Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-08 / 42. szám

Ara 2000 korona. , LKlk Ptrmc u. 2. Telelőn li-» Kiadóklvatil, MkaAnMnyvUr H Wl,od,: l>u|(unic»-lér II. Tflfton |Tlflli sitKluf-iugírul _. nám. Telrtonsiám I&34. Szeged, 1925 julius 8, SZERDA EIStiMliüi Arak: K«y hónapra heljhen «W»W kor, Hudapetlea éa vkMken tóilUU kor. Cgyci iiia ár* h«tk>inap JIOJ kor., vaaár- e» Dnnrpnap korona. I. évlolyat*. mám Lecsukott redőnyökkel. A héttő délutánt Impozáns tüntetés láttára, mikor egy adott {élre e ntgy várói Csszss kételkedői búzták re ¿önytiket éi néhány perc ilitt meg­béruü a város egéiz gizdaiági fot­fstm», — joggal kiváneri s löxféle­mény arra, mi adta az ípsr és keres­kedelem e nsgyizabisu megmozdulá­sárs a közvetlen irditó ckot ? A 'á|é­koiatlan nsgyközönség meggyőződésé­ben is gyOkeret kell térni snnsk a gondolatnak, hogy föltétlenül elhibázott aa a törvény, amely teljes négy esz­tendeje állandó nyugtalanságban tan produktív társsdalmi osztályokat és foly­tonos izgalmi anyag a társadalom tet­tében. Négy éve folyik a kereskedő- és iptrosotztály téizéröl a küzdelem a forgalmi idó reformjáért. E négy esz­tendö alstt lépten-nyomon kiütközött hogy a törvény mii alakjában a gaz­dasági élet rendjével és követelményei­vel ösizhsngbs nem bo.ható, egész foglalkozási Igskat kapcsol ki a keres kedelmi és ipari forgalomból, előnyt juttat a külföldi gyárosnak és nagyke­reskedőnek, súlyos adminisztrációs ter­het rak a kereskedő és Iparos vállaira s az ellenőrzésnek túlzott szigorává1 állandó izgalomban tan|a az adózót, akinek rettegnie kell, hogy véletlen mu laiztást se kövessen el, mert a jó­hiszemű mulasztás is bűntetöbirtság elé jultal|a. Est a négy év óta szivó* kifariással folytatót küzdelmet aszal kétzfll honorálni a kormány, hogy a forgalmi adótOrvénv rgyea rendelkezé­seinek módosiása iránt tórvényjavaala­tot készített. E |svaslat lényeges intéz­kedése az adókulcsnak három száza­léktól két szásalékra való leszállítási*. A többi rendelt ezései kevésbé lényegei sérelmeket orvosolnak. Az adókulcs leszállítása — bárha jelentős könnyítés közgazdaságunk izén ára — gyökeré­ben nem oldja meg a problétrá1, aöt várható, hogy a forgalmi adók keze­lése körüli indokolatlan szigor még fokozódni fog, mert a pénzügyi kor­mányzat az adókulcs lesr állítása fJy­Un előálló tlányt pótolni igyekizik majd azzal, hogy a vélt sdémegrövidi­lések felfedezésének érdekében fokozot­tabb ellenőrzést fog kifejteni. Az elmúlt négy eiztendö tarutaágai pedig arra szolgálhatnak, bogy a kincstár szándé­kos megkárosítását célzó jelentős adó­csalások már bosszú évek csak a pénz­agyi neuraszténia rémképei. Lehet e jelentős adómegröviditésről sző, amikor a kormány és a répszöve'ségi főbiztos lelentéstiböl tudjuk, bogy a forgalmi adó az elmúlt költségvetéai évben 80 százalékkal nagyobb eredményt produ­kált, mint amennyit a kormányzatelfre tavezeit és a költségvetésbe beállított ? A kereskedő- és iparostársadalom négy hosszú év küzdelmei ulán nem nyugodhatik meg a kormánynak mó­doaiió javaslatában, me y kevéssé lé­nyeges, follozásszerfl intézkedéseivel gyökeres reformot nem jelent. Nem nyugodhatik meg különösen ma, ami­kor a gazdasági élet kala.ztrófális vál­sága a mindent megbéni 6 hitel- és pénzszűke és az egész gazdasági éle­tünkre nehezedő tejes bizonytalanság közi pette a létfen'artás komor gond­jaival küzd. Eze.i állapo'ában érthetően, fokozottan érzékeny, hatványozottan « öl terhelő adólerovási munkák terhét és megalázásnak tekinti az űz­Sr2?^tte®.é,.yííte 48 vevöközönsége jelenléiében Llyó zaklató ellenözést Egyetlen gyökeres megoldás kínál­kozik s ez az osztrák, uginevüetl fá zisos rendszer. Ez biztosítani tudj a kincstár számára a kivánt bevétel', felesegessé teszi a hat-Imasan klépi' ktl tdcclenőizéki appará'ust és meg­kimeli az adózdk nrgy táborát n •dóier. vás uinden íerhéő!. CstnKa Mrgysrországon ma négyezázezer for galmi idózót kell a kincslárn k ellen­őriztetni. A forgslmi adó osztrák min­tára tervezett reformjával ez a szám ötvenezerre c ökkenne. A rendsier jellege az, hogy az áru u'ját a termelés helyé-ól a fogyasztCig több fázisra osz ja, például az állati bőr útja mindaddig, mig a telje­sen kikészíte t bőr álapotába nen jut, egy fázist képez. A tevábbi fázis a ki­készített bőrnek utja a bőrgyártól a fo gvasztóig, amig a fogyasztó ezt »kár cipő, akár más bőráru alakjában meg nem vásárolja. Minden fáziaban az áru csak egysier fizet forgalmi időt, feni pé dában egyszer az állatkereskedőnéi, egyszer a törgyárosnál. Az egyes fázi­stkon belül az fsszes további átruhá­zások adómentesek. Lényege tehát e rendszernek, hogy az itthon tenrell áru a termelés helyén, a külföldi áru ped g a vámnál fizet forgalmi adót, ha maga­sabb kulcs szerint is, mint fitene egyenként minden egyes átruházás után. A keret kedttáis:dalom, mikor ennek a rendszernek élei belépi éléséért akciói irdi'ot, első és legfonosabb célnak: a Mncttári érdek biztositását tekintete. Éppen tzen izemprn bél oly mrgasra tervezte az rgyes fázisok adólulcsait, hogy erzel a kircstárntk edd gt, még sd:ku'ci mostani leszállítását negelőző jö edelmét is bi.totisa. Fe'ajánotta további biztcsi'ékul íz», hegy az uj rendszer éle'be'épte'ése előtt mindé egyes adózó köeles legyen eddigi egy havi fogalmi adóötszegét befizetni, amely összegből s kincstár az uj rend­szer alkalmazása folytán retán előálló bevételi hiány.n fedezhetné. Nem is a pénzügyi kormány volt az igazi el'en­zéle ennek a reformrak. Legnagyobb akadálya ennek a nagyar gyáripar, amelynek eilenzésén tört rreg a mír leijeit n előkészített reform. Az a ma­gyar gyáripar, — vr lamen nyiünk féltelt nem; ei i kincse —, melynek fejlesztése és erősítése mindannyiunk hő óhaja és smely fejlődésében oly sokat köszön­het a magyar keteskedelemnek, — tá­masztott akadályokat parclá'is érdekek­ből a reform u jába. A hé fői néma, de mégis mindennél beszédesebb ün­tetés nemcsak a pénzügyi kormányhoz, de a magyar gyárip rboz is szdott. Dr. Kertész Béla. Szombaton kezdődik a Ház nyári szünete. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Tegnap hire járt annak, hogy a kor­mány tz esetben, ba nem késiül el a genfi ha'ározmár.yokra vonatkozó lör­vér yjavaslatokkal, akker rgyes intéz­kedéseket rendeleti uton fog életbe­lépte'ni. Erre azért van szükBég, mert a kcrmánynzk az az lAténdPja,"bogy a fiietéseme'ési, adóleszállitási és a beruházási cikkelyeket minél eíbb életbeléptesse, tud János pénzügy­miniszternek ugyan már napokkal előbb az volt a tervr, hogy a szükséges lé­péseket rendeei u'on foganatosítsa, rrost azonban már ragaszkodik thhor, h gy azok a csütörtöki hivataloa lap­ban meg is jelenjenek. Különben most már kizárt dolog, hogy a javaslat a ho'nspi napon e'készü jön, ** remélik, hogy azt péntekre tető alá hozzák, ugy hogy a Hdz nyárt szünetét Scom balon megkezdheti. A büntet őr,ovellát óaazel tárgyalják (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A kormány őssre', amint a palament összeül, le akarja tárgyaltatni a bünte öjogi novellát. Értesülésünk szerint a kormánynak ez azé t fontos, mert a legrövidebb idő alatt éleibe akarja léptetni a büntetőjogi nove Iában foglalt uj sajtójogi rerdelkezéieke'. Csak tudomásul veszi a zárszámadási bizottság a Prlcdrich­kormány gazdálkodását. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) A zárszámadást vizsgáló bizottság Pcupera Ferenc elnökléséiel ma dél­előtt ülést tar1 ott. Eien Ndndssy Ardor e'ő cátában tárgyalták eliCsotbtn az 1914—15. évi lárszátradás', amelyre nézve a bizottság ' 'Nnrnlés megadá­sát javasolja. Az 1919-20. év. lárszámtdáick ama részére, amely az 1919 augusztus 7-é ől 1920 febtuár 20-ikZig terjedő | időre, vagyis a Fried/Ich-rezsimre vo­natkozik, aa első nemzetgyűlés Ossze­0létéig, a bízót'ság azt javasolj*, hogy a nemzetgyűlés az eléje ter­jesztett kimutatást vrgye tudomásul Az 1920 február 20 lói junius 30-ig terjedő időre viszont a fölmentés meg­idását jsvssolja a bizottság. Egyben kéri a sü gősség kimondását a zár­számadáaok tárgyalására vonatkozólag. Nagy harc a forgalmi adó körül. Sándor Pál támadása az uj forgalmi adórendszer ellen. Budapest, julius 7. A nemie'gyülés mai ülésén harmadik olvasásban is megszavazta a választójogi javaslatot azzal a módosítással, bogy a jövőben nen csak a választók jegyzékéből kiha­gyottak, hanem az oda újonnan fölvet­tek névsotát is közszemlére teszik ki. N pirendre került a tisztviselők fizetése és az adókérdések rendezése. Görgey István nagy elismeréssel adó­zik a kormánynak ezért a törvényja­vaslatéi, kéri azonban a pénzűgymi­nlsz'ert, hogy a forgalmi adórendszer­nek módosítása elől ne zárkózzék el és cáfolja meg azt a hírt, hogy az adó kivetés ügyében a pénzügyigazgatósá­gok titkos rendeletet kaptak. A Javas­latot különben elfog* dja. Esztergályos János azt ffj'ege»', hogy a mai tdóiendszcr végpusztulással fe­nyegeti a k siparosekat és kiskettske­dőkrt. A szónok hosizu cjára u. o'csó h t I kér a kiriparoiok számára. A pcazügynjriszler hivatkozott a.ra, h?gy "é"milliárdos hitelt adott cipésziparu­soknak. Ezt a hitelt azonban csak egy hite'szCvetkezet kapta. Határozati javas­latot ny ujt be, amely szerint a kormány aürgősen terje szen be javaslatot a köz­szállítási feltételek m(dositásáro. Ugyan­csak határozati javaslatot ntujt be arra nézve is, h gy a kisiparosoknak az adó­hátralékok fizetésére halasztást adjanak és a már k tűzött végrehajtásokat füg­gesszék föL Sándor Pál índtványozzs, hogy uta­sítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy azzal a fe hatalmazással, amely szerint az áruraktátakra vagyondézsmát vethet ki, sem mos', sem a jövőben ne é jen. Második indítványa: Uto-"- \ a nem­zetgyűléa a kormányt he, y rz arany­korona az adózásoknál, iíle ékeknél és házbéreknél 17.000 korona helyeit i 925 juius 1- élői kezdve 14 500 pa­pír koronába n számíttassák Harmadik indi'ványa: U asi *a a nemzetgyűlés a kormányt az általáncs forgalmi adó­rendszer mídofitására és pedig o'y­képe\ ho^y az á talános forgalmi adói egy helyen fii essék. Negyedik indít­ványa : Utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy amig a forgalmi adónak egy he'yen való fizetése te nem követ­kezik, a kisegzisztenciák védelme érde­kében a kiskereskedők is ugyanazon az alapon fizessék a forgalmi adót, mint a kisiparosok. Kérdezzék meg a kormánypárti képviselőket, nem zalűaS ják-e az adófizetőket a fo'galmi adó miatt ketüle eikben ? Ha a szegény kisegzisztenciák feljajdulnak, a minisz­ter ur ezt terrornak nevezi. Ha a kis­gazdák, vagy a nagybirtokosok akarnak valamit, azt keresztülviszik. (Zaj a kormánypárton.) Hoyos Miksa gróf: Nagyon téved. Sándor Pál: Három év óta kapunk kijelentéseket, hogy a forgalmi adó rend­szerén változtatások történnek, azon­ban nem történik semmi. Elhoztam és a Ház ászt*Iára leteszem azokat az el­keseredett sürgönyöket, ameljek az or­szág minden részéből érkeztek hozzám. A kormánypárt i< tudja a bajokat és még s meg fogják szavazni ezt a javas­latot, mert párt kérdést csináltak belőle. A tegnapi nagygyűlésen pedig nem en­gedtünk poli ikáról beszélni. A minisz­ter ur egy kis engedménnyel sokat elérhet. Bud János pénzügyminiszter: De most már nem. Sándor Pál: Irtózatos ez a forgalmi adó. A pém ügy miniszter sokkal többet vett be forgalmi idó fejében, mint amennyi a költségvetésben szerepel. A három százalékos forgalmi adó a c pőréi 16. a kenyérnél 12, a ruházati cikkeknél 14 siázalékot tesz ki. — A Ba oss-Szövetség egyik tagja az OMKE legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a miniszter azt mondta a Baross­Szövetségnek, tartsák mrgukat távol ettől a mostani akcióul és akkor kü­lönleges elbánásban fognak részesülőt. Bud János pénzügyminiszter: Ez nem áll. Sándor Pál: A OyOSz egyik argu­mentuma a fázitrendszer ellen, bogy ebben az esetten nem tudunk meg­felelő kereskedelmi szerződéseket kötni. Ausztriában is fázisrendszer van, miért tudott Auiztrii kereskedelmi szerződé­seket kőim? — Vigyázzon a kormányzat, hogy a kereskedőket és ¡pirosokat ne kénysze­rítse bele o'yan gondola körbe, amely nem kivánatos Ismételten kéri a pénz­ügyminisztert, ne ragsszkodjék mereven álláspontjához és próbálja ki az egy­fásisu rendszer', próbája ki néhány árucikknél és az eredménytől tegye függővé további elhatározását. A tör­vényjavaslatot nem fogadja eL Szilágyi L»jos a követhető szónok, aki kije enti, hogy a tisztviselők fizetést ügyével kiván foglalkozni. Sajnos, ez a Javaslat nem segít a közalkalmazottak helyzetén, a jtvaslst szűkre szorul és keveset mond. Miért kellett s tiszt­viselők fizet ét emelése ügyében a Nép­szövetség elé járulni ? A kormány eizel a felelősség alól akar menekülni és át •karja hárítani a feJeHaséget olyan tényezőkre, akiket nem letaet kritizálni, értem a főbiztost éa a Népszövetségi t A kormány nem tartja meg igérelét. A csendőrségen ís történtek kinevezé­sek. Mert Ismeretes, hogy Léderer Gusz­távot, a későbbi gyilkost, próbaszolgd­latosból tényleges szolgálata vd nevez­ték ki Csáki Károly honvédelmi miniszter Btross János képviselő tegnapi beszé­dével kapcsolatban szólal fel, mintán tz a honvédségre nézve sértó kifrje­zéteket alkalmazott. Azt mondta Ba­ross, hogy a katonai politika Poten kin­politika. A katonaság rendszerében bi­zonyos Potemkin momentumok vannak, azonbsn ezeket a trianoni szerződés kényszeritette ránk. Téves Baross Já­nosnak az a beállítása, bofy minden

Next

/
Thumbnails
Contents