Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-11 / 45. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1925 joliua 11. A nemzetgyűlés tárgyalásait három hónapra elnapolta. Az utolsó ülés is zajos volt. Budopisl, julius ia A nemzetgyűlés mai ülését netiyidiizenketiókor nyitotta nre Scttovszky Bé'a elnök. Jelenti, hogy Pakolt Jtttef Boron László leartóitatást űgiében, Szakics Andor Szekfa Qyula egyetemi lanár kheve-ése ügyében, további Siabó Jóasct n-pirendelöll» fdsiólaliira kértek ét kaptak engedélyt. Pdkota Boroaa azerkeaztő letartóztatásáról éa a aajtó •érelmeiről. Pakots József: A magyar politikai és társadalmi élet nagy hullámzása »őzben eddig mindig ott állott mint •Wto ony a migyar iganágsio'gáltatás. Síjnoi, az u] Igataágazo'gillatáii sielt:m nem tartja be a régi tradíciókat. A közvélemény sokszor |a|du't már let isérf, mert a birói székből nem a jog ót az igazság, banem s megnemértés, gyakran a politika érvénycsalt. Az ig izsdgszolgáltatásnak ezt a szellemit legjobban megint a magyar sajtó, rioross LiszlO szerkesztőnek valami ügye támadt Korodl-Katonával. Az ügy a Schadl-\tnici elé került Borost at első főtárgyaláson betegiéje miatt nem jelent meg, a második fötárgyalásra pedig sz idézést nem vette kézhez, amiatt tárol usrad*. Távolmaradt a védőügyvéd is. Erre Sehadl lanáctelnök elrenátlie Botoss letartóztatását. Hogy mennyire jóhiszemű voll Baross ávolmaradása, az is bizonyltja, bogy n mikor értés Bit a tárgyalásról, azonnal a törvényszékre sie ett. Maga a tanácselnök állapította meg, hogy Boross nem vette át személyesen az táizist, te hát jóhiszeműen maradt távol. Ennek ellenére Sehadl elrendelte Boross fogvatarlilát. Távolabbi batáridőt tOzO.t ki, biilositotla Boross számára a cella örömeit. Haszonnégy óra múlva Botoss egy másik Agyét letárgyalta. A tanácselnök ur tzzal az indokolással lűiOII ki kétöbbi terminust, mert Korodl-Katona elutazott a Jóvárosból Ekkor azonban megtonént az, bogy a távollevő Kornál Katona másnap megjelent a bíróság előtt. Közben a felek felhívták a tanácselnököt, hogy miután mind a kellen Jelen vannsk, tartsa meg a tárgyalás*, ő azonban ezt nem akarta megtenni. Fel kell vetni a kérd tel, vájjon jogot volt-e ez a letartóztatás? A joggyakorlat ennek ellene mond. Közönséges sikkaszlőkat sem szoktak ilyen elbánásban ristesitenl, ellenben a magyar sajtó egyik képviselőjével, egy felelős szerkesztővel megtörténhetik az ilyesmi. A fcetü szerint igszs volna a tanictelnOk u nak, de s méltányosság és a magasabb igazság szempontjából ninct igaza. Nem oiysn egynerO ez a kérdés. Boross hétfő óta 01, de vele egyűll ott Ql fogva a sajtószabadság, valamint a vélemény- és a gondolatszabad ág. E>ek a jelenségek egészen különösek. A birói sték még ennyire tohs tea voll Ingatag, mini ma. Propper Sándor: Az ébredőknek esküt let ek, ebből folyik at Ilyes rtl (Nagy zaj a Jobboldalon.) .Nincs meg • régi «faliam " Pakots József: Nincs meg at a régi szellem a birósigbin, amely megvolt akkor, amikor Zsitvay Leó, meg Balogh voltak at igazság kiméről. Akkor mindenki tudta, hogy az igazság érvényest)!, ebbe belenyugodtak akkor is, ha lesuj ó volt. Végzetes, hogy épp az akomány légiont sabb talpköve rep.*dezik meg a bíróságban. Fájdiluas ez, de fel kell vetni ezzel kapcsolatban azt a kérdést, hogy mlutdn mindig egy birói szék körül támad az elégedetlenség, az igazságügy miniszternek észre keit venni, hegy Itt valami hiba van. Lehe etlen, hogy itt mindenki gyanakvással és bizalmatlanul ne nézzen az ítélkezések elé. El'fordult, hogy elitéilék a sajtó egyes munkásait 20-50 millióig 'erjedi pénzbüntetésre és súlyos fogházbüntetésre, míg más vllágnézlelü munkásait a sajtónak ugyanezekért a deltktunekért csak né• hány százezer korona pénzbüntetésre Ítélték. Nyilvánvaló tehát az eljogultsóg. Ezt ésire ke l venni, ezzel szemben nem hunyhatjuk be a szeműiket 1 Bzalommal várja az igazságügy miniszter gyors orvoslását ebben az ügyben. (Helyeslés a baloldalon.) Ezután Rublnek István, a mentelmi bizottság előadója le jeszli be a mentelmi bizottság határozatát Hegedűs Ojörgygyel kapcsolatban, aki a nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén megsértette a Ház méltóságát Propp'.r Sándor: Amelyért két pofont érdemelt volnál (óriási zaj a jobboldalon és a középen.) Az elnök Proppert rendreutasítja. Rublnek Utván ezután felolvassa a mentelmi bizottiág határozatát, amely arra kötelezi Hegedűs Györgyöt, hogy köveste meg a Házat. Következik Szakács Andor napirendelőtti felszóla'ása. Szakáct kijeleni, hogy Szekta Gyula történetírónak egyetemi tanárrá való kinevezésével kivánt foglalkozni, mintán azonban többen arra kérték, hogy ne mos*, a nyári szünet előtt foglalkozzék ezzel a kérdéssel, hanem a nemzetgyűlés őszi összeü ésekor, ezért most eláll a felszólalástól. Szabó J izsef szólal fel ezután napirend előli. A tegnap tárgyalt törvényjavaslat al kapcsolatban azl kivánja, hogy az álla TÍ üzemek muikisai ugyanolyan fizctésjaiitást kapjanak, mint a közalkalmazottak. Hibáztatja, hogy a magyar államvasutak a GyOSz munkásai után igazodnak a munkások fizetésében. Felh vja a kereskedelmi és a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a törvény módot ad nekik arra, hogy a munkásoknak ugyanolyan fizetést adjanak, mint az állami clkalmaróitoknak és ilyen módon cremtsék meg végre s konszolidációt ezen s téren is. A kereskedelmi miniszter ielentései. Walkó Lajos kereskedelemügyi minltz'er beterjeszti s nemie'.közi munkaügyi srervezet eljárásiról Móló Jelentést, torábbi as Egfeifllt-At amok polgárai kOveelésének mikén i elbírálásától az Egyeiűlt-A'lamokkal kötött egyezményt. . „ N p reid sierint következik s tegnap letirgyait törvényjavaslatok barmadstori olvasáss, ami vita nélkül megy végbe. Akasztatott-e Csontos Imre ? Csontos Inre szólal fel ezután stemélyet kérdésben. A mult hó 16 án Déiet litván olyan nyilatkozatot let', amelyben at van lefekle ve, higy én Karcigon dfrektóriu ni tag vo'tam és mint ilyen dr. Kt mán Inrét fel tkirta n akasztatni. Ilyen nevű doktor, vagy cg»véd Kucigon nincs, de van egy Kálmán Inre neva muikás, aki Dénes litván kegyeiben áll és ez az enber szo'gáltaila az adatokat. Kijelenti, bogy s direktóriu nnak tajji nem volt Felolvit egy iratot, amely elmondji, hogy C'onloa Imre a tanáciköilá satá^iJeie alatt semmiféle vezetöszerepet nem Elnapolás — Ezután Scttovszky Béla elnöt napirendi indítványt lett. jtvasol|a, hogy a Híz legközelebbi ülését október 14 én, szerdán délelőtt tizenegy órakor tartsa és napirendjére a további teendők iránti Intézkedés tűzessék ki. (Nagy zaj a baloldaton.) Farkas litván: Tiltakozik pártja nevében, hogy a nemietgyűtéit ilyen hossiu időre elnapolják. Kérdi, miérl van szűkség arra, hogy októberig szűne'eljen a Ház, amikor az u'olsó nip$n is fontos törvényjavaslatot nyújtottak be. h Szabó Géza indokoltnak tartja, hogy az elvigzett munka után a nemaeigyülés nyári azibtdiágra menjen. Az elnök jsvatlalát elfogadja. Ruperi Rrztő jtvaiolji, hogy a nemzetgyűlés ciak augutztui elsejéig napolja el űléteit és augusztus eltelén Iirtson ü'éat és kezdje meg a rokkanttörvény tárgyalisát. Foglalkozik ezu án a helyetlea miniszterelnök tegnapi pohárköaaöniőjével. Et s betzéd nemcsak tapintatlan, de méliatltn is s Helyettes miniszterelnökhöz. Peyer Kiro'y: Nyalókaverttny az egysigesplrtban l (Derültség.) Ruperi Reziő: Fel kell világosítani a helyettes miniszterelnök ural, hogy mi nem szédc egtűnk vissza a nemzetgyűlésbe, az urak naponta kOnyörOg* tok, hogy JSjjüik vissza. (Zaj és ellentmondások a jobboldalon.) Vissatutaaitom a passzív.ellenzék ellen elhangzott vádakat Miu'án a klotOrláopa kigyulladt és s betzéd ideje leteli, befejezi beszédét. Játszott Kijelenti, hogy hajtandó bármilyen bizoltsig elé lépni, mett ha igaz az, amit Dénes Itlván álli*, akkor nincr helye a nemzetgyűlésen. Denes litván óriási zaj közben kijelenti, hogy Kálmán Imre Ievilét már tegnap leiette a Hát aszta'ára; ht a levélben valótlanság van, Cfonloa menjen a bíróság elé. Csontos Inre: Miga becsületrabló, bitang 1 (Nsgy zaj) Az elnök Cwnlos Imrét rendreutasít jt. Dénes ls'vin: Kálmán Imre hajlandó a biróság előtt is vallomást tenni. Huszár Kiro'y (Dénes felé): Et ha ő nem bizonyít, 0a mii csinál ? (Folytontartó nagy zaj.) Dénes István (Huszár Károly f(lé): A képvise'ő ur nem mindenben ilyen sktupulózus. A nagy zajban Dénes Itlván befejni bestédét és leül. A zaj lec illapullávtl Bai Jinot pénzügyminiszter emelkedik szólásra és beterjeszti a rokkantéi áfásról szóló törvényjavaslatot. három hónapra. , Putnoky Móric elfogadja az elnOk napirendi indítványát. A nemzetgyűlés ezután elfogadja az elnik napirendi Javaslatát, amely szerint a nemzetgyűlés október 14 lg elnapolja ütéseit. A belügyminiszter válasza két Interpelláolóra. Rakovszky Iván belügyminiszter válástól ezután Peyer Károlynak a nemzeti munkavédelmi hivatalokra vonatkozó szerdai interpellációjára. Kijelenti, hogy a nemzeti munkavédelmet nem hajlandó megszüntetni, mert arra a közüzemek zavartalanságának biztosítása érdekében nagy szűkség van A nemzetgyűlés többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. A be'űgyminiszter ezután Peyer Károlynak a Nádor-kert megvásárlására vonatkozó interpellációira válaszol. Kijelenti, hogy arra a fővárosnak nagy szüksége voli. A többség ezt a választ is tudomásul vette. Ezután Scttovszky Béla elnök szólalt fel. Az ü és bezárása előtt a kővetkezőket mondotta: — Annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a haza érdekében annyira fontos megértő szellemben, amellyel szélmegy a nemzetgyűlés, fogjuk a ryáti szünet után megkezdeni ujabb munkásságunkat. Ebben a reményben kívánok kellemes nyári pihenőt a nemzetgyűlésnek. (Éljenzés a Jobboldzlon.) Az ülés háromnegyed egykor ért végei Érettségi beszámoló. Irta: dr. Cilmer Károly. (5) .Ez is arra a vasenergiára vall, tábornok ur, amivel afetsődunaí hadtest újonc csapatait a bányavárosi hadjáratban harcképzett sereggé képezte ki es tavaszra kiverte vele az osztrákokat." Rámnézett világos kék szemeivel, azután lassan, meggondolva, kemény hangon válaszolt: „Nem az energia lelte azt, hanem a — kötelesség, a nemzeti becsütetérzís." Vajha Károlyi Mihály, Lovíszy, L'ndner ts Stromfeld is érezte volna ezt, akkor nem következik be — Trianont Láttam a Ludovika Akadémiát megszemlélő /. Ferenc József királyt, aki féltő gonddal őrködött a hadsereg egységén ; ml nem érleltük, hogy miért, egyedül a dinasztia érdekének tartottuk és későn — Trianon után — tanultuk meg, hogy jól felfogott nemzeti érdekből Igyekezett a hadsereget a széthúzástól megmenteni. A nagy fényes udvari kíséret az Akadémia folyosóján maradi, a tantermekben csupán az ajtó egyik oldalán Paar gróf, a máaik felén Boifrass gióf főhadsegéd s az őszlelő, hegyesre kifent bajuszu báró i cjirvdry Géza honvédelmi miniszter állott, némán, mereven, minihs puskavcs«0' nyeltek volna. A padokban a nö vendékek: Üirtha Lijoa, Beticska Sándor, Bacták PM, Csécsi No'gy Imre. gróf Lsáky Károly, a mostani honvédelmi miniszter, a kedves jó heteJas Fráter Loránd, akiről l-arkas Elek a .Nótás kapitányt" mintázta, Kapustyák Károly, Nagy Pál, Kimkó István, Rubint Dezső, Pataki Lajos, Sivó Gyula, Schmidt Kálmán, Tahajdi Kálmán, Artner Kálmán — mennyi dicső hős a világháborúban! — foglaltak helyet és a többiek, akiknek a neve már nem jut eszembe. Még akkor kedves, rózsásrrcu fiuk, kéaőbb vakmerő csapatvezérek. akik hidegvérrel gránátesőben, Dante poklánít is szörnyűbb géppuska és lángszóró tüzében egyik győzelemből a másikba vezették katonáikat, most pedig az ántánt magyar sereg fojtogató és létszámapasztó imfámiájánál fogva férftkotuk és katonai erényeik tündöklő érájában skartba kerültek. Egyszer nagyhinelen kilép a tanteremből Bernolák Károly ezredes, aligazgató, szélnéz és kiáltja: Történelem — hamar Cmier! Belépem rókusi f'egnával. A lalhcdra jobbsarkán áttt a felség. Fölintett maga mellé az emelvény balsarkára. .Feleltessen hadnagy ur!" — Csutak Kálmán I (48 as honvédezredes unokája) mondja el a perzsa háborúkat t Közbevágott a Felség: .Nagyon hosszú lesz, rövidebb kérdést adjon I" .Ke el jen Nagy Sándortól" A királynak egy z. '>ma sem mozdult, ugy állott, mint egy ércbe öntött szobor. .Ez j >bb kérdés!' Néhány perc múlva, amikor már Csutak megnyergeltette Nagy Sindorral a Buceíálus lovat, a Felség helyeslőleg bólintott, összeütötte sarkantyúit, könnyű, szíves lejbillentéssel mondta: .Meg vagyok elégedve I" Még egyszer láttam 1. Ferenc József királyt, 1896 ban, májusban, az ezredéves kiállítás megnyitása után sorra látogatta a fóváros intézeteit, köztük a felsőbb leányiskolát is. A hivatalos nagy kiséret miatt, mi aprószentek csak a tágas tornaterembe juthattunk be. A testgyakorlatok megnyerték Őfelsége tetszését, de nem a felvonulás. .A lányok nem tudnak helye,en menetelni — mondá Bocketbergnének, a vezetőnek —, mind a sarkára lép és nem a talpára. Ez nem helyes I" A kapu alatt búcsúzott a tanároktól. Berccz Antal igazgatóhoz fjrdutva, energikus, indlgnáló bangón jegyezte meg: „Ezek a lányok jobban beszélnek franciául, mint németül I Es ez nem helyes 1" Azzal összeütötte sarkantyúját, szalutált és hintóba szállt. Akkor nem értettem, h gy miért nem helyes, de most már értem. Pedig akkor se huztunk a franciához, de a nemeihez se. Most nagyon huznők hozzá, de késő? Vagy talán nem? Ki tudj«? .Megvirrad még valaha!" és „Lesz még egyszer ünnep a világon!" Ha isméi kitör a furor teutonlcus, akkor a germán vasököl csapi iától romba fog dclni a rajnaparti modem Babilon... Azután a sors folytatta velem kis játékait : a legellenlétesebb pozíciókba d( báli. Előbb a hatcias Marsnak szolgálatába állított, azuián a békés, gyöngéd házias erényeket fakasztó Vesta asszonyság családias környezetébe szegődtetett. Nagy volt az ellentét: a két ellenkező methodust kívánó nevelői munka nem esett mindjárt kezemre. Szvetics József tábornok, ludovikal igazgató megrótt: .ne beszéljen olyan halkan, ezek nem kisasszonyok 1" — Berccz Antal a nőnevelés igazán született géniusza, attól óvott, hogy: .ne kiabáljon annyira, hisz ezek nem katonák!" Denikve meg kellett cserélni a módszert és az eredmény nem maradt el: éteskardu katonákat neveltem a hazának és nem kevésbé éleateszü és kardos feleségeket a polgároknak és katonáknak. Methodusom finyes sikere főképen akkor kulminált, amikor egy-egy délceg katona és bájos leánytanitványom házasságra lépett egymással és kis aranyos, erős, egészséges ivadékaikban a nemzetnevelés a legszebb virágokat fakasztotta. III. hkolatársaimmal mindvégig azonos eszme- és célközösség fűzött össze, mindnyájan azon eszmék szolgálatában maradtunk, amiket tanáraink raktak szellemi átalvetöinkbe, amikor az életbe kibocsátottak. Nagy regényírónk, Jókai rokona, Keméndy Béla éleseszű, nagyludásu bíró, fáradhatatlan őre az igazságnak, nősülni se ért rá, az akták kö.é temetkezett és mint kúriai biró végezte egyhangú éleiét Szatymazi luszkulánuina idegen kézre került. Kelemen Béla, az első színig izgató dédunokájt, közülünk legtöbbre vitte, országgyűlési képviselő és főispán, előkelő megjelenés és szellem, aki az elveiért nemscak a zöld asztalnál, hanem ha kellett, a vívóteremben karddal is helyt állott (Vége következik.)