Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-11 / 45. szám

Ara 2000 korona. iá "MAGYARORSZAG feHtnitteé«: Deik Fctnc-u. 2. Teldon «3-33. klidóhiv.ul, MfcHHikftrr-**' " : Ou»onica-tir II. Teltion 30& p,Ufl sandor auOrut I. mm. Tclelnnaiám 18 ÍA. Szeged, 1925 julius 11, SZOMBAT ElOl.id«*! Siak: Kuv hon.pra helyltcn «V iái kor, Huiiapnir. ta vidtk-n 4\UUU kor. Fuvra illa Au MtkOmap 2l4li kot. vaiir- t-a ftnncpn.p jhii kofona. I. tvlnlra •, 4't. tiAm Mire lehullanak... — Mire lehullanék a levelek — je­lentette ki kardjára ütve Vilmos 1914 nyarán, amikor még hadakat vezetett Teschenben és nem fákat vágott Doorn­ban — akkorra a német katonák mind hazatérnek lüz helyükhöz. (Már akinek lesz tűzhelye, gondolta magában) Hit a német katonák |órésze inkább Haza­tért a földbe, amelyből véletett, ellen­ben az öldöklés vigan folyt tovább, pedig a falevelek hároraezor-négyszer is lehullottak kőiben és az emberek Is ugy hullot'ak, mint a falevelek. A magyar kirá yi belügyminiszter legutőbb nem ilyen korai terminust szabott egy magyar nap lap újra való megjelenésének, sőt egyáltalában nem szabott semmiféle terminust a betiltott újságnak. Azaz, hogy mégis. Azt mon­dotta magyai án és karakán őszinteség­gel, hogy soha napján fog meglelenni Vagyis holnapután kis kedden. Hál ez egy kissé hosszú, mondhatni végtelen terminus. Idáig nem birná ki egyetlen betiltott lap se kis Magyarországon, sem a nagy viágon. Utóvégre annak a siegény újságírónak is kell a kenyér, hogy élni tudjon, meg annak a szegény nyomdásznak is kell. Még a lapkihor­dónak is és a kiadóhivatali kifutónak is. Meg azután, ugy tanultuk eddig, ugy nrndják most is, hogy sajtó­szabadság van Magyarországon. Éppen ezért sokallottuk kisié a ma­S ar királyi belogyminisz er ur impera­és kategórikua kijelentéit. Nagyon erőteljesnek és igen azigorunak alél­tuk. Ilyen kemény, komor, kerek és ka­tonia hangon csak császárok bestéinek, akik I len kegyelméből uralkodnak (amig le nem teszik őke ) és — szolga­birák a régi jó időkben. Sokallottuk azt a terminust, amely egy magyar új­ságot minden időkre óhajt elnémitani, holott tudnivaló, hogy az elnémított újságok kiáltanak leghargosabban és legnagyobb meggyőző erővel — aajó­szabadság uán. — Lemberg míg a mienk — tudatta az osstrák-iwgyar Hőfer-jelentés annak idején, amikor másnsp már mindenki tud a, még Hőfer is. h gy Lemberg már nem a mienk. Igy vannak több­nyire a hatalommal is azok akik túl­ságosan hangosan és önérzetesen kiált­ják világgá, hogy : a hatalom még a mieck. Hiszen szép dolog is az a hs­falom, jó dolog is, uri dolog is, kelle­mes dolog is, de azért a szabidság se u'olsó, a jog is valami és az °g*ziág, meg méltányosság ia nagyszerű és dioö dolog ám. Mi, akik mindenker hívei és több­ször áldozatai voltunk a sokat emiege­tett éa nem itind'g létező saj'ószabad­sá&nak, becsületes, ős inle örömünk­nek adunk kifejezést, amikor halljuk, fc gy az örökre, az idők végezetéig betiltottnak kijelentett fővárost újság vatárnsp újra neg.elenik. Helyes és okos dolog, hogy s magyar királyi belügyminiszter ur inkább hallgat 8 lelkiismeret és belátás szavára, mint például annak a lurzut lapnak a fe­nyegetésére, amely kijelentette a múlt­koriban, hogy .sterelnénk látni, mer­jen megjelenni I" és igy tovább a maga modorában. Volt egy,z.r egy idő. amikor sz El­veszett oUetndny nagy magyar költője ebben 3 rökid, de v iCs epigrammában jellemezte közállapota nkat: Deák Ferenc, megélünk mi Kend nélkül, Kívánjuk a szabadságot Rend nélkül. " Az a reakció, amely háborúk és forradalmik nyo.sában, mint a vissza­maradt iszap prób l a elinteni ezt a maradék országot, mintha igy módo si o'.ta volna Arany János verséi: Kossuth Lajos, megélünk mi Ön nélkül. Kivonjuk a rendet szabad­Ság nélkül t máéban és Kossu h Lajosról se fe ledkeznek meg rg^szen, aki igazán a sajtószabadság hive és hőse vo t. Ez i.y ritmusnak is rossz, de poli­tikának is csspnivaló. Örvendetes, hogy az utolsó órában kezdik meggondolni magukat a mii politiki urai egyben­A MMMMMMMMMMM«^^ A pénzügyminiszter hozzájárult némi könnyítésekhez a forgalmi adónál. A bizottsági tárgyaláson maga örffy előadókért könnjitiseket. Budapest, julius 10. A szanálási tör­vények végrehajtását ellenőrző bizott­ság ma déli 12 órakor Heránszky Dezső elnökletével a képviselőház ellő számig bizottsági termében ülést tartó t, amelyen letárgyalta az arany korona­érték álszámitási ku csának a megvál loztatásáról szóló pérzügy miniszteri rendeletet, még pedig ugy az adók, mint az illetékek szempontjából. Hosazabb vita vo:t a pénzügymi­niszter azon rendelet-tervezeténél, amely a beruházási törvénynek a forgalmi adó leszállítására vonatkozó rendelke­zése végrehajtását célozza. A bizottság tatjii, elsöjorban Dréhr Imre, de maga örffy Imre előadó is azon ké­relmet (erjesztették a pénzügyminiszter elé, hogy tegyen kísérletet az osztrák fázis életbelép etésére, legalább a Jen tosabb szükségleti cikkeknél. A pénz­ügyminisz'er megígérte, hogy ezt a ké­relmet honorálni fogja, még pedig a tütelóanyog; a szén, a fa és a Joa­tosabb éleim/cikkeknél, a húsnál és a lisztnél. A bizottság még azen további ké­relmet ia előterjesztette a pénzügymi­niszternek, hogy a készpénzben fize­tendő fo'galmi adó előzetes havifheté­tését szüntesse mrg. A mai heljzel ugyanis az, hogy az eözö hónapi összeget a következő hónap 2-áig b; kell fizetni a forgalmi adójánik az előlegéül, ami mintegy 10 nappal ko­rábban történő fizetéat jelent. örffy Imre előadó, Dréhr Imre és Tamássy József szóvátették az dtald­nyozásról kiadott rendelet foly án fel­merült panaszodat. A panaszok legin­kább onnan erednek, bogy az átalá­nyozási összeg a forgalom pangása folytán immár sokkal nagyobb, mint a tényleges forgatom után kivetendő adó összeg, más szóval az dtalányezás ter­hessé válik az esetrói-esetre fizetendő adóössegeknél. Bud pénzügyminiszter a bizo'tság­nak olyan rendelkezést helyezeti kilá tásba, amely 1925 január 1-től vissza menöleg az átalányozás mérséklését lehetővé teszi ott, ahol igazolható, hogy csak az átalányozási rendszer folytán az illeő adózó kedvezőtleneb­bül, járt, min'ha esetenként rótta volna le a forgalmi adóját. Megjegyzi a mi­nisz'er, hogy amennyiben a forgalom emekedett, az esetben az átalány fel emelését nem kívánják érvényesíteni, csupán julius 1-töl kezdődöleg. ígéretet tett továbbá a pénzügymi­niszter arra is, hogy az iparcs- és ke­reskedő-társada'om álttl fizetendő áta­lány megállapítását végző bizottaá gokba a város, il előleg a község ér­dekeltségeinek s az ipartestüle ek ál­tal kiküdendő I goknak a félve elét elrendeli, akiknek hozzászólási joguk lesz és akiknek az észrevételeit jegyző­könyvbe iktatják. A Painlevé-kormány győzelme a marokkói kérdésben. Pdris, julius 10. A francia kamara é|szakat ülésén, amely a hajnali órák­ban végzödöt', n Painlevé kormány nagy győzelmet arató t, amelyben a kama'a 411 szavazattal 29 szavazat ellenében elfogadta a marokkói hitete­ket. Ennek a győzelemnek magyarázat* az, hogy a szocialisták sem szavaztak a hitelek ellen. A siccl.iu^k állás­pontját nsgyon érdekes beszédben Líon Blum fejtette ki. Dacára a győzelem­nek, a fe'szólalásokban elhangzó t erős kritikák mély benyomást hagytak az egész közvéleményben. KülOnös<n Ca­chin képviselő felszólalása keleti na­gyobb érdeklődéit, aki azt fejtegette, hogy a kormány tulajdonképpen már el is költötte a kért 1S3 millió frank hitelt. A lapok ulnyomó része azt n állárpontot képviseli, hogy a kormány most kezdje el az Abd el Krimmel va ó béketárgyalásokat és ejtse el a Briand­féle formulát, amely c ak abban az esetben hsjandó a béketárgyalások m?gk-zd;sére, ha Frarciac rszág katonai fölénye minden tekintetben biztosítva van. Az ülésen éjfél után Painlevé mi­niszterelnök szólalt fel. Vázolta a ka­tona'. kelyzetet éi tiltakozott a gyar­mati bátoruknál szokáios események pesszimisztikus beálli'ása ellen. A mi nsz'erelnök újból megcáfolta Taza be­vételétől szó ű hírt éa kijelentelte, hogy amennyiben ez az iset bekövetkeznék, azonnal helyre fogják hozni a dolgot. Felsorolta a hadseregnek hadianyaggal való elláására foganatosított rendsza­bá yokat és kifejtette Noulet tátorrok kinevezésének okait, űrömét fejez'e ki a spanjol francia tárgyalások szívélyes míüja f le t, majd hangsúlyozta, hogy Frai ele országol egyidül és klzűrólng az a törekvés vezeti, hogy Igazságos békél teremtsen a marokkólak számára, a h u'ág, vagy hatalomvágy hátsó gon dolata nélkül. Franciaország nem al at gyarmatosítani, :em egy nemzetet le Igázni, amely évszázadok óta függtt lenséghez szokott. Keresi a modus vi­verdi», amely a franciáknak, a spacyo­lokn k éa a rifeknek lehetővé teszi a békés rgyüttmük'dést. Abban a zóná­ban azonban, amelyben Franciaország feladata a lakostág védelmezés*, biz­tosi ati kell a béké'. Ha a Spanyol­országgal folytatott tárgyalások befeje­lűdnek, a törzseket töpcéduldk utján fogják tájékoztatni. A rregállapodás szövegét azonban nem fogják közölni. — Va>y elérjük a bekét — con­dolta a miniszterelnök — és akkor s merni fogják annak megállapodásait, vagy lehelellenné lesz a béke, akkor közzéteiszük a f arc a sparycl meg­egyezés*, bogy megállapítsuk Abd e' Krtm felelősségét. Franciaország éa Spanyolország minden Időben módot talál arr», hogy Abd el Krimmel érint­kezést e lépjen és Atd el Krím meg fogja ismerd a megállapító!! feltélele­ket. Frar ciacrazág azonban nem fog semmiféle olyan lépést tenni, ami a békekiaérlellef volna egyértelmű és nem fog hivatalos kőre'eket küldeni, mielőtt Abd el Krím nem kíri ezt. Ha Abd el Krim a frarcia-spinjol feltét L­máiul vétele után tárgyalni t\ ,, meg­találja a módját annak, boiy tárgyal­jon, anélkül, hogy Franciaország mél­lós gát megsértené. (Tetszés). Leon B um kijelentette, togy a szo­cialista párt nem fog a hitelek ellen szLvazni, miután nem akar bízat m< tlar.sdgol nyilvánítani a kormány iránt, másiészt kerüli annak látszatát, mintha Matekká kiürítése mellett lenne, ami valamennyi ettlévő franciá­nak trgyllkolását jelentené. A kamara ezután 411 szavazattsl 29 szavazat ellenében elfogadta a mtrok­kói biteteke». Vais helyettes miniszterelnök az aktuális k/rdésekról Budapest, julius 10. A tzünel elöli Kuss r isiterelnfk az aktuális be ső po itikai parlamenti József he'yet'es mi­ttuális be ső po í"" kérdésekről nyilatkozott a hírlapíróknak, akik először is azt kérdezték meg, va­lóban olyan éles hangok hillatszottak-e a királykérdés ügyében a legtap esti egyaégespárti vacsorán ? Vass a követ­kezőket mondotta: — Az ilyen kérdés már természeté­nél fogva mindig Izgatóan ha*, bármi­lyen szent és böcs formában vessék is azt fel. Teljesen téves azonban azt ál itani, hogy emiatt bármiféle nyugta­lanság. vagy pláne pilotaforradalom, vagy bomlás mutatkoznék az egységes­pártban Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnsk. A földadó kérdésétől k£ jelentette a miniszterelnök helyettese, hogy a párt teljes nyugalommal vette tudomásul egnapesti értekezelén a pérzügyminisz ernek er e vonatkozó fel­világosítását. Az Újság ügyére vonat­kozóan is mrgkérdezték a hírlapírók a helyettes miniszterelnököt, mire ö de­rűsen jelen ette ki: .Most már várható némi u,ság Az Újság ügyében is " Ezután szt kérdeztük meg a helyet­tes minisztere nőktől, vájjon a p 'nzügy­miniszter által most benyújtott rokkant­ellátási adóval elintézettnek tekinti e a rokkan* kérdést ? A helyettes miniszter­elnök igy válaszolt: — Ez csak egy része a kérdés meg­oldásának, amennyiben a rokkantjára­dékra vonakozó lö vén; javaslatot én fogom benyújtani a nemzetgyűlésnek ősszel. Addig is egy rende.'e tel, amely már keresztülment a minisztertanácsban, enyhítünk a rokkanlak sorsán. Ez a ren­de'et nagymértékben felemeli a rokksn­tak járuléká t egyes kategóriákban 100 százalékkal. Ez azonban természetesen csak átmeneti rendelkezés, mert a vég­leges megoldást a rokkanttól vény fogja alkalmazni. Rertélem, ezzel sikerűi az egyet teljes mrgnjugvásra megoldani. A Ház őszi munkaprogramjáról Vass helyettes miniszterelnök kije­lentene, hogy ennek a programnak a tengelye a köl ségve'és tárgyalása lesz. Ezt szociális törvényjavaslatok előzik meg, úgymint a munkahiány enyhítésére vonatkozó javaslat, amely a szünet ala t teljesen eikés^űl, azuán a bányatárspénztárakra vonalkor) javas­lat. Ezután a felsőházi javastat követ­kezik és az egyes szakminiszterek is különböző javzslatokat fognak a Ház elé hozni. Scheidemann nyugalomba vonul. Berlin, julius 10. Scheidemann, a né­met köztársaság első miniszterInöke, aki jelenlrg Cassel város főpolgármes­ter, hír szerint a közel jövőben meg­vál k élláaétól. Gycmorbánialmai az utóbbi időben egyre erősbödnek s or­•03a tanácsára határozta el magát Scheidemann e re a lépésre. Scheide­mann jelenleg Berlinben időzik s most már véglegesen is ide f.g kölözni. Politikai körökből ve t értesülés szerint lemondása nem politikai természetű, hanem tisztán egészségügyi okokból tf rtént. A szociáldemokrata párt vírttő­sége hozzájárulását adta lemondásához. Ut djaként dr. Stadlert, a jr en egi helyettes polgármestert emlegetik, aki a demokrata párt tagja. A feke e vörrs­arany szerveze ek Síheidemann lmon dá a alkalmából fáklyásmenettel akar­ják ünnepelni.

Next

/
Thumbnails
Contents