Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-08 / 42. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1925 jullns 8 ezrednek máilée • feitzereléie, mert a vrlóság ar, hogy minden ciipatnak megvan ai egyforma fdszerelése. A iiazti sisakodra vonatkozólag kijelenti, hogy bent ii van a katonai regulában u, hogy a katonaiig csinos legyen. Baross Jánosnak exekre vonatkoió kllelentései tehát nem fedik a valóságot. Minden lörek/ése odiirán/ul, hogy • nemieti hidaereget fe|leiate. Baross J tnoi válaszában kijelenti, hogy iáról állolt lóle, hogy e nemteli hidaerecet lámid|i. PeliiólaUstval azt akarla dokumentálni, hogy a hadsereg cé Jiira rendelkezlsra bociá|toli Összeseset hasznosan fektessék be. Ai elsők ezután nspirendi indilványt esi. Jivaiolla, hogy a nemzelgyotés itolnsp délelőtt 10 órakor s mal napilenddel tartion Ölési. A nemzetgyűlés »1 elnök Javallatát e'fogedla. Az indítvány, valamint az interpellációi könyvek felolvasása után az Ölés fél 3 kor ért véget. A szegedi kamara főtitkárának jelentése a brüsszeli nemzetközi kamarai kongresszusról. Dr. Tonelli Sándor, a saegedi kereskedelmi és iparkamua tóti kára most tért haza Brüsszelből, ahol részt veil a kereskedelmi és iparkamaráknak junius 21—27 közölt tartott nemzetközi kongresszusán. A kongresszus működéséről és Brüsszelben szerzett tapasztalatatról a szegedi kamara főli kára hivataloi jelentéibe i számolt b.*, amelyből a következő érdekes részleteket közöljük: A kongresszust tulajdonképen a párisi nemzetközt kereskedelmi kamara rendezte, amely abból a célból alakult, hogy nemzetközi központji legyen a világ kamaráinak és egy álialános jellegű kereskedelmi és ipari érdekképviseletei r.ek. A párisi nemzetközi kamara megalakulását 1918 ban az amerikai Atlantic City ben mondották ki. Eredetileg csak a volt ánlánt-ál tárnok és a semegesek tartoztak kötelékébe, de később meghiviák a magyarokat éi az osztrákokai is. A német kamarák eddig nem tartoztak a nemzetközi kamara kötelékébe, remélhető azonban, hogy a legközelebbi nemzetközi kongresszuson már s német kamarák ie képviselve lesznek. Több oldalról ugyanis felszólalások hangzottak el, hogy egy olyan Intézmény, amely kimondottan ¿zzal a céllal alakult, hogy a világ gazdasági rekonstrukcióját előkészítse és a népek közeledését előmozdítsa, nem felelhet meg addig dijának, amíg abból a nimetekkivannak rekesztve. A szegedi kamara ennek a felfogásnak mindjárt belépése akaimával nyíltan kifejezést adjtt. Ez a felfogás már annyira megéret', hogy a következő kongresszusig a németek belépére is valószínűleg elintéződik. A kongresszuson magyar részről Gratz Gusztáv nyug. külügyminiszter vezetésével meglelentek: dr. Aaer Pál, az International Law Association tagja, Balta Szigltid, a Kereskedelmi Csarnok titkára, dr. Belatiny Braun Zoltán, az Iparjogvédelmi Egyesület tagja, Halast Fischer Ödön, a Magvar Cobden-Szövetség elnöke, dr. Király Ferenc, ügyvéd, Mannheim Lajos, bankár, &dvoy Gyula a budapesti és dr. Tonelli Sándor, a Sze gedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Ezek közül nyomtatott munkálatokkal szerepe'tek a kongresszuson dr. Gratz üuszláv, aki általános ismertetést irt Magyarország közgazdasági helyzetéről, dr. Tonelli Sándor, a megszakadt vasúti összeköttetések helyreállításáról szóló tanulmányával és Halasi Fiacher Ödön, aki lűzetében Európa gazdasági rekonstrukcióját magyar szempontokból tárgyalta. KivülOk a kongresszus munkáiban tényleg dr. Auer Pál, dr. Belatiny Braun Zoltán és Mannheim L»jos vetlek részi. Sajnos, voltak többen, akik a kongresszuson való részvételüket bejelentetten és akiknek közieműködésére számítottunk is, de Brűszszclben nem jelentek meg. A kongresszus megnyitása junlus 21 én a belga Akadémia nagytermében történt a király, a belga kormány és a brüsszeli diplomáciai testület jelenlétében. A megnyitó beszédet a nemzetközi kamara ed digi elnöke Willis H. Boolh mondotta, akinek mandátuma a mostani kongreszszuson járt le. A belga bizottság nevében a kongresszust Maurice Despret. a belga nemzeti bizottság elnöke és a Binqjcde Bruxelies elnöke, a belga kormány nevében pedig Albert Janssen pénzügyminiszter üdvözölte. Utóbbi keltőnek megnyitó beszéde érdekes Incidensre adott alkalmat. Beszédeikből kicsillant az aggodalom, hogy a jóvátételeknek mostani rendszere veszélyes következményekkel járhat még azokra az államokra nézve la, amelyeknek javára a jóvátételi kötelezettségeket megállapították. Különösen Maurice Despret fejezte ki leplezetlen módon ilyen természetű aggodalmait. Gondolatmenete körülbelül az volt, hogy akkora összegeket, aminőket Németország terhére fizetési kötelezettség formájában ráróttak, előteremteni nem lehet. Maradna tehál a munka formájában eszközlendő szolgáltass, ami viszont nein lehet végzetes szociális következmények nélkül azokra az államokra nézve, amelyek ezeket a szolgáltatásokat kapják. Ebből ugy Despret, mint Janssen arra következtettek, hogy a Dawes féle tervezetet korántsem lehet véglegesnek tekinteni, hanem azt még revizlO alá kell venni a hitelező államok érdekében. Nyilvánvaló, hogy ennek a felfogásnak a méX

én a franciáknak és a belgáknak az az raja lappangót', hogy Amerika engedje el nekik az ó háborús adósságaikat és ennek ellenében ők hajlandók ugyanakkora összeget elengedni a N ;metország terhére megállapított kötelezettségekből. Már a megnyitást kövelö napon egy ricvvyorkl kábcltávirat jelent mt-g a brüsíi szeli lapokban, amely szerint Mr. Mellon, az Egyesűit Államok pénzügyi államtitkára nagy figyelemmel olvasta el Despret és Jansson uraknak a kongresszus megnyitásán tartott beszédeit és ezek hatása alatt az Egyesült Államok kormánya ae vében indokoltnak lálja kijelenteni, hogy az általuk hangoztatott aggodalmak túlságosan pesszimisztikusan. Mikor az Egyesűit A'lamok kormánya az erkölcsi garanciát adta a Dawes ter/ végrehajtó sához, tudatában volt a fennforgó nehéz ségeknek, de éppen ezért gondoskodott egy szakértő bizottságnak a kiküldéséről, amelynek az a feladata, hogy a nehézségeket és az o'y természetű aggodalmakat, aminőket Despret és Jansson urak ki fejezésre juttattak, már eleve eloszlassa. Tekintettel a kongresszus által tárgyalt anyagok rendkívüli terjedelmére és a napyszámu felszólalásokra, egy rövid be számolónak a keretei nem elégségesek arra, hogy a kongresszus egész műkő dése ismertethető tegyen. Általánosságban meg lehel azonban cmtiteni, hojy a hangulat a volt ellenséges államokkal szemben lényegesen enyhült. A gazdasági nyomorúság, kűlönósen pedig a pénzügyi válság, *mely Franciaországban és Belgiumban is egyre élesebb formában jelentkezik, mindinkább rávezeti a gazdasági szakembereket arra, hogy együttműködéssel közösen keressék a kivezető utat a háború utáni időknek gazdasági válságából. A régi ellenségeskedéseknek nyomát még leginkább a kisántánt egyes képviselőinél lehet látni, akik szinte lélektanilag megmagyarázható aggodalommal tekintenek Magyarországra. Ai egyes csoportok tárgyalásainak során több olyan kérdés merOII fel, «mely Magyarországot is igen közvetlenül érdekli. A nemzetközi kamara egységes terveietet dolgozott kl az «pari éa kereiked:lmi tulajdonoknak • etnzeiköti védelmére. Ebbe a |IVJSlatba a franciák egy pontot óhajtottak bevétetni az úgynevezett területi védjegyre vonatkozólag, amely kizárólagosságot biztosit a cognac, champigner, cimembert és máa haaonló azavak aiánára. Est a panlot több állán kép"iaelői, főleg az amerikaiak és olaszok, igen erősen megtámadták és arra való hiralkozásaal, hogy ezek a kife.ezéiek ca már nem prorenienciát, hmem előáll!'ási módot jelentenek, sikerült s tel¡es törlését keresztül vinni. Magyar észről sz eaea kérdés körül kifejlődött vitában Belatiny Braun Zoltán vett részt As Idegen államok részéről nozott Ítéleteknek • végreh .jtásáról magyar részről dr. Auer Pál szólt hozzá és azt javasolta, hogy a nemzetközi választolt bíróságok Ogye, amely könnyebben megvalósítható, a nemzetközi jogsegély ügyétől választassák kalön, nehogy az utóbbinál előálló késedelem az e őbbi pont megvalósítását veszélyeztesse. A nemzetközi jogsegély jgye ugyanis magyar réazröl több tekin etben aggodalomra adhat okot. Amig ugyanis a háborús Idők kilengéaei nem simultak el teljesen, ovaKodni kell az idegen iléle'ei feltétlen végrehajtba'óságának az elfogadásától. Dr. Auer Pál javaslalát a kongresszus ipari és kereskedelmi csoportja elfogadta.. A csekk-Ogy nemzetközi szabályozisánál kifejlődött vitában magyar részről Mannheim Lajos veit részt. A közitkedési albizottság elhatározta, hagy a nemzeil bizottságok uiján megkeresi a a kongresizuion képviselt államok koroányait a közvetlen vaiu.í tarifák rendszerinek kiépitéie ügyében. Ehhez • ponthoz kapcsolódott a szegedi kamarának dr. Tonellt Sándor által bejutatod lavaslata, bogy a kormányok tegyenek sürgői lépéseket a háború óla általában megszakadt vasuti összekötetések helyreállítására. A bizottságokban elfogadott határozati javaslatokat a kongresszus záróuléle emelie határozatokká és ez az ülés bízta meg a nemzetközi kamarát, hogy a h tározatoknak illetékes helyekre való eljuttatásáról gondoskodjék. A záróülés a lelépő elnök helyébe kél évi időtartamra Walter Leafet, a Westminster Bank Limi ed és egyúttal az angol csoport elnökét választót a meg a nemzetközi kamara elnökévé. A kongreszszus elnöksége az er.de>! programmon tulmenőleg módot adott a monarchia utódállamaiból érkezeit delegációk vez:tőir.ek, hogy saját országuk gazdasági viszonyait egy rövid előadás kereteben ismerleasék. -*au iu -au A budapesti ügyvédi kamara és az ügyvédi immunitás. » HBadapjstl tudósítónk telefonjeltntése.) K budapesti ügyvédi kamarához Dombováry éi társai indítványt ad ak be endklvűli közgyőléi öjszeh.váiára és kérik, hogy a rend ti »üli közgyü éa foglalkozzék az Uiain-Oggyel, mert az Uiain ellen indított e'járissii véleményük szerint az 0g>védi iaimunitást e le sérelem. A kamarában Papp JJ:s:f elnökletével ma választmányi űiest utollak, amelyen tÖOb felszólaló után Vámbéry Ruiziem azt inditványozta, hogy a kamara általában foglalkozzék at ogyvéii immunitást fenyege ö legutóbbi jelenlégekkel. A választmány végül balá ozaláian kimondotta, hogy ellenzi u rendkívüli közgyűlés összehívását, mert az Ulalnügvben foganatosított eljárást jogszerűnek tartja. A kamara azonban az ILaiaOjytöl függetlenül — a választmány egy máa k határozatából kifolyólag — leiiratot küld az igazságügyminiszter. t er, amelyben kéri, bogy intézze el az igazságügyminiszter as agyvédi kimennek még a mult évben beadott azoj kérelmét, amelyben a kamara orvoi ás; kért a védői immunitást ért támadásokért. Érettségi beszámoló. Irta: dr. Cilmer Károly. (2) A nagy kulturérzékkel biró, erőskezű Temesváry János szegedi löbitó — aki a renitens rác tanácsnokokat célszerű bírópálcájával szokta a magyarok tespektálására szorítani — 1719-ben a piarista rendfönöknek arról panaszkodott: .Mivel itt nálunk a nád éa káka között a fiatalság vadul ás paUérozatlanut nö lel, azért kérjűk Atyaságodat, hogy egy-két páterokat hozzánk delegálni ne terheltessék' — és a delegálás hamarosan megtörtént Azóta a szegcdi piarista Iskola nemcsak a vátosnak, hanem az egész Délvidéknek pallérozta magyarból, németből, rácból a papokat, tanítókat, megyei tiszteket, jegyzőket, akik a Szegedről kiáradó magya rositó szellemet portálták és Idegenből jó magyarokat nevellek. A magyar p<a isták a változó koreszmék szerint tnaguk is átai^ku tak, a nyugatról beáradó koreszmékbö. helyes étzékkcl csak azt válogatták ki, ami a magyarnak erőfejiö szellemi táplálék volt és nemzeti inaszakadtságot okozó Idegen mérget sohasem portáltak. Mindenik tanárom működésében fel találom az öntudatos fajmagyar izmosító tendenciát, szavaikban ugy, mint példaadá ukban. Életben és mulatságokban is P v.ze őink voltak. Nemzeti zászlók alatt, c gányzenc mellett vezették a magyar, »lémet, rác iS oláh diákokat a városon keresztül a Pacsirta keribí i és a Makkosadóben tartott majálisokra, ah il egész tap játszottunk. Este az l—IV. osztály hazament, a nagyobb diákok maradtak a lAr.c.Tiu'atságon, amelyen a város előkelő iiOigyci és urai vetlek reszt. Idomot válaaztékos modort és társalgást, ami a művelt urikörökben való ezerepléshez szükséges, tanári vezetés mellett aajáUtották el a diákok. Amikor 1875. és 1876 ban, a nagy árvizek idejében, a baktó macskási és szentmihálytelekl töltések veszedelemben forogtak, tanáraink vezetése melleit huztunk azok mögé nyúlgátakat. Jó kedélynek, egészséges életörömnek nem elnyomói, hanem Inkább fejlesztői voltak. Sohasem hallottam olyan lelkes történeti tanítást, amilyen a félegyházi szüle tésű Magyar Gábor Igazgatóé volt és emberismerete is páratlan. Cslnytevö diáknak elevenébe szúró szarkazmusa is <«d ves volt, mely égetett ugyan, mint a sebretett parázs, de nem sértett, inkább f.-jlesztette az önérzetet és a jó becsilését. Markáns egyénisége, nagy tudása, színtiszta Ítélete nagy bizalom forrása volt; nehéz helyzetéből mindig kisegítene azt. aki tőle tanácsot kért. Választékos, eleven modorú Arányi Ágost francia abbékra emlékeztető könynyed és szellemes társalgásával csiszolta esetlen, nehézkes modorunkat. Petöll hajat viselő, a nagy költőhöz külsőleg hasonlító Palkovics Károly a lóldrajzot már akkor táblára vetett térképrajzok nyomán Unitotta, színes, eleven, sokoldah- agyarázattal kisérte, miközben vak lanuó módjára nem mé.yedt tárgyába. E es szeme mindent észre vett és nem zavaita'.ta magái. Ósrömat patrícius! arcéllel biró Való Mihály a délutáni órákon szederjes arcan haragos vö'öi foltokkal je'ent meg, jelezvén, nogy ő a háznak vice pinc;n^riu.Ti iiiagisteic. Nagy szeretettel festette a római mezei élet két tipikus alakjának, Filemon és Bancisnak elégedett boldogságát, kedélyes társalgását a borozás es falatozás közben és olyan megkivánás csillogott a tudós profisszur ur szemében, hogy mibennünk is gusztust ébresztett, ugy ¡iog/ a hideg majJ kilelt bennünket a tanyai élet legkedvesebb étke után: a kenyérhez való vékony szalonnáért és zöld paprikáért Nyugdíjban is Sregeden maradt és még 84 éves korában is egy hajszála sem hiányzott szekszundszekcigte fésült frizurájából és fürgén szedegette csizmába húzott magyar nadrágos lábszárait, amikor délutánonkint a felsővárosi öreg urakat sorra látogatta. Politikába nem avatkosett Mikor I. Ferenc József a Kiopi napiparancscsal lázba hozta az oiszágot és a piaristákat a refektoríutnban, amikor a vita aköiQI forgott, hogy őfelsége jó kauma, de rossz poli tiku , .Miska bácsi* l.egiuaiikus, könnyű kézlegyintéssel zárta be a vitát: .Ert is az ahhoz!" s a foghegyről könnyedén odavetett szentencia általános derültséget keltett és nyomban lecsillapította a háborgó kedélyeket. A zseniális szónok, kitűnő politikai agitátor és kortes, Horváth Sándor örökké mosolygó ovldiusi arc; letedheileii kortesf> >gásokkal Bakai Nándort megválasztana Pulszky Ferenc muzeumt igazgatóval szemben, nio.idván egy uben a komlókerti vendégő asztatan állva: politikája annyit ér, zzti.it legújabb in a niuzeu.n áltsl vásárolt hites kelta-bicska, amiről l-itünt, ho^y hamis Deiült életfilozófiájánál togvá a jó Isten is főigazgatónak tererr.lette, atnn Nyittán el is ért. ^ A pesti sváb korcsmáros fia, J tcobus Firtinger, mint magát irtai, eleven, mozgékony, temperamentumos német tanár. Az első órán a Hermann und Dorolheához németül tartolt magyarázatot s a lecke végén a német nevü Pilüch Gyulát kérdi: Habén Sie rnich verstanden? — Keinel — lőn a válasz. Uod Sie — Ztnimer? — Auch keinel — Erre indulatosan kiáltott fel: Jézus Mária! mit csinálok veletek? ti bükkfanyelvű, tarhonyás hasú stomfax szögediek! Nincs messze már az érettségi! I;t nincs más segítség, csak az, hogy mindenik fejezet elejéből 10 sor fordítását tanuljátok be kívülről és lesz, ami lesz! Engem a hideg veríték vert ki Mészáros Nándor főigazgató előtt, amikor a IX. fej. 10. sorát is lefordítottam és a II. sor következett, amiből már nem készültem el, de szerencsémre arra a főigazgató nem volt kíváncsi, mert különben a turpisság kisül és betropáztam volna. A nagy humanista tudós, tót Buáavárl Józsel — a diákok becéző nyelvén: Banyi — nagyszélü kalapot hordott, aminőt ablakos tótok viselnek és nagy pánszláv volt, de csendes és nem mérges kiadásban. Még a csizmáját is Rózsahegyre küldte - tejelésre. Az egész vakációt azzal töltötte, hogy összegyűjtötte onhon a véreit és Unitotta őket. Egyébként jólelkű és passzív viselkedésű nemzetiségi, tudós tanár volt. Ma is él az a sántikáló, .topa" diák, •ki a nyolcadik osztályban kibeegeti elé M katedrához és a lábát miatta neki: „Főtisztelendő tanár ut 1 Nézte ezt az én sánta lábomatt ' — Nusl mii nézzek én az Un lábán? — Csak tudományos pályán éthetek meg, eresszen át az érettségin I — Es áteresztettel (Folytatjuk.)