Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-10 / 44. szám

Ara 2000 korona. DElMflöYARORSZflö |I IMk PtRiK-u. ?. Telefon IJ-31 Kiadóhivatal, a..*r «• Kf>l'«U; DnfomcMér H. Tckhn MM. . pMOft s*«Kiui-«ut»rul l. aaAa TtMoosiia 1(1 K Szeged, 1925 julius 10, PÉNTEK Kiaticettai *ak: K*y hónapra helyben «u.'iki kor. Uudapntea t* vKleken «JMU kur. fjye. .un tta MMtömap aau kof.. »a.lr- e. ünnepnap «•» korona. I. évfolyam, 4« Ilim í Lovagi torna. Láng Jinos nemzetgyűlési képviselő (van-e ki e nevel ismeri) mint jó katoHkns háborodik fel szón, bogy Oömboa—Rácz—Dánér— Siemere - Budiháiy és lárislk vslösá|os tömeggylikoelágrs hiviák KM egymást a középkori lovigisstág szabályi! szerint és egy általi b«n. Nem kell is embernek éppen " kslolikninik te lenol, talán elég, hi ember ss ember, vtgy egy i Italában ember, a izó Igas éneimében, begy me|rtad|on éa megnndorod|ák attól a hangtól él attól a tzellemtOl, amely ezeknek a közéleti uraknak a nyill leveleiben, a nyílt gyilkoláira való lel biváiaibin ortzig.viiág izlne e'ött megnyiletkozik. A legdurvább beitiálii ösztónök, .a gyilkol ember botja zntanáaának" tónuilban fogantak ezek a kérkedő éa kurjongató förmedvények, amelyek valamikor izomoruan világot bizonyítékai lennek ennek a zollötl éi bomlott koruaknak, amelyet négy eazlandö öldöklése éi puutltása vezetett be málló módoo, pokoli nyitány gya Mint. — Valóiággil tőmeggyilkoiiágok elkOvetéiére hívják fOl egymást — mondotta nagy zaj közöli az említett nem zetgyüléai képviielö —, akitől azonban eddig még nem olvaatuk, hogy példáu' mái gyilkoiiágok, mond|uk a siófoki, iaaákf. tolva Jotl, otgovánjl, erziébet váróit, ciongrádi éi egyéb tömegei ét megtOrlén! gyilkoiiágok ellen ii ilyen etéyeien éa haliroiottan tiltakozol, volna. Amit Qömbösék és társaik moit egyelőre nyilatkozatok alakjában mfl veinek, ea csak természetes éa 'örvé nyes következménye annik az elvadu Minik, amely korunkat jellemzi, mint a reneszánszot s pompa és a rokokót az elpobnllaág. Es a lovagiaakodáa, amely izóuályár és tárdolatlan, mindenképpen anakronizmus, de kQlOoben ia hiányzik belóle U • azellem, az a Klek, amely a középkor lovagjait mégia ciak e maguk ideiében ideális alakokká avatta. GömbOs Gyula például, pátoi viaakcdáara hiván ellenfeléi, asl hencegönek minőid, egyben eiyiseiflen legyáváaza ói éa lovagiailan ellenlé nek mlnőii L Dánér Béla ur meg laánilmn vilézkedéinek nevezi provokált ellenfele vitaiktdését, mlg Budibázy Miklós arci tan izemé rmei lem égnek titulál|s partnerének eljárását, kijelentvén, bogy megveti őt és snnak a gyanújának ad nyilt levélbeli kifejezés', bogy ellenre e bá rom szőri golyóváltás nelyett inkább háromtsoii nadrágvállátra vállalkoznék. Az 0 tanul sorában van Zsilinszky Endre it, az e bizonyos hitei Zaillnizky, aki annak idején Áchim Andiáa iái végzett e maga móljln, amint ezt a magyar lovagin eljártsok krónikájában olvashatjuk. Hát ezek bizony nem valami fölemelő és nem nagyon vigasztaló dokumentumok, ezeket biz Itten kár vo t kitenni korunk nyilvánosságának ablakába. Ml nem gondoljuk, bogy as erkölcsök és az blés annyira ebek harmincadiára ketoilek volna minden vonalon és ninden rétegben, mint thogy ait ezek a nyilt levelek mutatják. — Ez nem párbaj, hanem bűntényekre való fölhívás, mondja Huiz r Károly, aki a Somogyi—Bactó-gyilkottág idején jelentékeny tényezője volt a magyar közéletnek és aki csakugyan eli éli Somogyi—Bacsó megöetéséL — A miniszter urak is párbajoznak — vetette közbe Mtskó Zoltán rs igen helyesen letle hozzá: — Okos ember nem verekszik. De hitzen ezek nemcsak vereksze nek, hanem egészen példátlanul, dur ván sérte&e'ik egymást v.rekedés előtt, njeltet Oltögetnek egyirásra, leszidjak egymást a lárga tőidig, olytn modorban, amely méltatlan önérzetes és öntudatot, mflvelt éi komoly emberekhez. Éi ezek között a mai magyar közéletnek, a napi po^ikának a íurzutnak egy pár jelentékfeknnek látsió, tekintélynek számitó. magát valakinek tartó oszlopa it ékeskedik I Nehéz szatírát nem Unt — jelentette ki fájón e római költő, a romlottság és rothadás fénykorában. Mit mondjunk mi ezekre tz urakra, ezekre e vitézekre, ezekre a lovagokra, ezekre a jeletekre? IiigyeljOk a derék lifkatrilokat, akik a kulturális fölény, a humanista ideál ormain járnak ezekhez az urakhoz képéét. Szégi éljük magunkat, mint magyarok és emberek helyeltok, ha már bennük nincsen szégyenkezés ét nincsen illem' udás. MMMMMMMMMMMMMMWMMMMMWMMMMMWMWMMMAAMM Verekedés a szerb parlamentben. (Budapesti tudóst ónk tetefonfe'entése ) Belgrádi jelentés szerint a szlupstinában a mti ülésen rwgy verekedés folyt le. Tólb képviselő összeszólalkozott, mire Vanlcsa nevfl képviselőhöz odarohant egy Priblcsevlcs tevü másik képviselő, aki Vaaícsat mellbevágta ugy, hogy Vanlcsa cz Ités következtében a földre esett. A verekedés1 az udvarben totytuttók, akol egymásután hangzottak el a pofonok is a reprodukálhatott n sértő kifejezések. A kormánypárt bucsuértekezlete. Miért hagyta ott a legitimista Széchenyi Viktor gróf az ülést? Budapest, julius 9. A kormánypárt a Ház nyáti stfloele előtt ma tartotta utolsó értekezletét. Bud János pénzügyminiszter felszólalásában elismerte, hogy a Icrgalmi adó inlyot megterhelést Jelent, ezért szállította le egy százalékkal a at ellenőrzést it lehetőleg megtzüntelni törekiiik. Azon vin, hogy a kincstári haszonrészesedést mielőbb törölje a költségvetésből. Emtiik Jóue! kérelmére kijelenti, hogy a torfogystztlii tdót enyhitem fogta. Elhatározták, hogy a miniszterelnököt felgyógyulása alkalmából 20 tagú bizottság üdvözli. Vass te'yettes miniszterelnök klje lentette, hogy e Friedrich- és Hu zárkormánynak a záiszámadáisal kapcsolatban a fölmentét! megad|ák. Bud miniizler egy fe'szólalásra kijelentette, bogy a vármegyei Uaztviaeiök slá usrendezését mielőbb végre kel hajtani. A vármegyei tisztviselők speciális helyzetét figyelembe fogja ugyan venei, de nem minden ttiztvüelő fog egy Hí eléli onlállyal előbbi e kerülni. Maytr Jánoa miniister aaóvátelte hogy egy kormánypárti képv'telö életen bírálta a földm iveiét i minisztéiiumotaz egyik tapban. Ezt 0 ciufoi bizalmat tantágnak tart|a ét kéri a bizilmi kér déi fölvetését. A blzottiág s párlfegyelem megiértéiéneh miröiilette a képviselő eljárását s bizalmat izavazolt a miniiztcrnek. Az értekezleten felizólalt gréf Széchenyi Via tor U, aki beaiédében azt mosdotta, hogy örömmel látja, bogy azok a feszültségek, amelyek a közelmúltban a királykérdés kipctin jelentkeznek, nemciak bogy elilmultak, hanem megvan a reminy arra, hogy ezt o kérdést rövidesen végérvényesen is bé kis utón el lehet Intézni. Erre a kijelentésre az irtekezteten nagy lárma tört kl, a kisgazdák fel ugráltok helyeikről is ezt kiabálták: Elég volt a HabsburgokbólI Nem ki ván/uk őketl Orilink, hogy megszabadultunk tőlik. Az elnöklő Almdssy nagynehezen tud rendet teremteni, de még mindig hallatszik a kisgazdák zajongása: Éljen Horthy l Éljen a kormányzó! Széchenyi betzédében arra it kérte a pártot, hogy a királykérdésben a párt szögezze le álláspontját. Almdssy azonban azt mondja, hogy ezzel az indítvánnyal nem is lehel foglalkozni, minthogy a párt programjában benne van, hogy a királykérdéssel nem foglalkoznak. Most Széchenyi ugrott fel helyéről és magából kikelve mondja: mNem engedek álláspontomból és nem engedem magam terrorizálni I" Vass Józttf viszont megjegyzi, bogy örülnie kellene, hogy es a kérdés mos* nem idéz elő komplikációkat és hogy ezt a kérdést az utóbbi időben nem nagyon bolygatták. Széchenyi gróf erre Ismét felugrott helyéről és Indulatosan elhagyta a helyiségei. Az értekezlet után vacsora volt, amelyen számos felköszöntö hangzott el a kormáryzóra és a kormányra. A kisgazdák fenyegetódznek a választójog miatt. (Budopesti tudóstlónk telefon felentése) A kitgizdák ma tudtul adták Almdssy LászlO grófnak, bogy abban az ese ben, ha a kormányzó a választójogi töt vény javaslatot visszaküldi a nemzet gyűlésnek azzal, hogy a javaslaibfl hagyja ki a Szlff Bálint-fée szaksait, akkor kilépnek az egységes pártból. Ezzel szemben a Kereszt ny Qazdasági Párt ragaszkodik ahhoz, hogy a javaslat kerüljön vissza a parlamenthez és Szijj Bálint indítványát töröljtk a Javaslatból. Értesülésünk szerint a javallatot s kormányzó egyelőre nem hQfdi viasza, mtrt a kormánynak az a nézete, hogy öizig még vin ideje ahhoz, hogy ebben a dologban véglegesen állts' foglaljon. Csehszlovákia szakítása a Vatikánnal. Budapest, Julius 9. A cseh nemze i szociális1 ák pártla, melyhez Betes ia tartozik, határozati Javaslatot fogadott el, melyben követeli a vatikáni cseh követ visszahívását és ennek hivatalos bejelentését, követeli továbbá az állam és egyház telfes radikális szétválasztását francia mintára. A cseh szociáldemokraták hasonló határozatot hoztak és a német szociáldemokraták ma ugyanilyen állásfoglalásra készülnek. Vidéktől érkező jelen ések is arról száT ólnak be, hogy mindenü l huszünnepségek voltak és hogy a husziták a Vatikánnal való diplomáciai viszony megszakítósa melleit ag'tdlnak. A szociáldemokraták a szenátus mai ülésén sürgős interpellic ót intéznek az össskermányboz a pápai nuncus e utazása ügyében. Az interpelláció ereket mondja: A nundus eluazása beavatkozást jelent a pápa részéről Csehszlovákia beső ügyelte <a csaknem példáilan tüntetést jelent kivültől a köztársaság elnöke és kormánya ellen. A siociáldemokraták abban a reményben üdvözlik a nuncius elutazását, hogy nem fog visszatérni, egyben azonban követe ik, hngy ezt az elutazást követően a kormány részéről in ézkedések örtónjenek a tekintély fenntar ására. A cseh szociáldemokraták ezért a következő kérdésekkel fordulnak a kormányhoz: I. Hajlandó-e a kormány a dplomáclal viszont a Vatikánnal megszakítani és a vatikáni cseh követei visszuhivni ? 2. Hajlandó-e a kormány törvényjavaslatokat előte'jesztenl, amelyek az állam és az egyhiz, valamint az iskola és az egyház szétválasztásáról intézkednek ? Az első kérdésben nincien semmiféle ellentét, súlyos nézeteltérések vannak azonban a püspökségek betöltése körül. A Sientszek szembefordul a kormánynak azzal a felfogásával, hegv a püipökségek betöltése a kormánynak ügyei; azt az álláspontot kepviseli, hogy a betöltés jogát ugyan átengedték a Habsburgoknak, de csupán a Habsburgházból származó uralkodóknak személyes jogául és ez a jog a Habsburgon trónvesztésével megszűnt. A kinai probléma. London, Juliua 9. A Times a kinai problémáról a követkeiöket irji: A közeljövőben két konferencia fog foglalkozni a kinai helyieltel. Az egyik s kOezöbön álló vámkonferencia, a másik pedig íz a konferencia, amely a külföldlek exterrltoriálls jogainak meg. állapításával fog foglalkozni. A lap egyelőre még nem közöl semmit tem arról, hogy ezt a két konferenciát hol éi mikor tarják meg, de vaiósslnO, hogy a tárgyalások a kél konferencián párhuzamosan fognak folyni. A Washingtonból étkező távIraU Jelentések szerint az amerikai kormány közvetlenül tárgyalásokat kezdett Feng keresztény tábornokkal éa biztosította őt arról, bogy Amerika hajlandó a külföldiek cxterritorlália Jogiinak " toi megszüntetésére, ha a kinai luffl birtokosai eszel szemben garantálják a rend fenfartásáL Az uj görög kormány szövetséget akar Jugoszláviával. Belgrád, julius 9. A félhivatalos Samouprava jelentése szerint az uj gOrög kotmány legközelebb megkezdi tárgyalásait Jugoszláviával szövetségi szerződés dolgában. Az uj tervezet azonban lényegesen küö böiik az előbbi görög kormányétól, ugy bogy kétséges, vajion a jugoszláv eotmány elfogadja-e. Az uj görög korm'ny békét akar. Athén, julius 9. Paoga'osz ma ismét oly kijelentéseket tett, amelyek ana engednek következtetni, bogy a miniszterelnök a Törökország és Görögország között fennálló ellentéteket mindenáron el akarja simítani. Pangalcaznak az a terve, hogy a legrövidebb időn belüi ratifikáItatni fogji a lefoglalt magánjavakról szóló görög- török szerződést. A görög kormány addig Is, amig a ratifikáció tényleg megtörténik, már most életbe akarja léptetői a szerződés több fontos ponJáL Augusztus 16-ika előtt kiflritik a Ruhr-terflletet Párb, julius 9. A Petit Párisién (odótilóla beszélgetést folytatott Van der Velde belga külOgymlnliztinel. Van der Velde annak a véleményének idolt Uf jezéit, hogy a Ruhr-vidéket ét a megisállt területeknek azt a részét, amelyeket a szövetséges csapatok 1923 fanuár óta foglallak el, a legrövidebb időn beül kl fogják iriteni, még pedig valószínűleg még augusztus 16-lka előd, tehát hamarabb, mint ast a londoni konferencia annak ide|én kilátásba helyezte. DOtstldorff, Dui burg és Ruhrcrt kiOiitésére vona kozólag Van cfer Velde ugy nyile kozolt, hogy ezl a három váiost nem frarcia ét fce'ga cupilok tartják megtzállva a igy kiarilétük is valamennyi szövetségei állam jóváhagyásától függ.