Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-15 / 71. szám

DBLMAOYARORSZAQ I92S augusztus IS. A tegnapi francia vasúti katasztrófa áldozatai. Kilenc halolt, 145 ecbceillt. Párls, augusztus 14. A boulogne— páriái expressz tegnap Atnlens állomás után klsiklotL A vasuli katasztrófának hivatal38 megállapítás szerint 9 ha­lati és 145 sebesültje van. A sebesül, tek közül mintegy 60 u'asnak állapota verzilyes és három sebesült a kórház­ban a halállal vivődik. Naval köz­munkaminiszter még tegnap elutazott a szerenctétlenség színhelyére s onnan visszaérkezve ugy nyilatkozott, hogy egyelőre csak annyit dsritett ki a vizs­gálat, hogy a mozdonyvadő túlságos sebestéggel hajtott, egy.'s utrészieteten 128 kilométer órasebessíget éri el, a katasztrófa idején pedig 92 kilométert mulatott a sebességmérő. Ilyen gyor­san ment alig 100 méterrel az amisnsi állomás elhagyáss után és nem vette tekintetbe azt az utasítást, hogy azon a helyen csökkenteni kell a sebességet. Hagy igaz-e ez a feltevés, azl még nem lehet határozottan mondani, mert a mozdonyvezető, aki egyébként telje­sen sértetlen marad', a katasztrófa kö­vetkeztében olyan benyomást kellelt a vizsgálóbizottságra, minthi őrült volna. Lehetséges, hegy slatöris okozta a katasztrófát. Erre vall az a körülmény, bogy a kisiklott szerkocsi összetörött kerékküllöi és meghajlott tengelye kö­zölt egy síndarabot találtak. Megszánt a vámkezelési illeték és a kiviteli vámbevallás. Budzpest, auguiztus 14. Az indemni­tási törvénnyel kapcsolatbin fe hatal­mazás! kspott a pénzügyminiszter a behozatalnál számított 1 százalék és a kivitelnél szedett fél szátslék vámkeze­lési illeték ellörlétére, valamint a mező­gtzdasági kulturilleték szedéséjek meg­szüntetésére. A pénzügyminiszter ctak később élt e jogával és cuk augusztus IMt, illetve az e napra eső ünnep ét közbeeső vasárnap miatt 18 dn lén éleibe a rendelet. Edd g ugy toriént a keselét, bogy a vámtételek kiszámiláss után a vám­okmányok a forgslmi sdó kiszámitáss és Illetve ellenőrzése végett a forgalmi adóellenőrökhöz kerültek s onnan vissss a vámtisztviselőkhöz a vámkemlési ille­ték kiszámitáss végett s szután s vám­tisstviidők nyújtották be sz okmányo­kat készen számfejtve a pénztárnak a 1 fizetéshez. Most egyelőre még min­dig viitzakerülnek majd az okmányok a forgalmi adóellenőrOitöl a vámtisztek­hez és szok adják át a pénztárnak. Még nem várja kész intézkedésekkel a vámhivatal a rendeletet, de amennyiben a gyakorlatban nem lesz akadálya, ugy elrendelik, hogy sz okmányok a lor­gslmi sdóellcnörOktól egyenesen a pénzt árhoz kerülj .nek s így esetleg a nossiu tortara egyik fázisa Is elesik az anyagi könnyítés mellett A vámkezelési illeték eltörlése, illetve s rendelet szövege szerint ctak fel­függesztése, a behozatalnál a forgalmi adókucs leszállításával együtt össze­sen két százalék költségcsökkenést Je­lent, ami mindenesetre Jelentékeny tétel a mai egészségtelenül túlhajtott, kiéle­sedett versenyben. Ugysncssk eltörli a pénzügyminisz­ternek a a 107.756-1925. száma renddde a mezőgazdasági cikkek kül­sereskeddml forgalmában eddig sze­dett úgynevezett mezőgazdasági kultur­illetéket is. A fenti rendelettel egyidőben lép éleibe s oéizügyminitzternek mi meg­leled 107.921—1925 számú rendelete is, amely a kiviteli árak vámkezelésé­nek megkönnyítéséről szól. E reidelet szerint ezentúl a kiviteli lilalom alatt álló áruknak, az állami egyedáru­ságok tárgyai iák és a fogyasztási ad) alá eső árucikkeknek kivitelével a vámha­táron túli kivitelre kerülő áruk feladásánál nem kell vámbevallást kiállilani, hanem egyszerűen a fuvarlevél egyik példá­nyára jegyzik rá a vámközegek egy­szerű megszemlélés alapján: .kivitelben vámkezeltetett* A féi tetszéiére van bízva, hogy a felad 5 állomáson, vagy a határállomálon kiránja-c az árut vám­kezdéire állítani. A belső vizsgálat alá nem eső áruk u'án mindazokon s pályiudvarokon, vigy hajózási kikő ökben, shol vámhi­vatal, vigy kirendeltség működik, a ki­vi leli vámkezdéskor szemldlldéket fel­számítani míg abban sz esd ben sem 6zabad, hs az áruk külső vizsgálata hivatalos hdyen kívül, vigy hív italos időn kívül történik. A statisztikai hivatil részére kiállí­tandó bevallások továbbra is vá'tozat­lanul eszkOzlendök s azokat sz áru ki­léptetésekor a hitárszdi állomás vonja be és továbbitjs a statisztikai hiva­t álhoz. ötvenmilliárd kisipari hitel. Badapesf, augusztai 14. A Pénz­intézeti Központ és as Országos Köz­ponti HitdsiOvilkaet ut|án 50 milliárd koronát engedélyez a kormány a kis­ióir hitelén:k céljiira és eseptember 30 re tűzte ki a határidői, ameddig az ipari érdekeltségek igéiybe vehetik ezt az olcsó hitdt A kormány és a Pénz­intézeti Központ között megindultak a tárgyalások, bogy a szeptember 30 ra kitűzött határidőt, amelyen tul meg­szűnik az olcsó Mtipsri hitd fotyósi­tása, bomzabbitsák meg. Bécs olcsébbg mint Szeged. Néhány rövid ét futólagos jegyzd kivetkezik itt, amelyeid olyanvalaki vetett a bécti és szegedi élet ,'rasrgó­jára, aki állindőan Szegeden ól ét Bécsbe] legtöbbször cssk igen-igen rörid nipolat izikott tölteni. ' Béciet, a nagysierű Bécset, amelyet még nem tudott kivetkőztdni császár­városi jellegéből a demokrácia, minek bemutatni? Mindenki ismeri. Vagy ta­patzlaiásból, vagy elmondásból, vagy leírásból. A legközve lenebb erejű le­írások sem képesek pótolni, szokták mondani, a személyesen szerzett ta­pisztalltokat él impreisziókat. E», kü­lönösen ebben a merev formájában, igaz. Szép a művészi leírás, sz Írói erejű, költői lendületű dmondás. Szép irásnű. D; mennyire mái szépséfj, ahogy Bécs kiemelkedik, él él Iflk'd. Történelmi levegőjű házaival, világ­híres utaival éi uccáivil, a várói leg­távolabbi területeit is keresztül kasul tze'ő villamosaival, kápráztató autó­forgalmával, nyáron is játszó színhá­zaival, gtzdsg képtáraival él muzeu­maival és sz asszonyok egyik legfőbb nappali izórakorátával: gazdag él káp­rázatos kirskttiival. Es még egyet, amil szintén el kell ismerni. Igazuk van azoknak a bécsi soviniiztáknak, íkik sít mondják, hogy tör énelmi levegő ársd Bíci majd minden kövéről. Ez a történelmi levegő szorossn össze vsn nőve a császárvárossal. Természetes tehát, bogy sok évszázad alkotás livd éi hagyó mánydval 5-6 év alatt nem tudott megbirkózni a demokrádi, amdy nehéz időben jutott uralomra, nem rombolni akar és csak mostaná­ban kezdhetett hozzá as igazán ko­moly alkotásokhoz. Ed a néhány megjegyzést, beveze­tésképen, d kellett mondania a króni­kásnak, most pedig azután néz, ami­ből megélünk. I.thon nehezebben, ké­nydmeilenebbül, gondokkal inkább küzkOdve. Bécsben, bizony mi tsga­dás benne, könnyebben és kevésbé feszélyezdten. Ami ugysn a kényel­metlenség és feszélyezettség kérdését illeti, sz nem annyin a pénznek ét az okos gazdálkodásnak, mint inkább a nagyvárosiasságnak a dolga. Kis­városban mindenki belelát sz ember gyomrába. Nagyvárosbsn senki. Et adja meg a kisvárod átlagpolgár ka­rakterének és éldmódjánsk egész alap­rajzát. Lehd, bogy szintén a nagy­városiassággal van Összefüggésben, de legalább is mégis forcss, hogy Bécs­ben majd minden olcsóbb, mint pél­dául Szegeden. Egy bécti reggeli áU kávéból, süteményből, vsjből, dzsemből és egy lágy tojásból. Ars 8000Josztrák korona. Az uzsonnakáré ugyanannyiba, egyes helyeken 400 koronávsl többe kerül, mint Szegeden. Ad mondják, a bécsi szá lodák drágák. Nem okvetle­nül muszáj a legnagyobbakba menni lakni. Ezl megmondhatjuk a szent kii­E o'gári erkölcsök hálák» sérelme nél­01. ló polgári szállodában, amely szép helyen is van. 60 -80 ezer ko­ronáért kitűnő szobát kapni. Szege­den, ugy tudjuk, drágábbak a szállodai szobák. 30 —35 ezer koronáért nagyon jól lehd ebéddni. Persze nem a Sickerben és persze ismerni kell e tekintetben is e dörgést. De tiizti, |J helyen ét nem nézik ki sz ember szá­jából az ételt, hi nem szeszes itallal óhajt|a lemosni az ebéd izél. Bécsről van sző, amely a sörkultusz e'ső ko­moly állomása München, a százezer t'pusn sö Oskancsók bájoi. élénk, ér­tekei vároia fdé. Régi igazság, hogy Bécsben különb msrhihusokat szolgál­nak fd, mint bárhol Migyarországon. Et ii az árral függ össze. Az négy­lábú marhák ugyanis skkor élvezetesek — persze ha a konyhán át szolgálják fel őket —, amikor hízottak. A bízott marha pedig drágább, mint a sovány. De a marhákból már annyi is sok, amennyi vsn A legolcsóbb villatnoijejy S.rgiden 2100 korona. 2000 koronáért fél Bé­cien keresztül utszhatom. Itthon 12000 koronávd a ziebedben fel ne mírj ülni egy konflisra. Béciben 12.000 ko­ronáért egén ciinos darabot autózhatsz. 16.000 koronáért a bílvárotból kiutaz­tam a pályaudvarra. Itthon 30 eier ko­ronát fiiettem a konflisnak, meri ks­gyes volt velem bedöcögd a pilys­udvartól a lakásomig. Njm nsgy do­log, de érdekes és talán síimén Jsl­lemző, I tbon vettem egy QUelte-kést A droguiita ssi mondta, hogy kUüaó ét protekciós áron 6000 koronáért adjs. Képtdin voltam vdt meg beretvál kőzni. Béciben tóbb helyen vettem ilyen készülékhez való éleket. Protekdóm egyik üddhez se votL Fizettem e ké­sek dsrsbjáért 4000 koronát és Uta­lóén mükOdtek. As ember gy ikren jár Bícibe. Egv­szer azonban érdemet föl jegyezd eze­ket az adstokaL A különbözőség okait nem firtatják, annyira általánosan tu­dottak. Mégis msguikba fojtjuk a ke­serűség egesi szótárát. Ei kicsi por­tánkon sóvárogva, meg irigykedve gon­d ólunk e fényei, a nagyszerű kultur. gócpontra, shol olcsóbb meg Ízesebb as oda szállított kenyér, mint nálunk, ami terem. Kézal Simon. Velencében több gondolát elernyesztett a vihar. Milano, augusztus 14. VdeKében tegnap orkánsserü zivatar dühOngOtt. Több gondolt dsülyedt. A lidóa 45 lűrdőksbid a vihar a tengerbe sodort Priaulban az orkán szintén hatalmai pusztítást végzett. Udinében egy éptUO htot a szél ereje rombadöntöti. Az uj földesúr lánya. Irta: Móra Ferenc. Előre bocsátom, bogy sz itt kövd­• Ш it 1П_|1иж1 Ltn-tl kezO szentimentális történet egy ment pedig egyik szereplője se msgyir. Azaz, hogy es nem egészen bizonyos, a történet si Szereplői HM vannak a Croy-Chanel-ak is, szókról pedig még ma se dOntOllék d a geneslógusok, bon nem magyarok-e, vagy az Árpád királyi véréből való legrégibb magyarok. De gondolom, ennek az ddOntetlensége nem a genealógia leikéi nyomja, hanem a a genealógi pOlitlmáct A Croy-kérdés találós meeéjét egy piarista tudós sdts föl a magyar tudo­mánynak még 1790 ben. Akkor Jelem meg JOppfKárolynak, a Szegeden is megfordult piaristának Jus electionls dmű könyve, smit az a nem éppen szokatlan sors éti, hogy rögtön dko­bozták. Nem U csoda, mert szt álli­totta benne e peiti univerzitái hiitória­professzora, bőin mese ám az, mintha az Árpádok dictő nemzetlége 1301-ben kihalt volna. A nagy fs kidőlt, de mi is élnek az idsgenbe szakadt gyOkér­ssrjik: a Croyak. De Koppi nemcsak áUitcit, hinem bizonyított is. Idézte ad az ademánylevdet, amit Miksa császár azdőtt háromszáz éwd bizonyára min­den tendencia nélkül állított ki a Croy­aanak e amelyben világoian meg­mondta, hogy es a derék nemzetség a magyar királyok igaz és törvényes ivs­dékdból ssármidk. .Ex vers el legitims progenie regum Hungarine". De ha már bizonyított Koppi, akkor következ­tetett k mint rendszeres gondolkodása .... in- .. _ .,1 _ _ , . — .. ... téniu. MSg peatg szt aoveresztetie, hogyha nem haltak ki as Árpádok, akkor a nmrrtnek nem volt Jogs más vérbőt vdö királyi válssztanL A nagytudományu piaristát, aki a legi­timitás kérdését dsónek vezette bi a magyar k< rotbi, — de a Croy-kérdés már •oM. Henrik gróf. Cray-Cham Hongrle, a julluii forradalom után ГЕ emigrált Prsncíaországból s 1844 ben indigenátast kért a magver országgyű­léstől, hivatkozva as Árpádokra és a Croy-dmerre, amdy azonos a magyar országos címerrel A karok és rendek örömmel vállalták is honfitársnak a váratlan Árpád-sarjat, de a körültekintő főrendek addig huzták-halautották a dolgot, bogy a diéta határozatából máig se lelt bedkkdyezdt törvény. Henrik gróf ezzd nem sokat törődött, birtokol vett Pécelen s olt ddegéit mid magyar földesúr a feleségével. eldCsicsago« orosz admirálisnsk a lánya volt. Hsynau még nem volt uj földesúr, mikor a Croyikkal Osszdimerkedetl, ctak egyszerű hiéna volt. Mint fejeddmt fattyú, nsgyon megörüli neki, mikor meghaliotis, hogy Pest szomszédságé­ben egy királyi ssrjsdék található sed magához méUó társaságnak Ítélvén, U­vizltdt Pécelre. Henrik pót, aki már •kkor vissss vonult Özvegyi éádd élt, Jó képel vágott e megás látogatásbos s а kteytelen-kdidlen szivei vendéglátás odaszoktatts a rettegett embert a Cray­házhoz. Igéz, bogy mikor odament, volt benne. Kedélyes Orsg oedrák rálisnsk látszott, skl hangosan tudott hshotásni és drvs fakadt, mikor a macska dkspta a fülemüle-fiókot. Egyszer bessétaetás közbe J megkér­dezte Henrik grófot, hány 1« ven. - Négy. A legidősebb. Fiigyei, nóg­rádi földbirtokos, es már Meséset em­oer. A legkisebb, Vilmos, még Iskolás. A két kOsépsO közül Qnsdáv e tenge­részetnd szolgál, Károly padig főhad­nagy Lombardié Dsn. - FŐSadnagy? - csillsnt föl vslami hirtelen OtM a láborsmrnsgy ssemébea. - Hát astán mit ssólas boztá, gróf ur, ha a főhsdnsgy urst hazavezényd­uénk? Henrik grói errs enk szt mond­hatla. hogy végtelen boldoggá lenné e kígrdmes urakél bél múlva Károly gróf már a péceU pirkben sftálge­tott Még pedig nem is egyedül, hanem egy kamu, hatványszőke leánnyal, akli Hayuau Natállá-ask hívtak. Natália addig Qrácbsn éü as édes­anyjánál, aki Weber altábornagy iák a leánya volt De a fiald lány már Qrác­baa is sokd hallotta szt, hogy ö Üres­eid hiéna leinya s ez a tudd korán belenyomta arsnyssól rak tOviskoronáJáL It Ü B mélyebbre fúródtak I МиМммк лщ a rd­Hiszen neld magának is áresnie kellett a vér­szagot as apja kasán, ha as 0Oo|éd tréfával SMgpeekoUa as arcál: — Hekde nagyon aápadt sz én kis virágom 1 Ma|d kipirosodik, ugy-e. ha sokat etti a nap a pécel kertben 1 A leányask ilyenkor mindig foirássál­lott sz srcs. A pécaü kart vott az egyet­len hely a világon,afcjeltadott teísjt­oTciak NaUda volt és Sároly fóhad­Ж шЛ mondta neki, ho|y es • lei­név e világon. A két öreg ur sokd nézte a veran­dáról s «dalokat, ahogy piftsngók mód­ján incsdkedtek egymássd a réseik közt. Hsyw nevetó álmok baj szemekben. A hk zuga, smely szeratdtd van teli. A hiéna elhitette MfM, hogy a ssomoru kis lányból boldog asssony lesz. Az nm rangja szerint is méltó a feleségéhe. Fejeld mi vér mindeket». As Öreg ka­tona unokáiban Európa kft legrégebbi uralkodóházát ringdja majd az ölében. EJ, mégis csak érdemes volt élni! A mátik öreg urnák esonbin nem voi­bujócikástsk hűiiitvlvftpk

Next

/
Thumbnails
Contents