Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)
1925-07-05 / 40. szám
Ara 3000 korona. DttMflQYflRORSZflG ! Deák Prreac-u. 2. Tr Irton 13-33 Kiadóhivatal, yvtir és tífytrodi: Dugonics-tér II. Tflttoo 308. : Peti ti Sándor-w*árut I. »iám. Teletonsiáin 18 SC Szeged, 1925 julius 5, VASÁRNAP ElOliKttsi Arak: Egy hónapra kel,ben «1.1 »«I kor. Rudapesten és vidéken 4MIIU kor. Psyr, iu n in hnkomap 21«J kor. vasár- és ünnepnap *««i koron. I ívtolyam. 40. arám. Pótinditvány. Ellenzéki lap vagyunk ét ez meglebetöien megnehezíti számunkra ennek a cikknek e megírását, amelyben eltre kijelentjük, nem lehdflnk egy véleményen az ellenzékkel. Barátunk Piáló, de még nagyobb bírálunk az igazság, a legeslegnagyobb barátunk pedig a közérdek. Nézetünk szerint a legszigorúbb ellenzéki poliika te zátja ki azt, hogy mikor a kormányi valamely cselekedetében igaztág és közéidek vezeti, akkor tzerény szavunkkal a kormány mellé ne álljunk, tói akár a téves uton járó ellenzékkel it izembe ne szálljunk. Végre Is olyin mult után, amilyenre ez • lap visszatekint, senki te fog bennünket Önző érdekiujháizáaaat meggyanuailani, de még ha ennek a gyanúnak tennénk ia ki magunkat, akkor is kötelességünknek érezzük kimondani, begy a kormány éa az ellenzék legutóbbi afférjében a kormánynak van igaza. Miiól van szó ? Arról, hogy a kormány az uj válasz ójogi törvény kapcsán a mai nemzetgyűlés mandátumát meg akirja hosszabbítani 1930-ig, vagy 1931ig. Azaz, hogy nem maga akarja megbotszatbilani, mert ez törvénytelen doIcg volna ét a kormányra sok mindent leket mondani, de azt az egyet igazán nem, hogy ne keiü né még a látszatát it a törvénytelenségnek. Ha a kormáuynak valamire ninca olyan törvénye, amilyent szeretne, akkor a kormány alkotmányos ufón jár el ée e parlamenttel hozatja meg azt a törvényt, amire rí éhezett. Ilyenformán a felelősség mindig a p/rlamenté a a jelen esetben is az. A kormány a választójogi törvényiavsslatba belevett egy palagraiust, amely szerint az uj főrendiház megali kitásával a mai nemzetgyűlés átalakul országgyűléssé, amelynek mandátuma az áalakuláiiól számitól! 01 évig érvényes. Es rzt jelentené, bogy a mai nemzdgjűlér, aielynek a haza 1927-ig adott mandátumot, Ot év heyett ryolcíg-tlzig m<ndna együtt, 1930 ig, vagy esetleg 1932-ig, aszerint, hogy mikor tárgyalják le és mikor léptetik életbe a lörerdiházat mega'akió törvényt. A kormány alkotmányos u'oa megkérdezte s nemzetgyűlést, hogy megszavazza e migának a mandá'umot ujabb öt, hat, hét esztendőre? Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak, a kormánypártiak igennel s igy a többlég alkotmányoi ulon megszavazta önmagának a nemzet bizalmát egy uj dklutra. Az ellenzék most olyan, mim a íregbolygatott méhkas. Fulánkoa nyilatkozatok (éleinek és fogadkozások történnek a ny.Ivánosság előtt, bogy az ellenzéki képviselők 1927 ben lete szik a mandátumukat, amelyei ők az ö értelmezésük szerint ciak Ot év e kap tak a választéktól. A kormánypárti tábor sokkal nyugodtabb, söt azt lehet mondani, bogy olyan elégedettség lö ti el, amit akkor érez az ember, amikor a lövőt biztosit ve Iá1 ja. Hogy fdreértés ne legyen belőle: terméize eaei a nemzet ¡övfjé». Mert világol, hogy iU a kormány ét pSrtja kizárólag a nemzet érdekéi tartotta izem elölt. A kormány egy pilla nalra sem gondolt arra, hogy az ilyen mindenre kapható és abszolút engedelmes többséget dunsztban is meg kell őrizni és a k rmánypá:! képviselői le arra gondoltak, hegy a tömeg •zeszélyes é' - v hiazAmitba la lanok és « k .okba kerülnek, tudniillik sok lelki izgalomba A kor mány és pártja csak arra gondolt hogy iil egyetlen paragrafussal ei lehel kerülni egy uj választást és ez hazafias kötelesség, mert a válasz ásomindig megrázkódlatáiial járnak és met zavarják a nemiet mai áldott nyugalmát. A kormány él pár'Ji liízlíban volt azzal, hogy durva itrggyanusilások érik és az ellenzék azl fogja mondani, hogy ez az alkotmányos rr.édster lulajdonkrp a válaszlók alkotmáryca jogának az eliikkasztása. Söt a kormány még azzal is számot vetett, hogy az ellenzék, ímelylöl minden kitelik, azt fogja mondani, hogy a kormány és párja, rolctt mindig a nemzetre hivatkoznak, nem mernek a nemzet elé állni és nem merik magukat kitérni egy uj választás verd kijének, Es amikor a kormány és pátija mindezek dacára it szint vallottak és elhatározták, hogy megkímélik a nemzetet Ot, hat, hét esztendőre egy uj választás izgalmaitól, akkor a kormány éi pártja <ulajdonkép á'dozatot hozlak a hazáért és nemcsak a haza tapaa, hanem a mél'aHanul ncegbán'ottak mártírkor zoruja it megilleti őke*, az önmaguknak megszavazott mandátumokon felüt. Sőt mi a magunk részéről, a 'eghatározottabban elitélvén ai ellenzék magalirtását, amely érthetetlen ia, mert külőnOs dolog az, hogy valaki elfutamodjon az öltbe hulló mandálumtó', — mi a magunk részéről bátrak vigyünk a nemzet nyugalma érdedében még egy pólinditványt beterjeszteni ahhoz a bizonyos szakaszhoz. Mondassák ki, hojy a mai nemzetgyűlési mandátumok, függetlenül mindenféle formai átalakulástól, de tekintetei azotra a nagyszerű szolgálatokra, ame . lyeket a nemzetgyűlés a nemzetnek tett, — a mai nemzetgyűlési mandátumok életfogytig szólnak. Továbbá ugyanazon érdemekre való tekintettel u nemzetgyűlési mandátumok öröklőd oek a a tiág kibal'a után a leányágon a nőkre, annak hijján az oldalági rokonokra, a sógoraira és komák! a is kiterjednek. Mi bizonyosrs vesszük, hogy ha jelen pótinditványunkat fi kormány felkaro'ná, a nemzetgyűlés megszavazni azt. Az eddig tanúsítóit nemes Önfeláldozás után jussunk van ennyit fOlI tenni a nemzetgyűlési többségről. Csütörtökön l< nemzetgyűlés utolsó Ölése. (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.) A nemzetgyűlés szombaton befejez e a választójogi törvényjavaslat vitáját. Harmadizori olvaiás elö.t azonban a kormány ugy véli, bogy a törvényjavaslatot még egyszer u választójogi bizottság elé kell virul és csak ezen bizofliág véleménye után vihető a Javaslat a harmadszori olvasáira. Eddigi tervek izeiint ez izetdán fog meg történni. Ezen a véleményen van Scltovszky Béla házelnök la, aki azon reményének adott kifejezést, hegy szerdán, vagy csütörtökön a -Hiz a nyári szünetét már meg is kezd uti. A szünet három hónapig túrt. A nemzetgyűlés munkarendjére vonatkozólag Vnss József helyettes miniszterelnök a következőket mondotta: A kormánynak a genfi eredményeket magába foglaló törvényjavaslatokon kívül a városok kölcsöne, néhány külkereskedelmi izakasz becikkelyezése fogja kiiölUni szerdáig az Időt és szerdán a válasz'ójogi törvényjavaslatot a harmadszori olv. sás után végleg elfogadják. A kormány mai Összetételében egész 1931-ig megmaradhat. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Farkas Tibor indítványa folytán a nemzetgyűlés I hetővé lette, hogy a kormány mai összetételében 1931-ig megmaradhasson. Ezl az ügyel értbető izgalommal tárgyalták az egész ellenzik körében. A Délmagyar ot szág budapesti munkatársa kérdést intézett Vass József miniszterelnök-helyetteshez, aki kije'en'ette, hogy a nemzetgyűlés tényleg olyan rendelkezést hozott, hogy ez a nemzetgyűlés mostani tagjaival országgyűléssé való átalakulása után, ujabb választás nélkül továbbié!esztelg megmaradhasson. Garami Ernő sz uj választójog 62. szkkaszáról. (Budopesti tudósítónk telrfon jelentése) Bécsi jelentés > ser int a választójogi töt vény javallat 62. izakiizáf, aa úgynevezett emigrániizaknzt a Bíciben élő emigrániek nigy megülköiéuel fogadták. A nagy port felvert emigrániűggyel kapcsolatban Garami Ernő a követelőképpen nyilatkozott: — Véleményem iierint a válaiztíjogi törvényjavaslatnak kifejezetten az a itndenciá;a, hogy a kormány önkényesen állapilia meg, hogy ki választható képviaelőnek és hogy ki maridba! képviselő képviselővé választása után. Azt hiszem, felesleges mondarom, hogy az én álláspontom szerint es a emigránsiziknz énteám it vonatkozik. Akormánynak intenciójával izemben én sértésnek tekintem még a feltevését it annak, hogy hajlandó volnék kérni, vagy akár el ia fogtdni a kormány kegyet hozzájáruláiát ahhoz, hogy képvitelővé válatz latsam. Azok, akik ennek ellenkezőjét tételezik fel és azok, akiket a kermány kegyeiből való ellenzéki képviselőié válaiz'anak. erősen tévednek abban, ha azl hitzik, hogy én a kormány kegyeit elfogadnám. Minden hiretzlelésst 1 izemben kijelenthetem azt, hogy akkor, árikor orgoványi, dunántuli és más gyilkosok képviselővé válaszhatók, akkor én passzivitásomból nem lépek ki. Az ezerszázmilliárdos külföldi kölcsön. Mennyit kapnak a vidéki városok? Eudopest, julius 4. Eud János pénzCgyminlizhr ma Orvéryjivislalot ryujtott be a vároick köIciOcétő*. A javaslatét a nemzetgyűlés a jó vő hét elején fogja tárgyalni. A törvényjavaslat izetini a törvényhatósági joggal felruházott éa rendezett fanéciu városok rétiére a kormánybatótágiiag engedélyeseit katari os be ruháié tok költié&einek fedezéléte külföldi éri: kre szóló legfeljebb 1100 milliárd korona értéknek megfelelő külföldi hussiulejáratú törlesztéses kölcsön felvételét ergidélyezik. Enntk a rendelkezésnek a hatálya Budapest székes/óvárosru nem terjed kl. A tölcsőrkölfényeket a kölciCnl felve\ö vá (sok revíbtnrégyllt.u b'zott» g bcciá j! ki. A tíziltiég elntke a mlniuiéiium kikű'dött lépviielője. Egy lagot a bizottságba városok küldenek, egy fagot a beirgyniníszter és egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki. Az engedélyezett törleazléirs kölcsönt* I mindegyik város annyit vehet igénybe, amennyi! törvényes képzeletének határozata alapján a belflgymi niszter a pémügyniniizlerrel egyetérlve engedélyez. Mindegyik város csak az dtfala felvett kölcsönért szavatol és ped'g mindennemű vagyonával éa jövedelmével. A kölcsön u án járó kamat és tőke;Or!eiztés biztosítására a városnak az nitalaroi leieseü adóból és a fofgilmi ttíóiészmdéifcöl er<dő jövedelmet kdön ii likö'U oly módo*, hogy eietet a jövedelmeket tz edó hiva'alok a 10 ciön teljes kifizetéséig teljes összegben a Nemzeti Banknál vezetett kölön lekötött számlára ftzetlk be. A pénzügyminiszter részére lelhatalmazáit ad a javas'a', hogy a belügyminiszterrel egyetértésben a kölcsönről a felvevő városok nevében azenődéat köthessen. Tiz törvényhatósági és 38 rendezett tanácsú város 139.903000 aranykorona kölcsönt kíván felvenni. Ezt az összeget világitáii, csatornázási, vízvezetéki berendezésekre, közüzemek létesítésére és fejlesztésére, közegészségügyi. kulturális és szociális célokra fordiianák. A kölcsön összegéből a belelen és szerint 104,166000 aranykoronát jövedelmező, 35,738000 aranykoronát ped g nem jövedelmező befektetésekre hasinálnának fel. A javas at indokolása rámutat arra, hogy a magyar városok méltán hitelképesek. A városok 512 039.257 aranykorona vagyonával izemben ezidőszerlnt ötzs es tartozáiuk 11,225.761 aranykorona, tehát az östzes vagyonnak cuk 219 százaléka. A tiszta vagyon a kölcsönre tobb mint 3 és félszeres fedezetet nyújt. A kCkt önnek beruházásra fordiása a várcsok vagyonának 27 százalékos emelkedését jelenti. Az állam a - «roti h'felügynek ílyea megoldására kei irányban nyújt segítséget és pedig a városoknak hitel céljából való egyesítésével, továbbá állami autorizádóval látja el a kibocsátandó községi kötvényeket. A kibocsátandó községi kötvény«k adó-és illetékmentesek óvadékképesek és pupilláris elhelyezésre alkalmasak. A budapesti fópolgármesttrválassfás. (Budap'sll tudósítónk telef onjelentése.) Vass József helyettes miniszterelnök sí! a kijelentést tette, hogy nem nek n-eg a vakságnak azek a I telések, amelyek szerint a korrr budapesli főpolgármesteri jdölte mélyére vonatkozólag már uumca. hozott volna ét hogy ebben az ügyben a kormányzónak már jdentési is lett. Vass szerint a kormány még nem egyezett meg a jelöltek személyében. Arra a kérdésre, hogy a főpolgárraei'erválatztái a nyári szünet előtt meg őrténbet-e, Vass azt felelte, hogy erre a kérdésre határozott választ nem adhat, de valószínű, hogy ősz előd a választások nem fognak megtörténni. A felvidéki magyar párt mtmoranduma a népszövetséghez az állampo'gárság ügyében. Prága, julius 4. A felvidéki magyír ellenzéki párt Körmendy Ékes Lajos állampolgárságát megUgtdó határozatra vonatkozóiig legnap adták át Qeafben a felvidéki magyar pártok memorandumát a Nemietek SiOve'aége tanácsának. A memorandum követeli, hogy a polgárjogra néive irányadó a aaintgermaini békesterződéi legyen a mértékadó él tiltikozik a csehszlovák u>rvény ellen, amely a trianoni békeszerződést alapjában támadja meg éa amely békeazeizCdéi alapit n lehetővé té etdt, hogy is állampolgárság vita tárgyává télessék. Ennek következmények épen körülbelül 60000 állimpolgánági kérvényt u'asitot ak el és kétaégsesé lelték 300000 ember exliztcnciájál. Bukás elölt r. norvég kormáay. Berlin, julius 4. A norvég kormány az adójavaslatok miait válságos belytelbe került. Az adójavaslat tiz százalékos ed''emelésen alapsiik. Egy Jobboldali képvise'ő bizottság kiküldését kérte, mely a költségvetést kilencmillió roronával csökkentené, vagyis azzalaz öf szeggel, amelyet a kormány adóemelés u'JJn akar előteremlerL A kor-