Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)
1925-08-27 / 78. szám
ÍM» angnsztus 27. DBLMAGYARORSZAG Az Ítélőtábla alaki okokból elnapolta a Juhász Gyula—Dobay-ügy tárgyalását Dobay ujabb éles támadása a költő ellen. A szegedi Ítélőtáblán szerdán délben kertül sor arra a sajlópörre, amelyet a szegedi kurzuslap főszerkesztője és a aNlkoláJ* cima dráma sienője indi'ott Juhász Gyula köllö, a PetőfiTársaság tagja ellen. A frlebbviteli főtárgyalás! a kurzus-vezér ismét fölhasználta arra, hogy éles támadást intézzen Juhász Gyula ellen, amelyért nem tartozik felelősséggel. Az elmúlt év szepiemberében — itt keidődik a sajtópör előzménye — a szocialista munkások gyűlést tartottak az egész világon a háború ellen. A szegedi ébiedők eit nem tud'ák sző nélkül hagyni és bolsevistaellenes gyűlés elmen háborút hirdető gyűlést tartottak. A gyűlésen felszólaltak a szegedi kurzus-vezérek — a megszokott tónusban. Az ébredők gj ülése után Juhász Gyula vezírcikkei irt a Szeged-ben ,Nem akarunk többé..." cimen, amelyben foglalkozott a gyűléssel kapC'ola'ban a kurzus eszméivel és egyei alakjaival. A cikk foglaliozik Dobay Gyuával is, aki ugyancsak szónokolt a gyűlésen és 61 levitézlett kormánybiztosnak és népszerűtlen népvezérnek nevezi. Ezután sor kerül a kurzus lovagjaira, az Okolicsányiakra, Lédere rekre, Héjjasokra, sut Haller litvánra is. A cikk végűi kijelenti, hogy „nem akarunk többi bolsevistát látni, se pirosai, se fehéret, se zöldet, se feketit." A cikket Dobay magára nézve sértőnek találta és sajtó ulján elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt följelentene Juháaz Gyulát. A törvényszéki tárgyaláson Juhász teljesen egyedül jelent meg, kije'entetle, hogy általánosságban érlelte a kitételeke', bltonyitani nem kiván semmit, b'szen a Ledercrek és Okolicsányik dolgait isméi i mindenki. A kurzus bűneinek Igazolása pedig jölülmulná erejit. A törvényszék végül is hárommillió korona pénzbüntetésre itél e Juhászt. Dobay sulyosbitásirt felebbezett a Táblához, míg Juhász a bűnösség megállap tása mia.t. A táblai tárgyaláson Hubay előadó ismertette az iratokat, amelynek során megállapította, hogy a törvényszék az összes kitételeket rüértette Dobayra, de alkalmazta a 92. szakaszt, mert Juhász az ellentétes politikai elv védelmében irta meg cikkét. Az iratok ismertetése után dr. Burger Béla védő kérte megállapítani, hogy a gyűlésen mások is mondtak élesen munkásellenes beszédet, így a cikk ki* felezései őreájuk is érthetők. Munkásellenes beszédet mondott Balló Isván, Schmidl Ferenc polgárháborúról beszélt, Tóth Imre pedig hazaárulóknak nyilvánította a szocialista munkásakat. Dobay ekkor idegesen szólalt fd: Nem engedem meg ezzel elposványosttant az ügyet I Hubay előadó: Ezt lehet kérem ismertetni, mert a törvényszéken ii saóbakerűlt ez 1 Ezulán megállapitj«, hogy sző volt erről. Dr. Burger ezután fOlbivja a biróaág figyelmét, hogy Hubay előadó még rgrész korában közreműködött az egyben éi Így most nem vehetne részt az Ítélkezésben is. Hubay: Igen, én intéztem el űgyésikoromban ezt az ügyet. A védő ezulán bizonyítási indítványt tesz. Kijelenti, hogy a kitételek általánosságra vonatkoznak és csupán a levitézlett kormánybiztos és a népszerűtlen népvezér vonatkozhat Dobeyra. Juhász Oyula iró, aki irodalmi tormák között szokta kifejeini gondola'ait. A levitézlett szó egyáltalán nem sértő, nem jelent mást, minthogy már visszavonult a kormánybiztos és elvei lejáiiak. Irodalmi értelemben nincs más jelentősége és erre szakértők kihallgatását kéri. Dobay kijelenti erre, hogy a ssó azt jelenü, hogy ó dehonesztátó tényekei követett e>. — £n csak akkor követlem el hibát, mondja eiután izgatottan, amikor Juhász ellen nem indüoflam eljárást, nanem futni engedtem. A Tábla mellőzte a szekér:ők kihtllgatisá*. Etulán tartotta meg Dobay vádbeszédét és egyben éles támadását. E sősorban kérte szigorúan súlyosbítani az ítéletet. Egyszer tslálkczott Juhtszszal domsszéki tanyáján és akkor nem történt köiOtiak semmi, másodszor már csak a nevével találkozott a férradalml névsorban, ahol nagyon előkelő helyet foglalt el, mint a radikális pírt alelnöke. — Nem is vollam tag|a ennek a pártnak, azólt közbe Juhász. Dobay ezután fokozottabb hangnemben beszél „Juhász bűneiről". Ó szerkesztette Dettre Jánoi bestédét éi a színház népbiztoaa akart lenni. — £n futni hagytam 61, mondja, ugy gondoltam, elég dolgon ment kereteiül, ez elég leiz neki. De 0 ellenem támadt. Ezután a gyűléssel foglalkozik, kijelenti, hogyr nem is ébredők bivták Össze azt. O különben sem ébredő, jelentette kl, pedig az egy nagyon tiszteletreméltó egyesület. Kijelenti, hogy a cikk .aljasul" rágalmazza meg öt, jobban már nem is lehet. Muntyán elnök figyelmez'eti itt Dobiyt, amikor izgatottan és hangosan lámadja Juhászt. Erre Dobay ctak annyit mond: — Kérem szlgornan súlyosbítani az ítéletet. Dr. Burger Béla tartotta meg ezután védőbeszédét. — Dobay fél órán át sértegette Juhász Gyu'át, holott az leit volna kötelessége, hogy jogorvoslatait fejtegesse. Elfogultan kezdek hozzá ehhez a beszédhez, meri juhász Gyula a legnagyobb élő magyar költő, Csokonai, Petőfi és Ady Endre virágja ő. Aki elolvasss a cikk utolsó öt sorát, látja, hogy egy haladó becsületes magyar ember irta, aki konszolidációt, fejlődést és békét akar. — Ezen a gyűlésen provokálás történt a munkássággal izemben. Juhász sobasem tagadta, hogy a munkásságért küzd Önzetlenül, szegény marad és szegény lesz, de köllö. Azon a gyűlésen polgárháborút hirdettek. Dobay ii beszelt olt és ekszponálja magát oly célokért, amelyek megérdemlik a kritikát. Ez az ügy nem egysierű ügy. III a sojtószabadságrót van szó, a törvényszék tétete sérti a sajtószabadságot és megölt a kritikát... Az elnök ezért rendreutasítja a védőt. Dr. Burger folytatja: Az egész cikk a lényeg és nem a kiszakító t részek. Sorra veszi az egyes mondatokat Nem lehel rágalmazásnak minősíteni egyszeri ártatlan mondatokat, amint azt a törvényszék lette. —Juhász Lédererre, Okolícsányirr célzott es akkor derűit ki a nagy fapanama, amelynek köipontjában Haller István állott. A kurzus gyilkosairól és tolvajairól irt Juhász. O csak a Jogos kritikát teljesítette. A cikk bangja azonban nem áll arányban a gyűlés hangjával. — Dobayra csak két kifejezés vonatkozhat te azok sem sértőek. A törvény nem védi a hiúságot. Végűi rátér arra. hogy Dobay költségeket siámoll fel az ügyben. Költség nem Jár annak, aki saját maga Jár el ügyében. Juhász Gyulát nem leket elítélni. Dobay még egyszer nekitámadt Juhásznak : — Ez az ember nem érdemel kis*letet, tisztán a rossz Indalat vezette, hitvány, nyomorult pénzért Ml Végűi fölállott juhász Gyula is, aki eddig nyugodtan ballgatla végig a tárgyalást. — Ntcoa ctöndes te rOvid leszek, mondta. £n nem gyűlölöm Dobay Gyulát, nem is ellene Írtam a cikket, ha olvasni tudna, látná ő Is. Azt már régen tudtam, hogy a „Nikoláj- szerzője nem tud irni, de hogy olvasat sem... Ax elnök iigyelmeiteti Juhászt, hogy az nem tartozik ide, mire Juhász csak ennyit mond: _ Magyar kö tő vagyok, ludok ugy magyaru'. mint Dobár, tudom, bogy mit jelrn', amit irok I Hosszas tanácskorásra vonu't viisza eiután a Tábla, de liilethozatalra nem került sor. Muntyáa elnök ujyanis kihirdette, bogy alaki okokból visszaküldik az ügyel a törvényszékkel te a tárgyalási elnapolják. A törvényszéknek ugyanis az Ítéletet kézbesítenie kell, mini a védelem kifejtette, a kiadónak te a nyomdának ii. Ennek megtörténte után uj felebbvtteli Jőldrgyalásl tart az ttilőtábla. A polgármester lemondott a! párisi útról. Az öt világrész városai szeptember utolsó hetében nemzetközi kongresszust tartanak az Ot világrész legszebb városában, Parisban. A kongresszus tárgysorozatán fontos problémák szerepelnek, olyanok, amelyek legtöbbje a háború következtében került felszínre és amelyekkel egymagában egyetlen város sem tudna megbirkózni, mert nem tudja, hol kezdjen hozzá. A párisi kongresszusnak az a célja, hogy valami kapcsolatot teremtsen a városok között, valami hasznos, szorosabb nemzetközi kapcsolatot és célja az is, hogy a közös problémák megoldására közös módszereket keressen és dolgozzon ki. Erre a nagy érdeklődéssel várt nemzetközi kongresszusra Szeged városát is meghívták A város tanácsa eleinte — szokás szerint — ugy kezelte a meghívást, mint akármilyen más udvariassági aktust, de a tanács egyik tagja, nagyon okosan és nagyon helyesen, megpendítette, hogy végre kt kell lépni abból az enervált elszigeteltségből, amely kiszakítja Magyarországot a nemzetközi vérkeringés hálózatából és végűi is önmagára utalt reménytelen sorsukoldussá teszi. A párisi kongresszus nem lesz ugyan az az alkalom, amellyel Szeged város kiküldendő képviselői megfordíthatják az ország sorsát, de arra mindenesetre alkalmat ad, hogy Szeged város életjelt adjon magáról. A város tanácsa nagyon fellelkesült erre az érvelésre és elhatározta, hogy nem is egy, hanem négy delegátussal képviselteti magát. A tanacs határozata szerint ki kellene mennie dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, dr. Szendrey Jenő tanácsnoknak, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsosnak és dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsosnak, aki a tolmács és a cicerone szerepére vállalkozott. A párisi utazást Szendrey Jenő késziti elő. Megszerezte az útleveleket, utiprogramot dolgozott ki, amely szerint az expedíció a kongresszus megnyitása előtt tiz nappal már útra kelne, hogy előbb Svájcban végeaen némi tanulmányokat. A tanács az utazás költségeinek fedezésére az expedíció minden tagja számára tizenöt tizenöt millió koronát utalt ki. A szabadságon levő polgármester egymásután kapta a lelkesítő leveleket argonauta társaitól. Ragyogó színekkel festették le társai a külföldi, három hétre tervezett kirándulás közhasznú gyönyörűségei*. A világ naxy metropolisaiban annyi a látni, a tanulni való, aminek a szegedi körtöltés falain belül is sok hasznát lehet majd Idővel venni, fittesitelték a polgármestert az utelőkésiítés egyes mozzanatairól és mindenki azt gondolta, hogy a polgármester szintén örömmel készül a külföldi útra. Annál nagyobb volt azonban a meglepetés, amikor a napokban levelet kapott tőle Szendrey Jenő, akivel közli megmásíthatatlan elhatározását, hogy — itthon marad, nem megy Párlsba. A fiatalok menjenek és tanuljanak, több hasznát vehetik még a szrrzendő tapasztalatoknak, mint ö. De meg nem is hagyhatja gazdátlanul a várost éppen most, amikor a nagyarányú városrendezési munkálatok folynak, amikor megkapja a várts a külföldi kölcsönt és megkezdődik a tanyai vasút építése Is — ha ugyan megkezdődik. Berzenczey Domokos, a város műszaki ügyeinek intézője úgyis kimegy, nem ajánlatos, ha egyszerre lesznek távol a várostól mind a aetten. A polgármester levele nagy lehangoltságot keltett a városházán. A tanács tagjai minden lehetőt megkísérelnek, hogy visszavonassák a polgármesterrel lemondó elhatározását Külön- külOn levelet ir neki mindenki, hogy csak utazzon el nyugodtan, jól megőrzik majd a várost, akik itthon maradnak, de azért komolyan senki sem hiszi, hogy hatása is lehet a rábeszélésnek, mert ismerik a polgármestert. Ha valamit egyszer a fejébe vesz, nem lehet kivenni onnan többé sem szép szóval, sem erőszakkal. A keddi orkán pusztításai. Annak az orkánsierű viharnak a vátos belterületén végzett pusztításaitól, amely kedden délután siágcldott végig a városon, a Délmagyarország szerdal száma részletei tudósítást kötött. A külterületeken okoiott károkról azonban nem érkeztek pontos lelentések te igy azokról nem is számolhattunk be. A halain« vihar pnsitltáiainak (elles képe esik mára bontakozott ki, amikor a város hatósága egymáintán kapta meg az erre vonatkozó jelentéseket a tanyákról. A kár nagysága fölbecstlhetetlen, hiszen a vihar útját mindenütt a pusztulás jelzi. A legnagyobb fo,fordulást a vihar a város körül elhelyezett szérűskertekben okozta, ahol szép sor|lba álltak a szegedi gazdák balalmis szalma- él szénakazlai. A vihar után a legtöbb szérűskertből eltűntek a kazlak, a szénát, a szalmát elleregetle a szél és vékony szőnyeget szőtt belőle a környékbeli földek folé. Sok szérűskertben egyetlen, hatalmas kazalba bordia ösue a kisebb kazlakst ugv, bogy az érdekeit gasdák számára megoldhatatlan nehézséget Jelent a Jelentékeny ériéket reprezentáló szalmalömeg elosztási. Alsótanyán nagyon sok házról kapta le a vihar a tetőt és vitte magával többszáz lépésnyire. Fölborított, Osuerombolt sok gazdnági épületet te alig maradt sirtetlen kerités utána. Letarolta a gyümölcsfákat, leverte róluk azt a termést, amit a korábbi jégverések meghagytak. Megszaggatta a szőlőültetvényeket Is. Nagy riadalmat okozott a legelőkon legelésző tehenek között. A megrémült allatok vad bőgéise; fatoltak szét és sok gazdi még ma is keresi eibitango't JószágJit. A Rendetöpilysudvsron két megrakott vagont azakitolt le iz olt vesitrgelő tebervonatról az orkán él egyre fokozódó sebesiéggel bsjtotta végig a nyílt pályán éi dobia le később a sinekröl. Ai elszabadult vagonok messze befutottak a siámófOldek kOié. Szerencséré nem borultak fel és igy sértetlen maradt rakonányuk Is, de nehéi él sokáig tarló munkábe ketü t, mig a vasún munkálok »isnavontzolhefták a pályára. Erősen tombolt a vihar Röszkin Is. ahol nagyon sok lakóháznak dobta te a tetejét és nagyon sok kerítést döntött ki Megfosztotta tetejétől az elmúlt Ívben épített röszkel plibánidt Is. László Jánoi plébánoi a kártól már Jelentéit tett a kegyúr várói tanácsának éi kérte a megrongált plébáaii sürgős helyreál II tát át. A város belterűle én is okozott a vibsr több olyan rongálás*, amelyet csík szerdán vettek ésue az illetéketek. Igy többek között erősen megrongálts a városkán tornyának tetőazerkezelét — az egyik óralap OtsietOréién kiiűl. A tináci intézkedésére a javítási munkálatokat már meg is kezdték. A fogadalmi templom hatalmas állvány szerkezete sértetlen maradt a vihar utáa, de a templom a .éptetejét egyik-másik helyen nagyon megviselte a szil. Így például az ideiglenes bejárattól Jobbfelé eső időrészeken valósággal szétmorzsolta a c terepeket. A rongálódások kijavítása minden vonalon lázassn felyik. Jivit|ák már sz ipartestületi szikház tetejit, tatarozzák a szétszórt strandkibinokat éi kabinhAzakat, állítják helyre a (eldöntött kerítéseket. A le'ört agakat a köztisztasági űiem munkásai szedték össze sterdj délelölt él hitalmis társzekereken fuvarották ki a városból. De azért még maradi emlékeztető nyom i szokatlanul nagy vihar után — éppen elég. Kanton blokálását sürgetik Angliától. Hong-Kong, augusztus 26. HongKonghan nagy népgyűlés vol', amely az angolok és amerikaiak bojkoltálának megszűntetéséi követelte. A gyűlét határozati Javaslatot hozott, ame'yet ai angol koimáns elé terjeszt. Ebben azt kivánji, hogy Anglia intézzen ullimálumot Kantonhoz és követelje a kan. toni kikötő haladéktalan megnyitását. Követelje 'ovábbá a bolsevisták kiutasítsál és az angoltllenes propaganda elfo|tási*. Awban a: esetben pedig, ha a kantoni kermány nem engedne eteknek a kOveteléieknek, fenyegesse meg Kanton Mokllitával.