Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-14 / 46. szám

DELMAQYARORSZAO 1925 Inlka i4. A gyilkosság Ágoston Oézalhuezárazárados, a gyil­kosság egyetlen tanuja következett. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy nem ismerte Valériánt, nem tud létrát csa­ládi életérő) tanúvallomást tenni. Csak azt tudja, ami a helyszínen történt. Há­rom lövést hallottam a Rokk Szilárd ucca sarkán állva. Arra felé fordu t de segélykiálláit nen hallott és semmit srm látott a nagy sötétség miatt. Ké­söbb egy férfi {ölt felé is kérdezte, hol találhat rendőrt ? Más emberek ia iötiek és kérdezősködtek, hogy mi löt­ttat? A rendőri kereső hifitől is kér­dezték. Az illető nem válaszolt, hanem tovább ment a Muzeum-körut irányá­ban. Én níi hangot hallottam, amint kiabálta, hogy baj van. OJasiettem és egystlen tanúja. az ucca kövezelén bajtársamat pillan­tottam meg vértócsában. Figyelmeztet« tek, hogy menjek a rendőrségre és te­gyek ott vallomás1. El is men'em. A rendőrségen ott találtam az illető férfit. Az első szava ez volt hozzám, hogy meghalt-e ? Azt feleltem, hogy igen. — Valérián alezredes volt? — kér­dezte tőlem. — Igen, sgnoszkáltlk. — Hála Istennek — sóhijtott fel ss illető —, hogy nem ártatlan ember eiett áldozatul. Elmondja ezután, hogy Valérián szá­jában síivarszipka vo't, de a szivar kieseit belőle. A tanú rargesketését egyik fél kívánt». tem A többi tanu. Bíró Malteoclciih János, vitéz UMyarik Bél», Nyiry K*roy tanuk Valérián egyéniségéről tesznek vallomást. Utá­nuk Elek Lajos kihallg-tása következik, aki elmondja, hogy egy alkalommal, amikor Valérián a Svábhegyre készült, figyelmeztette, hogy „Zsiga, nehogy megbolondulj", mire Valérián igy szólt: — Ne félj, nem leszek olyasmit tis évi házasság után, ami a feleségemet bánthatná. Kiss Béla és Takács Miklós száza­drsok után Kosztka tisztviselőlársait ballgatlák ki. f bbt Miklós pinzügy­igasgaló, Kos.tka hivatalfőnöke el­mondja, hogy a tragédia előlii napok­ban Kosztka rendkívül izgatottan visel­kedett — Olya i feldúlt családi áilapjiban vagyok — mondotta —, hogy kép'elen vagyok szolgálatot teljesíteni. Nyolc napi szabadságot kért családi ügyeinek rerdezéséte. A vádlottat korrekt ember­nek ismerte. Dr. Szinkő Oéza pénzügyi főtanácsos, dr. Szinkő Aladár törvényszéki jegy'ö, dr. Schweltzer László kincstári ügyész hasonló értelmű vallomást tesznek. Kosztka László földbirtokos, a vád­lott unokaöccse, Trux Hujó miniszteri tanácsos, Kosztka apjának bírálja, a vádlott családi viszonyairól tesznek vallomást. Dr. Tihancsi Elemér és Kuzma Qyorgy kihallgatása után az elnök berekesztette a tárgyalást és annak folytatását kedd reggel kilenc órára tűzte ki, amikor folytatják a lanu­kihallgaiárokat Mindenki fizessen elő a Délmagyarországra! Budapesten elfogott bécsi dolíárhamlsitók. (Budapesti tudósilónk telejonjelentise.) Bécsből hétfőn arról értesítették a buds­pes i főkapitányságot, hogy Bécsben nagyarányú dollárhamisiiást fedezlek fel és a hsmis dollárok egyik elhelye­zője, Breuer Dezső Budapestre utazót'. A budapesti rendőrség azonnal elő­állította Breuer Dezső textilkereskedő!, aki azt vallotta, hogy ö az ötven és száz dollárosokat egy Herzog nevfl iMiii»»HiiiH»»»ifHi»H»niin»Hiiiiiiiiiiiiiiii»»niHHiiHin»i«m Javítóintézetbe utalhatók a bűnözésen ért tizenöt éven aluli gyermekek. másik textilestől kapta, de fogalma sem volt arról, hogy a bankjegyek hamisak. A rendőrség azonnal előállította Her­zogot Is. Később aztán e'mondották, hogy Bécsben szervezett banda foglal­kozott dollárhamisilással, a társaság feje azonban mintegy másfél héttel ezelőtl h jóra szállt és tudomásuk szét int Rio de Janetroba utazott. A rendőrség mindkettőjüket letartóztatta. A tirőságok e'é az u'óbbi időben mindtöbbs: r kerülnek kiskorú bűnö­sök, skik bűncselekményeket leinőttek társi ságában követnek el. A b róságok a fiatalkcru bűnösöknél a kelő uUnte­letés mel ett csík a legritkább esetben mondják ki a javítóba való utalást a javítóintézetek túlzsúfoltsága miatt A fiatal elitélt igy leüli büntetését és a börtönben esetleg felnöt ek társaságába kerülve, nég romlotiabban subádul •sk ki, mint amilyen volt büntetése előtt. A j ifitóba utalás fontosságát a bíróságok minden ilyen büntetésnél lát'ák, de különböző nehézségek miatt nem alkalmazhatlák kellő mértékben. Tehetetlenek voltak a hatóságok a tizenöt éven aluli csivataó, munkake­rülő gyermekekkel szemben is. Itt a törvény rendelkezései hathatós utasi áso kat nem tartalmaznak a büntetési fo­kokra nézve. E hiányt igyekszik most a legújabb belügyminiszteri rendelet pólóin', ara kor a ti enöt éven auli >ó és munkakerülő gyermekek lási lebe őségéről intézkedik. A ei lényege abban áll, hogy a rendőrhatóságoknak módjában van a kiskorú bűnösöket állami javítóba utalni. A végrehajtáshoz azonban árvaszéki jóváhagyás szüksége«, amit az írvawék esetenkint elrendelhet Egészen uiazerű része a rendeletnek az, amdy felhaal­maiza az 1 leiékes hatéaigokat, hogy azok a tizenöt éven aluli gyermekek Is javitóintézttbe utalhatók, akiknek jövő­jét, nevelését és fejlődését szüleik kör­nyezetében nem látják biztosítva. A szegedi fiatalkorúik birórágltól a rendeetie vonatkozdig az alábbi érde­kes nyilatkozati t kapu-: — A fiatalkorú bűnösök száma az utóbbi Időben feltűnő mértékben szapo­rodik. A hiányos iskolüi és szülői ne­velés, az ucca bűnre csábítása az okok, amelyek a bírói ítéleteket szükségesekké teszik. Sokszor megdöbbentő az a ha­nyagság, amivel a szülők gyermekeik nevelését vezetik. A gyermek kikerül az uccára, nem látogatja az iskolát, külön­böző kitalált haiugságokkal ámítja szü­leit, anélkül, hogy azok egyszer is utána néznének gyermekeik házon kí­vüli elfoglal'ságának. A s tülök igy bű­nösebbek, mint gyermekeik s a blró­sigi tárgyalások alkalmával ctak cso­dálkoznak és kétségbevonják a kiskorú bűnösök romlottságát Különösen szo­morú ere'ek szok, amelyekben erkölcs­elen élet miatt kerülnek kiskorúak a bíróságok e é. Itt válik nagyfontossá­guvá a belügyminiszter azon rendelete, amely a 15 éven aluli bűnösöket javí­tóba utalja. Az állami javítók nevelő és oktatú munkája a fiatal bűnöst egé­szen megváltoztathatja, ugy, hogy min­den remény megvan arra, hogy a ja­vítóból kikerült kiskora tebbet nem kerül a bíróságok elé ri.HÁ mkWUi a Tiu Lato.-kSra< mellett SQO ttttlHJ BiUttfrL B*tJ urakMmái nuykSrutiUI kilenc HltUUtul, Hitetekkel .Sí null*«! ló* kat ImMm MM uáMéfSM >iM1M to BimöM. 44 M«al iMyái klrt«k SSS Millióért S M leflMtMMl. Suk kúebt) natrobt) SS? Mézeméi SffiL^ ü Medgyasszay-kabaré teljesen uj miisorral csiltör tökön, pénteken a Vigszinpadon. •..•...„•••w^m.imiiaanemMm SZÍNEK A DUNÁN ÉS SZÍNEK A CSÁSZÁROK VAROSABAN. (4 Délmagyarország munkatársától.) Pesten lassan és csöndesen indult el a gőzös és a szigetnél sápadt arany­sugarak hajoltak olykor a gyárakra. A fedélzet pokoli hangos hangzavar, »ehérkendök lobognak: mindenki in­teget. Ahogy lassan távolodunk, szines ruhák állanak a viz fölölt Leányok, akik mindig megvárják a hajót, akik mindig integetnek es mindig köny­nyeznek. Ady szavait mondom: Alit a parton ezer asszony és látom a gyönyöiű vá­rost, amint tűnik, amint fogy, amint egyre istenibb. Mert gyönyörű ez a város, a magyar városok Párisa, csókos, illatos, szelíd, könnyű, rossz, bűnös és isteni Budapest Mert szép ez a város Es szépek a hegyek a tabáni házak fölötl, amint őrködnek a csöndben is a parlament, ami aranyos csipkéje, gyöngye és tornya a partnak és a lámpák, a homály ló szemek a vizben és a házak, amik kibújnak az uccák sorából és a kémények, amik pipálnak a le ökre és szép, szép ez a város, nagyon szép, magyar városok Párisa: szép Budapest. Igy láiom csak, ba tűnnek a tor­nyok, ha százszinü ruhában kendőt lenget ezer leány. Ha indul indul a Dúcán a hajó. « Este, sötétedés után ritkul a fedél iet. öreg nénikék éjjeli szállási kutat­nak kétségbeesetten. A szalonban rouge et noirt jatssat egy ügynök. Mondják, hetenkint háromszor utazik igy Bécs felé és háromszor játszat kicsi vacak táblán rouge et noirt. Ebből él és nagyon jól ét Először bicskákat lehet nyerni, meg olcsó szipkákat, aztán tíz­szeres pénzt és húszszoros pénzt A hajóskapitányok, akik lejöttek ide, min­dig nyernek. Azt mondják azért, hogy el ne zavarják innen a vén ügynököt Tizenegy felé már kipirult arcok Öl­nek az asztal és a piros-fekete tábla körűi. Cseh koronák, dinárok, shillin­gé*, árva magyar koronák. Repülnek a vén binkoshoz. 0 mindig sir, hogy veszt és közben lassan és csöndesen zsebrevágjs a valutákat Vasit szegény. Fél éráig egyszer sem volt rouge. Veszt 8Z6£6Iiy • • • cjféikor leoltják a szak» lámpáit A pénz elfogyottTöbben kölcsönkér­nek. Hogy legyen Bécsben fMamosra. Sötét van a hajón. A vén ügynök pakol és a söté ben óvatosan és csöndben kiszáll az dió állomáson. Vonalon visszamegy Pestre. Oyoison. Szalad a valutákkal. # . Hafoalban kijönnek ketten hárman a fedélzetre mégis. A SMnbrntm szdls zöld vizet, álmos szemek pislogtuk és frissen, fiatalon ébred, jön, rohan a "LU'VSI kefOídik a begyek mögött Rohan a fiz. Halk rózsasZa kas azláa. Piroslik. Átlátszó a a szín, mint a kristály, ka csillan. CHya^minta magas Moit lassít a «geL^ A^ fis rohan. Aztán eKteSr. AranyJzrikjWoyUk es csillog. Mini ékszer kirakatok este a Ruede la Patai. Rsoon és csilk*. Még rohan. Előtör éaind az arany Itt fan. Csillog, árad és suhog, áll. Itt fan. Reggeli A fis t rohan és mintha mi is állanánk, mint a reggel, • A fedélzeten a trikolór száz variá­ciója. Az árbócon elől piros-fehér-zöld leng. A gomblyukakban olykor piros­zöld fehér. Aztán fordítva. Szerbek ét bolgárok. Diákok és nássu'asok. Mind­egyik kiírja a kabátjára, hogy szerb. Ho,y bolgár, És még más színek. Po­zsonyban a jobb parton a nádasból piros zászló tornyosul ki. Magas ár­Décra (űzték. Katonák gyakorlatoznak. A Lajta felé Vflahol, Dévény felé — ahol meredten fehérlik a fokon a le­döntött magyar turul —, talán Ham­burgban egy tiszta és csöndes némel asszony szállott a hajóra. Nagy zsá­kokkal és piros bayuval. Paraszt. A haja szőke. Fekete kendő. Osztrák pa­raéz>. Senki sem vette észre. Jttt az utasok között. És leült a fedélközön. El nem engedte a zsákokat. Bécsben láttam még egyszer. Döcög, tünk a Prater-strassen. Aulók rohantak. Azután elé lük a Riiget. Autó robogott el. Utána néztem. A német asszony Olt benne. A zsákokkal és a piros kendős btiyuval. Kendövei a szőke haján. Az asszony, akit nem veit észre senki a hajóit. Aulón rohant a R ngen. Mel­lelte fiatalember ült. Tiroli ruhában. Kis kék vászonkabát. fikete nadrág és a t'rde meztelen. A fia. Csókolta a ken­dős parasztasszony! itt a Ringen. Ahogy tohant az tutó. Az Irperialból még utánuk sem néztek. Csatolta az autó* ban. A paraszt szorongatta a zsákokat. Az autó uj Lancia volt. • És a Schönbrunnban nagyol léleg­zettem. Versiillrsra gondolám, ahol tavaly dobogott a szivem. A cJászárok. a Habsburgok, Mária Terézia és Józref és a yén Ferenc József kastélya előtt drága-drága piszkos gyerekek játszot­tak a park nagyszerű perzsa szőnyegén. Ahol kegyelmesek és fenségek jártak, ahol gránátosok fringája zörgő t a parádé­kon. Ahol élei-egyenesre verték az al­lékat, ahol rohant a császárok lova. SchönbrunnI Császárok léptek komotj szemmel a Qlorietle alatt — és a csá­szárok kastélys elölt drága-drága piaz* kos bécsi gyerekek játszanak a szerű perzsa szőnyegen. Eszembe |ut: Versa lles és Scfaönbrann is köztárssság. Vér Medgyasszay Kő vár v Vidor Ferike csSIOrt&Ma ia péalakaa a Vigszinpadon. Virágh-kioszkban szép idó esetén Binden kedden és csütörtökön katonazene. •4. «1 MAR MOST ISKOLAKÖNYVEKET FÉLÁRON KOVÁCS HENRIK könyvkereskedésébe. Szeged, Kölcsey ucca 4. sas Legfinomabb " lakberendezések keményfa bálósaobák. irodabereadssáaek. bórbutorok és tcindennema kárpitosmun­kák elsőrendűen, olcsón és kedvesA fizetési teltételek mellett kapbattk. Vidékre csoriagohra és vssutif szállítva. Wiesner bútorgyár Szeged, Aradi ucca & J

Next

/
Thumbnails
Contents