Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-28 / 79. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZÄG ¡1 Mák Рвяк-ц. 2. Тем« 13-33. KiadüiuviUl —¿JÎL ТЛ0*™*' П*овк»ц«г II. Teleim bÄ I WOti a*noor-«agànrt I. Ulm Т-1е1оа»Ош Itvi*. Szeged, 1925 augusztus 28, PÉNTEK ElMMe« irak: Eu Mnapn bel) Den «U.UOO kor. Budapntra «• ndtkra ÍJ ÜÜC kor. Enrea uln lr» hetkotmp ÍD. ko?., niu- H krnepnap JOW Imn. I er1o!vl"\ 19 rit m. Conrad. Nem szeretett bennűnkd. Mi sem szerettük fit. E rideg hat betű valakit tejldt dőlflnk, aki rejtelme« akart ma­radni, mint a v/gzet. Meri a végzet embere volt Conrad ven Hőüendotl, a mrgjir véizet exbere. Nyeri ¿a ko­mor kis ember, akinek örök egyen­ruhái alatt ialáa nem ia iziv dobo­gott, hant m a történelmi tragédia krono­métere ketjegett kegyetlen pontoa­•ággal. A kóborai akarta. Bár a boldog béke érdben, a háborút, a putz ulást, a bi Iáit. Mtga aem tigadta ezt, maga is baszkén és kotr olyan emiegdle. A magyar végstt másik liiokzatca embe­rének, Ferenc Ferdinándnak vazallusa volt. A ura|erói halál után pedig, mítt Caesar Antoniusa, fOlazabaditotta a há­ború fu iáit. Most hadd lobcgjonl Balsáf, oldva vagy I Menj, merte td­szikl Ezt mondotta ö is magában, mint Antcniua a polgár hl bot u foben­düléte láttán, nikor elindultak az elaö zászlós és virágos ia'onavonalok, mi­kor e'dOrdOlt az elaö ágyú a Száva partjain és elbukott az dtfi ember, vé­resen és halálosan. Ax éa háborúm — est Is érezhette dagadó ke bilid, mint ahogy cindin hadvezér a miga háboujának gendoita ezt a kigyulladt világot, a lópoifflstós Midet és eget Micsoda han&ibáli (maidnem azt Irtuk, kannibál!) érzés: vágóhídra kaidén! egy paranccsal, egy ¡tréssel, egy szóval milliókat, ország­határokat tolni jobbra-balra és győzni, gyözri, győzni, mig végre is minden Összeomlik, minden összeroakid és akkor, akkor lenini csendesen, mrginu Szolgálati éveimből dmen az emMűra­tokát a nagy hábotutóL Legyünk, amennyire lehd, méltányo sak és mondjuk meg sít is, hogy ez a Coorad alapiában véve az volt, amit a lángeszű osztrák beimter költő a maga Baakbsnnsától mond: Ein treuer Die­ner lenes Herrn. Császári urának hfl aéges szolgája. Mert esik császári ural ismert Talán még a mennyei Urat is császárszakállal gondolta d, ka ugyan A msgysr neki bizo­ráért ilyesmire, nyosan csak a monarchia egyik nép­eleme volt, kitűnő éa hastnálhaló em­bennjag a háborúban, de sokszor kdlemetkn és alksImaUtn a békében. Rebellis nádó, amdy szeret kuruc­kodni, holmi nemzeti vívmányokat kO­vcknL A monarchia: ez minden, ezért érdemes vért és vdót áldozr i I KfllO­nOaen érdemes a magyar vért, amely oly bő és heves és amdy oly tsivceen és dustn Omlik századok óta idegen érdekekért, idegen zászlók alatt, Idegen parancsszóra, idegen földön is. A háború egyik legnsgyobb és leg­fájóbb tanulsága az volt Coorad von HOtzcndort számára, hogy éppen a ma­gyar nép állotta letickább éa legtovább a izörnyfl teher próbát, amely a piarc kudarcban érte B e lehetőség végiö határait, vagy tán azon ia fűimen). Piave nemcsak a magyar mártírok légió üt termelte, hanem dsodorta magát a vérengzés nagymesterét ia a psrancs­nokihkkóL Coorad megbukott, elvo­nni», de e magyar végzet sscfcere dü­börgött tovább. A tddóeaégd, már mint a fde!ősségnek szerinte migára e<ö részét testes memoárokbin vállalta Con­rad és tolta a tobbt részét iőhercegekre és tábornokokra, akik ma már mlcd penzióba mentek, he meg nem haltak. Moat ott áll már 6 U az Örök Bkó, a Le»fe№bb Hal úr »Ittt, egészen mei­. .¿.eskel, cs-p, :on, mini a soro­záson ss emberinyag s merce eiőit Ott áll és felel az é el és hslál eiyet­len ígss urának, akinek izlne előt a felelősség nem politikai, de mttafizíkai és kikerülhslctlen. 0.1 áll OrOk hap tk­ban az öreg generáüa és f;lel háború­ért, magytr ir.iíiiók koldus éicííérl ¿1 hiábavaló haláláért éa ei a felelet ai örökkévalóságnak tzól és as ítéletet nem lehet megtelebbcni többéi Az Isten irgalmazzon árva lelkének. A migysrok iatenr, akii б nem igen ismert ezen a földen, ммммаммммаммтмммама КГеЬеГаЬегд külügyminiszter lesz? Badepest, lugu'ztua 27. Klebelsberg Kund grtf lObbnipos bnicskozása a minin terelnőkkd nemaak biionyoa kér­dések titztájáiál fegja eredményezni, hanem nyOvánva'óan öaszefflggésben vsn a kab net ama rekonstrukc ós kér­déseivel, ameljek Bethlen István grófot foglalkoztatták. Illetékes kCrök ugy tud­ják, bogy Klebelsberg Kató gttfa kül­ügyminiszteri tárca vezetésére ven U­szemrtve és emiatt ntaiott volna Bdhlen István grtf Kinisztereloök meglátogatá­sára Inktputztára, ahonnét szombaton tér vissza. A druxok előnyomulnak — franciák győzelmet jelentanoka Jeruzsálem, aug. 27. A diшок dfog'al ák a Damaazkustól északra fekvő Karbd El Chiaari helysége'. A hdység hkosai nem avatkoztak a harcba. A harc as Efrat mellett még tart. A árutok üldö­zik a megvert francia csapatokai, egy francia pác célautót az dienaég meg­semmisített. Egy kéafibbi jelentét aze­rint a druzok mrgtámidták a Da­maazkustól két kilométernyi távolság­ban letö Gholta közeégben a községi csecdörségd és arra kényszerilették, bogy Damasíkúiba voculjon víuza. Beyrut, augusztus 27. (Havas) Moat már végérvtnyeten megállapi ható, hogy a felkelók sz augusztus 24 iti Da­maszkus elles intézett támadás alkal­mával jelentékeny veszteségekd szen­ved ek. Egyetlen fdderítő repíűőeép mintegy bal van embert Olt, vagy sebe­litett meg. Két, harminc tértből é06 egyenként minlegv karavén halottait éa sebes Bitjeit magával vhre. visszatért Dseta'-Drosba. A 24-éről 25-ére virradó éllel sz ellenséges hadért roncsai déli irányban meneaflléseserflen visszavo­nultak. j' Ríhat, augusztus 27. A banda csa­pa'ok a keleti harctéren fdsztbadi ot­fák s Bran-fö dd éa az ellecség heves ellenállását kkdxdve, megszállták a legfontosabb pontokat. A hadmflveldek kedvező körülmények között folynak. A repülőosztály jelenti, begy a felkelők Jelentékeny tömegekben vonalnak vissza iszok filé. Liautey táboraagy Franciaországba való dutszása dőtt megbizta "" ' tábornagyot a vezetésével. riMI !МИМ1 Szigora rendszabályokat- léptet életbe a német kormány az árdrágítók ellen. Berlin, aagtnzfut 27. A birodalmi kormány tegnap a Birtdalmi Bank dcöke höiremflUdésévd sz általánci árdrágítás ügyében a következő hatá­rozatot hozta: Mindazon ueinénjekkrl szemben, amelyek közvetlen01, vagy közvdve akár a drágaságot, vagy az árskemd­kidését akár magánoeok részéről, akár egyea befolyásos vállalatok részéről indulnak meg, az állam jő tőben alkal­mazni fogja mindazokat a rendszabá­lyoka*, ame'yek az 19231 évi novem­ber 2 iU kartellrendddben foglaltat­nék. Ha ezen rendszabályok végre­hajtása nem jérna a szükséges ered­ménnyel. akkor a t irodalmi kormány a . . - • . . . . I у J . . , aarteurenaeiei suryosonasai rogja ja­* * _ ' — « • M , , , Ш* • ™ vasoini a torvenynozo tes'uianea. A Birodalmi Bank igazgatósága ezzel kapcsolatban ma a kővetkező határo­zatot hoste: A Birodalmi Bank igaz­..il.* . ..-- - .... — •— . т. gatcsags teljes mertenoen csatlakozta a kottnány rendszabályaihoz ás minden erejévd azon lesz, bogy ax eüenőtzést ,- - -... _ ... . . ..... . gyaiorotp, a mteitgeny oeveie eset megfigyelje s amennyiben e jelenségek ren ái drágítást szolgálták, szükséges dssabáTyokboz log njulnL Németország az egész megszállt terület kiürítését követeli a válaszjegyzékben. KOvetelik az általános leszerelés végrehajtását. Berlin, augusztus 27. Irányadó he­lyen a tegnap közzétett válaszjegyzék* hez a köietkező észrevétdeket fűzik: Nétrel részről nem ismerhetik el, bogy az általincs leszerelés eddigi al­lét őrzésének oka az lernte, hogy Né­metország nem tartóz k a Népuörd ségber. Annál kevésbé hely*á ló ez a kifogás, mert Németország már Vertali­lesben kérte, hogy engedjék meg a be­lépését n Népszövetségbe; a szövetsé­getek ezt dutisitoiták és igy — hs e'­fogidjuk az ö felfjgátukat — akkor saját miiuk vették d as alapját az általános lessert lés gyskorlati régre­ha|táián tk. Elvten meg lehd áUapiUni, boty Németország belépésinek esetére az dt­talános Usterelést most már a Nép­szövetség aktuális feladatának Isme­rik ei. A belépéshez fCzOtt német fentsrtá­tok tekiftdéten Nérre'crará? eKsTer», hogy a kérdét .tég mejodá-ra vár a Nép*zCve'ség és Némttorizíg közP t. R.iréli, bfgy elv.tha ja, begy Ftincii­ország (I a ízfve;téi.et áiisiroi fe­hst2niijck a nrguk dOnő b foyísát a Népszövdség kebelében és előmoz­dítják a tényleges egyenjogúságra Irá­nyuló német óhaj teljesítésit. Németoiszig fdtetzi, hogy as eken­örző vízi gálát Önének dőkéizitdt tsa­bátyozátát nem fogják fenntsrtini. Is­méteken visszautal ttja az erkölcsi há­lói as felelősség elismerését. Újból len­tart ja azt az igényé«, bogy Némd­országol gyárit atűgyi teeghízásokban épp ugy részesíteni kdl.mmt a többi nemzetd. Az tLÖ zónám k Németország fel­fogása szerint siertőáéselknes meg­szállt sa nem tartható fenn tovább, mert ez nem fér Itszt a megbékáléssei, a megértéssel és Európa xégleges békéjé­nek telyreáiUUsával. Németország mindent megtdt a le­sretdési fettételek teljedtétére. Az s néi-ány pont, íme'ycek teljesítése még hátra van, r.em 120 gáCaibst okot az étzakl rajna-tiddei zona icegsiállísá­ntk nrgnctszibti'áiárs, nert ebben az iseiltn az a venély fenyeget, bo,y 3 n met nép nem Ifjji 1 tregani a ti cdal" i kermíny fér dozá fit. 2100. őszinte aalnáikozátaal értesflltOnk róla, bogy a polgármester lemondott pá: iti a Járói. Ugy íá'stik, nem kíváncti s vá­rosok nemiekősi konlererciá|ára. Ilyen­formán telten maradlak a torony alatti argoosnlák, Szendrey tanácsnok, meg a város főmérnöke. Harmadiknak vei Ok megy még a tiszti főorvos. 0 lesi s kisded kirándulésttsk drsgománjs, vagy kavatza. O nem Mvata'oean kép rit ei a városi, ö esik arra flgyd, hogy a hírz­talo« képviselők valante ra d ne kal­lódjanak. UmétdjOk, csak a legnagyobb ujnál­kosáa hangján vehet|0k tudomásul, hogy a polgármester nem megy Pártiba és útközben nem tátogatja végig a pro­gramba tett a vájd és németországi városokat Nagyon szerettük volna ugyanis,'ha as 0 txnyomáaokra érzé­keny éi s ktpekd saints ptasdikos for­mában megrögzítő agyában megragad­nak egyea tapisstatatok, amelyek taita még hasznára Is vélhetnek ennek ai ilioku mdropoiiinak, amdy szerdi ma­gét váróénak dsmtetni, noha Idkében, érzéaében «a gondolatvilágában )ófor­mén mág is tahi mtT^, Nem tudjuk, hogy a város képviselői idegenben minő közlekedési eszközöket fognak hasmélirt Minthogy u autó kő Olbelfll s pesti árnak egybarmidábi km 01 Pártiban, feltételezzük, hogy meg­lehetőaen sokai fognak lulósni. Haza­jővet referédájukbaa fciionyára sl fog­ják mendaai a polgárraeaiernek, bogy nyugaton s bét toc u mér végérvényesen ha1 álra ítélt köilekcdési aSalmatosUg s az lutóask dtidahnas elterjedését Bár vtazacrisáhl nem lehet Hogy pedig az add tdátg *1|etot!, amukkettő« a 'magyarázata, az egyii 1 Jákarban levő zfak, e másik pedig annak kUamerése, kon s közlekedés a modern embernél mm ham, hmm iktszMkséglcL Ha tekét valamikor autó-tubályrendeletet fognak késsttenl Szegeden, ezt a szem* hagyják figyelmen kivfll és ' , akik azt akarják btbiiofljfUini^ Ьоцу Sit(cdcfl is leiú* nak pont Otssőr annyiba kell terülni, ' ' » . • - . .. - M. mint oarnot mas un s vuagon. A poigármesterrSI kl keU té'ekznflnk ssonbsn, hogy ő sz autóknál mélyeb­ben ii bekntett «ohm a köilckcdéi rejtehndbe és igyekezett volna némi tspisztaSalokal sssrezní a villamosok, a . ... . ^n. I.fc» J1 1 nepo'ztaiyoa sozteseuéii is. Bsért iOeszkt­s saimtnttns [demőiétfl 2/00 uá­* as Mt Ennyibe ' • a viDsmos szr­2100 pspirkoronábeo. Ebben as egy MltsteBanai ostoba siámbin valahogyan beoee van Szegednek egéiz közlekedéai rmunaai« • kösOnsésnek temmibe nem vevém, sőt az idegenből - - — - . I - • - L. • . I . ertezo eiott, aai narcoa aenyteten ele­gyedni a kalauzai n eb rá mókás telő', a városnak egész fotográfiája. Biztosit­bdjuk a polgármestert, hogy kfllfotdi tapasztalatuerző útjában talétt volna 20 és 30 csnfioos villamos tarilákat, de egy városra se bukkant volna, ahol 21, van 31 centimmai vrxálják u un­iókat £« ne mondja «enki, hogy ezért nem lehd a várost fdctOesé lenni, mert e vtlkmosvitdd ijikat végeredményben a víllanostársaiág áDipitjs meg. A lényeg az, hogy a város az az erkölcsi testilei, anety minden vonatkozásban tartozik polgárainak torsára és saját reputációjára őrködni. KeU, hogy a vá­rosnak legyen elegendő erkö'cal aulya az ilyen villatcoifatiflknak és mis haaonló abtzurdumoknak a megakadá­Ijosására. Elemi iikoláa gyermekek l i utábnt beszélve, a vi linóról házit a', uccv kat, tereket és patkokat lé ur.k. Ezrn az alapon ké ségteler.ai megál lipit^t'' vo'ni s polgármester, vágy ikár • he­lyet'es polgárraeMer is. hl a rors ^

Next

/
Thumbnails
Contents