Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-05 / 40. szám

Ara 3000 korona. DttMflQYflRORSZflG ! Deák Prreac-u. 2. Tr Irton 13-33 Kiadóhivatal, yvtir és tífytrodi: Dugonics-tér II. Tflttoo 308. : Peti ti Sándor-w*árut I. »iám. Teletonsiáin 18 SC Szeged, 1925 julius 5, VASÁRNAP ElOliKttsi Arak: Egy hónapra kel,ben «1.1 »«I kor. Rudapesten és vidéken 4MIIU kor. Psyr, iu n in hnkomap 21«J kor. vasár- és ünnepnap *««i koron. I ívtolyam. 40. arám. Pótinditvány. Ellenzéki lap vagyunk ét ez megle­betöien megnehezíti számunkra ennek a cikknek e megírását, amelyben eltre kijelentjük, nem lehdflnk egy vélemé­nyen az ellenzékkel. Barátunk Piáló, de még nagyobb bírálunk az igazság, a legeslegnagyobb barátunk pedig a közérdek. Nézetünk szerint a legszigo­rúbb ellenzéki poliika te zátja ki azt, hogy mikor a kormányi valamely cse­lekedetében igaztág és közéidek vezeti, akkor tzerény szavunkkal a kormány mellé ne álljunk, tói akár a téves uton járó ellenzékkel it izembe ne szálljunk. Végre Is olyin mult után, amilyenre ez • lap visszatekint, senki te fog ben­nünket Önző érdekiujháizáaaat meg­gyanuailani, de még ha ennek a gya­núnak tennénk ia ki magunkat, akkor is kötelességünknek érezzük kimondani, begy a kormány éa az ellenzék leg­utóbbi afférjében a kormánynak van igaza. Miiól van szó ? Arról, hogy a kor­mány az uj válasz ójogi törvény kapcsán a mai nemzetgyűlés mandátumát meg akirja hosszabbítani 1930-ig, vagy 1931­ig. Azaz, hogy nem maga akarja meg­botszatbilani, mert ez törvénytelen do­Icg volna ét a kormányra sok mindent leket mondani, de azt az egyet igazán nem, hogy ne keiü né még a látszatát it a törvénytelenségnek. Ha a kormáuy­nak valamire ninca olyan törvénye, amilyent szeretne, akkor a kormány alkotmányos ufón jár el ée e parla­menttel hozatja meg azt a törvényt, amire rí éhezett. Ilyenformán a felelős­ség mindig a p/rlamenté a a jelen esetben is az. A kormány a választó­jogi törvényiavsslatba belevett egy pa­lagraiust, amely szerint az uj főrendi­ház megali kitásával a mai nemzet­gyűlés átalakul országgyűléssé, amely­nek mandátuma az áalakuláiiól szá­mitól! 01 évig érvényes. Es rzt jelen­tené, bogy a mai nemzdgjűlér, aiely­nek a haza 1927-ig adott mandátumot, Ot év heyett ryolcíg-tlzig m<ndna együtt, 1930 ig, vagy esetleg 1932-ig, aszerint, hogy mikor tárgyalják le és mikor léptetik életbe a lörerdiházat mega'akió törvényt. A kormány alkotmányos u'oa meg­kérdezte s nemzetgyűlést, hogy meg­szavazza e migának a mandá'umot ujabb öt, hat, hét esztendőre? Az el­lenzéki képviselők nemmel szavaztak, a kormánypártiak igennel s igy a több­lég alkotmányoi ulon megszavazta önmagának a nemzet bizalmát egy uj dklutra. Az ellenzék most olyan, mim a íregbolygatott méhkas. Fulánkoa nyi­latkozatok (éleinek és fogadkozások történnek a ny.Ivánosság előtt, bogy az ellenzéki képviselők 1927 ben lete szik a mandátumukat, amelyei ők az ö értelmezésük szerint ciak Ot év e kap tak a választéktól. A kormánypárti tá­bor sokkal nyugodtabb, söt azt lehet mondani, bogy olyan elégedettség lö ti el, amit akkor érez az ember, amikor a lövőt biztosit ve Iá1 ja. Hogy fdreértés ne legyen belőle: terméize eaei a nem­zet ¡övfjé». Mert világol, hogy iU a kormány ét pSrtja kizárólag a nemzet érdekéi tar­totta izem elölt. A kormány egy pilla nalra sem gondolt arra, hogy az ilyen mindenre kapható és abszolút enge­delmes többséget dunsztban is meg kell őrizni és a k rmánypá:! képvise­lői le arra gondoltak, hegy a tömeg •zeszélyes é' - v hiazAmitba la lanok és « k .okba kerülnek, tudniillik sok lelki izgalomba A kor mány és pártja csak arra gondolt hogy iil egyetlen paragrafussal ei le­hel kerülni egy uj választást és ez ha­zafias kötelesség, mert a válasz áso­mindig megrázkódlatáiial járnak és met zavarják a nemiet mai áldott nyugal­mát. A kormány él pár'Ji liízlíban volt azzal, hogy durva itrggyanusilá­sok érik és az ellenzék azl fogja mon­dani, hogy ez az alkotmányos rr.édster lulajdonkrp a válaszlók alkotmáryca jogának az eliikkasztása. Söt a kor­mány még azzal is számot vetett, hogy az ellenzék, ímelylöl minden kitelik, azt fogja mondani, hogy a kormány és párja, rolctt mindig a nemzetre hivatkoznak, nem mernek a nemzet elé állni és nem merik magukat ki­térni egy uj választás verd kijének, Es amikor a kormány és pátija mindezek dacára it szint vallottak és elhatározták, hogy megkímélik a nemzetet Ot, hat, hét esztendőre egy uj választás izgal­maitól, akkor a kormány éi pártja <u­lajdonkép á'dozatot hozlak a hazáért és nemcsak a haza tapaa, hanem a mél'aHanul ncegbán'ottak mártírkor zo­ruja it megilleti őke*, az önmaguknak megszavazott mandátumokon felüt. Sőt mi a magunk részéről, a 'egha­tározottabban elitélvén ai ellenzék ma­galirtását, amely érthetetlen ia, mert külőnOs dolog az, hogy valaki elfuta­modjon az öltbe hulló mandálumtó', — mi a magunk részéről bátrak vi­gyünk a nemzet nyugalma érdedében még egy pólinditványt beterjeszteni ahhoz a bizonyos szakaszhoz. Mondas­sák ki, hojy a mai nemzetgyűlési mandátumok, függetlenül mindenféle formai átalakulástól, de tekintetei azotra a nagyszerű szolgálatokra, ame . lyeket a nemzetgyűlés a nemzetnek tett, — a mai nemzetgyűlési mandátu­mok életfogytig szólnak. Továbbá ugyanazon érdemekre való tekintettel u nemzetgyűlési mandátumok öröklőd oek a a tiág kibal'a után a leányágon a nőkre, annak hijján az oldalági ro­konokra, a sógoraira és komák! a is kiterjednek. Mi bizonyosrs vesszük, hogy ha jelen pótinditványunkat fi kormány fel­karo'ná, a nemzetgyűlés megszavazni azt. Az eddig tanúsítóit nemes Önfelál­dozás után jussunk van ennyit fOl­I tenni a nemzetgyűlési többségről. Csütörtökön l< nemzetgyűlés utolsó Ölése. (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.) A nemzetgyűlés szombaton befejez e a választójogi törvényjavaslat vitáját. Har­madizori olvaiás elö.t azonban a kor­mány ugy véli, bogy a törvényjavas­latot még egyszer u választójogi bi­zottság elé kell virul és csak ezen bi­zofliág véleménye után vihető a Javas­lat a harmadszori olvasáira. Eddigi tervek izeiint ez izetdán fog meg történni. Ezen a véleményen van Scltovszky Béla házelnök la, aki azon reményének adott kifejezést, hegy szer­dán, vagy csütörtökön a -Hiz a nyári szünetét már meg is kezd uti. A szü­net három hónapig túrt. A nemzetgyűlés munkarendjére vonat­kozólag Vnss József helyettes miniszter­elnök a következőket mondotta: A kormánynak a genfi eredményeket ma­gába foglaló törvényjavaslatokon kívül a városok kölcsöne, néhány külkeres­kedelmi izakasz becikkelyezése fogja kiiölUni szerdáig az Időt és szerdán a válasz'ójogi törvényjavaslatot a harmad­szori olv. sás után végleg elfogadják. A kormány mai Összetételében egész 1931-ig megmaradhat. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Farkas Tibor indítványa folytán a nemzetgyűlés I hetővé lette, hogy a kormány mai összetételében 1931-ig meg­maradhasson. Ezl az ügyel értbető izgalommal tárgyalták az egész ellenzik köré­ben. A Délmagyar ot szág budapesti munkatársa kérdést intézett Vass József miniszterelnök-helyetteshez, aki kije'en'ette, hogy a nemzetgyűlés tényleg olyan rendelkezést hozott, hogy ez a nemzetgyűlés mostani tagjaival országgyűléssé való átalakulása után, ujabb választás nélkül továbbié!esztelg megmaradhasson. Garami Ernő sz uj választójog 62. szkkaszáról. (Budopesti tudósítónk telrfon jelentése) Bécsi jelentés > ser int a választójogi töt vény javallat 62. izakiizáf, aa úgy­nevezett emigrániizaknzt a Bíciben élő emigrániek nigy megülköiéuel fogadták. A nagy port felvert emigráni­űggyel kapcsolatban Garami Ernő a követelőképpen nyilatkozott: — Véleményem iierint a válaiztí­jogi törvényjavaslatnak kifejezetten az a itndenciá;a, hogy a kormány önké­nyesen állapilia meg, hogy ki választ­ható képviaelőnek és hogy ki maridba! képviselő képviselővé választása után. Azt hiszem, felesleges mondarom, hogy az én álláspontom szerint es a emigráns­iziknz énteám it vonatkozik. Akormány­nak intenciójával izemben én sértésnek tekintem még a feltevését it annak, hogy hajlandó volnék kérni, vagy akár el ia fogtdni a kormány kegyet hozzájáru­láiát ahhoz, hogy képvitelővé válatz latsam. Azok, akik ennek ellenkezőjét tételezik fel és azok, akiket a kermány kegyeiből való ellenzéki képviselőié válaiz'anak. erősen tévednek abban, ha azl hitzik, hogy én a kormány ke­gyeit elfogadnám. Minden hiretzlelés­st 1 izemben kijelenthetem azt, hogy akkor, árikor orgoványi, dunántuli és más gyilkosok képviselővé válaszhatók, akkor én passzivitásomból nem lé­pek ki. Az ezerszázmilliárdos külföldi kölcsön. Mennyit kapnak a vidéki városok? Eudopest, julius 4. Eud János pénz­Cgyminlizhr ma Orvéryjivislalot ryuj­tott be a vároick köIciOcétő*. A javas­latét a nemzetgyűlés a jó vő hét elején fogja tárgyalni. A törvényjavaslat ize­tini a törvényhatósági joggal felruházott éa rendezett fanéciu városok rétiére a kormánybatótágiiag engedélyeseit kata­ri os be ruháié tok költié&einek fedezé­léte külföldi éri: kre szóló legfeljebb 1100 milliárd korona értéknek megfe­lelő külföldi hussiulejáratú törlesztéses kölcsön felvételét ergidélyezik. Enntk a rendelkezésnek a hatálya Budapest székes/óvárosru nem terjed kl. A tölcsőrkölfényeket a kölciCnl fel­ve\ö vá (sok revíbtnrégyllt.u b'zott­» g bcciá j! ki. A tíziltiég elntke a mlniuiéiium kikű'dött lépviielője. Egy lagot a bizottságba városok küldenek, egy fagot a beirgyniníszter és egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki. Az engedélyezett törleazléirs köl­csönt* I mindegyik város annyit vehet igénybe, amennyi! törvényes képzele­tének határozata alapján a belflgymi niszter a pémügyniniizlerrel egyet­érlve engedélyez. Mindegyik város csak az dtfala felvett kölcsönért szavatol és ped'g mindennemű vagyonával éa jöve­delmével. A kölcsön u án járó kamat és tőke;Or!eiztés biztosítására a város­nak az nitalaroi leieseü adóból és a fofgilmi ttíóiészmdéifcöl er<dő jöve­delmet kdön ii likö'U oly módo*, hogy eietet a jövedelmeket tz edó hiva'alok a 10 ciön teljes kifizetéséig tel­jes összegben a Nemzeti Banknál veze­tett kölön lekötött számlára ftzetlk be. A pénzügyminiszter részére lelhatal­mazáit ad a javas'a', hogy a belügy­miniszterrel egyetértésben a kölcsönről a felvevő városok nevében azenődéat köthessen. Tiz törvényhatósági és 38 rendezett tanácsú város 139.903000 aranykorona kölcsönt kíván felvenni. Ezt az összeget világitáii, csatornázási, víz­vezetéki berendezésekre, közüzemek létesítésére és fejlesztésére, közegész­ségügyi. kulturális és szociális célokra fordiianák. A kölcsön összegéből a be­lelen és szerint 104,166000 aranykoro­nát jövedelmező, 35,738000 aranyko­ronát ped g nem jövedelmező befekte­tésekre hasinálnának fel. A javas at indokolása rámutat arra, hogy a magyar városok méltán hitel­képesek. A városok 512 039.257 aranykorona vagyonával izemben ezidőszerlnt ötz­s es tartozáiuk 11,225.761 aranykorona, tehát az östzes vagyonnak cuk 219 százaléka. A tiszta vagyon a kölcsönre tobb mint 3 és félszeres fedezetet nyújt. A kCkt önnek beruházásra fordiása a várcsok vagyonának 27 százalékos emel­kedését jelenti. Az állam a - «roti h'felügynek ílyea megoldására kei irányban nyújt segít­séget és pedig a városoknak hitel cél­jából való egyesítésével, továbbá állami autorizádóval látja el a kibocsátandó községi kötvényeket. A kibocsátandó községi kötvény«k adó-és illetékmen­tesek óvadékképesek és pupilláris elhe­lyezésre alkalmasak. A budapesti fópolgármesttr­válassfás. (Budap'sll tudósítónk telef onjelentése.) Vass József helyettes miniszterelnök sí! a kijelentést tette, hogy nem nek n-eg a vakságnak azek a I telések, amelyek szerint a korrr budapesli főpolgármesteri jdölte mélyére vonatkozólag már uumca. hozott volna ét hogy ebben az ügy­ben a kormányzónak már jdentési is lett. Vass szerint a kormány még nem egyezett meg a jelöltek személyében. Arra a kérdésre, hogy a főpolgár­raei'erválatztái a nyári szünet előtt meg őrténbet-e, Vass azt felelte, hogy erre a kérdésre határozott választ nem adhat, de valószínű, hogy ősz előd a választások nem fognak megtörténni. A felvidéki magyar párt mtmo­randuma a népszövetséghez az állampo'gárság ügyében. Prága, julius 4. A felvidéki magyír ellenzéki párt Körmendy Ékes Lajos állampolgárságát megUgtdó határozatra vonatkozóiig legnap adták át Qeafben a felvidéki magyar pártok memoran­dumát a Nemietek SiOve'aége taná­csának. A memorandum követeli, hogy a polgárjogra néive irányadó a aaint­germaini békesterződéi legyen a mér­tékadó él tiltikozik a csehszlovák u>r­vény ellen, amely a trianoni békeszer­ződést alapjában támadja meg éa amely békeazeizCdéi alapit n lehetővé té etdt, hogy is állampolgárság vita tárgyává télessék. Ennek következmények épen körülbelül 60000 állimpolgánági kér­vényt u'asitot ak el és kétaégsesé lel­ték 300000 ember exliztcnciájál. Bukás elölt r. norvég kormáay. Berlin, julius 4. A norvég kormány az adójavaslatok miait válságos bely­telbe került. Az adójavaslat tiz száza­lékos ed''emelésen alapsiik. Egy Jobb­oldali képvise'ő bizottság kiküldését kérte, mely a költségvetést kilencmillió roronával csökkentené, vagyis azzalaz öf szeggel, amelyet a kormány adó­emelés u'JJn akar előteremlerL A kor-

Next

/
Thumbnails
Contents