Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-10 / 44. szám

1926 julius 10. DBLMAOYARORSZÁQ Csak most jelent meg Smith főbiztos májusi jelentése. A főbiztos kifogásolja a takarékossági biiottsái müködéaét. Budapest, julius 9. Nyilvánosságú hozták a Nemetek Siövstiége osgyar­orsaági föbisiosánsk XIII. je'eniétél, amely as 1925. évi málua Mfll 31-ig terjedő időről számol be: A főbiztos beszámolójá iik bevezeté­sében megokolja, bogy ez a Iclentéi azért késett, metl a genfi konlerencián I főbiztosnak (észt kelleti vennie. Az újjáépítési kölcsön biztosítékira lekötött bevételekből májua hónapban 250.978 millió pipirkotcna folyt be, vagyis 48.936 millió papirkoronávit kevesebb, mint április hómpban. Es as Összeg 174 millió aranykoronának felel meg. A vámbevételek az áprüistek­kel szemben 27 százaiékas visszaesést matatnak. Est a Jelenségei a pénzügyi főbiztos aern tartja oggasztónak, meri már elösö Jelentéseiben rlmntstott arra, hogy a vámbevételeknek es az alaku­lása kivámlos, minthogy a behezatall árak ára túlságos magasságra emel­kedett s csökkenésnek kellett bekivet­keznie. Ez a csökkenés nem jelenti as ország kOzgszdssági életének kedvezőt­len helyzetét. Jelentékeny mennyiségű áru, melyet oiyan kereikedök Hoztak be, akiknek nem átkerült a kincstártél vám hitelt kapniok éa a vámol nem Indiák azonnal kifizetni, még a vám­hivatalok raktáraiban hever. Valósi inö, hogy a folyamaiban lévő kereskedelmi szetzödések is tartóztatják az importoto­kéi, mert a vámok leszállítását várják. A dobányjövedék eredménye 17 szá­zalikos emelkedést tüntet fel Némileg csökkent a cakoridó és sójövedék be­VCICIC. A magyar állam nyert bevételei május folyamán 47 millió aranykoronára rúgtak. Ez az eredmény »ritkái kedve­zőbb, mint a költségvetési előirányzat, amelyben a nyera- bevételeket 39.6 millió aranykoronával vették számításba. Egye­nes adóban májusban jelentékeny emel­kedis volt, mig a forgalmi adó valamivel csökkent. Juniua hónapra a költségvetési előirány­zat 4,738.251 aranykorona hiánnyal szá­molt, de azért ennek a költségvetést hiány­nak fedezésére sem kell az újjáépítési kölcsönt igénybe venni. A kormány a főbiztos hozzájárulásával Cgyea megyei és városi törvényhatóságok­nak, továbbá ármentesitó társulatoknak közhaaznu munkálatok céljaira 24 millió aranykorona előleget nyújt. A májusi be­vételi többletek terhére 12 milliót már folyósítottak. Május végén a Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábát leszállította 11 százalikról 9 százalikra. Ezt a kedvező pénzügyi helyzet tette lehetővé. A jegy fedezet aránya állanáóan mintegy 55 százalék, ami Igen kielégitó helyzetet Jelent. A Nemzeti Bank mindent megtett, hogy befolyást gyakoroljon országszerte a hitelkérdés megkönnyltisire. A bajok ^ ó okait csak akkor lehet kikűszö­t, amikor kieligitó töke áU maid renáeikezésre. A külföldi töke eddig csak tövid lejáratú hitel tormájában állott a magyar közgazdaság rendelkezésére. Hosssaaabban foglalkozik a főbiztos az ÚUami üzemek közül a posta, táviró és távbeszélő üzemeivel. Megállapítja, hogy a posttinak. táviró­nak éa távbeszélőnek összes forgalma 1924 ben a háború előtti forgalomnak mintegy 44 százalékát telte. A személy zetti ez űzetnek mintegy 50 százalikkal csökkentették s még további létszámcsök­kentést jognak végezni s az államvasuta­kéval együtt az üzemi kiadásokat még jobban te fogják szállítani. Megállapítja a főbiztos, hogy ez a két üzemcsoport már moat is nagy eliamerést érdemel azért, hogy a személyzetük létszámának Jelen­lékei y leszállításával törekedlek a kladá­** "I «kentére. A posta, távíró és távbeszé ő költségvetése, 10 millió beru­házás h, beszámítva, 1,750.000 arany­korona hlir.yt ii utat. Ez körülbelül vég­cicdményber. tüeplocl « háboiu előtti helyzetnek is. A abltségveléa egyes téte­leieit összehasonlítva a híboru előtti költségvetés tételeivc', megállapítható, hogy a személyzet járandóságai 1O13 ban az nyera kiadások 50 százalékát, most 54 százalékát teszik, a nyugdijteher 1913 ban a nyers kiadások 5 tette, most 12 százalékra emdkedett. A költségvetési év 10 első hónapjára vo­natkozólag rendelkezésre álló adatok sze­rint a hiány nagyobb, mint az előirány­zat. annak dacára, hogy a postai dijrtte­iek átlagban magasabbak, mint a háború ¿lőtt. A telefon például mintegy 50 szá­zalékkal drágább. A magas díjtételek nem idézték dö a forgalom nagyobb mérvű csökkenést, csupán a feladó t táviratok számában állott be mintegy 17 százalékos apadás. Megemlékezik a löbiztos a kormány gazdasági reformjairól. A mérlegvalódiságra vonatkozó rende­letet a korona stabilizálása tette lehetővé. Ennek alapján a vállalatok vagyoni állá­sáról megbízható értesülést lehet kapni. Nagyarányú munkát végzeit az Országos Takarékossági Bizottság, amely a köz'gazeatás egy szét űiilését és olcsóbbá tételét igyekszik megvalósítani. A bizottság Javaslatára már felállilollák a központi szétfejtő hivatalt. A bi­zottság 7759 állás beszüntetisit java solta. Ebből 3000 állás most üresedés­ben van. A többi állásnak a beszünte­tését akkép tervezik, hogy kél eszten­dőn keresztül nem töltik be a beálló üresedéseket. Fontos reformot javiaol a bizottság a pénzOgyigazgalái, a bíró­sági eljárás, valamint a városok és vármegyék közlgszgalása terén, ame­lyek mcst mind rendkívül bonyolultak. A Javallat egy részének megvalósítása törvényhozási intézkedést igénye!, de remélik, hogy ezt legköadebb ki lehel eszközölni. A bizottság a részéről ed­dig telt javaalatokból várható megtaka­rítást é«i tizenötmillió aranykoronára beciflli, ami a főbiztos ideménye sze­rint lulzolt becslés, mert (a föbiztoa szerint) .eddig semmiféle gyökeres in­tézkedést nem javasolt a bizottság, nem merült fel részéről semmiféle mélyre­ható Javaslat a fenndüó kormányható­ságok beszüntetését, vagy állandósítá­sát illetőleg, sem pedig a munkarend­em, vagy a közigazgatást alakiságok gyökeres egyszerűsítése Iránt.' .Szóval — Írja a főbiztos — eddig semmi olyan reformra vonatkozó javaslatot nem tett a biiottaág, amdy a magyar költség­vetést manapság legkomolyabban érintő problémák egyikével, t i. a közszol­gálati szervezet mai méretezésével arányban állana.' Reméli a löbiztos, hogy a takarékossági bizottság további munkája folyamán messzebbmenő Ja­vallatokat fog lenni, mint aminőkd a mostani, ideiglenes jdintésében tett. A külkereskedelmi forQslom áprilisban csökkent min'egy tiz szá­zalékkal. A nagykereskedelmi áraknak indexe május végén további csökkenési mutaL Az 1924-ik évi december óla a nagy­kereskedelmi index ninlegy tizenhárom százalékos csökkenést tüntet fel Ezzel szemben a kiskereskedelmi indtx igen csekély emelkedést mu'at A jelentéshez kapcsolt kimutatások­ból érdekes a mo'oros járómüvek sta­tisztikája, atetyböl kitűnik, hogy a azemélyazállltó automobilok száma 0 ­százzal, a teherautó uobilok száma száz­ötvennel, a motoros kerékpárok száma négystázGtvennd emekedett egy év alatt. A kölcsönszámla 1925 május 29-én 184 2450113*44 aranykorona egyenleget mula*. Belavin vörös tábornokot kivégezték Moszkva, Julius 9. Belavin volt vörös­hadseregben tábornokot, Ivanov főhad­nagyot és két városi tisztviselőt kivé­geztek. A két előbbit a kiewi törvény­szék ilé'le halálra kémkedés miait. A minskl törvényszék egy Kovtigo Viktó­ria nevű asszonyi és egy gyári tisztvi­selőt kémkedés mlált halálra ilétí. Meg­állapi'ották, hogy Ouieköttelésben állot­tak Karcsev lengyd konzullal, aki min­den információért, mdynek kémkedés jdlege volt, nagy Oiszegekd fizetett. Ujabb veszedelmes viharok Erdélyben. Kolozsvár, julius 9. Pár nappal ez­előtt a székelyföldön pusztított nagy vhsr u ái most a Szamos völgyén és a Szilágyságon vonult keresztül olyan Ítéletidő, amilyenre emberemlékezet óta azon a vidéken nem emlékeznek. A vihar falvakat döntött romba, embereket veit agyon és sok hold vetést semmi­sUetl meg. Különösen heves volt a vi­har és a Jégeső Szamosujvár környé­kén shol a hslílmas szélvihar után egyre fokozódó nagyságú Jégeső esett. Az erdőkben a Jatőnkök maradtak meg, a pa'akok meglridtak és első dortdk a legelőkről menekülő állatokat. Ordöngös-FOzes halárában a nagy vi­»l»»l»l»»»»»IIIIMl»»nt»>»81 har közben keldkezdt jégeső egycio­móban 320 birkát vett agyon. A veté­sek közt dolgozó földmunkások közül kdtőt agyonsújtottak a jégdarab nk s a több ek ia súlyos sebesülésekkel tud­tak a falvakba menekülni. A jég tönkre­tette Kraszna 30 holdas határát, vdé­seit, gyümölcseit ét szőlői*. Máramarosból érkezett jelentés sze­rint a Tisza kiöntött. Kuhea és Sze­lestye, valamint több más községek viz alatt állanak. A lakosság a ne­gyekbe menekült. Dragomlr falvát a jég teljesen elverte. A menekülőket Máramaroiszigeten helyezték d. :»»nniiimi»ii»m»»n»mm«m Ismét áradt a Tisza A Tisza tegnap óta köiel husz centi­métert áridt iimét és ify elérte azt a maximális nivót, amelyen a számitások szerint kulminálnia kdl az áradásnsk. Szeged környékén ez a butz centimé­teres áradás ujsbb bajt, kárt nem oko­zott, legfeljebb annyit, hogy as ujaze­gedi strandfürdők pariját ismét meg­keskenyiletle néhiny méterrel és Tápé­val szemben, a vetyebát—orlovácsi ár­területen még néhány hald kukoricát mosott el. A jelentések szerint az árvizveszede­lem mára elmúlt. A Titza feliö szaka­szán megkezdídött az apadás, amely remélbe őleg rövidesen általánossá válik és néhány bét múlva vissza zsugorodik ismét a folyó rendes keretei köaé. A Tiiza áradásáról egyébként a kö­vetkező Jelentéseket kspluk: Miskolcról jelentik: Borsod vármegye terűidén a Tisza vízállása Tiszavalk község környékén voU a legmagasabb. Négy nappal ezelőtt hatalmas víztöme­gek indultak meg a Tiszán és a viz magassága óráról órára növekedett. Ai ársdás kulminációs pontját vasárnap estére érte el s alig négy centiméteren múlott, hogy már vasárnap este Tisza­valknál a folyó el nem hagyta medrét. A lakosság az elmúlt két nspban óriási •ggodalommil figyelte a Tina vizének cmelkedéaét és a hatóafgok már lépé­seket tettek ss ránt, hogy áradás esetén a kitonaság u áucsapitai álljanak ren­delkezésre, mert a lakosság minden erejével az sratással volt eltoglslva. Hétfőn reggelre pár centiméterrel szülyedi a viz tükre és azóta egyre apad a Tlzza. Biztosra vehető lehái, bogy az árvtz­veszedelem elmúlt. A Tma vízállása különben Záhonytól (Cssp körül) rend­kívül magas volt a torkolatáig, med­réből azonban aehol sem lépett kL Btérkeaeit Jelentések szerint hétfőn reg­gel a Tisza az egéiz vonalon apadni kezdett. Ungvárról jelentik: A Tiut a sok esőzés következtében kilépett medréből és elönlötle Teresva és Triekovo közsé­geket. As áradás okozta kár igen nagy. is» -ss­A szerb egyház követeli lefoglalt iskoláját. A sietb görög-keleti vallásnak vala­mikor hatalmaa talaja volt Szegeden. Régi, porlepett Írások a»ról tanúskod­nak, hogy Szegeden görög-keleti szerb püspökség is székelt és két temploma is volt az egyháznak. Az alföldi ma­gya ság szivoe természete azonban a szerbséget idővel teljesen magába ol­vasztotta. Ma alig arámlál az egyház néhány száz hivöt s azok sem tudnak már anyanyelvükön. A fistihbb gene­ráció »ár magyar iskolába járt s laa­aan-'aSBan levdete magáról idegen ereddének minden jellegét. Az összeomlás idejéig még volt is­kolájuk is a szerbeknek, ahol tanító­ként a nemrégiben meghalt Tyószity Qyörgy, legutóbb deizki lelkész, mQ kodot. A közben meg zflnt görög-kdeti felekezeti iskolának fen tartása már nem voit kilizdö az egyházra nézve. A leg­utóbbi idöb'n már alig volt öt-hat ta­nuló, ugy, hogy felsőbb püspöki intéz­kedésre az iskola megszűnt. A szerb egyház a templom ranovtllalásán ki»01 modern berendezésű iskolát is épit e­tef, amdyet azonban az iskola hivata­los megszűntetése u»án a lakáshivatal egyszerűen lefoglalt és helyiségeit la­kásokul utalta ki. A szerb egyház hiába tiltakoiott a hatóságoknál az isko'a épületének elfoglalása miatt, erediné­nyekd nett tudott démi. Az egyház terméueeien nem adta fel a jogot is­kolájára a különböző sikertelen inter­veniál tsok után Zubkovics Qyörgy bu­dai szerb püspök beadvánnyal fordult a kultuszminiszterhez a szegedi izerb itkola visszai dása tárgyában. A püspöki besdvány az Iskola elfog­lalt helyiségeinek azonnali klürUését és átadását követelt, mivel az egyház a górog keldi szerb irkolát Szegeden haladéktalanul meg akarja nyitni. Hi­vatkozik a beadvány a felekezetek isko­lal 'ísitési jogára s arra, hogy a gö­rf™-keleti szerb egyháznak mindig volt Si ngeden iskolája. Megemlíti még a a beadvány azt is, hogy a azegedi szerb iskola helyiségdben Kontracsovics volt szegedi bitó fe esége lakik, aki az év legnagyobb részét Csehszlovákiában iö:ti s így Szegeden lakást nem igé­nyelhet. A szerb püspökség felterjesztéséi a kultuszmi - isztérium a napokban leküldte a véleményezés végeit a szegedi Ur. tanfelügyelőséghez. Gombkötő Antal tanfelügyelő a görögkdei szerb iskola újból v.-ló felállítására vonatkozólag a következőket nondotla munkatár­sunknak : — A görög-keleti szerb Iskola újból való felállítását teljesen fölöslegesnek tartom Szegedén. Statisztikai adataink szerint Szegeden ma csík két-három görög-keleti vallású és szerbül 1 iskolaköteles növendék van, kedveért iskolát fdáUitani nem érde­mes. Ez az iskolát fentartó egyházra vo na elsősorban nagy teher. Az isko­lához képzdlen tanítók kerülnének se körülmény a középiskolákba fellépő növendékekre nsgy hátránnyal járna. Egyébként ha az egyházi hatóság meg­csinálja az Iskolát, ám csinálja. A tan­felűgydöség megkívánja az uj iskolától azt a nivót, smelyet a szegedi elemi iskoák felmutatnak, mirt ellenkező esetben az iskola bezárása következne d. A francia válaastójogl Javaslat PJris, julius 9. A kamara választó­jogi bizottsága tegnap megkezdte a kerületi választásokra vonatkoaó böző Javaslatok tárgyalását A vita 1 kivfll heves volt, minthogy egységes vélemény nem tudott kialakulni. A sza­vazások alkalmával egyetlenegy Javas­lót sem kapott többségiét. A Bizottság végeredményben ugy határozott, hogy tekintettel arra, bogy a kerületi választó­Jog Javaslatai közül egyiket sem sike­rűn elfogadni, a javaslatokat visszaküldi a parlamentnek s minihagy a parla­ment csupán októberbea űlujra öeaze a nyári ssünd után, a javaslatok tár­gyalása egyelőre hosszabb időre el­hslaszlóiott. PRÓFÉTÁBAN KATONAZENE ma, péntek este 6 órától 8 óráig. Felülmulhatian konyha. *' Csapon a Kőbányai Polgári Serfőzde világhírű Szt. István Figyelmes kiszolg n lüénysoi jális. re.

Next

/
Thumbnails
Contents