Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-15 / 71. szám

1925 augusztus 15. DELMAQYARORSZAIO 6 Megegyezés jött létre a főváros kUlföidi tartozása Ügyében fludojejf, augustlus 14. Az Ustendében folyó tárgyalások megegyezéssel jártak. Dr. Buidth J*nos alpolgármestertől ma távirat érkezett Folkusházy Lajos helyeltespotgármesterhez, amely a tárgyalásik eredményes befejezéséről ad hírt. A távirat szövege a következő: A kiegyezés megtörtént. Arrierek (hátralékok) az eddigi 450000 font fizetése ellenében elengedve. Nyolc éven át fizetési könnyítések. Amortizáció (tőketörlesztés) hasz évre kttólvo. Kommüniké kövilkezlk. Buzáth. A lárgyalátok eredményéről Folkusházy alpolgármester azo.-nal jelentést tett a pénzügyminiszternek. Kijelentése szerint, amig a kommüniké meg nem érkezik, az eredményről nem lehet végleges véleményt mondani, de az első látásra is nyilvánvaló, hogy kedvező a fővárosra nézte. A debreceni nemzetközi sakkverseny ötödik napja. Debrecen, augusztus 14. A sakkverseny mai ötödik napján a közönség érdeklődése a tetőpontra hágott, mert ma dőli el, hogy kik jutnak a főiornára. Este 8 orakor ert véget a mai erős küzdelem. A mesterek sorsolásszerű összeállítás alapján két C'oportban játszanak. Az e>sö csoportban 1. KrivüS (Budapes), 2. Apschenek (Riga), 3. Jakao (Budipest), 4. Réhy (Budapest), 5. Sárközi (Budapest), 6. Rácz (Budapest), 7. Földesi (Budapest), 8. Hercz (Budapest). A második csoport döntőben első Müller (Ausztria), 2. Heim (Budapest), 3. Krenoaz (Budapest), 4. Demeter (Székesfehérvár), 5. Balogh (Erdély), b. Schweiger (Budapest), 7. Sárga (Budapes), 8. Hőhringer (Ausztria). A döntő vasárnap kezdődik. A mester ver ¡eny mai délutáni eredményei a következő: Kmoch győzött Vukovics (Zágráb) ellen, Przeptorka (R'ga) győzött Weisz (Augsburg) ellen, Prokesch (Prága) győzött Havasi (Budapest) ellen. A Steiner Lajos és Tartakover (Páris) játszma eldöntetlenül abbamaradt. A harmadik fordulnál félbemaradt Vajda—Asztalos és Qrünfeld—Seitz játszma. Hónap folytatják a Tartakover— Seitz játszmát. Szumbaton délután vég|itékverseny lesz, amelyre Hercz kétmillió korona ertékü sakktáblát ajánlott fel. A mesterverseny aélutdni eredménye a köveikező: Heim (Bp :st), győzött Kulcsár (Debrecen) ellen, Jakao (Bpeat) nyert Richter (Olaszország) ellen. Schappf (Ausztria) nyert Kocsis (Debrecen) ellen, Fölüissy (Budapest) nyert Tehnyak (Szoh.oK) ellen, Schwimmer (Ausztria) nyert Balázs (Kecskemét) tllej, Müller (Ausztria) nyertSzijjáitó (Szentes) ellen, Hercz (Bpesi), nyeri Waldorf-Valhed (Ausziiia) ellen, üe ceier (Székesfehérvár) nyert Kálmán (Pápa) ellen, Palda (Ausztria) nyert Torma (Debrecen) ellen. Eldönte lenül végződött a játék Soltész (Debrecen) és Krivos (Bpest), Sárga (Bpest), Veinsiock (Debrecen), Sárközi (Bpes) és Krituka (Csehország) között. yA'WWAW/WWWWV^ > Mes «s Holnap este f i TÁNC \ n az ujszegedi Virágh-kioszkban. í Fehérnemű és gye !.ukruhd varrónődet keres a Ká o>i uccai KROÓ BAZÁR. Százötven ló érkezett le a szegedi versenyekre. Harminc értékes tiaztcletd j. — Nagyszabásúnak Ígérkezik a négynapos meeting. Srombaton délután kezdődik mrg a a Délvidéki Lovas Egyesület, illetve a Stegedi Qszdaiági Egyesület hagyományoa suguszluti meetingr, amely sz idén nemzetközt jelleget vett fel. A meeting nagyméretűnek ígérkezik, mivel a nevetések ki'Dnően sikerüllek. Vannak olyan versenyszámok, amelyekre hetven urlovas is nevezeti. A magyar lovakon kivül részt visznek a versenyen a legjobb osztrák és német concours lovak is. Péntek estig mintegy százötven ló érkezeti le, barminc elsőrendű versenyló Aligról és 120 concours mén. A német lovakkal a szállítás közben affér történt » cseh—nímel határon, mivel a csehek azon a citren, hogy őket nem hívták meg a versenyre, nem engedték át a német lovakat a hatáláron. így azokat Passau felé kelleti irányita :i éa igy a német lovak egy kis késésiel, valószínűleg csak szombaton reggel érkeznek meg Szegedre. Eddig mmteyy harminc gyönyörű tiszteletdijat ajánlottak fel a győzteseknek. Oyőnyőrü tlizteletdijat küldött Szeged város, József főherceg ezüst kelyhet, a honvédelmi miniszter ezüst szervizt, a földmiveléügyi miniszter, a közoktatásügyi miniszter, őrgrdf Pallavlciai, Purgly főispán, Back Bernát, Horthy István, Bokor Károly és még sokan. József főherceg egyébként megígérte, hogy meglátogatja a versenyt valamelyik napon. A meeting négy nipon át tart, felváltva sík, gát, akadály éi concours számokkal. A szombati megnyitó napon a szegedi gátverseny nyt;|a meg a verrenyt, mig a főverteny, a nemtelközl díjugratás, amely számra 76-an neveztet. Vadászversenyek és likversenyek egészilik ki s prrgramot. Vasárnap dé'előtt és deiu'án tart a verseny, délelőtt dijlovrglés és díjugratás, mig délután a szokáios versenyszámok. Dé'után bonyolítják le Szeged város nagy diját. Szerdán ugyancsak dé'előlt ésdé'után tart a verseny, délu'án gát-, akadály- és likvertenyekkel. A íreetiget Stent István napján fejezik be nagyszabású akadályversenyekkel ét nemzetközi díjugratással, valamint a hölgyek ugratásával. A versenyen indultuk: Almissy gróf, Binder, G-ist, Návay, Orosz, Podmaniczky, S'épán, Odescafchi herceg, Nemzeti Lovarda, Siegtdí istálló, Sctuurek, Zichy gróf, Zimbori Rónay, Cseh, Dömölö', Otczy báró stb. elsőrendű verieny és concurs loval. A lomok kötött a legkiválóbb magysr urlovssok sierepelneír, Igy többek közölt Cseh Klímán, Binder 0;tó, Bolgár Qé?a, Sctiaurek O tmár, Imre Dinéi, Kánya Antal, Reirek Jenő, Keresztes Ákos, Vereis La|os, Zichy JSncs gróf, Vén Pál, Bitloikurszky OdOn slb. A hölgyek versenyében többek között lovagom fognak: Pauly Hsrtmanné, Berg Miksáné, Odeicilchi Miklósné, Fayer Sárdorné, Almássy PAlné, Percei Déneiné stb. A jelek szerint igy nagy arányok között lógják lebonyolítani az idei szegedi meeiingeU MSMMMMMAMkMMatMMMiAMMAMkMMiMMMMMMMMMamMmMAmMAMmw A Délmagyarország támogatja a munkásságot a munkásság támogassa a Délmagyarországot. Németek ha nyaralnak. Az idei fürdő, illetve nyaralási szezon már jóval túlhaladt a nyár derekán és a legtöbb fürdőző, üdülő visszatért erőtől duzzadó kedéllyel, gazdag tapasztalatokkal, de annál soványabb eiszénnyel. Az utebbi soványító kúrájának leghatékonyabb helyei kétségtelenül Svájc, Ausztria és Tirol voltak az idén. A magyar fürdők! öl nem is beszélünk, azok idővel teljesen kikapcsolódnak az utazók köztudatából, holott híresek és az egész világon ismerlek, de arról, mint lehet a legkevesebb eszközzel, a legkisebb kényelemmel a legtöbb pénzt kipéselni a nyaralási mámorában lehetetlen szegény áldoza okból. Ha látjuk, hogy hány magyar kószál szeil: mindenült, ahol csak valami természe i si épséget vél felfedezni — mert a fürdőzik nemzetiségi arányszámából következtetve, egy nemzet se hajszolja annyira a természet és sz élet szépségeit, mint a mienk — bizony gondolkodóba kell esni, hogy miért nem tudunk mi is Itthon abból a kevés megmarad .szép" vidékünkből jövedelmi forrást csinálni okos, simulékony, vendégszerető politikával. Ausztriába bátran mehetnek tanu'ni a falusi nigytágoktól kezdve egészen a migasságos hatóságokig, mint keli csalogatni és marasztalni a fürdőzöl Ott még a legismerellenebb faluban meghúzódó jelentéktelen zugbin is ravasz, de Jóindulatu megfonto ás lakik és s paraszt tudja, hogy a külföldi és belföldi vendég gazdagságot, gyarapodást jelent és ugy tekintenek a nyartlókia annyi gonddal előzékenységgel, aiere ettel, mint ahogy itt natunk a kocájára vigváz a paraszt. De nincs is hely Ausztria hegyei között, ahol ne lenne rendben mindenkinek a szénája, tiszta, virágos a háza, egészséges s gyereke és telve a szekrénye. Kihasználják alaposan a nyári saeront, mindent kiadnak, dolgoznak késő éjazakáig, megfizettetnek mindent, de annyi bájjal teszik, hogy meg kell nekik bocsátani. Hogy ez a kihasználás sokszor túlzásba is megy, az olyan természetes, mint fény körűi szárnyék. De ebben is vannak fokozatok a vidékek, a helyek, a vendégek és a lakosság szerint. Az idén Zell sm See-ról, Salzburgország tündérszép fürdőjéről szereztünk impresszióka-. A tava mint egy kifeszített, kék', csillogó atlast húzódik a környékező bavaaok csipkekeretéten. Zell amSee szive itt dobog a tavon a rengeteg csónak evezőcsspáiában, amely akkor sem szűnik meg, ha villámok dkkáznak és s menny száz torokból dörgi a választ. Szerencsés halandó tizenkét havascsucsot lát egyszerre a tó közepéről, ha volt türelme kivárni egy hét vigasztalan esőzését és itt körülbelül mindenkinek van türelme, mert ha tíz kilométerrel jobbra, vagy balra, lejebb, vagy feljebb megy, az eső az utoléri. Rengeteg látogatója volt Zell am See-nek. Tá sas autók, turista hadjáratok rohamozzák meg naponta. Dübörögnek a szögei ta^pu cioök, mint a kétlábra állított ló patái. Pattognak a kemény szavak, mint a kommandók. Csupa n'met, mindenül német. jOn, megy hátizsákkal a há'án, semmi dérzékenyedés, semmi dal, nen pengetnek lirát a hajnal imádására, se rem mondanak himnu-zt az alkony áldására, caak mennek megállás nélkül é|jel-nappal. Egy cél van csak. fc!£" gyölilem a frontul, az Csszes hsva> kai, ha esik az ető, ha nem. A k;' tás nem fontos nekik, csak a menti a kettő és háromezer méter közfv.t t fölölt való ,'etegés. Ez a németek természete, legyűrni minden akadályt bárhonnan jön is. Nem figyeli a nndárdall, sem a rohanó patak csáb • fellibt'enö fodrait, nem beszél idegennel. Tarlízltodó és fölényes, mint eg-y nagy nemzet utolsó védi bástyája, amely ntm árulja el tükál. Sokszor azonban mulatságosak ii. Mintha egyenesen Hindtnburgtél, vagy Msckensentől tanulták volna e! a járás', a fejtariást va;y azt hiszik, valami fsi germ.Vszellem-lángész inkunálédott bennük. Mi is azt hinnénk, ha történe sen nem nyitnik ki nét.a a szá.Likt; Akár utazási ügjnök, akár kormir.yfőtanácsos ur a „tetgsteigei" dresszt: bujt bCs hazafi, mind c«upi méltóság, követelés, birá at, terpeszkrdés. A nők, az egy külön szakas;. A háború elől i divat, nem sejtjük, milyen okbó', megkövesedett raj uk, szinte kultus: űrnek be őle. Hogy ezzel a nemze i eszmévé vá t takarékosságot cimerezik e, a konzervativizmust mimelik-e? Ta!ámíg tilálóbb: a párisi divatot is ?. világ mi.'den más divaljít akarják s:zel megvetni. Nem tudhatjuk, ők sen ludjtk, azonbin a német asszonyt ezer közül mtg lehet i-merni. Számukra az élet biüos alapja a fő és « hires német nőknél ez a biztos alap egyebek között a lábuknál kezdídtk. Nem tuduk, min csodálkozzunk j»bban. Ezen lábak térfogatán, ki'e jedísén, vagy egymáshoz való viszonyán, elég az frz'á, nem h hetetlen, ha radhsta'lanok a 'árásbsn, a hegymíszís • ban. a h tlóerös kitartásban. Hagy azonban m.képen kerülnek erek a német csizmák, a iréltóiágte jes követelés a nyaralás Irgbántóbb szakaszába, mindjárt kiderül. A német követelő természetében, de igénytelen at életmódjában, izlísébrn és gyomrában. Mivel a vendéglőtök a vendégeikhez ugy viszonyulnak ét idomulnék, mint a krokodil a Niluahoz, bizony a Jó bécsi vendégekhez és koizthoz szokiatotl Zellatn See i vendéglőtök egyszeriben szint változtattak. Et még nem volna a legnagyobb baj, de kosztot is változtattak, sőt mi több, német márkának tekintették a shillinget, ami bizony nem kis kellemetlenség?! okozott a kizárólagosan shilling-birtokosoknak. A német hutefő részére minden mis fölösleges gyomortölteték, igy elképzelhető azután, hogy ami a számúira a fő volt, a főzelék, tészta és egyebek, a Zellam See-1 vendéglősöknek olyan mellékes lelt, hogy meg sem fedetett enni. Az osztrákok és magyarok elkeseredve pinaszkodlsk egymásnak, aki tehette, segített migán. A Orand Hotelban, ahol többnyire magyarok és bécsiek laknak, napi és személyi háronizázezer koronáéit kaphattak bécsi étkeket, de a többi harminc vendéglőben nem. Azzal siórakoztu.k és főleg atul Isktuak jól — többen el is rontották rajta a gyomrukat —, hogy végignéztük, mit és mennyit esznek volt hű szövetségeseink. Húst rendellek körítéssé', vslami roaiz, nehéz ismere'len tésztában vájkállak és ugy gyönyörködtek rgy almásrétesben, mint a napfe kellébrn a „Schmiltenhőhe'-n. Hogy tel|eslegyen a mennyország, hoz ittak iz almásréteshet egy nagy adag tejszínhabot, megették együtt, roegelék külön, gyerekek ugyanúgy, mint a felnőttek. Az asszonyok elkérték az almáirétes recept|ét, az uj porclók pedig agy rödködtek a végén az asztalra, hogy szédülten lámolyog'uak kifelé. Ugysnez megismétlődött eite, délután. Volt azonban ezenkívül más szórakozás is — a tánc. A mulatság, jazzband az uzaonnánál kezdődött és éjjel I i i I ! irodai ¡¿M Belvárosi Mozi pénzt. SoZ Nyíri hrly.ttR ttk-lon-iama I»— Augui<,tu, IVfo, „umtxton Rózsahegyi Kálmán A cigány A szellemek tanyája, N£;ts«intnO 8 tdv. A/cl:Ki\ 01 : 2 telvonáie« • immlui burlrsik Elóadnuli kr.Jftt S. 1 •» 9 Arikor. W » I I I i I Telelőn 11-86. KORZÓ MOZI Teletoa 11-85. Au^uiztui o t.- st-an, azumoaton (a vasainap TSTsss Belvárosi Mozi Nyíri .•«•!>l(iettii>timi 16-Ji Aut'u*zlut I*-<!., vJB^inat1 I I f II r 1 | I a § f | | Aufulllu, I4-S,. «MAriup Ha megfújjak a tromtiitat j " ™ ,/rrrpM: SS. tlrauvr. A/on»tvtii • Pnn.nli Kllmln clsö m. gy« irreucnta moiisikeccse 2 lilin t.< i síinpaJt ríatbtn. krcKplOk: Ivinyt Antul. Btd.m Marcit, M,U Unió, Ttleky Sándor ts Varga Ilus. Mmmntll lelke wéUl rac^ e'.'Ben .i daiabtun. A mfgh«lő |elenetcKr*l c»up.i könny, a iclcti. • tckníl cup. Uca|il » nírót«r. t CjJ»Sok keiJctc • S, 5. 7. 0 Cr.ko, II f Lakodalom :ene nélkül t * i«:\i>nj>c aaii r ka; but. h ^JAsoa kfiJrtf \ ? u ót.tk« r i !