Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-15 / 71. szám

DBLMAQYARORSZAQ — Jövünk visiza, mondja a bécsi, a kapus, vagy miiéle ember, kiereszt a perronra, csak egy örrg urat tart vissza. — Várja meg a rendes beszállás idejét. te — Nincs mit várnom, itt a jegyem, igazolom, hogy a temesvári vonatta! lőttem. Jogom van visszamenni a kocsimba. Csak azért sem engedi Erre elővesz husz leit, egész nyíltan a kezébe csúsztatja, látjuk valamennyien, — a vasrácsajtó erre kinyilik, a bakter szalutál. — Köszönöm, tessék menni. Nagyon felháborított a dolog, végtére Bécsben hozzászoktam már a rendhez, azonnal bementem az állomáifönökhöz és dmord'am neki, hogy mit láttam. Mennyit kapott a kipus ? — kérdezte. j i— Husz leit. — Ugyan, kérem, ne törődjék vele. Olyan rosszul vannak ezek a szegény 1926 auguiztLS 15. emberek fizetve, bogy rájuk fér az a kis mellékkereset. Ezt mond|ák tovább is, minden fórumon, a felelles szemet huny, mert ráfér az alantasára, viszont ö nagyobb vadászterületen puskázik s a főnökei szintén ugy találják, hogy ráfér. Mindez pedig megy nyiltan, minden szemérmetesség nélkül. Abból, valóban, nagyon kevés van. A kirakatokban is ezt látiam. Magyar könyvet nem találtam máat. mint amit Magyarországon elkoboztak, amiért a szerzőt elítélték. A kirakatok szines plakátokon, keresztszalagokon hirdetik: X. Y. szenzációs erotikus regiaye. Eit hivják annak a magasabb kultúrának, amivel dicsekedni szeretnek. Mert — tessék komolynak maradni — minden pillanatban hajlandók vitába bocsátkozni, hogy a Délvidék most már boldog, hiszen hozzájutott a saját nagystiluBu nemzeti kultúrájához. Adakozzunk a munkásgyermekek ujszegedi nyaraltaiására. tialálosvégü szerelmi dráma az uccán. A férfi lelőtte az asazonyt, azután a maga szájába lőtt. % Budapest, augusztus 14. Ma reggel negyed 9 óra után a külső Aréna-uton, amely a VI. kerület gyárnegyede felé vezet, a járókelőknek feltűnt egy férfi és egy nő, akik hevesen civakodtak egymással. A férfi Molnár Mihály kovácsmester, a nö Feimann Mihályné, született Darandel Borbála volt. Mindketten az Aréna-nt külső részén a piaci bódék felé haladtak. Vitatkozásuk egyre hevtsebbé vá<t és a mellettük haladó munkások fülét többször megütötte egy durva kifejezés. — Ezt nem fogom tűrni tovább, nem birom! — kiáltotta a férfi a nőnek. — Ha nem brja, hagyjon el! — válaszolta a nö. Ezután a férfi és a nö néhány pillanatra elcsendeaedett és a járókelők azt hitték, hogy a veazekedők már kibékültek, amikor hirtelen három egymási kivető revolverdörrenés hangzott el. A Járókelők csak annyit láttak, hogy a kovácsmester a heves stóvlia után nadrágja hátsó zsebéből előrántotta revolverét és először az asszonyra, azután a sóját szájába lőtt. Mikor a járókelők a revolverdörrenésekre hozzájuk rohantak, már lőporfüstbe burkolva, vérükben fetrengve, eszméletlenül hevertek a Járdán. Nagy riadalom támadt a járókelők között. Hamarosan rendőr került elő, aki telefonon érlesiiette a mentőket és a főkapitányságot. A mentők két autóval azonnal a dráma színhelyére siettek, a fökapitányiágról pedig rendőri bizottság szállt ki ugyancsak au'ón as Arénautra A mentőorvos első segélyben részesítette Molnár Mihályt és Feimann Mihálynét, azután mindkettőjüket autón bevitték a Rókus-kórházba. A rendőri bizottság a helyszínen kihallgatta a dráma szemtanúit. A helyszínen néhány lépésnyire a vértócsától egy hatlövetű forgópisstolt találtak, amelyből három golyó hiányzóit. A rendőri bizottság magához vette a revolvert, majd a Rókusba hajtatott, bogy a tragédia áldozatait kihallgassa. A Rókus-kórház főorvosa azonban tudomására hozta a rendőri bzotiságnik, bogy a sebesülteket nem lehet kihallgatni, mert állapotuk rendkivfll sulyoa. Ruháikat azonban átadta a rendőri bizottságnak. A kovácsmester ruhájának zsebében megtalálták a munkakönyvét, amelyből kiderült, hogy Molnár Mthily a Csata ucca 15 szimu házban likik. Azonkívül egy leragasztott levele! találtak, amelynek borilékjin ez a dmzts van:' kiállítás az Iparcsarnokban A mogyar királyt Jőkapltány urnák Budapest, Zrínyi ucca. A levél tartalma pedig a következő: Méltóságos Főkapitány Ur! Én egyszerű kovácsmester elhatároztam, hogy végzek a velem közös háztartásban élő Feimann Mthdlynéval. Erős elhatározásom, hogy megölöm az asszonyt, mert nem bírom ki ezt az életet. Én sze etem teljes szivemmel az asszonyt, de ő hűtlen hozzám és nem szeret már ugy, mint régen. Én nem birom igy tovább sz életet. Elszakadni töle nem tudok, mert nélküle az élet nem élet, inkább megöltem előbb őt, aztán magamat. Méltóságos Főkapitány Ur bocsánatát kérve, vagyok alázatos szolgája Molnár Mihály. A rendőri bizoitsig a Rókus-kórhitbói nyomban a Czata ucciba autózott, ahol kihallgatta a bizbdiekd. Ezeknek vallomása szerint Molnár Mihály Feimann Mibálynéval mát esztendők óta vadházasságban éli. Eleinte tel|es egyetértés volt kOsöltdk, az utóbbi időben azonban napirenden volt közöttük a veszekedés, mert a férfi nem kereseti annyit, mini azelőtt és az asszony el akarta hagyni A férfi többször riminkodott az asszonynak, bogy ne hagyja d, de az asszony más férfiak udvarlását Is elfogadta. Ez volt a tragédia voltaképeni előidézőié. Déldött tíz óra után a Rókus-kórház sebészdi oiztályánsk vezetője Jelentette a f¿Kapitányságnak, bogy Fdmann Mihályné néhány perccel 10 óra előtt anélkül, hegy eszméletéi visszanyerte volna, vagy meg leheteti volna operálni, kiszenvedett. A főkapitányságról azonban ialézkedtek, bogy Fdmann Mihályné holttestéi ezállitaák ál a törvényszéki orvostsni intézetbe, shol fel fog|ák boncolni Orvod megállapítás uérint a második golyó, amely Fdmann Mihályné halántékába fúródott, voli a halál közvetlen dóidéaö|e, míg az első csak könnyebb természetű sérülési eltett az arcán. A Rókus kórházból ngysnekkor Jelentették a főkapitányságnak, hogy orvosi vélemény szerint Molnár Mihály aligha marad életben. Sebesütése ugyanis olyan su*yos, bogy a halál végesni fog vele. Zsoldos magántanfolyam Budapest, VII., Doh Íny-utca 84. Telefon: J. 124-47. Ax omit kfrtinbb ét kfi mrrtebb elAktiuM inléie№ A legjobb »¡Verrei kéuit elí köitfuskolai magánvizsgákra, érrtU*Ki!t vidékiekei I*. Rtuietiizettai kedvezmény. Tei|ea aayafi friclóutg. Szaladt meikliatt lakása: Hullám-utca t>. sxám, I. em. 9. ao (A Délmagyarország kiküldött munkatársától.) Hivatalosan nem kiállítás, nem is visir az, ami pénteken délelőtt a budapesti Iparcsarnokban megnyílt és majd csaknem négy hélen it zajlik, hanem — mint a hivatalos ismertetés nevezi — „Örsedig« Kézművesipari Tárlat", amelyet as Országot Iparegyeiület fózset főherceg védnöksége alatt rendez. Mérdeiben ez a tárlat meg sem közelíti a szokásos tsvsszi vásárokat, a kiállítók száma is lényegesen kevesebb, mint a tavaszi vásároké, de a célja is egészen más. Mert amíg a tavaszi vátár a nagyipar bemulatkozita, a tömeggyiitminyok veriengése a viszonteladók rendeléseiért, ez a kisipar fejődéiét ét verseny képeuégét van hivatva siemiéltetni ¡és ezenfelül cél az, bogy bemulassa a kézművesipar részére készülő gépeket, szerszámokat ét anyagokst. Mindezenfelül propaganda it ez a tárlat az Orszigot Iparegyeiület rétzére, amely bizony az utóbbi néhány éviized alatt tokát veizitett régi fényéből és tekintélyéből. Az Országos Iparegyesület ugvanis 17 év bián száz éve Ül fenn; 1842-ben alakult és abbin tömörült az ortzig iparossága, miutin akkor Magyarorszigon a gyáripar még teljesen ismeretlen volt, a malmokat kivéve. N.hai sulyit mi sem bizonyáé jobban, mint az, bogy mir az alakulis évében és utina évenként kiillitisokat rendezett egéizen a szabidiígharc kitöréséig. Az Orszigos Iparegyeiület fe'jegyzése szerint s szabadságharcot is gudasigi pangás előzte meg és annak kitörését a nagy munkanélküliség is siilolts. Az abszolutizmus alatt az osztrák kormány az iparegyeiület működését is betiltotta ét csak a 67-es kiegyezés után kezdte meg újból es iparosság Osizekovácioláiát, ami bár lassan, de sikerült is és ss 1885 ös országos kiállításon fényesen állta meg hdyét, amennyiben »íját erejéből} építette fel a Városligetben a mai Iparcsirnokot, a történelmi ctárnokot éa a néhd Qerbaud-cukrászdát. Később azonban reakdó állt be as ipsregyesűlet életében. A kisiparosokból nagyiparosok és gyárosok lettek, akiknek érdeke gyakran ellentélbe került a kidpari érdekekkd és akik a legbnzgóbb tagjai és oislopai voltak az IpiregyeiOletnek, másik egyesületet alapítottak, a Gyáriparosok Országos Szövdségd, amdy alkalmasabbnak látszott kOIOnleges érdekeik megvédésére. Aiátán |ött a háború, a forraddmak, amelyek teljesen széizflllesitetiék a kézműipart és betetőzte ezt as Ipsregyesüld vezdöségébsn kitört és sokáig húzódott torzsalkodás. Nehezen sikerült sz egyesüld bdsö egyensúlyát helyreállítani, amíg azután megkezdődön ismét as épitő munka, amdynek dsö bemutstkosása a pénteken megnyílt tárlat. Ha bevesdöben azt írtam is, hogy ez e kiállítás mag sem közelíti a tavaszi vásárokat, es semmiesdre sem Istent lekicsinylést, mert igy is mintegy hétszázra rag a kiállítók száma. Esek közül mintegy 80 gyár, amely a kézműipari szerszámokat, srgédgépekd és anyagokat mutatja be és több mint 500 kidpiros. Es utóbbiaknak körűlbdfll 30 ssásaléka a vidéki. A leggyengébben Szeged van a tárlaton a vidéki városok közül képviMlve. MindSssse bárom papuctoa van itt és esak it inkább vá• árnak, adat kiállításnak tekintik az dkaltnd és ahelyett, bogy megfelelő essköaökkd és propagandávd pucol igyekeznének teremteni a szegedi papuctiparnak, főleg arra törekszenek, hogy e tárlat látogatóinak egy-egy pár papucsot eladjanak és a kOMségekd mindjárt be is hozzák Kiállít még egy szegedi hangszerkészítő néhány ki tűn 5 hegedűt ás egy fiatel szabó, akit a< ."anykoszorus" mesteri cím elnyerésének vágys fűt. Nyitott szemmel járkálva a kiállított tárgyak közölt, meg kell állapitaní, hogy ez a tárlat igen sokoldalú. A magyar kiiipar fejlettségét láthatjuk, amelyre bármely más ország bűizks lehetne. Ami kézügyeiség, leleményesség és szorgalom a magyar iparosban szunnyad, az ilt mind szemlélhrtö. Hs osztályoini akarnánk a tárlatot, akkor dtő helyre a lábbeliipari kellene il'itani. Olyan cipőket, amilyenek iti láthatók, a világ tem miféle más nemzetiiégű cipésze nem készít. Ugyanezt lehetne mondani a szíjgyártókról, akik remekbe készült nyergekd állítottak ki ét az ötvötökről, akik pompái tárgyakat állítottak ki. Nem marad azonban a külföldi mögött butoripirunk tem, minthogy méltó versenytársai a vesés fémipar, az agyagípar, valamint a hangszerkészítés A kiállítás megnyitása. Pontbar. tiz órakor délelőtt gördült József kir. herceg fogata év Auguszta főhercegujzonv auló|a az Iptrctirnok előtti térre, ahol a rendezőség fogadta a kiillitás védnökeit. A főhercsvi pár az üdvözléwk után a csirnok előtt felállított siforbin foglalt helyet ét végignézték az ipartestületek zitzlainak megkoszoruztsit. Ennek megtörté.ite utin megindulttk az Iparctarnokba, ahol néhiny szóval a kiállítást megnyitottnik jelentette ki. A főherceg és neje végigjárták a kiállítást, megllltak csaknem minden kiállítónál, szót váltottak a kiállítókkal, megelégedésüket fejezték ki a látottak fölött, megízleltek néhány nyalánkságot a kiállítottakból, ciak éppen a szegediek kerülték el figyelműket, akik nem voltak valami előnyösen elhelyezve te akikre a rendeiőség nem hívta fel a figyelmet. Hosszasan időztek egv hang•zerkereskedő sátra elölt és végighallgattak egy operaáriát, amelyet egy fiatal zenész tölcsérei ctdlón játszott d bravúrosan. Ami a figyelmet különösen megragadná, olyan rendkívüli tárgy nem igen került kiállításra. Iegfel|ebb mint kuriózum érdemel megem i'ést egy budapesti szabi által kiállított férfi ruha, amely mintegy másfél centiméteres szövetcsikokból van összevarrva és pedig oly ügyesen, hogy elegáns sngol csíkos szövetnek látszik. Oyskorlatt értéke ennek persze nlnct, mert a szövelctíkok östzevarrása — a szabó sa|át bevallása szerint — snnyl időt igényel, hogy annak árából három ruhára vdó angol szövetet is meg tehd vásárolni. Kél és fél órát időzött a főhercegi pár a kiállításon, akiknek e'távozása után azt a közönség részére is megnyitották, amdy bizony az dsö napon nem nagyon tolongott. A rendezőség mindazonáltal reméli, hogy ddícit nélkül ussia meg a kiállítást és különösen a Szent litván-napi idegenforgalomra számit. Ligeti Jenő. mAR MOST rendelje meg as hosmAlt ISKOLAKÖNYVEKET FÉLÁRON KOVÁCS HENRIK könyvkereskedésében S ingád, Kölcsey ucca 4. sa Legfinomabb ~ filckalapok tizenhat lék színben, a legújabb formákban Megérkeztek. Fehér ISo ezer, színes 12o szer. guzlcska Lajsa Iskola ucca 31. ssám alatt. Átalakításokat gyorsan készítek. n PROFETA körcsarnok JJ árnyas, lombos kertjében a legkellemesebben üdül és szórakozik a közönség. Kitűnő konyha. Frissen csapolt Szent István Idény és Porter-sör. it E * Ma este 6-8-ig katonazene. Naponta cigányzene