Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-15 / 71. szám

Itt» augusztus 15. DBLMAQYARORSZAO A kultuszminiszter kiadta kisebbségi iskolák tantervét. Budapest, rugu«zfus 14. A hivatalos lap mai száma köili Kitbtlsbeig Kuni gróf vallás- és körök aiásügyi miniszternek a miniszterelnökkel egyetértően kiedott rendeletét, amely megszabja a nyelvi kisebbségi Iskolák tantervét. Egy eICzö rendelet ugyanit már körülirta a kisebblégi iskolás három tipusátabb/1 a szempontbó1, hogy az egyes t pusoVeo*ban milyen merték ben érvényesül a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyeiv a tanításnál. Az ilyen lipusok felállására azért volt szOkség, mert a hazánkban éló kisebbségek települési viszonyai különbO?öek: vannak kitebbségí szige ecskék, amelyek jomogének s vannak olyan vidékek, ahol a kisebbségek a magycr anyanyelvi lakossággal keveredetten, vagy teljrsen szétszórtan élnek. Az emiitelt rendedével plejét vette a miniszter annak, hogy a tanitás községröl-községre változó módon történjék, ami 'ehe'etlenné tette volna az egységes prdagógiai elve« érvényesü'éset. Az első típushoz tartozó kisebbségi iskolákban a tanítási nyelv teljesen a kisebbségi anyr nyelv, mig a magyar nytlv heli hat Crában kőtelező tantárgy. A második típusnál, amelyn k tanítási nyelve vegyes, a kisebbs^i anyanyelven folyik az elemi ismeretek (fogaimarás, beszéd és ére emgyaku" Is ok stb.), t< vábbá a természeti és guzdaságt ismere'ek közlése, végül n raji- és kézimunka tanítása ; magyarul kell tanítani a földrajzot, a történei met és a testgyakorlást; egyszerre magyar és kisebbségi anyanyelven a számtant és az éneket. A harmad k típusi, iskolában az összes tárgyak tanítása magyar nyelven folyik, de heli hat óráoan a kisebbségi anyanyelv kőtelező tan árgy. A rendelet pontos utasítás' is tartalmaz az anyanyelv és e magyar ryelv tanítására vonatkozóin. Meghagyja, hogy tekintettel az elérendő célra, a legn'gyobb súlyt az élő ba szédre, tehát a direkt módszerre kelt fektet: i. ;»t»i;»»ii»»:»tiiiiiiiinii»iM',Hiii»m»ii»:;»i»»»»8u: A szegedi színtársulatot Fiumébe hívták vendégszerepelni. A magyar színészeinek nagy örfme vsn. Az olasz kormány megengedte, fcogy 1925 szeptember 1-től 1926 szeptember l-ig Fiumében magyar szinrssek játszhassanak. Az olasz kormány s fiumei Fenice szinbázat (elölte meg a magyar síinésiet hajlékául. Ez • gyönyört?, hstalmis szinház 2400 rézőt tud befogadni és bizonyos, hogy a kárpitok sok lelkes estének lesinek tanú , ha ismét kettégördül s foggöny a magyar azó előtt. Mikor az olasz kormány elhatározási köztudomásúvá vált Fiumében az ottani magyar kaszinó a tobui magyar egyesületekkel együtt elb'.Mrozta, hogy a legjobb vidéki színtársulatot hivják meg fintnel vendégszereplésre. A választás Szegedre eteti éi értesítették Andor Ztigmondo», hogy megüiiottját küldje Fiumébe, akivel a társulat fi und vendegsiereplésénrk részleteit megbeszélik. Andor cl is küldte megbliottjlt, ski megállapodott a szegedi társulat vendégszereplésének összes részleteiről. A megállipodás szerint az egész szegedi színtársulat — a zenekart kivéve — szeptember 22-én indul el Fiumébe s 27-én kezdi meg szezonját valsmelyik Kálmán operettel. Olt ugyattit Kálmán Imrét nagyon szeretik és kikötötték, hogy az összes Kálmán-operetteket műsorra kell tűzn». így símre kerül a Marka grófnő, Csárdáskirálynő, Bójádét, Tatárjárás, természetesen s tbobi magyar operettekkel együtt és külön ünnepi előadás less a Nótás kapitány, fiumei premierje. A próiák közül műsorra kérdi Süt a nap, Vén gazember, és Darlo Nikidimi nek két év előtt be mutatott nagysikerű báromfelvcnlsot vigjá ék», a Tökmag. Andor Zsigmond a fumei sietonjál egyelőre egy hónapra tervei! és igy szegedi szezonlát cuk november elrjin kezdené meg. Április elején itmét Fiumébe megy a táriu'at és ottmarad egészen augusz'utig, amíg e vásárhelyi szezon kezdetét veszi. A fiumei msgysr egyesületek ick a szegedi szintársulstra esett vá>stzlása s stegedi társulat teljes saanáláiát je lenti és módot sd Andornak arra, hogy a vidék legjobb erőit társulstáhos kapcsolja. Két hónsp múlva léhát magyrr színészek Játszanak Fiumében éi az Adria kék hullámai fölött az es i szellő magyar dal fosalánysit kap|a szárnyára és viszi messze, a távolban sOléUö Dslmát sziklák felé. Ur György. Olaszországban az őszre uj választás lesz. Róma, suguiztus 15. Folitikai kö rőkben az a bír terjedt el, hogy Mussolini az Aventlno-ellenzék manőveréi ősszel meglepő eljárással fogja meg előzni. A miniszterelnök a kamara felasílalósdt is késő ősszel uj választások megtartását tervezi Egyébként a fascistaellenes pártok mozgalmának nem tulajdonitanak tul nagy Jelentőséget, mert magának az ellenzéknek sorsiban is ellentétek észlelhetők. tak ilyen vidám gondolatai, mig a két gyereket kisérte a siemévei Ó tudta szt, hogy az Árpád vérét a Hsynanévat soha ötsievegyiteni ne a lehet Csakhogy Henrik gról megkésett egy kicsit. A nstslos udvarlásból komoly sterelem leli s Károly gról a galambért már vállalta volna spjaanak a keselyűt Is. Ctakdogy a sors Henrik gróf mellé állt. 1850 juliusában, mikor legpirosabbsl virágzottak a p;c:li róisák, Haymu kiesett a császár kegyeimébői. Erre következeit sz uj földesúr-korszak, a szatmári pusztavé e', a nyalkára podöit bajusz, meg s porge kalap. De nem ért az semmit. Mind csak annyit jelentett az, hogy s hiénát most már lételem neikfll u álták. Mikor hazatért a kia-géci birtok föltekintéléből Pestre, a leányát csomagolva, u iböröndök közt találta. — Egyei gondoltunk, szivectkém, — csókolta meg mosolyogva a lányát. — Holnap megyünk Szaimirba. De viszssflk sm Karoly grótut is. — Károly gróf már elutazott Veronába, — hajolt bele a baronesse egy nagy kőtárba. — Oda kapat beosztási, nini Oynlsy grtf baosegéde. — Hja, ez a katonasors, -- cs p e meg a leánya arcát az öreg ksioua. — No msjd visszajön. Hát most mar csak egyedül uta.uak. — Azar, bogy én egyedül utazom Orscba, apám — mondta csöndesen a leány. — Tudod, bogy a mama beteg és mindig sírdogál utánam. Haymu Natália tudta, hogy Croy Kárcly apai paraocin menekült cl a bukott ember láoya elől és rogy ők többet sz éldb:n nem fognak találkozni. Két esztendeig ápolt« Óráéban as snyját, mosotlyal az arcán és a halállal fiatal azt vében. Ei mikor a temetés után sz apa két ráncos kesébe fogta s hervsdó srcot és azt mondta neki, hogy moat pedig elmennek haza, Magyarországba és bszahivják Károly grófot is, Hayniu lányának volt szive aat felelni: — Nem értelek, apán. Hiszen én schate szerettem Ctoy grófot és sohase tudnám iltlisgyni az anyám sirjál. Mi .den átok közt, amelyik megfogta a h éoát, ea voll a tegkegyelleoeob. Ez a szárzz uem, ez a kömyteten sírás, ez a jajtalan sikoly kísérte el az utolsó ui|ir-, ame>yröl már csak bslva tért haza Orácba. E^y év múlva. Melléje teme'ték a lányát la. Nem maradi u'ánnk senki, aki megsirasss ökM és sírjuk ma t-lán a leggazdátlanabb sr az Is en kertjében. Taskeöozót nő I ss sps mérges szivéből és nszkeö szirmú, ijedt ssellöróziákst b j'ott a lány fehér szive. S tüskeöo-ót sCrüje olialm iőn álja körűi a szrltöiAiaá, hogy nap ki ne égesse, Sieizi I ankó m g ne tépázza siegénykét ötvenhárom méter magasra építették már fei a fogadalmi templom két tornyát. A fogadalmi templom építkezése a befejezéshez köztledik és ha a váróinak ann)i tökéje lenne, hogy az épikezfst a most.-ní tempóban lehelne folytatni, akkor a templom a JOvő év őszére teljesen elkészülhetne. Miután azonbin a váróinak a mostani tempó fentartására nincsen elegendő tökéje, « fogadalmi templom csak két-három év múlva készil el teljesen. Az építkezés most leginkább a tornyoknál összpontosul, ahol 53 méter migaun dolgoznak a munkások. Ei a torony téglarészének végleges magassága, amely fölé csak a tető magassága emelkedik még. A torony bélit részében elegendő hely marad liftnek esetlegei elhelyezésére. A templom első bajója is tet|esen bevakohan áll már, ciak a padozata hiányzik és a toronyállváryok lebontása után kerül a sor a bejárat kiépítésére. A torony tetejének négy sarkán négy védöazent köizobrs foglsl helyet és rt óra átmérője két és félméter mgy, mig a számot negyven centiméter átmérőit! naiyok lennek. A két óra elkészítésére külön pályázatot fognik kiimi és — értesülésünk szerint — már külföldi órásmeiter-jelentkező is akad*. A toronyépltkezésnél nagy srolgálafol tett a dinamó motor, amely bárom pe- > alatt* szállitotta a magasba a köveke. Motor nélkül a 'orony építése mé." mindig csak 25—30 méternél tartana A város tanfesa még két évre beállította a templom építkezését a köllség vetésbe és csak azután fognik határozni a felszabadult fogídslmi bétlOldek jövedelmének hovafordi'ásáról. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, Jegyuere a függetlenség és szókimondás, hátuédje a közönség támogatása, ^u —ia- iu iu iu iu ib iu —iu. -iu. —íu. iu -n- iu *»• A panamák világábél. Romániában mindenki lop. töltsek hivalaloi he'yeken, kihallgatásokon. — E* a baj, leleltük a kereskedőnek, hiszen igy kapatjátok el őke>. — Nem egérzen ugy van A néhány száz lei köteles adó, mert etek elmennek másfelé, ujak következnek a helyükre, tose tudni, melyiknek van jobb összeköttetése s akkor a legártatlanabbat is meghurcolják. Egész komolyan b;szé'ik, hogy egyes hivatalokat pénzéri árusi'anak, lerraíszMes bát, hogy az uj seprő mindenekelőtt igyekszik a kOltstgeii visszaiz*rezni s tulságostn ránehezedik a kereskedőkre. Mert rrinden terhet a:ok viselnek. Temesváron évekkel ezelőtt leégett a szinház belseje, (paraszt katonák gyújtották fel, akaratianni blr, de cigarettázva, mert náluk ilyen a lultura), — azonnal gyűjteni kezdtek a zsidók közölt a költségekre. A színház ma s'ncien kész. A műegyetem költségeit a kereskedők adták őasie. Talán elkészül hamirosan, bár sosem tudni, hol akad meg rz ilyesmi. Oy ejtést rendeztek a rendőr legénység ruházatára. Már magában véve a gyűjtés elme is érdekes olyen államban, amely szereti magát kulturáltnak és rendezettnek nevetni. ÖsszegyQ't 200 ezer lií, azián nyomt veszett. Most íztán váratlan szenzác'éji támedt a városnak. Nagy-Romániából odahelyeztek egy királyi ügyészt, aki letartóztatott vagy hat rendőrtisztviselő!. Kőztük igen tisztelt egyéneket is. Jellemző a közállapotokra, hogy az emberek meglepetve kérdezték egymástól: — Mi történt? Ilyesmi is megeshetik ? Vájjon mit akarhat az ügyész ? Hogy egy puritán gondolkozású köztisztvise ö él azzal a hatalmával, amelyre fölesküdött s szégyenli a saját véteinek teljes elzülléset, — azt hamaroun alg értik meg. De a királyi ügyész tovlbb ment. Fe hívást közölt a lapokban, hogy jelentkezzék uiindenki, akit megzsaroltak, kizsákmányoltak. Alig Jeten*kezik valaki. Meg vannak ugyanis győződve róla, hogy az ügyész nem kelleme^ lenkedhetik sokáig, hiszen egész rendszert akar felorgatni, amely egzisztenciáknak ad megélhetési alapot, hiszik az emberek, hogy s szabad lopás voltaképpel firetéskiegészités, vagy drágasági pótlék, — hát valahol valakibe be e fog botlani, akkor áthelyezik, ai .utódja tanul a példán, visszatér az ősi erényekhez s következik a följelentettek bosuuja. Apró kép, de mindennél többel mond, bécsi kereskedő mesélte el, aki szemtanuja volt. Aradon korán reggel áll a vonat egy órát, ott várj? meg a bukaresti gyorsat, amely tovább megy Budapestnek. Az emberek Itt kiszállnak a közvetlen kocsiból s sz élterembe vonulnak reggelizni Mi felhördülünk, ha csak panamaszagot érezünk is, vége-hossza nincs a legkisebb gyanú esetén is a sajtókampánynak, — azalatt Románia egész szépen berendezkedik a tolvajrend szerre. Az aradi mintaáruvásáron sek magyar kereskedő járt mostanában, sz ö elbeszéléseikből hatalmas koszorút lehet fonni a dicső .rómaiak" feje köré. Restelkedés? Ismeretlen fogalom, r^ész nyi tan megy minden. Arad is, Temesvár is világvárosi forgalmú, tele vannak mulatókkal, szórakozóhelyekkel. Két-háromszáz teiilett asztal meg se kottyan. A kávéházak még éjfélkor is zsúfollak, mindenütt parkettánc, sier zödtetett elöláncossai. Ez s típus néme: származású, elszomorító egzisztencia, semmit se tanult a láncon kivfll, rendes munkárs slka'matlan, (pedig Romániában munkáshiány van s a kereseti lehetőségek eisőrendüek), piliangóskodik, többnyire játazs s selyemfiut, iszik idegen asztaloknál. Mi lesz sz ilyenből öreg korárs, vagy ha megbetegszik? Most még táncol, sohs megvénülni nem akaró, fehérhajú hisztérikák, kegyence. Minek a holnappal törődni? A kereskedő nép helyzete jó. Megvannak ott is a sohs net^ remélt adók, a nagy vámok, Ule'ékek az egész különös megsdóztatási rendszerrel. Oláh közalkalmazottak bemennek a boltba, öraevásárolnak sok mindenléiét, a végén azt mondják a kereskedőnek: — Leszek én még olysn helyzetben, hogy viazontszivességet tehetek. Nyugodt arccal távoznak, anélkül, hogy fizeinénrk. Most már mit lehessen ellenük tenni? Szombst reggel valósággal ellepik a várost, skkor szerzik be a két napia való köHőpéműket. Egy kereskedő mesélte: — Jönnek hozzám nemré.en, hogy 6000 id adóháralékom van, azonnal f zessem ki, küöaben kellemetlenségeim lesznek. Tudtam, hogy nem tartozom, egyébként is érlek a nyelvükön, azt feleltem: — Menjetek a pokolba, mert kirúglak benneteket. De csak hangosabbak lesznek, szedik elö s papirosaikat és jegyeznek, hogy rámijesuenek. — Takarodjatok I Azt felelték, hogy nagyon megbánom, moat rögtön mennek jelentéstételre. Én is elmentem az adófönökhöz, gyerekkori jóbarátom, mesélem neki sz esetet. — Hivass rendőrt és hozasd be őket, ha megint jelentkeznek. Délután csakugyan visszstérnek nagy bocsánatkérések között. Tévedtek, mert nem 6000 lei s hátralékom, hanem cssk 600. Mit csináljak? Odaadtam a nyomorultaknak. Feljelentsem őket? Drágább sz időm, semhogy napokat