrtít Ma látszanak ennek a népisavazásnak a következései. Oyeiekség volna, ha tagadnánk őket. Sopron egy borokban fekszik, amely minden oldalról tologatja. Eleven élete elcsendesedett. A környék népe, amely ma Ausztriához tartozik, nem Járhat be a váróiba. Az üzletekben kevés a forgalom. De Sopron di col és küzd az élethez való Jogátrt. A soproni kiállítás az élni akarásnak a megnyilatkozása. A s p*oni ünnep pedig kiáltás as egétz országhoz. A leghűségesebb várcs teljesítette kö el.sségét iz országgal szemben, nőst jöjjön el az ország és teljesítse kötelességét Sopron városával szemben. Nem elég a lapoktól tudomfsui vetni a tcp.oni jubileumot és kiálliiáat. A.k ciak teheti, trriss kötelességének, hogy a kiá li'ái öt hete a alt látogat ss meg Sopront és rójja le adó;át a magyartágrak és a migyarsághoz való tartozásának hoiott ildczatért. Soprcné tz örök dicsfség, hogy polgárainak szavazása ütötte az első rést a aoiozatos párisi békéknek a rendsterén. Sopronra lehet mindenkor hivatkoznunk, ha viltozhatatlannak akarják irondai i azt, ami St. Oermainban és Trianonban elvégeztetett. A határok nem állandóak, a határok mozognak. Hogy pedig a határokat meg lehet moz!

atni, azt Sopronnak az áiihatatossága s hűsége mu alla meg. A kozák, aki 1914-ten Ravaruskánál kidöntötte a monarchiának határjelző cölöpéi, a lovasembernek hetykeségével kiáltotta oda a többieknek : ,riuk, málói fogva nyeregbea a határ I" Nos fát a halár azóta még mindig nyeregben van. Nem ott van, ahol az uj határjelző cölöpöket leszúrták, hanem oit van, ahol mi vagyunk, ahol Iflktet a msgyar munka és ahova elmegy ez a magyar munka, hogy magának u| érvényesülési területet kérésién. A nyereghez kötözött hslár el'enünk mozgott esz'endókön keresztül. Talán majd mozog visszafelé. Ennek a reménye, emek az igézete a soproni ünnep, amely nem maradhat visszhang nélkül sehol, e szűk halárokon belül. Tonelli Sándor. A szkupstina megszavazta a reakciós sajtótörvényt. Belgrád, aug. 4. A szkupstina mai üléién megszavazták az uJ sajtótörvény java slato4, csaknem válozatlarul abban a formában, amelyben a törvér yhozáai bizottság az ellenzéki bizottsági <agok kivonulása u'án letárgyalta. Egyedül a 72. §•» módosították, amelynek szövege büntetendő ciekkménnyé minősítette a szkupstlnában elhangzott, az alkotmány erőszakos mrgváltoztatására irányuló ktjetettisek közlését Is. A módoaitott szakasz szerint csak azokat a kitételeket tan szabad közölni, amelyek a klrdlyt és a királyi ház tagjaU sértik, illetőleg az á lamrtnd erőszakos felberiására bujtogatnak. Az ülés végén Qroll demokrata fölolvasol egy nyilatkozatot, amelyben megállapítja, bogy Jugoszláviában megszűnt a sajtó szabadsága. A Javaslat ugyan nem bozza be a nyilt erőszakos cenzúrát, sem a közvetlen kaució-kötelezettséget, azonban mindezeket indirt kte mtgáUcplUa. M'ndeiek alapján az ellenzék la/tótkedlk a szavazástól. A nyilatkozat felolvasása után az ellenzék elhagyta az üléstermet. A kijáratnál Zsadlcs hangosan felkiáltott: — A sajtószabadság sírásói most kezdik mrg a munkát. Srkles törvényen) esitő miniszter védelmébe vette a jivasla'ot, hogy ha a törvény a gyakorlati életben nem fog leválni, azt bármikor módosítani lehet. A Javaslatot 160 szavozitíal 1 ellenéten törvényerőre emelték. A radikálisak közül 40 képviselő tartózkodott a szavazástól. Egy radikália, aki hivatásos ujtágiró, a Javaslat ellen szavazott. As slaftk aiiián hrtalaniatáa hoev a legközelebbi flWsrHsbeH trestwTutján hivja össze- A szkupitiaa ezzel mtgkeidfe nyári szünetét, moly október 15-ig fog taitanl. A román külügyminiszter kéizülődéee a kisebbségi panaszok elleni védekezésre. Engedmények is vái hatók. Bukarest, augnizlua 4. A külügymi niulériumban Iái ss mutka folyik, bogy is egyes szakminkztériumokból összeszedjék azt az anyagot, amellyel Románia n kbetbségl pauszok ellen egyrészt az október 15 én megnyíló wasktnglonl konferencián, mái riszt § genfi népstövttségl ülésen védekezni ktván. A munkálatokat Daca. külügy miniszter személyesen vezeti A Cutanlal ciofl kp szerint már a külügyiá ii ii ii aa miniszter mrga ia belátja, bogy Románia a népszövetségi ülésen aligha Iád a kit oktatásügyi miniszter rendszabályainak védelmezésére fellépőt. Ez arra biits, bogy Anglielesca közoktatásttgyt minisztertől ktván engedékenyséГ

. Állítólag Japán genfi képviselője közbenjárt asirányban, bogy a maa

noktatáiról szóló törvényjavaslatot fos egészében rtittevonaita a tornán kormánnyal. A kisgazdák támadják \J Walkó kereskedelmi minisztert. Elégedetlenség az Ausztriával való provizórikus tárgyalás megszakadása miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kisgazdapárt ma dé!u*án a f o kJ mi velésügyi minisztérium fogsdótermében értekezletet tartott, amely délután öt órakor kezdődött és este féliikor ért véget. Az értekezlet Igen izgalmas lefolyása volt, mert a megjeleni kisgazda képviselők közül számosan fejezték kl elégedetlenségüket a kormány gazdasági politikájával szemben, valamint az osztrákokkal kezdeményezett provizórikus tárgyalások meghiúsulása miatt. Délután pontban öt órakor valamennyi kisgazda képviselő már a teremt* n volt. Ott voltak töbtek köiöit Mayer János földmivelésflgyi miniszter, Csontos Imre, Szijj Bálint, Szabó Sárdor, ZeOke Antal, sokoripálkai Szabó, Kuna P. András és tokán mások. Ax értekei let mi gkeidí se előtt nagyalCdi Szabó István képét leplezték te. Mayer Jtnos öröméi fejezte li, hogy Nrgyjudl képéi leleplezték. Az Qnnepi beszedet S:ljj Bálint mordoli». Rirrulal.tt arra, ho«y Nagyatádi míytn higgadt, megfontolt és Józan ember volt, aki hallgatni is tudott, amikor kellett. A kép leleplezése u'án mrgkezdődott az értekezlet. Az eliő fölszólaló Mayer János volt, aki kijelentette, bogy es az értekezlet nem más, mint a kisgazdapárt azokásos havi összejövetele. Kitért arra, bogy a kormány a tarifa-csökkentéssel sokat tud segiteni s mai nyomaiz ó helyzeten. Mayer beszéde után kezdődtek meg a felazólalraok, amelyeknek ék csaknem minden esetbe* Walkó Lajos kereskedelmi miniszter ellen Irányult. Többen kifej'etták, bogy a kereskedelmi minist ter nagy lassúságával és nehészkességével rengeteg két okozott a kisgazdáknak. Külö:0sen SztjJ Bálint és Csontos Imre keltek ki Walkó elen. Panaszt emeltek azért is, mer4, véleményük szerint a törvények nem érnek solut. Eit azzal okolták meg, bogy különösen vidéken a kibocsájott rendeleteket a hatóságok részben rosszltduiultal kezelik, iészben pedig nitt törődömséggtl és így a rendeletek pontos végrehajtásáiól nem is gondoskodnak. Sor került az értekezleien Bud János pénzügyminiszterre ts, de őt még sem támadták oly erősen, mlr.t Wslkó Lajost. Csakhamar viisza is térlek Walkó azemélyéhez és most már azt a kérdést tdták fel egymásnak, hogy miért kell egy embernek kél tárcát ts beiöltenl akkor, amikor még rgyet sem tud kellőképpen ellátni. Felmerült az a kivánság is, hon Ausztriával szemben, ha az osztrák körök ragaszkodnak shboz, hegy bitonyos cikkeket beviteli tilalom alá vesznek, Magyarországnak is keresztül kell vinni, hegy bizonyos osztrák luxuscikkek szintén bthozalili tilalom alá essenek. Véleményük szerint ugyanis, ha mi nem tudunk as osztrák piacon elhelyezni egyes cikkeket, teljesen fölösleges, hogy ml Ausztriának sok cikkben szabad piacot adjunk. Tiltakoztak a kisgazdák áx ellen a feltevés ellen, hogy a tárgyalások л GyOSz miatt akadtak meg. Néze'.ük szerint a OyOSi nak ni cs annyi befolyása, hogy egy ilyen fontos dologban véleménje döntő legyen. A hibát Ok másban kereaik. Több beszéd elhangzása u*án Maytr kijelentette, hogy minden erejével azon ksz, hogy a panaszok orvoslást nyerjenek. A kisgazdák azonban ezzel nem el'gedtek meg. SzIJJ Bálint ki is jelentette, hogy a kisgazdapárt további maS

: tartását a kormány Intézkedéseitől szl függővé. Rövid kMg várnak, azután újból teste fognak Jönni. Szili Bálint kimentette még. hogy a iuiumívcitsugy 1 niniszicnuni мои IH •«4лМ< tai ^áaii1 -a*-*-— a - J, suOTT icrmcejcicnicfocn iniQuietctt aaiS

entés szerint 14-16 mázsás holdanni termés van, valóság szerint azonban igen tok beton asm több s termés, mint boldankinl 5—8 métermázsa. Es a téves Jelentés is nsgyban hozzájárult a helyzet roaazabbodásához, mert a le'entés következtében állott be a bnza árának lehetetlen árcsökkenése. Csontos Imre a Karcig-környéki aszá'ypasstiiásokst ismertette és elmondotta, hogy vannak vidékek, abol csak mindössze 80 kilogram buza termett tehát nevetségesen aránytalan aszal a mennyiséggel, amennyi a hivatalos lekötésben előfordul. Végül is három indítványt tess és pedig: I. Követeli, hagy a városok megszavazott kölcsönét egy összegben adják át a városoknak. 2. Helytelenül, hogy a bankok kezeljék ezt a pénzt, mert a városok hbban tudnak a részükre kiutalt péutből sóját kezelésben gazdálkodni. 3. Indítványozza, hogy a vetőmagot ne természetben, hanem a vetőmag árát adják kt az elemi csapások által sajtolt és veszteséget szenvedett kisgazdáknak, végül megsürgeti a hitel klMoyer válaszában közölle, hogy a kormány 19 milliárd összegű vetőmagsegélyt nyalt a kisgazdáknak. Ssnbó Sándor a közmunkaválttág kérdésével foglalkozott. Eseteket sorolt td, bogy «gyes vidékeken mennyit követetnek a gazdáktól. Vannak oelyek, abol egy tehén-fogat után 16 aranykorona váltaágot kell fizetni. Követeli a mezögazdssági munkások aggkori biztosítását és sz életjáradékok valorizálását Mayer kijelentette, bogy mindkét kérdésben elintézés várbstóT Капа Р. Andris azt kr-'cteli, hogy az elemi csapáa által suj<o:t vid.keknek njuj'son a kormány adómentességet. As értekezlet befejezés után a k a gazdak'piistlök eg, re a:tism4 elget ét. hogy ha a kormány ne.n htcakedi* sürgőten és hi V/alló rem hagy lel von'atott rcüüfcílkodísával és nem l>M-