Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-22 / 74. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZÁG i»: Uelk Ferrac-u. 2. TcJeton 13-33. KudótinriUl ikCcvUr lefjrtroda: Dimonic».tér II. Telelőn Jí - ItlOtl Sándor-rojrínil I. Min, Telefúrnom 16-14. Szeged, 1925 augusztus 22, SZOMBAT EW/rlMi Irak: E(V hónipr; helyben .MŰI kor, Hudape.tm H Vkltken tómű kor. Kgycs «ura ara hetkdinap ÍHI . vasár. és ünnepnap 3UU korona. I. fvtolyi-n, 74 »Urai Morál a strandon. Az illatok nem erkölcstelenek. Legalább eddig még egy Bryan sem vádolta meg ezzel a bűnnel őket. És az állatok nemiszemérmeiek. Egyszerűen és természeteten nem ismerik est a fogalmat, emberi nyelven szólva: halvány fogalmuk sincsen rOla. Viszont az ál latokra azt szokták mondani (persze az ckcs emberei), begy oktalanok. Hololt az oklalan állat sok dologban okosabb, mint az ember, a bölcs. Az állatoknak nincsenek szenvedélyeik. Se slkoholista, se moifnista állatról nem tudunk és még a disznó is csak a pocsolyában fetreng és nem a stenvedélvben. Bizonyos, bogy a szemérem azjfa él iz emberben, amióta az erkölcsöt megismerte. Vagy, ami ezzel egyenlő felfedezés: az erkölcs'elenséget. A régi gOrOgOk nem voltak betegebbek és silányabbak, mint mi, de nem voltak annyira szemérmetek tem. A görög iiteneket ét istennőket nemigen kendőzték toalettekkel és a knidosi Aphrodité még ma is meglehetősen pucéran mosolyog halhatatlan mosolyával a mai erkOlcsOs halandókra. A gOrOg atléták se zsákruhában futottak, öklözlek és vetettek diszkoszt, meg gerelyt és a s.ép Púryne tem krinoiinban állott ámuló és fölmentő birái előtt. A jő öreg Szókratész, aki pedig az etkOlcs tudományának megatapitó|a volt, igen hasznos és kellemes órákat tOltOtt müveit és eszes kurtizánok társaiágában éa Atpásia a bölcs és nagy Perikies udvarának középponja lett, pedig Aspásia a szerelemmel és a kozmetikával többet foglalkozott, mint a metafizikával. Mindenki tudta, aki iskolába, vagy moziba járt (és ld nem járt mozibt), bogy a dicsőséges emlékezető Napkirály és kevésbé dicsőséges utódai udvarában milyen fonton országi&szati tényező veit a szerelem. Madame Mainlenon, Pompadour, Lavalliére, L'Espinaise, Dubarry és a tObbi mind, csinálták a történelmet a szoknyájuk tubogásával egészen addig, mig e szoknyák szelétől föltámadott a Nagy Forradalom vihara, atre y azután megint caak egy szép nőt fllleiett az Ész istennőjének oltárára: Maillard kisasszonyt, a táncosnőt. De mi már más fából valók vagyunk. A mi hábotuink és fotiadalmsink véres és kónnyes vetéséből a tiszta erkölcs tája nőtt ki (a fák nem nőnek az égig) és ki nem fud|a a kOltő után szabadon, hogy minden országnak támasza, talpköve ez. A csonkaorsságnak kflKJnősen. Nálunk ma mindenki erkölcsöt hirdet, ha nem mindenki gyakorolja is. Igts, bogy as erkölcs fogalma kOrfll néha zavarok vannak és határsértések. Éppen az a baj, bogy az egységes erkölcs hiányzik, bogy ahány ház, annyi erkölcs. Más sz erkölcse a bálteremnek és más az erkölcse as uccánat. Más erkölcsöt látunk a színházban és mást a muzeumban. Vannak nyári etkOlcsOk és téli crkö'csök és vsnnsk átmenetiek. Van egyházi és világi erkO'cs és Szépvizi Bittsék már sz u|, vagyis Oai turáni erkölcsöt is ipirkodntk ismét kötelezővé tenni, mint ahogy a magyar ruhát ajánl|ák a bálozóknak. Igen tiszteletreméltó morális intenciókkal legújabban razz'ákat rendez a rendőrség a szabad fürdők területén, mint ahogy a fővárosi rendőrök igen tiszteletreméltó elvek alapján elkoboztak a kirakatokból művészi remekeket és be akarták tiltani Rákosi Jenő egy operettjét. Már most azt kérdezzük, illő reverenciával: miért mennek az emberek, nemi különbség nélkül és egyáltalában mindenféle különbség nélkül a njári strandra? Talán, hogy az erkölcsieket ápolják, vagy talán, hoty a les üket ápclják, az egészségüket gyartpilsák, az áldott napon, a szabad 'evegön, a természet ölén, a friss vízben, a meleg homokon ? Már pedig a nap, a víz, a levegő annál áldásosabb, annál közvetlenebbül haló, ha minél kevesebb ruha állja útját a fénynek, víznek, levegőnek. Ez ciak természetes. Ez csak világot. Ez csak nem morálit kérdés, hanem higiéniai 1 Ét a higiénia te ku'ya, mert megint ctak egy régi mondát szerint: ép testben ép lélek I Éppen azért kérjük a rendőrség illetékes tényezőit: minél kevesebb molesztálánál és prüdériával Intézték ezeket a razziákat. Mert ha igy halad a világ, a jövő tzezonbtn a bálteremben fogják igazoltatni a bálaryákat ét a tzinh/zban előadás előtt az erkölcsblrósági szakértfik állapítják meg, elég rövid ét elég lenge-e a piimt donna ét [a szubrett tzotnyája, vagy az elégnél Is elégebb? Erkölcs: nagy és ízen», mély ét emberi fogilom, csak bánni kell tudni vele. A puritánok annak idején letiltották az angol tzlnpidról Shakeipearet, sert magatzfalta a uerelmet és volt idő, amikor Michelangelo angyalaira ét géniutztira bőrnadrágot próbáltak húzatni. Az rtkOlct Igenis nagy ét stent, mély és emberi, de sz erkorctot jó példával, egészséget éictberendezésiel, igtztágoi szabadsággal kell megteremteni, kifej'etzfeni, On udalottá ét erőtté tenr i. Az etkOlcs nem fOgefalevél és nem szórctuha, bsnem az élet értelme és tartalma olt, ahol élni érdemei. És at erkölcs problematikusa válik ott, ahol a prüdéria veszi át sz etika biro| dalmát. Meghiusult a békekötés reménysége Marokkóban Készül a nagy spanyol-francia offsnziva. Páris, augusztus 21. A banda és spanyos delegátusok, akiket néhány hdtel ezelőtt leküldték Melillába és Ttngerbe, bogy ott várakoizinak Abd el Krim kiküldötteire, akiknek a békeföltéiekket kellelt volna hozni, tegnap délután azt a parancsot kapták, hogy azonnal induljanak vissza Párisba, illetve Madiidba. Minthogy Abd el Krim követei mindeziddg nem érkézlek meg, a francia spanyol békeaján• I lat meghiúsultnak tekinthető. London, augutz'ut 21. A Dall Ntws madridi lelentéae szerint a küszöbön álló apanyo'-franda offenzívában Otztieten 18.000 főből dllő spanyol sorkc tenasdg vesz riszt. A meüllii garnizon 8000, a ceutai garnizon ped g 10000 en beit küld a harctérre. A spanyol offenzívát a francia offenzívával egyidejűleg fogják megindítani. Állami hitelt feapnab a földbirtokosok. A vssut és m posta beruházása}. — Fontos (Igyak a mai minisztertanácson. Budapest, augusztus 21. A kormány tagjai ma délelőtt 10 órakor VOJS József miniszferelnökbdyettes elnöklésével minitztertarácsot lakottak. A minisztertanács déli egy órakor ért véget. Utána Vess József beljettes miniszterelnök a minisztertanácson tárgyalt fontosabb ügyektől a következő felvilágosítást adta: — Meghallgattuk a földművelésügyi miniszter nraak és a pénzügyminisztériumi államtitkár urnák bejelentélét arra vonatkozóan, bogy az eddig kiadott 19 milliárd hitelt, amellyel a fig is aszály révén katasiUtáUsan tuftatt kisbirtokosakat támogattak, ujebb 6 milliárddal felemelték. Tudomátul vette továbbá a minitztertanács, bogy a földmivelétügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egydértően intézkedést tett, bogy a kisbirtokosok hitelén ktvil a közép- is nagybirtokosok risztre 30 milliárd hitelt nyújtsanak, még pedig nem negyed évi, hanem hat hónapi váltóra, amely váltóra egyszer ugyancsak hat havi prolongálás lesz, tehát tulajdonképpen tlzenkit havi hitelről WM SZÓ. — Szóbikerült azután a miniszterit náción a népszövetségi pénzügyi bizfotssl lefolytatott tárgyalások anyaga, a különböző tárcák beruházást programja. Megállapítta(ot>, bogy a külOnböiö tárcák berubázáti programja immár fdjesen lelárgyaltatott és csupán az állani vasgyár, valamint az állami erdő- és atezőgazdtsági üzemek beruházó programja maradt függőben, azonban a jövő bét elején ez is letárgyalásra le 01. A jelentésből megállapítható, hogy a főbiztosul egyetértően a Máv. beruházásaira 20 millió aranykorona, a posta beruházásaira pedig 11.6 millió aranykorona engedélyeztetett s a tárgyalások alapján a vonatkozó munkálatok természetesen azonnal folyamatba létdtek. A kereskedelemügyi miniszter külön kommünikében fogja közölni a minisztertanácson tdt azt a bejelentést, bogy fugoszlávlával a tronzttó tarifák ügyiben Ideiglenes megegyezés törtint, smi azonban egyelőre ctak a jelenleg függőben levő ügyek rendezését jelenti. A cionista-kongresszus. Bécs, augusztus 21. A cionista-kongresszus mai ülésén megvitatták azt a kérdést, hogy ipari, vagy mezfgazdasági kolonizálást kell-e folytatni? A kapitalizmus, vagy a munkás legyen a c'onizmus alapja- Hogy a cionizmus a'apjt a murJcds, erre vonatkozótag dr. Thon legyeiországi képviselő mondott beszédet: — Az nem lehd — mondotta —, hogy a zsidó munkás künn veritékezik, ugyanakkor a vállalkozó fényes éttermekbe dözsOl. A donizmusban bizonyos eltolódás tor ént jobbfdől. Ncreminszki a Zeire Zia nevében kijelentette, hogy a konfere.'.cia nem a polgári tánidalmat, hanem a munkást tar ja a doniznus alapjának. Amig Palesztinában r.incs elegei dő munkás, eddig a köiépcsztálynak nircs létalap;?. EzzsI izemben Fischer (An werpenX mint a Herzl képviselője kijdentette, bogy a cionizmus slspja a középosztály. Kéri a palesztinai közigazgatás szervezdének megállapítását A paleszliniai angol kormány politikáját isméi elten támadja dr. Landen (Délafrika). A Délafrikában élő 70.000 zsidó kérdi, bogy miért áldoz annyi pénzt Palesztinára s miért vesznek drága pénzen a zsidók foldd, amikor a kormány az araboknak ingyen is ad. Anglia a Balfour- féle nyila-krzat szerint ugy kezeli Palesztinát, mintva'ami rongyot Anglia elleniéiben a cionizmussal, nem zsidéotlhrat akar teremteni a ztidftág számára, hanem ugy kezeli, mint stratégiai pontot, keleti hadászati bázisát. faxoslnszki Jakab, aki a világháborúban az angol seregben a zs dó l( ió vezelőjí vo!», ma a zsidó radikál »ok vezetője, kijelentette, hogy a végrehajtó bizottság iránt nircs bizalma. Szükségesnek tartja 40.000 zsidó Palesztinába való bevándorlását. Hogy eb&ez a izOktéget anyag megvan, azt bebizonyították a legutolsó évek. Majd Pa'esztina adminisztrációját támadta. Bécs, augusztus 21. A cionista-kongresszus mai űlísín felolvasták az oroszországi c'onista ifjúsági egyesület űdtózió távíra'á», airelyben arra szólít.'a fel a coriala világszeivezetet, hogy tillakorzék a zsidó népnek Oroazcmágbin való üldOtéte ellen, mert O'cstonzágban a legkíméletlenebb módon teszik lebelet'enné azt, hogy a ztidó faj jövendőjén dolgozhassák. Bécs, tugutzlut 21. A cionltta nők világtzervezete III. világkongresszusát ma nyitották meg Bécsben. Dr. Weiszmann, a cionista világ elnöke és Nahum Szoko.'ov a végrehajtó bizottság dnöke a donisla konferenciát üdvözölte. A cionista-kongresszus táviratilag odvovOlte Hainisch osztrák köztársasági dnOkOt és dr. Ramek kar celláit Nyugalom van már Bécsben. Bécs, augutztut 21. A rend újból helyreállt. Az egész városban nyugatom van. Csak este kettőzött reedőrőrtzemek drkálnak a városban. A lovatrendörök mozgó járőreit még nem vonták bc. A reodöiségi pennánenciát felére szállították le. A jövő hét folyamán újból megengedik a gyűléseket és felvonulásokat. A cionista gyűlés a legnagyobb rendben folyt le. A horogkeresztesek vezetői a rendőrségen garantálták a rendet és kijelentették, hogy több verekedést nem fognak rendezni. Ctű'OilOkre virradó éjid mindössze egyizben kellett a rendőrségnek közbelépni, részeg horogkeresztesek igazoltattak külföldi állampolgárokat, kikről azt hitték, hogy a cionista gyűlésen vettek részt. A rendőrség közbiztonsági okokból betiltotta azt a szombatra, augusztus 22-ére tervezdt kommunista népgyűlést, amelyet a »donista- keresztény kizsákmányoló front, a horogkeresztesek és fascisták ellen" napirenddel akartak megtart anL A cionistakongresszus ma határozatot fogadott el, mdy palesztinai iparbank létesítését mondja kl. Ujabb msrénylat fenyegette a spanyol király életét (?) A párisi apa.yot atgykBvetMj cáfolja a msrénylat blrét. Páris, augusztus 21. Ellenőrizhetetlen és ellentmondó hirek szerint a spanyol király majdnem merényletnek esett áldozatul. Egy Spsnyolorazágból Hendayebe érkezett utas tudni vélte, hogy egyik leiutóbbi napon Stntanderben egy rendőrnek a sorfalat álló tömegben sikerült egy embert éppen akkor lefognia, amikor fegyveréi a királyra akarta sütni. Az illető nagykaliberű revolvert szegezdt az épp:n d haladó kitályl gépkocsira. Rövidesen a legvadabb hirek terjedtek d, mdyek ¡szerint Alfonz király a vállán komolyan megsebesolt, r. kíséretében levő Miranda herceg pedig életét vetztette. Eddig nem volt megállapitbiló, vájjon a letartóztatott merénylő spsnyo'. vagy kü földi honos-e. Ha a santanderi eteményt Összefüggésbe hozzuk s Bsrcelona mellett s vágányon talált bombával, melyd közvetlenül a király vonatának elhaladása előtt helyeshettek el és léi anarchistának San Sebastianbin történt letarióztatáiával, akik merényletet akarlak elkövetni a kirá'yi plr ellen, akkor köztli a fellevés, hogy a kirá'y é'ete ellen irányuló messz: clágaió össxcrskűvés öl van szó. A madridi lapoknak síigornan meg-