Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-11 / 45. szám

1926 julius H. DBLMAQYARORSZAG AHOL ASSZONY A KULTUSZMINISZTER. _ Baaié'getée Nna Benggat, Dánia köz ktataaOgyi miniszternőjével. — Kopenhága. Július. Az ótiád előszobában Pallai Aihéne szobra áll és kéi kávéscsésze van a bosszú aszialon. Nagy csönd. A szolga kételkedik benne, hogy Nina Bang, Dánia kultuszminisztere e'logad és csakugyan k üzeni, hogyha egy kicsit várni tudok, szívesen beszél vdem. V gre beléphetek egy hosszú, nagy terembe, ahol fáradt mosollyal fogtd, kedvesen kezét nyújtva az öszhaju Nina Bang. A teremből nyilik a tágas dol­r töazoba, ill áll szép, nagy iiOasztala. névjegyemet forga'ja, fucaa neki, hogy a vezdéknevem áll elöl, de persze, mondia, ez nálunk Így szokás. — Én s voltam Budapesten egy­szer, kezdi, egy szociáldemokrata kong­resszuson. Nagyon tdszett ott nekem minden. Sajnos, csak autó bői nézhet­tem meg a város', de emékszem, na­Í rón szépen fekszik a Duna pariján. udom, szineshimzésü párnákat ia vá­sároltam ott. Elkezdem a kérdezősködést a Nina Bang szívesen, részletesen felel a kér­déseimre — Miben rejlik tulajdtnképen a dán nővozgalom sikerének titka ? — Hja, én azt nem tudom, igazán nem is 'udom. Nincs is in nagy nő­mozgalom — mondja —, i iizen a nők már mindent e'értek nálunk, amit el­érhettek. A mi társadalmunk demokra'a és én nem ia tudom hogyan, de ez már egyazer igy van, hogy itt a nők szabadon mozoghatnak, já'ha'nak kel­hetnek, senki nem fog ebbe bele­szólni. — Mik hát a látható eredményei a dán nőmozgalmaknak ? — A nök jogai, a választójog és választhatóság joga, a hivatal viselési jog. Minden hivatalhoz odaengedték a nökef, kivéve az egyházi és a katonai hivatalokat. Aiulán a nők díjazása ugyanaz, mint a férfiaké. Jobb házas­sági törvényt kaptak. — A dán parlament i őkénvtselől milyen fontosabb Indítványt nyújtot­tak be ? — A nöképviselök nem reprezentál­ják a dán nőket. Van itt egy konzer­vatív fnigy a parlamentben, de ez sem rep ezentánsa a nőknek. Én ma­gam is első és főtorban szociáldemok­rata vagyok. — Minisztersége alatt milyen ne­vezetesebb refermákot hajta t végre és milyen válltztalásekra készül még ? — Ugy e, kétféle reformok lehetsé­gesek : adminiszlrativek és törvényke zétick. Ez utóbbiakat naryon nehéz keresztülvinni. Egy kis törvénykezési reformot sikerült behoznom, mely a könyvárak modernizálására vonatkozik. Kél nagy könyvtárunk van: Kopen­hágában egy és Jü;landban egy, me­lyek elavu l szisztéma sze int vollak berendezve. Meg akartam szüit'elni azt, hogy hatalmas, nagy házakat ¡öltsenek meg régi újságokkal. — A jövőben kereaztülvieedö refor­mok érdekében még sokat ke l küzde­nem. *z iskolák ügyének régi vitás kérdése moat iámét felazinre került. Ugyanit a parasz osztály 30 évig, mi­előtt u,alomra került, mindig a nyilvá­nos iskolák ellen volt és csak privát intéze eket akart. Ez ellen a felfogás dkn aztán küzdelmek indultak meg a nyilvános i.kólák érdekében. S etek az ellcniüioelnek ma itmd aktuálisak. Nagyon sok beszédet tartottam az úgy­nevezett S:liu versamalungokon ez ügy érdtkeben. Dáma legsötétebb vidékein, j>ull,.r^0l"Kíii részeiben is beszéltei;) á 4000 'önyi gyüieke:r ek„. mh»J".'^«»draUv reform. k közül ¡SíLÜ*®? huína*®. Uj hivatali X»" ' , " 'ölfil '.ragálja a £ £ mrl»tk " '''Q'g lámo­SSíJft^f—VL^W. ven-e rá vtiagá;ni sok .ru^fái ,ü0.t ReB1,e| 10-től ette 7-1.» a twa bsn' vssvok' magam is cawájtotoia, h.g, ki'urom! — Egy, Dáaiábin nagyon fontos re­f .rmot vittem keteaziül a külföldiekkel östzenazaioác'ük számára. Eddig ugyanit külföldivel való házataág által a nök elveaztdték állampolgársigukat a hi itt éllek Dinlában a a férj meg­halt, ilt álltak minden po'gárjog nél­kül a ez mind rá|uk, mlcd a gyer­kekre nagyon hélrányoa volt. Moat U hit idegen állampolgárok leletégei megmaradnak dán állairpolgároknak, ha Dániában élnek s nem sértik meg ez áilamrendet. — Még a háborúról és u békéről szeretném u véleményéi hallani. — Én teljesen békepárti vagyok, — mondja Nina Bang. U<ye régen Dil­P.arciaország küzdött Észak-Francia­ország ellen, Skó tors tág Anglia ellen a etek a harcok teljeaen elcaendeted­lek. Én azt hiszen, hogy amint Észak­Franciaország ét Dél-Franciaország, vagy Skócia és Anglia köd Irhe'etlrn lenne ma a háború, vagy hogy amint mi ilt békében élünk, — ugy letz egy­szer majd az egész világon. Még egy aulogrammos lényképd kéiek a közoktatásügyi miniszternőtől, de az sajnos, nirci nála, hanem men­jek el másnap a lakására s olt meg­kaphatom. Amint hagy meg ia kaptam. Buci ütéskor kedvesen njujtja a kezét, fáradt és egy kicsit meg is van hűlve. Sz. Stigethy Vilma. MMMMMMMMMMMMMWIIMM Az „Az Újság" és a „Szeged11 ügye az Újságírók Egyesületében. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Az Ujtágirok Egyesülete ma délután tartotta közgyűlésit Habár M hály el­nök vezetésével, aki bejelentette, hogy hat bel súlyos munka utin és a volt Szeged betiltásának viaszavonisa után, az Az Újság uj cimmel vasárn p is­méi megje.enik. Hil.s köszönettel tar­tozunk — nrndotta — a parlamenti ulságiróknak, akik az »mert el'zmé­nyek után magukévá let ék a Szeged, illetve a Délmagyarország és az Az Újság ügyéi éa minden erejükkel eljár­tat, Hogy a kél naplip ismét megje­lenbesaen. Rámutat azokra a támadá­soké, amelyek a síjlót é fék és ugy látja,bogymanaptág ugy bánnak a sajtó­vá , minf a/iogy néíány évvel ezelőtt a fosztogatókkal és a gyilkosakkal bán­tak. Végr; őejelentet e, l-o.y az ujtág­irók fizelétének rendezése érdekében harcot f gnak ind tani. Baranyr Miklós az Az Újság nevé­ben beszélt. Kösiönetet mondott az egyesületnek azérl a munkáért, amelyet az Az Újság érdekében végzett. Külön kős zönetet mond Habár Mihálynak. Ezulán Róna Lajos a Szeged, illetve a Délmagyarország szerkesz ötagjainak megbízásából fejezte ki köszönetét a zért a munkáért, amellyel lehetővé tel­ték, hogv a Dtlmagyaxország megjelen­hessék. Külön köszönet jár ezért az egyesület elnökségének és Szatmári Mórnak. Ezután Sall Dezaö főtitkár évi jelen lése következeit, majd Perslán Adirn szólalt fel. Rámuta'ott a legközelebb bekövetkezhető sajtóeseményekre és arra a támadásokra, amelyek az újság­írótársadalmat mindinkább érik. Rá­mutalo't arra, hogy a hatalom milyen elránáiban részesíti a sajtót. Van egy másik jelenség is — rror.dotta — es pedig a folyamaiba tett bűntetőelj írások, amelyekel a saj ó ellen intézlek. Meg­ütközéssel szerzett tudomást arról, hogy egyik képriselö azt a nyilatkozatot lene közzé, hojy nem tötöc*, hanem ctupin az 0 intézkedétére és rendel­kezésire 'árnak el sa|tó ügyekben. Megemlékezett Boross Lászlóról és le­tartózlatásáról. Nem lehet ennek más tanúsága, minthogy a sajtósiabadságot akarják elnyomni. Indítványozza, hogy kilájón ki az egyesület egy ölts bizott­ságot, amelynek feladata az tegyen, hogy kellő munku után tegyen előter­jesztést, miképen lehetne u saftótársa­dalom ellen mutatkozó fenyegető jelen­ségekkel szemben eredményes harcot felvenni. A közgyűlés az indítványt el­logtdta és az indítvány értelmében egy ötös bizottságot alakított. Ezután megválasztották alelnökök­nek Hegedűs Oju'át is Feleky Oézá'. A városi kereskedelmi iskola igazgatója , nem taníthat heti négy óránál többet. A városi fe sőkereskedelmt itkola igazgató-tanácsa péntek délben a pol­gármester elnökletével Ölést tartolt, amelyen Nyáry Oyörgy Igazgató be­számolt az elmúlt tenév eredményeiről. Elmondotta beszámoló jelentésében, hogy a négy évfolyamú és hat ontályu szak­iskolának száihetren levizsgázott nö­vendéke volt. A növendékek nyolcvan­bal százaléka megfelelt a vizsgálatokon és csak tizennégy százalék bukott el, ami a békebeli buszonnyolc százalékos bukáai arányszámhoz viszonyítva a tanulmányi eredmény örvendetes javu­lásáról tesz tanabizonyságot. Ugyan­csak, mint örvenddea jelentégel emii­tette mrg az igazgató, hogy az elmúlt tanévben csak egyetlen egy növendék maradi adós egy negyedévi tandíjjal, pedig as évi taidij elég tekntél/ei ösz­szeg, 850.000 korons volt. Bemutatta ezután Nyáry Oyörgy iz Intézet jövő évi költségvetésé*, amely szerint 323 millió korona várnató tan­díjbevétellel szemben 438 mtlltó korona írsz a kiadás, a vároara trhát 115 millió koronás deficit »(egyenlítése vár. A költségvetés szerint a tandil még a tavalyinál is lényegesen magnsabb lesz. Évi 80 aranykoron*, vagyis 14 500-as szorzoszammal 1,160000 papiraorona. A köztisztviselők és a hadiözvegyek, hadirokkantak gyermekei, valamint a badiáivák egy kuituizminisaterl rende­let értelméfen a tandíjnak csak a felét fitdlk, egétz tandíjmentességet azonban ebben az lakóiéban senki sem kaphat. A nyolcvan aranykoronáé tandíjon kí­vül a nötindékeknek 10 aranykoronát kell fűtési pillék elmén flzelnlfík, négy­öt aranykoronát p-díg ért'<»ődJJ, anyag­díj, meg még neuany egycb .ltj n^n ugy, hogy végeredményként nagyon meg­közelíti a tandíj u sza* arany, vagy másfélmillió papirkorondt, ami bizony meglehetősen súlyos terhet jelent aztkra, akik tenyérkereső pályára óhajtanak felkészülni a város kereskedelmi Isko­lájában. A legfurcsább minden di| kö­zölt a 10 aranykoronáé fűtési p tlék, arci a háború elölt és as arany'andi|ak bevezetése előtt ismeretlen fogalom volt és ugy véljek, hogy most, amikor Is­mét az aranyiandij Jött divatba, Ismét elvesztette létalapját. Az igazgató tanács azonban a költ­ségvetéshez és ennek keretében a hor­ribilis tandíjakhoz is ellenvetés nélkül hozzájárult. Nyáry Oyörgy igazgató ezután egy sie.nélyes természetű ügyet terjesztett az igazgatótanács dé. Elmondotta, hogy s város tanácsa nemregen kérdéat in­tézett bozzá, vájjon le adja-e Intézeté­ben az Iskolaigazgatók számára meg­állapított heti ilz köteles órát ? A ta­nácsból intéiet válaszában bejelen­tette, hogy ctak heti négy órát ad ugyan, az óralátogatásokkal együtt azonban heti óraszáma jóval megha­ladja a minimumot. A tanács erre fel­hívta a kereskedelmi iskola igazgatóját, hogy a jövő tanévben as érvenyben levő rendelkezések alapján állítsa öasze az órarendet és felirt a kultujzmin'si­tériumba la, hogy a kullustminiszler utasitia a főigazgatót, hogy a kereske­delmi iskola jövő évi órarendjét, ha abban az igazgató nem »tereptl leg­alább tíz órával, ne hagyja jóvá. Nyáry Oyörgy ezután ieiolva*'* a vá­rosi kereskedelmi itkola szervezeti sza­bályzatának ide vonatkozó rendelkezé­seit, amelyek szerint a három évfo­lyamú és három osztályú régi iskolára vonatkozott a tíz órás minimum. Az intézetnek most négy évfolyama ét hat osztálya van, ami az Igstgtlu elfog­laltságát lényegesen növe'.l. Heti négy órán a i többet aiért ien idha', matt ugyanolyun képesítésű rendes tanár még kellő működik az intézetnél, akik ellát­ják a kötelező heti tizennyolc óru ke­retében a kérdéses taatárgyak előadá­sát, reá léhát nem Is Jutna több, heti négy óránál. Az igszgatótanfes ¿fogadta as igu­gató álláspontját ét elhatár zta, hogy áilátfoglaliaától hivitalosan értesíti a tanácsot azzal, hogy korábii, tévesen hozott határozatát helyezi e hatályon kivfli. Néhány jelentéktelenebb ü<v letár­gyalása után az igazgalóta'tict ülése véget ért. Duisburg, Düsseldorf és Ruhrort városokat nem Öntik ki. Pár is, juliui 10. Hír szerint a raj­nai területek kiüri ésél ugy értelmezik, hogy Duisburg, Düsseldorf ét Ruhrort kiürítésére nem vonatkozik. Vmdervelde ét Brtund megállapították, bo^y e há­rom város nemzetközi akció alapján keiült megszállás alá, miért is kiürí­tésük nem a franciáktól és belgáktól, hanem a szövetségesek összességétől függ. Ez az állásfoglalás nyilván a három emiitett vároj megszMiásinak további bizony'alan időre való fenn­tartását jelenti. A cseh állam és a Vatikán viszálya. Prágu, juliut 10. A külügy mi nlszté­tiumhoz közelálló Narodni Svobodnie cimü lap E következőket írja: Bizonyos jelek motitkoznik arra, hogy megvin a htjltndótág a pá­pai r.undus e'uazása ügyében a bikés elintézésre. A lap azt követeli, hogy bizonyos érdekek most szorul|anak hátiérbe. A kihivás lu'ságosm erőt volt ahhoz, hogy napirendre lehetsen felette térni. Vagy azonnal elégté.eit kap as állam a sértés írt éi keresztűlviszi az egyház ét az állam szétválasztását, vagy pedig harcra kerül a sor mind­azon elemek elen, akik védelmükbe veszik azl a kihívást, amelyet az ál­lam egy olyan hatalom réstéröl szen­vedett e', amely kezdettől lógva e.len­ségea érzelemmel viseltetett a kornány Iránt. A vifás á lampolgánágok rendezése. Varsó, ju'ius 10. A népszövet­ségi egyesületek ligájának varsói köz­gyüié én, amely anácskozásaít most fejezte be, többi közöl sző esett azok­nak a szerencsétleneknek ügyeiről is, akik a saintgermaini és trianoni szer­; ődések végrehajtásának nehézségd miatt állampolgárságukat vesztették, Il­let v; vitás helyzetbe jutottak. A nagy­gyűlés ebben a kérdésben határozati javaslatot Jogadott el, amelyben meg­kérte a Nemzetek Szövetségének Taná­csát, hívja Jel az osztrák-magyar monarchia utódállamait, hogy ratifi­kálják azt az egyezményt, amdyd ezeknek az eseteknek eldöntése céljá­ból még 1922-ben írtak alt Rómában. Az egyezményt idá g csupán Olasz­ország és Ausztria ratifikálta. Nagy Vince beszámolója Dtbrscsn­b«n. Debrecen III. kerüldének nemzet­gyülé i képviselője, dr. Nagy Vince va­sárnap délelőtt tartja bcuámolóbeszédét. Vasárnapi beszámoló beszédében felöleli majd a napi politika minden aktuditá­sát, de ezenfelül kötvonalozza a haladó es'mék helyzetét a világpolitikában is. Éjjel jelenik Debrecenből: Nagy Vince beszámolóját a rendőrség nem engedélyezte. Erre Debrecen lakossága elhatározta, hogy vasárnap este vacaa­rát fóznak rendezni és ezen f jg Nagy Vince fe'szólalni. Ifjúsági könyvek g a? dae választéka a Déimagyarország kdlcsónkűnyvtdtában, Dugoruc+U'r II, se. Telefon 306. Hungárla-sör csapon! MJ* ma szombaton este 7 órai kezdettel. KltOnR konyhai

Next

/
Thumbnails
Contents