Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-07 / 41. szám

DELMAGYARORSZAG 1925 julius 7Chamberlainnek a magyar leszerelésről mondott beszéde. Baross felszólalása, Walkó miniszter válasza. Budapest, julius 6. Baross János képviselő a nemzetgyűlés mai ül és ín a napirend előtt felszólalt Chamberlain nyilatkozata ügyében. Besiédében hivatkozott arra, hogy az angol parla* mentben Chamberlain külügyminiszter azt a kijelen ést tette, hogy Ausztriával szemben visszavonják a katonai ellenőrzést, de sajnos, Magvarországgal szexben ezt nem lehetett elérni és nem ítélhető meg, hogy MBgyarorszígoa meddig keli fentartani a katonai ellenőrzést. Az a közvéleményt alakult ki, hogy a ránknézve felette kedvezJtlen nyilatkozatnak két oka van: elöször a kisántánt sorozatos intrikái, másodszor az, hogy a magyar kormány tehetetlen külpolitikája képleien volt ellensúlyozni a kisántánt intrikáit. Ezért tartja ö szűkségesnek, hogy rámutasson ezzel kapcsolatban a magyar kormány hibáira. — Körülbelül négy évrel ezelőtt leszerelték a magyar hadsereget, négy évvel ezelőtt befejezte munkáját a katonai leszerelési bizottság és jelentette a nemzetek szövetségének, hogy Magyarország hadserege teljesen le van szerelve és annak ellenére ez a bizottság mig mindig itt ül is kilátás van arra, hogy mig hosszú Ideig itt Jog ülni. Csehország állandó hagserege 150.000 fő. Romániáé 154 000, Jugosiláviávé 115.000, 400.ooo főnyi hidsereget tart fönn tehát a kisántánt, mig Magyarország az engedélyezett 35.ooo embert sem tudjs fegyverben tartani. — A legprimitívebb szükségletekre nincs pénz a hadseregben, ezzel szemben örökös parádét látunk. Komoly férfiak f ilytonos»n uj kosztümök tervezésén törik a fejüket. Kosztümös felvonulásokat rendeztetnek a hadsereggel az ucákon. Most Hunyadi-korabeli ezüst sisakot találtak ki. A hadseregfőparancsnoknak ugy tudom, tiszta arany a sisakja, ellenben az újoncok részére nincs alsónadrágra való. Ilyen körülmények közö t könnyen elhiszi az angol külügyminiszter, hogy a besúgóknak via igazuk. (Nagy zaj és ellentmondás a jobboldalon.) Eiielje fel végre tiltakozó szavál a magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmében, amelyet most készül tárgyalni a Népszövetség. Ion éi közécen.) Baross János személyes kérdésben kér szót. Scitovszky elnök: Miután most nem tarlom indokoltnak a képviselő urnák ezidőszerint nincs jogs szólni, hanem csak a napirend megállapítása után. Ezután áttérnek az állami beruházásokról, a tisztviselők anyagi helyzetének rendezéséről Walkó miniszter válasza. Walkó Lajos ideiglenes külügyminiszter áll fel szdlásra, hogy reflektáljon Baross János fejtegetéseire. — A felszólaló képviselő ur — úgymond — az angol külügyminiszter nyilatkoza'ával foglalkozik. Ez a nyilatkozat olyan beálliásban tárgyaltatott a sajtóban, mintha összefüggés volna a magyar büdzsé és e nyilatkozat között és igy ellentétben állana a genfi eredménnyel. Ez nagy tévedés, mert Qenfben csak azt kif jgásollák, hogy a magyar büdzsé költekező és h jgy egyes tételek nem olyan cimmel szerepelnek, mint amilyenre létyleg fordíttatnak. Eizel szemben az angol küfügyminiszter a katonai ellenőrző bizottsággal foglalkozik, ami pedig semmi összefüggésben nincs a magyar büdzsével. Ami azt a kérdést illeti, hogy ki felelős azért, hogy az angol külügyminiszter nincs jól informálva, ki keli jelentenem, hogy ez az információ mindig annak a legfőbb hatéságnak az uiján történik, amely alá az illető nemzet itt székelő követsége tartozik. Ilyen körülmények között ez a kérdés a nagykövetek tanácsa elé tartozik, mindig a nagykövetek tanácsa foglalkozik a katonai ellenőrzéssel. Ezekben a kérdésekben tehát közvetlen érintkezés nincs az illető államokkal. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ne igyekezzünk kellő felvilágosi ásókat adni diplomáciai szerveink uján is. Ami az angol külügyminiszter nyilatkozatit illeti, amikor ö nyilatkozik, kü'poliükai kérdésekben, a hivatalos Információt a nagykövetek tanácsától kapja, nyilvánvaló tehát, hogy mostani nyilatkozatát is ezen információ alapján tette mg. Felesleges hangsúlyozni, hogy kellő adatokkal bizonyítjuk, hogy Magyarország tényleg leszerelt állapotban van és a félreértéseket Igyekszünk eloszlatni. Arra a kérdésre, hogy mikor hagyja el a katonai ellenőrző bizottság Magyarországot, azzal válaszolt, mi azon az állásponton vagyunk, hogy ennek a bizottságnak már régen el kellett volna hagynia Magyarországot. (Helyeilés a jobbold don.) Ezt az álláspontunkat igyekeztünk a mu tban és igyekezni fogunk a jövőben is érvényesíteni. A képviselő ur egy megjegyzést tett az ellenőrző bizottság költségeire vonitkozólag. Ezek a költségek beletudatnak a békszerződési terhekbe, amelyek ezidőszerint 2 millió aranykoronára rúgnak. Ha nem volna ez a bixo'.tsíg Migyarországon, ed a végösszeget akkor is meg kelleneEjfizelni. Baross képviselőtársam szólt a nemzeti hadsereg ruházkodásáról is. Egészen természetes, hogy a: u| helyzet folytán ezzel a kérdéssel is kell foglalkozni, azt hiszem azonban, azt a módot, ahogy a képviselő ur beszélt sz ügyről, valamenynyien elitéljük. (Helyeslés a jobtoldaés az adóügyi in'ézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Rupert Rezső szólal fel és beszédében a szanálási politikával foglalkozik. A költségvetés tételei aktivak, több a bevételünk, mint a kiadásunk. Etek a számok azt mutatják, hogy nem vo't szükség gazdasági függetlenségünk feladására. Az a körülmény, hogy most beruházásokai lesznek, adókat szállítanak le, csak azt mutalja, hogy az előző pénzügyi politika rossz volt. Ahho*, hogy a tisztviselői javadalmazásokat jó szivvel emeljék fel, elsősorban az szükséges, hogy a magyar tisztviselői kar a civilizáció követelményeinek megfelelően teljesi se a hivatását, mint azt a tisztviselők nyugaton teszik. A ml tisztviselőink mindenre vállalkoznak. (Nagy zaj) Az elnök Rupertet rendreutasítja. Rupert: Értelmes ember megérti, amit mond. (Allindóan nagy zsj a kormánypárton.) Bartos Andor: Micaoda hmg ez ? Rupert: 0,'yan, mint Önök. Az elaök Rapertei újból rendreutasítja. Rupert: Ezulán hosszasan birálja a kormány beruházási programját, amelyet elhib izottnak tirl. A javaslatot nem fofadja el. F. Szabó József: Riméli, hogy a forgalmi adót minél hamarabb megszűntetik. A nyugdíjról szólva kéri a kormányt, bogy mintl előbb segítsen 4 nyugdijasok, özvegyek és árvák sorsán, mert fél, hogy a segítség későn jön. A javaslatot elfogadja. Vázsonyl Vilmos szólal fel ezután és beszédében az osztrák éi a magyar szanálás közt von párhuiamot, majd fJleg a forgalmi adó és a kincstári haszonrészesedés kérdőével foglalkozik. A pénzügyminiszter reflektál a forgalmi adórendszer elleni érvekre, Ezulán Bud pénzügyminiszter beszél: Sajná ja, hogy Rupert olyan kritikái gyakorolt a magyar tisztviselői karról, amelyet nem érdemel meg. Majd a forgalmi adó ellen felhozott érvekre reflektál. Kijelen'i, hogy érvekkel meg lehet őt győzni, azonban nagygyűlések rendesésével és az üzletek bezárásával nem lehet őt terrorizálni. A panaszokat orvosolni fogja és azon lesz, hogy a panaszok elbírálásánál szakértők legyenek jelen. Megigéri, hogy u szanálási rendszert is revizió alá veszi. A Ház a kincstárt haszonrészesedést olyan adónemnek tartja, amelyet törölni kell és a jövő költségvetésben lehet, hogy a kincstári haszonrészesedés már nem is fog szerepelni. A lakbérek rentabilitását igen meg kell gondolni, mert nagy tömegekről van szó. A lakások felszabadítása szerinte csak akkor következhetne be, ha tudjuk, hogy a hizbérek terén a nagy tömeget kiuzsoráznt nem lehet. Az elnök azután a vitát félbeszakítja. örffy Imre előadó a pénzügyi bizottságnak a városok kölcsönéröl szóló javaslatát terjeszti be. Ezután Baross János személyes kérdésben szólal fel. Visszatérve dé'előtti felszólalására, kijelenti, hogy a beszéd nem a hadsereg ellen irányul és szavait félreértetlék. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a nemzetgyűlés a legközelebbi ülését holnap délelőtt tarlja s ennek napirendjén a választójogi javaslat harmadszori olvasásban való folytatólagos tárgya'ása szerepel. A ülés ezzel fiinégy órakor véget ért. „A fehérek exterritoriális jogait meg kell szüntetni". A kinai forradalom. London, ju'ius 6. A Iondoni politikai és üzleti körökben egyre fokozódó izgalommal tárgyalják a kinai híreket. Most már valószínűnek tartják, bog? az amerikai hatalmaknak vagy rendszeres fegyveres hadjáratot kell inditantok Kina ellen, vagy pedig teljesitentök kell azt a tizenhárom követelést, amelyet a kínaiak békés magatartásuk alapján feltételeként szegezték le és amelyeknek az alap!endenciája az, h )gy Kínában a nyugati államok, valamint Amerika és Japián minden befolyását, a fehérek minden exterritoriális jogát teljesen meg kell szüntetni. Sokat hangoztatják azt is, hogy a kinn angolellenes zavargásokat o szovjet szítja, rengeteg pénzzel, sőt fegyver- és municiószállilással is. Jspán — ugy Uisiik — már hajlandó koncessziót tenni Kinának. A Reu'er Iroda szerint a japjn kormány hajtandó volna hozzájárulni ahhoz, hogy honpolgárainak ex erritoriálís jogait Ki iában megszüntessék, viszont addig még sem bűcsátkozbitik tárgyaálba a kinai kormánnyal, amig a Sangliaiban és egyéb kiaai városokban Érettségi beszámoló. Irta: dr. Czimer Károly. (1) A jelennek kedély fojtogató, sivár napjaiból a múltnak szívderítő oázisába menekül a lélek, amelyben a gondtalan fiatalság boldogító tarka pillangóit üzfe. Erre vallanak mostanában a gyakori érettségi — találkozók. Ezes a háború előtt ritkábbak voltak: csupán negyedszázados találkozóra tettek fogadalmat, akik az iskola falai közül az élet utaira léptek. Most a szenvedés és nyomorúság napjában 5-10-15 éves találkozóra dobolják össze egymást a vénü ő diákok, akik az iskolában testvérek voltak, hogy elpanaszolhassák egymásnak, amit anélkül is kölcsönösen fájlalnak: „Pusztulunk, ve zünk, mint oldoit kéve széthull nemzetünk I" Ellenben a 45 - 50 éves érettségi összejövetelek annál ritkábban, a 60 éves találkozó pedig csodaszámba megy, mint a fehér holló. Ilyen csodák csodája az, hogy az első szegedi érettségi vizsgálatnak, amit 1852. évi julius hó végén Orynaeus Alajos egyetemi tanár elnöklete alatt 22 tanulóval tartottak meg, ma is van egy szereplője, aki mostan annak 73 éves fordulóját ülhetné meg, ha volna kivel megülnie, mivel iskoiatársai mind elhaltak. Ennek az első szegedi érettségi vizsgálatnak tiszteletreméltó egyetlen tanuja, akire az ámulat érzetével tekintünk, a 95 éves Kelemen István ügyvéd, Szegednek közbecsülésben álló legöregebb polgára, a nemes famíliából való Kelemen Lászlónak, az eiső magyar színigazgatónak unokája, a belvárosi iskola régi hires tanítójának, Kelemen Istvánnak Jia. Ez a régi kiváló pedagógus apjának, Kelemen Lászlónak művészi hajlamát örökölte, ö is ügyes énektanitó volt annak idején, apjának, Kelemen Lászlónak ruhatárát és könyvtárát Csanádpalotáról, hol az első színigazgató, miután a színjátszó társaságától megvált, kántor-tanítóságot vállalt, Szegedre hozta és fiacskája, Pis tiké (az első érettségiző) nagyapjának ereklye értékével biró relikviáiról fogalommal nem bírván, az énekes színdarabok kottáskönyveiből, valamint a nagy kék foliánsokra irt és .kiszerepezetl" darabokból papirossárkányt csinált és azokat — későbbi nagy bánatára — vigan elsárkányozta Felsővároson, a Gyevi utcában, ahol az első házuk állott. Az öreg ur ma is olyan eleven, fürge mint amilyen volt akkor, amikor mint ifjú a vizsgabiztos előtt állott. Esze oly elénk, mint a tűzláng, mitsem veszített légi erejéből. A régi idők öreg krónikása mindenre emlékezik, még azt is el tudja sorolni, hogy az árvíz előtti stílszerű szép gót és barokk házakat kik építették. Ma egyetlen azok közül a szegediek közül, akik az 1853 ban megnyitott vasúton utaztak. „ L A huszonöt esztendős érettségi összejövetelt mi is megtartottuk annak idején, akkor voltunk még vagy tizenöten. Ez évb;n a 45 esztendős találkozót kellett volna nyélbe ütni. A folyó év elején a régi gárdából itthon még öten életben voltunk: Gaál Endre, Kelemen Béla, Taschler Endre, dr. Schreiber Fülöp és S magam; Bojtner Vilmos gyári mérnök íesicán lakik, ellenben Kálmán Utván temesvári kir. adótárnok és Gönczöl Sándor szolnoki postafőaök, akik 20 év előtt még velünk kocintgattak, azóta elhaltak. Többi iskolatársról nem tudjuk, hogy hova sodorta őket — Trianon. A tavasz egyik verőfényes napján beállítottam Taschler Endre irodájába, ahol apjának, a jó öreg főkapitánynak családi klenodiumai között, derűs hangulatban, nagy karosszékben szítta féltve őrzött tajtékpipáját. Arcáról a szokott elégültség és elmaradhatatlan mosoly sugárzott. Hát, nagytata — mondok —, hogy leszünk ? Küszöbön az érettségi 45 esztendős fordulója, öten még ittvagyunk rakáson, hogy a vidéken hányan nyögik még közülünk a boldogító őszirózsás forradalmat, nem tudom; verbuváld össze az öreg cimborákat, - hadd mondjuk föl utoljára a leckét az iskolában. Szokott modorában, ha valamiért sarcolták, most is előbb pipája parazsát szurkálta meg, miközben félszemmel rám sandított; azután mosolygó arccal, amiből a derűs léleknyugalom koloritja ragyogott, elutasította az eszmét: „Hát mán miért gyünnénk össze külön, hát nem gyüvünk-e mindennap összeaKiszinóban ? Aztán nem tud mán az embör abba a kis diákos hangulatba visszazökkeni, ami kell hozzá. A régi embörök nem tudnak olyan szépen örülni az ilyesminek, mint amikor még ujak voltak. Ezzel el volt intézve. Nem birtam a nagytatát sáncai közül kimozdítani. Egy szép májusi pirkadó hajnalban mégis csak kimozdult és szobája szőnyegén, élettelenül fekvő patriarkális alakját beragyogta a felkelő nap aranyos verőfénye. Most már négyen maradtunk itthon az iskola tövében. Azután Gaál Endrét vettem elő. Szokása szerint titokzatosan mosolyogva nézett a szemem közé, amint olyankor szokta, amikor a szinház táncoló tündérei a milliókért szorongatják, akikről — ugy látszik — ma már azok is megfeledkeznek, akik a jobb világban a ballet liliomait ruházták. A kuliurtanácsnok ur mosollyal nem fukarkodott, de válasz nélkül hagyott, ami ellen nem volt apelláta. A 45 esztendős érettségi találkozó nyélbeütése nem sikerült. Netn sikerült, hogy a jó piarista atyák előtt sáfárkodásunkról utoljára beszámoljunk, de bajos is volna az utolsó leckefelmondás, mert tanáraink nem korrigálhatnának ki bennünket, mivel már mindnyájan megtértek oda, ahol nincs egyedül üdvözítő tanmenet, percentre szedett tanulási statisztika és irkajavitás. Azonban nem jól beszélek: egyik tanárunk, Nováky Bertalan rajztanár ur — hála a Gondviselésnek — nemcsak él, hanem régi fiatalos elevenséggel kötözi szőlőtökéit szatymazi tuskulánumában, ahol vele egykorú diófái lombsátorában mindenkor szivesen látta kartársait a kedélyes szüreti vacsorákon. Egyedül ősz mesterünk adhatna nekünk körmöst a léniával, mert vele szemben háládatlanok voltun, annyiban, amennyiben közülünk egy sem hozott nevére dicsőséget színekkel és ecsettel, de azért tőle is tanultunk egy nagy igazságot, még pedig azt, hogy ami a természetben szép, az egyúttal igaz és ami az emberben nem szép és nem igaz, az rút, azért azt el is kerültük az életben. A visszaemlékezés tisztult szemüvegén keresztül látom az örök életre hivatott piarista-rend nek hazafias érdemeit, közte a mi tanárainkét is, akik belölünk öntudatos embereket neveltek. (Folytatjuk.) 1926 julifl lakó japánc tonságtt ne kormány pn tézkedís! nc érdekében. Ilven visz ha Kinában helyzet és a és Oxlsleeml Az A SZC A Szegea tömörült ke Sággal karfl bezárva tar fejezve ezi tiltakozásuk szete ellen, vasárnap di nagyterméb amelyen r kedőviiág tagjai. A gyűlés elnök nyi < lásponlját i szerével szí A topas tolt torga gyobb és k őrzés. A kl get, amelyi szállításává sel akarja nem az ell zaklatástól tatátok szí kább esete vett jegyző röl tanusk csalásokról A keresi ják, hogy szigorúbb A legjelen ügyészségi A forga megváltozl az Ausztri fázisos rei árunak utj zisra osz'j a termelés a vámnál A pénzt zárkózott szer bev Maid f< tot, amelj lag elfogi A Szeg tömörült í nos forgal éve folytai mányjavas mert a (er kalmasak lyos visszi adóbehajtt adózókat sitások a könnyíteni tünkben ] jelentkező kereskedel tel és péi életre nel ság közép és ellenőr érintő zak kereskedő és ezzel i A hozj tyác kere szegedi 1 benéáüke akik elgá bevezetés tudnak é rosok az OMKE i a fázi.os nyilatkoz lene volt dők szon