Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-10 / 44. szám

DBLMAQYARORSZAQ 192S julius 10 A városok kölcsöne drága, de mégis megszavazta a nemzetgyűlés. Budapest, ju ius 9. Scitovszky Béli elnök féltizenegykor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai illését, amelyen Hajós Ká mánnik, a II. bírálóbizottság előadójának jelentése alapjtn végleg igazolt képviselőnek jelentenék ki Mrbach Antii grófot és Rainnrechl Antalt. Napirend előtt Ldng ) mos szóvátette a Rácz-Glmbís lovagias ügyet A Ház zajongása és mM a'lankodáaa közben felolva ss Ráct Vilmos tegnapi nyalt levelét és Gömböt Gyulának, Dánér Bálának, Budahizy Mklósnakés S lemere Bélának erre adott válaszait. A fegyveres kiállásra való felhívásokban egyá falában nem lát lovagias • sdgot, hanem a pdrb jkódex mögé bújó tömeggyilkosságra való felhívást. A katholikus egyház nevében tiltakozik a tömeges gyilkosságot jelentő párbaj ellen és f:lhvja a belügyminiszter ügyeimét, hogy intézkedh.-ssék, ho;y a n;a délu'ánra kitűzött tőmeggyilkosság ne következzék b.\ Meskó Zoltán: Az a baj, hogy miniszterek is párbajoznak (Zaj) Láng János: Az iyen ug.nevezett lovagiaskodások egyenesen arculcsapása a keresztény kathotikus meggyőződés' nek, de minden tisztességes ember meggyőződésének is. Ezután harmadszori olvasásban Is eiogadták a tisztviselői fiieés:öl és a beruházásokról szóló javaslatot. Görgey István előadó ismertetése u án vita nélkül elfogadták a gótig köztársasággal és a spanyol királysággal kötött kereikeáelmt egyezmények becikkelyezésétől szóló lörvényjsvaslatokat. Walkó Lajos keteikede'emügyi miniszter a törvényjavaslatok kapcsán besiámol arról, bojv Magyarország eddig Bilgiummai, Hollandiával, az Egyeseit A lantokkal, Finnországgá és Njrrégiival kötött kereskedelmi szerlöd és*. Ezu'án vita né kai elfogadták általános tágban és részieleiben is a vuu'i árufuvarozás tárgyában, valamint a vasúti azemély- és podgyásaluvarozás tárgyában Bernben aláirt nemzetközi rg> eiményt Ezután rátérnek a városok kUcsinétől sztló törvényjavaslat tárgyalására. Örfjy Imre előadó ismerteti a javaslatot, amely a h sincs beruházások szempontját alapjtn készült Siocialia és jóléti inéimények emelése cél|ából aksrják a vároaok fiivenni a kölcsönt. Várnai Dánlel azólal fel a javaslathoz, figyelmébe ajánlja a miniszternek azokat a lapközleményeket, amelyekből világosan Iá ha 6, hogy sokkal előny ösebb szerződési is kó hettek volna a városok. A javaslatot nem fogadja el. Malaslls Oéza aggályosnak látja, hogy Budapesten és a szomszédos virojokon kivOl sehol az országban nem állanak demokratikus ellenőrzés alatt a váró: ok. Meskó Z Itán felveti azt a ké dést, nem lehetett volna olcsóbb kő!csöat szerezni? A pénzűgyminíiz'er válaszától teszi függővé, elf.gadja-e a javaslatot. Kun Béla megemlíti, hogy Hódmezővásárhely megtagadta a kölcsön felvételéi, meri tulierhisnek tartja. Bud Jinos pénzügyminiszter: Igen, ha minden város olyan gazdag volna, mini Hódmezővásárhely. Kun Béla megemli I, hogy Szeged és Debrecen is tiltakoztak a kö'csön ellen, bár kénytelenek voltak azt meg is szavazni. Az' látja, hogy a kormány a sánta városokat nem gyógyítja meg, hanem csak mankót ad nekik, hogy bicegjenek tovább. A Javaslatot nem jogadja el. Szakács Andor felszólalása után Bud János p!nzügyminis>ler reflektál a felszólalásokra. Megállapítja, hogy az ellen lék a I gleljesebb objektivitással tárgyalta a javaslatot. Nem áll az a kifogás, hogy a városok maghallgatása nélkül döntöttek erről a fontos kérdésről, meri szután, hogy öt a városok felkérték, hogy kölcsönt szerezzen, értekezleet hivot össze, raelyea Szabóky Alajos államtitkár elnököli és melyen valamennyi város kiküldődé résztvett. A kormány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy azoknak a községeknek, amelyek rá vannsk utalva, szintén szerezzen hosszabb lejáratú kölcsönt. A Ház ezután a javaslatot általánosságban ét u'áns vila nélkül részleteiben is elfogadja. Dénes Is vin állott fel ezu án szólásra személyes kérdésben. C ontoi Imrének azt a kijelentését ulaitji vissza, hogy ő nem szólhat be'e a nép ügyeibe. Csontos Imrét kommunistasággal vááetja. Erre vonatkozóan egy okiratot olvas fel, amelyben Kálmái Imre, a Magyarországi Munkáspárt országos alelnöke, földmunkás, karcagi lakot e'őadji, hogy Csonlos Imre nem zetgyülési képiiselö annak idején a ne szeli tanácsnak volt elnöke, a kommün k törésekor pedig a kommunisták közélelmezési bizottságának a tagja. A kommün kitörésekor Kálmánt Csontos Imre és dr. Pásztor vádjára kötél általi halálra Itéitek. At első vádló Csontos Imre volt, aki a városházi tanács erraében dr. Pásztor di'ekiórluml elnök mellett ölt az emelvényen. Szünet után az elnök k hirdelte a <álasztás eredményét, utána pedig napirendi indítványt te l, amelynek értelmében legközelebbi Ölés holnap leaz. Három helyen egy: a nagykörút Röv d időn belül — nagyon valószínű, bogy már a jövő hét derekán — nagyarányú városrendezési munka kezdődik S.egeden, amelynél két-háromszáz munkanélküli keresheti meg a télire valót. A Pécskői Bizaltbányi R'szvénytársiság a várossal történt megél apodása értelmében megkezd e a tizennégymilliárdos köiezés müsziki előkészítését. Mérnökei már megérkeztek Szegedre, hogy pon'os méréseket eszközö jenek a tizennégymilliárdos kövezés programjiba fölvett u:cákról. A polgármest r pedig értesi ést kapott, amely szerint az uccarendezéshez szükséges bazaltkőin/ag szállítását már szintén megkezd'e a bányavállalat, amennyiben az e'sö szállítmány már elindult Szeged felé. A tanács által kért minlakővek már megérkeztek és a szakérlök megállapítása szerint a legjibb minőségű bazalikőburkolatot kapják a kikövezendő uccák. A nagyarányú kövezést munka sorrendjéről a polgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A vállalat a nagykörút és a Kertész-ucca kövezésével kezdi meg a munkát. A mérníkök már lejtméretezésik a nagykörutat. hogy megállapítsák, hol mennyivel kell csökkenteni, vagy emelni nívóját. A munka egyszerre a nagykörút több pontján kezdődik meg, egyelőre a Boldogasszonysugá útnál és a Kossuth Lijos-sugáru'nál, de rövidesen a körút más szakaszain is. Ugyancsak rögtön megerre kezdik meg k6vezéeéta kezdik a rendkívül forgalmas Kerlésruccs kövezését is. Előszőr a régi burkolatot szedik fel és a kövezéshez szükséges alapozást végzik ei, ami közönsiges földmunka és igy szakmunkásokra, klvezők e csak később lesz szűkség. Az alapozási munkálatoknál két-háromszáz szegedi munkás kaphat alkalmazást. A hatósági munkaközietitöhlvatal már megkezdte a jelentkező munkások Összeíráséi. Tudomásom szerint már eddig is nagyoa sok olyan ipari szakmunkás, lakatos, ssztalos jelentkezeti, aki szakmájában hónapok óta nem kapott munkát. 4 nigyarányu munka elrendelésének legfőbb célja éppen az, hogy a munkanélküli szegedi munkások számára kereseti lihetőséget nyújtson a város, azért fűztük a Pécskői bánya ajánlatának e fogadását elsősorban ahhoz a felié elhez, hogy a munkálatoknál kizárólag szegedi mutkások alkalmazandók. Abban az esetben természetesen, ha ennek a megszorításnak az lenne a következménye, hegy a szegedi munkabérek Indokolatlanul fölemelkednének, a város tanácsa idegen munkások alkalmazásához is hozzájárul. Remélhető azonban, hogy erre nem kerül majd sor. Elmondotta még a po'gármester, hogy a nagykorul kocsiu jának középső, hat méter széles szakasza kap kia bazailkocka-burkolatot, a szélső részeket a most kikerűö régi kőanyaggal burkolják be újra. A Kertész- ucca középnagyságú bazaltkő-burkolatot kap. ^MMMMMMMMMMMMaMMMMMMWM A B listától a szegény tisztviselők általában menekülni próbálnak. Ilyenkor előkerülnek az összeköttetések, megindul a prolekciókeresés, csakhogy a B lista fenyegető réme minél távolabb maradjon. B listára nagyon könnyű rákerülni, annál nehezebb azonban lekerülni a fekee lisáról, amely a vékonypénzü nyugdi.at és a nehezülő megélhetést jelenti Vitot Oirő tanár, a III ker. fiu polgári isk >lától azonban n:m fé t a B listától. Minden erejével nyugdíjaztatni akarta magit s bogy est elélhesse, külön kérvényt nyújtott be a kultuszminisztériumba, esedezve, hogy a szanálás öróla se feledkezzék meg. Tanártársai csodá koztak kollégájukon, aki még Budspeitre is felutazott, hogy valahogyan ki ne maradjon a B lis ások névsorából. A juliusi B lista azonban megfeledkezett Vitos Gerö tanárról, aki közben már boldogan mesé'gette, hogy letette a szigorlatot az orvosi fakultáson és egyetlen vágya az, hogy orvos legyen. Egy polgári iskolai tanár, aki nem tud B-listára kerülni. Azonban ember tervez és a magas minisztérium végez. Vilos Gerö tanárnak a kultuszminisztérium külön is válaszoll kérelmére. Nagyon sajnálta, hogy B listára nem helyezheti, de Vitos tanár olyan pedagógus, akit jelenleg megfelelő tanerővel pótolai nem tud a kul u.zkormány. A leirat utaaitAst is közölt, hogy Vitos tanár szeptember elsején állását köteles ismét elfoglalni, mert különben elveszti azt A pjlgárí iskoláknál tényleg nagy tanárhiány mutatkozik. Az öt éves tanítóképző után nagyon kevés végzeit tanító megy a három éves polgári iskolai tanárképzőbe, ahonnan kikerülve, csak dmet kap, de fizetést nem sokkal többet, miat egy működő tanitó. A vélemények szerint azért nem történt meg Vitos tanár B-lisiára helyezése, mert az állam azt akarja elérni, hogy önként köazönjön le állásáról s •gy egyben lemond nyugdijáról is. Annyi bizonyos, hogy a kis ország tisztviselői között ma Vdos tanlr ur a legboldogtalonabb ember. Nem tudott B-lisiára kerülni. Érettségi beszámoló. Irta: dr. Ctimer Károly. II. Közpályám tele van derűvel, örömmel, megelégedéssel; csslódás és keserűség n.-ni éri, annál több hazafias öröm és büszkeség, de az én életem végét is megrontotta — a Trianon. Az egyetemi tanulmányok elején láttam a tavaszi déli verőn sütkérező legnagyobb magyar lantost, Arany Jánost. Ugy figyelmeztettek, hogy az a szürke szakállú kis ember, az Akadémia előtti parkban a padon, a .Toldi* OrökhirO költője. MegI mertem az egyetemen Horváth C'rilt, a nagy bölcselőt, Salamon Ferencet, a legnagyobb történetírót, Hunfatvy Jánost, a jeles geogiafust, Kerkápoty Károlyt, a hires magyar nemzetgazdászt. Szilágyi Dezsőt, a Deák Ferenc méltó tanítványát, PtíiCfiné Szendrey Júlia második férjét, Horváth Árpádot, az oklevéltan lelkes tanárát; a színházakban a régi nagy magyar színészeket. Az egyetemi évek nyomorúsága, hideg diák szobák, töpörtö és kenyér — vacsorák — után nyakig estem a jó módba. A iöuri ebédlő rakott asztalához kerültem, olyan illusztris művészi és irói körbe, amilyenről hajdan, diákkoromban, nem is álmodtam. Gról Zichy Gézának, ennek a tüneményes képességű és mígasan szárnyaló művészlelkű lőurnak szalonjában a 80 as évek legnagyobb irói és művészei közt megfordulni szerencsés vitára akik kozölt Usit F<re Volk_ mann Róbert, M há'ovich Ödön Erkel Sindor, Birtay lide, Bogislch Mihály és luhász Aladár a legnagyobbak voltak. Ebéd után Liszt Ferenc zongorához Olt és .a hangok nagy tanárjának* bűvös játékában a csatákból megtérő magyar vitézek diadaléneke riadozott Mint a klasszikus zenéhez nem értő proflnus alföldi he Mtnoger tűnődve néztem, hogy az ormótlan hosszú bOjykAt-ujjak alól mily könnyen árad szét a világ legbQvösebo zen éj-. Egy ízben a kis kövér, hasba vállas és elég mogorva, de nagy magyar zeneszerző, Volkmann Róbert soká késve jött az ebédhez és nagyon megvárakoztatta az előkelő társaságot és még csak bocsánatot sem kért pontatlanságért. A felettébb finomlelkü Z'chy grófné kimenteni igyekezett öt az urak előtt. .Bizonyosan Mestro valamelyik uj értékes kompozícióiéba volt elmerülve?* — .Oh nem g'ófnél Sokan voltak előttem a borbélynál és soká került rám a sor a borotválkozásnál!" Nem önhittség volt ez az öreg úrban, mint inkább művészi nemtörődömség, melynél togva magán kivűl másról nem vett tudomást. Lent a birtokon, Telétlenen naponkint 8-10 órán keresztül gyakorolta a gróf a koncertre szánt Wagner darabokat: Tannhüjser-t és Lohengrin-t, ug/ hogy Goday, a bécsi német zongoramester, Goday László, néhai kuruc ezredeskapitány unokája, kifáradt a lapozásban és örült, ha én felváltottam. I yen alkalommal azt kérdezte tőlem a gról kedélyeskedve: „Czimör I szereti-e maga Wagner t?"--.Nem szeretem én!" — »Miért nem szereti?" — kérdi, nagy szemeket meresztve rám. — .Mert nem szeretem az instrumentális zenét." — .Ugyan? hát milyet szeret?" - fonéukus zenét, Verdi-l* Nagyot nézett erre a gról. .Hiszen maga nem muzsikális embör, honnan tudja, hogy instrumentális és fonetikus zene van?" — .Róth Banditól tanultam.* - .Hát ki az a Rith Bandi ?* - .Sze2

edl énektanár és zenedei igazgató, nem ozönaéges muzsikus." .No hallja, akkor én elmegyek a maguk paprikás városába koncertozni.* Elmondtam est a vakációban Róth (Szöged!) B ind inak s a nőegylet meghívta a grófot és a gróf 1883 őszén le is jött és megtartotta jólékonycélu koncertjét. Ugyancsak 1883 ős/én, novembe.ben, Miskolcon és Kassán adott hangversenyt. Goday már előbb visszaszökő:! Bécsbe s igy én kísérlem el a gróf Jt felvidéki körútjára. Mindkél helyen négy öl vármegye válogatott uri közönsége gyülekezel! össze. Szebb és szebb fogatok — tarsolyos hsjduk és huszárok a bakon — kisérték a városba. Soha olyan sok szép asszonyt és leányt nem látok többé eeyütt, mint amennyi akkor Kassán és Miskolcon összegrült. Ugy volt, hogy Kassán én lapozok a grófnak, azonban nagyon örültem, amikor Paar gról táborszernagy, hadtestparancsnok bájos szép szőke leánya .ezt a kegyel" magának kérte a gróftól, aki ez alkalommal beleegyezett, pedig nagy ritkán engedte meg, hogy más lapozzon, nem az. akit ö belrenirozott. A lényes, elegáns társaság zsúfolásig megtöltötte a hangversenytermet, ahol azután emelkedett hangulatban tartott vacsora és reggelig húzódó tánc fejezte be a szépen sikerült művészestélyt. Az é dekes, tinóm nagy uri modorú gróf volt az ünneplés központja és hogy elejét vegye a nem szűnő udvarlásnak, vacsora után nyomban intett a cigánynak, ráhuzatta kedvenc nótáját: Jaj de magas ez a vendégfogadó..." és as egyik Paar grófkisasszonnyal a táncot megnyitotta; ami közben a bandát szünet nélkül dirigálta, a régi szép andalgó és toborzó nótákat húzatta és csak a vele táncolni kívánó kassai szép lányokat egymásután megforgatta. Mint fentebb megírtam, léi év múlva nehéz szivvel megváltam a grófi háztóL A diploma megszerzése után a történelem tanszékét elnyertem a Ludovika-Akadémiában, ahol két évet töltöttem. Láttam Assermann tábornokot, az ácsi csata hősét, Hollón Ernőt, Pétervárad hős védelmezőjét, Máriássy Jánost, Görgetnek legendás hirű alvezérét és az újjászületés korának legnagyobb hadvezérét, Görgtí. Artúrt, aki az ácsi csatában tarkóig érő borzasztó fejsebet kapott, amikor nagy sárga lován a .végzet ellen" küzdölt és tollas kalapját magasra tartva vezette rohamra a vágtató huszár-eszkadroookat, harsány szóval lelkesítve őket: .Ne tűrjétek, hogy idegenek tapossák el a magyar haza aranykalászait!' Amikor a visegrádi vár lebontott vizitornyának helyét mutatta meg és az égető h<" 'ben hajadonfővel járt-kelt, megkérdeztem : Tábornok ur, miért nem teszi fel a kalapját? Mire azt felelte, hogy rosszul forrott f:jsebe miatt eleinte nagy szaggatásai voltak, de azután télen-nyáron föveg nélkül járt és szaggatásai végképen elmaradlak. (Folytattuk.)