Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-20 / 73. szám

111928 augusztus ?0. A titok: atos *zőke nő. Miért eutt össze a patikák előtt ? Előuőr eszméletlenül érkeieit Sie­gedre. A mentőket ftlhivtAk az Allo­másboz, ők emelték le a máiodik osz­tályú kcctibó'. Ez kél hét előtt volt. As utasok nem is látták, hogy mi történt, — hogy Cegléd u án elájult a folke pimlsgán. C<ak Siegeden talállak rá a kii uzok. Eszméletlenül érkezeit Sze­gedre és a mentők az állomásról a kórhizba vitték. A rendőrség is kint volt nála, — talán merényletei követtek el a vonaton? Aztán uj kliensek, uj esetek jöttek, 0 elkerült a men'ök és a rendőrség krónikáiból. És liz nap múlva megint a rendő. ségre kei Olt. Most már komolyin nyomozlak — és ekkor kiderüli, hogy szegény, aki esz­méletlenül érkezett Szegedre, beteg, kétségbeesett, menthetetlen morfinista, akt mindent elkövet a patikák előtt, csak hogy morfiumhoz jusson. Kípts összeesni, betörni, lopni — a mor­fiutrért. Két héttel ezelőtt Cegléden lOnl fel egy 25 -28 éves szőke, rövid hajú, beesel'. sápadt arcú, karikás aietnO, de elegáns hölgy, aki azonban messziről és az első látásra ugy néz ki, mintha 40 éves volna. Néhány nspig ődöngőlt Crgléden, senkivel sem érintkezett, senki sem tudta, miért jOti, mit akar, — már a rendőrség kezdte figyelni. Akkor egyszerűen bemeit a rendör­ségre és bsjelenlelte, hogy délutda is­meretlen embetek elloptak tőle kétmil­lió koronát. A rendőrségen nekiláttak a nyomozáshoz — és ekkor vették észre, hogy a szőke, rövid htju hölgy eltűnt. Ekkor |őlt Szegedre. Senki sem tudts, hogy ájult el a vonaton. A mentők szaladlak vele a kórházba. A hölgy csak nagytokára tért mtgához, nem emlékezett semmire, a ridikfiljét kérle. Aitán hirtelen fölkiáltott: — Azt hiszem, merényletet követtek el ellenem . . . Ellopták minden pén­zemel, tizenkétmilliót I . . . A detektívek jegyzőkOny/be vették, megkezdték a nyosozáit. A kórháiből pedig másnip e'engedlék, — nincs semmi baja, csak fáradt, kimerült. Azt mondták neki, pihenjen. ÉS ö megint eitont. A detektívek abbahagyták a nyomozást. Mir msjd­nem elfelejtették s szótalan, rejtelmes nőt, aki esz véletlenül érkezett Sze­gedre, nem hozott mtgával semmit és a kórházban ébredt fel. Tegnap azlán ismét elébukkant. Arca még sáptdtabb volt és még beese'ftbb. A LObl piiika előli akadlak rá s Oiiella-téren. Összeesett a patika előtt. Bevitték a patikába, olt élesztget­ték. Fél óra múlva a Klauzál-téren esett össze a Oerle-pitika előtt Megint élesztgették. Azután harmadszor a Lein­sioger-gyógyszer ár elölt a Takaréktár­ucca sarkán. Megint bevomzolták s patikába, megint élesztgették és néhány perc múlva magához tért és elment. A harmadik esetnél már a rendőr­ségnek szóltak. Ét ekkor kiderült min­den. Eloszlott a rejtély. A rtndSrorvot vizsgálta meg eiőizOr, mert 0 nem akart a kérdésekre felelni. Az orvot megállapította, hogy elvisutt, szeren­csétlen, gyógyíthatatlan éi kétségbe­eseti morfiitsta, aki már nem tudja, mit csinál. A szőke, tővid híju nő ek­kor elepedve, elfúlva lihegni kezdeti: — Doktor ur, ne hagyjon elveszni, sdjon . . . Ét fii órs múlva már a detektívek is tudlak mindent Évek óla morfi­nista. Kétségbeesett, irőszakos és ment beletlen. Pesten már mindenki itmeri, már sehol sem adtsk neki. Két hét előtt vidikre indult Ceg'éden nem volt sikeres az utja, akkor határozta cl, hogy Szegedre |0i. És itt stm tudott mor­fiumhoz jutni, elfogyott már minden DBLMAOYARORSZ AjO pénze. Akkor határoifa el magái, hogy Íísze fog esni a patikák előtt és mig o tumultusban mentőkért szaladnak, beviszik a patikába és a zavarban mor­jlumot jog lopni . . . Hárorrsior pró­bálta mfg, három patika előtt. Nem sikerült, ÉS a végén kélaégbeesetien va'blta be, hegy el van szánva min­denre . . . morfiumért . . . A nyonozás mindent 'iszláiott, csalt sít nem lehe'ett megállapítani, hogy tulajdonképpen kicsoda s sxöke nő, aki etzmélíllenül érkezeti Siegedre és há romtzor Összeesett a p>|ikák élőt', ő szegény n?m mond a kérdésekre sem­mit. Ttz nevet is mond. Tíz várost is mond, rhol lakik. Nem akar ludni sem­miről, se névről, ae rpiró>, se lakás­tól, — csak mo-fiunot zdjaiak . . . Es itt van titokzatosan, stomoruin, rejlelmetei ét a végsőkig kétségbe­esetten a ezöke nő, aki eszméletlenül érkezeit Szegedre. Vér Gföray. t" 1U 1U 1U A Délmagyarország a demokráciáért harcol, jegyi>ere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. Egy alpesi mulatság. Szombat este volt. Az eső penuetezve szitált a rojtosodó felhőkből, amelyek szakadoztak, mint szélben a buborék. A hegyek némán, ko.nolyan álltak hálókön­tösükben és a tovaszálló fellegfuszláuyik olyanok voltak, mintha a hegyóriás pipá­jából fajta volna elő őket. Fü, fa, virág és az erdők zöldje frissen megmosakodva várták az éjjelt, amely csodákat ígér, igé zetekel bűvöl elő titkos hegyi barlangok ból. A föld nehéz illatot áraszt ilyenkor s valami húz le hozzá, talán a műit, talán a jövő, de az ember búsu'ásba csík, ha nem menekül az erdőből késő este, eső utóján. A faluban hetet ütött a harang. Sro nbdt este volt, ünnep előestélye. A fa'usi nép szigorúan veszi az ünnepet. Fél az Istentől. A munkában kifáradt dol­gozók boldogan hallgattak a hararg sza­vára, ím int a pihenés felé. Redőnyök zörögtek, a suszter, a szabó, az ács, a rézműves, a szolga mind letették szer­számaikat, a napi és heti munka befejc ződö'.t. A szombat este tuár az öröné, amiből jut azonban a vendegeknek is. Szomba'on esle Zell am See ben alpesi mulatságra gyülekezik a közönség. Ai egyik népszerű szállodában, a ,Rrone" nagytermében asztalok és sör mellett víg ivás é3 beszélgetés folyik. A nyaralók zsúfoltan szoronganak és nézik a pódiu­mot, a Vid nadarakkal disziictt kis szín­padot. A kulisszák előtt szintén hosszú asztal, aion ö'es aöiöskar.csók, amik mö­gött alig látszanak a díszbe, pitykébe öl­tözött szereplök. Komoly iparosok, hegyi vezetők, Lohndinerek, szobalányok, iparos asszonyok, gazd isszo.nyok ülnek szép sor­jában és várják a számukat. Végre egy vézna, kicsi emberke előáll. Nagy tehén kolomppal csendet teremt és konferálja az első számot. — Zell am See t dlrndli tánc. Két szép leány és két szép fiu. A rokkoko szalonok gráciája sem lehet kü­lönb, ahogy I »rgásokban és kukucskálá­sokban hódolnak a szi'p nemnek a l uk, akik ingujjban, tollas kalapban ugyancsak harcra és diadalra termettek. A második szám: nWatsr.hen tanz*, — magyarul nyakleves-tánc Mozgás és nevetés a teremben. N t ez szép lett*. Nemsokára nagy bukfencek és jodlerek között a terem fcOz*pén terem tizenkét markos, deli legény. Juchela, — sivi ja az egyik. Juchuuu! — kiáltja a rnás'k. Erdő, mező visszacseng szavukra, még az állatok is megmozdulnak istállóik­ban, ez a hang a hegyek varázsigéje, et­től dobban a szerelmes szív és ettől riad a barlangok gonosz szelleme, ez utánozza a madarat, a vízesés zaját, ez a hang az Alpesek éle'jele. Megszólalnak a kürtök, trombiták, kla­rinétek, kezdődik a tánc. Vad szökeléssel, amely hasonlit a görgő ugráló kis szikla­szirthez, kapkodják a lábukat, dobognak a cipők és a tenyerek ugy csattognak kézhez, térdhez, talphoz, sarokhoz, mint a dobpergés. A kifejezésbe vadság gyúl, szikráznak a szemek s egyszerre csattan tizenkét pofon. „Nanu* - Idáit egy ijedt német és agyarából, kiejti a pipáját. A pofonok azonban csak zuhognak tovább, ritmusban, dallamban, mig vége nincs a zenének. A legények hirtelen cigánykere­ket vetnek és nevelve elrohannak. — Ach wie lieblich, — suttogja egy szemüveges, sovány női karó és a vágyak démonai marják szivét ennyi egészséges, Iriss ifjú láttára. Ismét szól a kolomp. „BandltanPántlika lánc. Előlép tizenöt fin éí tizenöt leiny, ked ves stájeröltözékükben o!y*nolj, mint a kirakatbabák. Néhány kecses k&forgás uián hoznak egy magas póznát harminc szincs pAnt'ikával, amelyek nyaklodrál alkotják rgy nye'vét öltögelő, vig ábrázalu viaszbábunak. Felá'lnak a párolt egynás­sal szemben, Luidlerzene s><*! és kacér pillantások közö't megindul a kör a sza'.­lagok szivárványos sugarai köbölt. Fel le libbennek a pántlikák gyors iramban. A lányok boldogan simulnak kedvesükhöz és hidegen lejtenek el egy máiik mellett. Közben azonban fogyott a s.atag sugára és szfp minta rajzo'ódott ki a póznára. Meg kelleti fordu'nl s amint jd eseit a formázás, oly jól esik a kibontás is, hi­szen találkozás, kacérkodás, léltékenység, ugratás, szerelem és gyűlölet, mind meg iír ebben a ravasz kis táncbar. De van neveiés, lia valaki érzelmei dúlása köz­ben eltévesztette a figurát. Nagy tap3olások között most megjele nik két pár. Hófehér h?ju asszonyok, hó­fehér szakállú férfiak. A „N/o'cvan éve.ek" — megy a hir szájról szíjra. Tarjukban méltóság, de szemeikben huncutság és ugy lorognak a zeneszóra, mint a dróton forgatott veik ibabák. Az Ősrégi táncot és ősrégi, száz éves viseletei képviselik. Fe jükön magas cllirderkalap, ünneplő feke tében mind a négy és ugy állnak a tere n füstös, boigő.ös vidámságában, mint egy elszakított dirab föld, amihez nincsen hidunk. A nőknek deszkával Icp.-éseli mel'ük alatt magasan megkötött százráncu szoknya vitorlázik. Szinte döbbenetes el­képzelni, milyen szigorú orthodoksz cr­kö'cs diktálhatott akkor száz év előtt az Alpc ek virgonc fiatalságának. Az almo­kon nincsen bün, — Így szól a nóta és még a j} Isten is nevetve int, ha egy legény megkéidi tö'e, szeie.hetem-e a leánykát. A vig Seppl nem sokat tekeló rlázik, beval ji még a mennybéli angya lóknak is, hogy szerelmes vagyok a havasi gyopárba, szerelmes vagyok az alpesi rozsába, szerelmes vagyok a csó­kodba és ha nem adsz, hát lopok. Ahol nagy a szigor, ott nagy a kedv is és biztosan volt mit (ékezni a hegyi igazságnak, ha letiltotta a leányt arról, hogy szépségét mutassa — száz év előtt. Ma ugyan hiába tiltaná. Dshát térjünk még vissza néhány percre az alpesi ünnepélyhez. Dalok és trombitaszólók után megmoz­dul az egész falusi társadalom. — Eln allgemetnes, ordít a kolompos és azzal az tngujjas, izzadt, derék legé­nyek lenn (eremnek, kiválasztják maguk­nak a vendéghölgyeket, ujjatlan, ápolt kis baronesszeket, vércseszemü berlini gar­zont okat, kövér bijor mamuskákat és les.« bécsi asazonyokai és táncolnak wal­zert, bosziont, polkát, — oh régi jó idők emiékelt. A legények udvariasak és köte­lességtudók. Ez az est a vendégeké és ezt be is tartják. A német vénkisasszo­nyok el nem mulasztanának egy szombat estét se, inkább a halált, vagy nyolchetes esőzést. Így keveredtünk mi is bele az alpesi bál tolős közebébe éjiélig, mikor a csen­des harangszó búcsúzásra szólított. Más­nap nyugodtan folyt az élet A postás délben egy sürgönyt hozoit sz asztalunk­hoz, fontos volt, fel se néztem, kivettem a tárcámból husz gátast, odaadtam. Egyszerre az egyik hölgy elkiáltja magát „De asszonyom, hiszen ez az ön l?uhüht> láncosa volt legnap esle*. 1 eltekintek A postás volt, lovagom és láncosom. Ma husz gar?st kap, köszön ós szalut.it. Ez a? Alpesek kőzött így dukál. Lengyel Vilma. Ludendotff támadása i katolikus centrum-párt ellen, Hamburg, augusztus 19. Feltűnést kelt kitolikus körökben Ludendorff tá­bornok állásfoglalása a kiéli Tannen­berg-ünnepen a katolikus centrum ellen. Ludendo ff a cemrum politikáját beszédében ugy tüntette fel, mint anely deslruilja az államt'., majd kifejelte, hogy a centrum teljesen a Vallkdt be­folyása alatt áll és 1917 óla va'óság­f al ostromot folytat a birodalom cl en. udendorff Hamburgban is nagy be­szédre készül, Hlller pedig Brémában mond beszédet az 1914. évi Hinden­burg-győzelmek e lilékére rendezendő ünnepségeken. KATONAZENE J *\ kedden és csütörtökön A VIRÁGH-KIOSZKBAN í I Egy szép asszony I négy éjszakája I Ber«*l Oszkár ,ö31 ' llfln tt kedden a BelvArotlban g A FORGALMI ADÓ ATALÁNYOZASA A к* icn tea trviiiyb»'n lövi rtndi-lketlsek alapián Osur­Állította : Dr. LANDESBEaQ |RNO « « « A szegedi ketcikcdrlnv é* Iparkamara kiadá.a ÁRA 25.UOI KORONA « « « Megjelenik nieptenibvi elrl^n. EI6|egjremhetnl <a ,aegpdl kf Özv. JSTVANNÉ ORTUTAY Dugonics Ur 12 I. emrltt " női és gyermekruha c-rnlnninf 1<т.Ч megnyi­bZUIUrtJUl 1оца b-olidárak Pontos kistolgJUs. Iskolai és intéieiifiu és leányka­ruháknál nagy lirenpedminy. Tanulóleányok /elvétetnrk. A Szt István napra utazó közönség figyelmébe! A kiUOlüiek egyhangú i élete s/erint ia Budapest legtzebb helyének, a Mjrgit­aiigetnek, ennek a c*oda*zii;etnek cioda­kertje a MaSt Xlub nyilvánoi éttermi helyiségei éi ktviháu, anely auguutus 1 -SÓI u| vonzerőket sorakoztat hl a kö­zönaég érdekében. Vonzó újdonsága a bar, külön cso.ii ­aiép virágcsoportozat >k kízMl közveti JOUI a Dunapartján, tündéries kivilágiUssa' a legkcdétyescbb szórakozást nyújtva, éjiét­ől hajnali 3 óráig Uulspest" leil'ibb, ¡egismertcbo tánczenekara a Bauer-QrUnauer hangjii melle'.l. Nh' w A már köztudatba átment Ic^Kilün&bb konyha, a legjobb italok és hgiinomibb friaaitók, a nni v.s onyokliii mért sio­lid árak Dénes Oy. Aladár. MMMMMMMMVMWMMVV Telefon irodai 2-58. helyiség mozi teleion: Ív33. Telefon pénztári 5-82. Augusztus 20-йи, csütörtökön Саек felnötteUnelc | Egy kurtizán házassága. Regény о szerele ™P. Menichelli. Regény о szerelemről 10 (elvonásban. Ezt megelőzi: |_^88у|( g HlOdvét. 2 felvonásos amerikai burleszk. Telefon: 11-85. KORZÓ mozi Teti-ton: 11-85. I Augusztus 20-án, csütörtökön Гox Hímek hete! 11 f Ég és fűid között. ~ Тот Mix Vadnyugatii tortínet 5 lel vonásban Azonlüvbl. DODÓ, а tengeri farkas, A renkai burlcrfík 5 telvoná-l«n" ЩЩЩк kezdete 5 7 és Я Crakor Előadások kezdete P, 7, У, cstltőrtönöo 3. \ 7 ís 9 órakor. ...пиши 11 .'...

Next

/
Thumbnails
Contents