Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-05 / 40. szám

I DBLMAGYARORSZAG 192» jtülus 5. mány j lette a bizalmi kérd is fölvetését. Minthogy a jobbold >11 blokk és a paraiztpirt, az adójivaalat ellenzői hetvenhat szavazattal, vagyis abszolút többséggel rendelkeinek, a kormány napjai meg vannak számlálva. A választójog tárgyalását befejezték. ft tlsitviselók képviselősége. Budipest, ju'tus 4 A nemietgyOléi mai ülését fii 11 érakor nyitotta meg Scitovszky Bíla elnök. Nipirenden a váhsziójogl Javaslat részletes vitájának folytatása sztrepel. A 183 ik szakasz van soron, amely a köztisztviselők választhatóságáról szól. .A tisztviselő képviselősége. Farkas Tibor kilogásolja, hogy köztisztviselő képviselő lefast. Indítványt terjeszt elő. amely szerint a köztisztviselő képviselővé választása után nyugdíjazandó, vagy végellátásban részesítendő. Karafiáth Jenő örömmel üdvözli s jivailatot. Tamássy József batároziti Jivislatot terjeut be, amely szerint kepviadóvt választott tisztviselő, képviselőségének tartama alatt ugyanakkora fizetést és lakbért kipion. amennyit ugyanaz idő alatt nyugdíj és lakbér dméa kapna és hogy s képviselőség lejárta u án ugyanokba a rangsorba helyeztessék vissza, amelybea volt aegvllisztása előtt. Hegymegi Kiss Pál: Nem klfogázoi;a a ti ízt viselők k*pvisel3vt való választásit, asoobsn hdyei mértéket kíván alkalmazni, nehogy az eiytk foglalkozási ág s másik rovására túlsúlyba juason. Ruperi Rezső: Helyes, h)gy s tisztviselő Is lehesien képviselő, gondoskodni kell azonban a tisztviselő függetlenségének megóvásáról. Ai aktív titz'viielő mindig kormánypárti, fehér holló az eUenzékt tisztviselő Csatlakozik Farkaa Tibor Indítványából. Rakovszky Irán belügy miniizter: ö .zlntén bevallja, azt tsri.ná Ideális állapo'nak, hogy a ttstftltelő képviselővé való választása után szakítson tisztviselői vitával. He nem dolgozik a tisztviselő, fi ütése természetesen nem lehet, fciroayos sto'gálai idő uái azonban Igényi tonhal végkielégítésre, vagy nyngáijre. Farkai Tibor indítványával szemben kéri Tamáisy Jétief és KaraHáih Jenő pé Hsával ss eredeti azöreg elfogadásit A neuze'giQéi így határoiott, a többi Indítványokat elveiette. Szolgabírói partement. Amikor a jobboldal szavasáéra állott fel, Rupert Rezső Így kiáltott felijük: - Tisztviselők 1 Ttsztvhe'őt parlament I Legalább a tisztviselőknek nem íof.)^lgabUóltpMamoOA ÍÍANS^ szavaz I Ezután a nemzetgyűlés a 184—187. szakaszokat vita nélkül elfogadja. A 188-ik szakasznál Rupert RessO széal fel Ehta a szakasztnz sz ellenzék nem Járulhat hoasá, mert ei mondja ki a Bethlen-féle rendeletek érvényességét. Rakovszky Ivén belügyi (dísztér röviden válaszol s felszólalásra és |avssolja, hogy s szakaszt e edetljében fogadják el. A nemzetgyfl'és Így határoz. Rágalmazásért büntetett képviselőt megfosztják mandátumától. A 189. szakasz! vita nélkül fogadják el, az utolsó 190. siskassnál pedig as előadó ajánl módosítást. A lörvénylavaalat 7. és 10. asakssia ugyanis súlyos következményeket állapit meg a rágalmazást és izgatás esetiben, amelyek a képviselőt megfosztják mandátumától, ba kél iaben ilyenben elitélik. As ellenzéki pártok s deliklumok jogfositó rendelkezéseibe tényleg hátrányban vannak. Honorálni kívánja az ellenzék kifogásait és reméli, hogy sikerül enyhíteni oz elmérgesedett viszonyokat a pártok között. A 32 napos vita végén az u'olió 190-ík paragrafusnál módoiitáat ajánl és pedig olyan érelemben, hogy a törvény javaslat 7-ik és 10-ik szakaszának alkalmazása kizárólag csak olyan rógalmazásl és Izgatásl esetekben sterepeljen, amelyek a törvényjavaslat jogerőre emelkedése után következük be. A nemzetgyűlés as előadó módosításával fogaája el a szakaszt. Ezután s belügyminiszter reflektál s kifogásokra. Rakovtzky Iván belügyminlsiter felszólalása ulán Scitovszky Béla elnök aiólil fal: Ezzel a törvényiivaratot réizlefeiben Is letlrgyaltúk és annak harmadszori olvasása iránt a napirendi indUvány során fogok intézkedni. (A jobboldal feláll és mgy tapssal ünneplik Rakovszky Irán belügyminisztert. A baloldal hingot közbeszólásokkal zavarja meg a tüntetést.) Felkiáltások a szocialistáknál: Él fen a titkosság I Éljen az általános választót jog I Most gyerünk a nép elé I Nyáron majd találkozunk a nép előtti A városok külföldi kölcsöne. Bud János pénzügyminiszter beterjeszti a városok külföldi kOicsönéröl szóló törvényjavaslatot. VValko Lajos kereskedelemagyi niizter beer|e'ztl s spmyol ken rfelmi szerződés becikkelyezésbe vonatA tisztviselő-fizetés Krután Orffy Imre előadó ismerteti az állami alislmazottak anyagi helyzetét. t Szabó József azt fejiege«, bogy az idók annyira félrebillentették a dolgozó emberek háztartását, bogy azokat rendbehozni sokkal nehezebb feladat lesz, mint magát az államháztartást. A munkanélkü iség is ennek ss okoista. Az emberek tlzezével Járnak hónapok óta munka nélkül, a legjobb munkások százai és ezrei hagyják el az országot As a körűim íny, hogy s forgalmi adél 3 százalékról 2 százalékra csökkentik, nem változtat azon s tényen, bogy továbbrs is ütmarad az adóellenőrök s kozó javaslatot. fvády Bíla a föld nivelésflgyi biio'tság jelentéséi terjeszti elő s v:dássstl tilalmi idő módosításáról. és az adóreforir. főellenőrök csoportja, amely továbbra is zaklatni fog|a a kisiparosokat. Az egész adónemet kell eltörölni Második határozati javaslalában utssittstni kivin ja a kormányt s kincstári haszonrészesedés megszüntetésére Határozati javasla ot nyújt be, amely №rn! a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák helyzetének megjavítására tegyen intézkedéseket. Scitovszky Bila elnök napirendi indítványt tesz, hogy a Ház legközelebbi üléséi hé főz délelJIt tizenegy érakor tartsa. Interpellációk. A jegyző felolvassa Dénes István Írásbeli interpellációját e földreformról, amelyet ki.dnak a fOldniveléstigyi miniszternek. Dénes István második Interpellációiénak elhalasztását kérte, amittez a nemze'gyülés hozzájárult. Eöri Szabó Deziö családi okok mist! kéri. hogy interpellációját a legközelebbi Interpellácrés napon mondhassa el. A Hát ebhes hozzáJlrull. Peyer Károly interpellációja következik ezután a pénzügyi politika tárgyában. Elmondja, hogy hirek kerültek a köztudatba arról, bogy az egyik bank vezérigazgatójának évi htrommilliárd korona fizetést biztosit. Ehhrz Iáiul még sz s Jövedelem, smelyről s közvé'emény nem szerezhet tudomtst As ulóbbl hónapokban örömmel h illótluk, bogy s nemzetközi pintpiacon a kamatláb esett. Nálunk nincs etés. Hat száulékkal nagyobb a kamatláb, mint a külföldön. Stabid-e ezt törni, egészséget állapot-e et? Bud Jinos: A budapes'i vezető pénzintézetek a hitelélet helyei fejlesztésére törekszenek. Megvan győződve, hogy a komoly pénzintéieek helyes kam^tpo'ilikát fognak folyta'ni. Peyer Károly ezu'án a honvédelmi minisztert interpellálja meg amiatt, Pécs külföldi dollárkölcsöne. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pécs városának gazdasági fcliottsága ma loglilkoiott a külföldi dollárkölctön ügyévé'. A polgármeiter előadd, bogy noha a kölcsön igen súlyos feltételekhez van kötve, mégis kénytelenek igénybe venni, mert a városnak bihsithatatlan brrulázítok céljaira okvetlen pénzre van szüksége; Megállapították azt a programot, amely szerint mert a MOVE a hadsereg tényleges tisztjeit a kormány tilalma ellenére szervezi A honvédelmi miniszterhez intézett köretkezö interpellációjában azt kérdezi, hogy van-e tudomása a miniszternek arról, bogy a lisztek önvédelmi szervezetet, röviden TOSz t alakítanak ? Felkiáltások a baloldalon: Tószl Töszl Psyer Káro'y; Mire valók ezek s titkos szervesetek és mi s titkos céljuk ? Peyer s köve kezö interpellációját a honvédelmi miniszterhez intézi: a honvédelmi minisztérium katonai polütkil osztálya ügyében. Peyer azt kérdezi a honvédelmi minisztertől, vájjon ez a katonai alakulat működik e még a honvédelmi minisztériumban? Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek. A következő interpelláló Kélhly Anna, aki a kereskedelemügyi miniszterhez intézi interpellációját, hajlandó-e a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezésére vonatkozó törvénytervezetet az a kilmazottak Javára médoailani. Az interpellációt k adják a kereskedelmi miniszternek. Az ülés délután három órakor ért véget a 4.200,000 aranykoronáig terjedő do'lárkötcaönt fel fogják használni. Hétfőn egyébkéjt a kölciöz ügyéi rendkívüli közgyülís fogja tárgyalni. A debreceni köictöa ügyében nemrégiben felszólította Debrecen városának taiáciát a pénzügy minisztérium, hogy tegyen Jelentéit kölcsönigényéről. A mii Olésan b¡mutatták a pénzügyminiszter sürgönyét, amely steritit öt Zuginé egykéje. Irts: Mára Ferenc. Az orvos előszobájában — ezt minden müveit ember tudja régi szép lametazetekből és régi szép humoreszk-eMM igen komoly tanulmányokat lehet végezni. Jönnek-mennek a mindenféle ügyes-bajos emberek s azokkal el lehet beszélgetni. A betegek többnyire nyájasak, leereszkedőek, közlékenyek, különösen ha sajnálkozó» találnak. Akit pedig nem érdekelnek az emberek, annak az olvasóasztala kínál különböző studiumokat. Található rajta taidóalmanach a kilencvenes és .(-liegende B áttér" a nyolcvanas évekből. Azt merném mondani, hogy ez az utóbbi kötelező s az a gyanúm, hogy mikor az uj orvosok berendezkednek, lelépésl dijat fizetnek az öregeknek a Fliegendékért. Hiszen egyéb ielszerelésre ma ugy sem igen futja, legalább ez legyen meg. Az én orvosom, akinek az előszobájában ülök. egy kicsit elfajzott az ősi erényektől. Itt se lürdőproepektus, se Fliegende, hanem igenis van mindenféle illusztrációs magazin s azokon kivQI még Magyar Statisztikai Szemle is. No ezt megnézzük. Ha az embernek kóvályog a leje, legjobb nehezék az ellen egy komoly statisztikai cikk. Attól megáll az embernek a leje és még ha forgatná, se torog. Awmban nincs szerencsém a Statisztikai Szemlével. Kovács Alajos, a hivatalos statisztikus ir bele cikket az egykéről s " se.nc? un*'raas, se nem érthetetlen. — A társadalmi mozgalmaknak állandóan felszínen kelt tartani ezt a kérdést, az államnak pedig minden intézkedésébe bele kell vinni a fajvédelem és iailentartás gondolatát, egyrészt kedvezésekkel és kitüntetésekkel, másrészt háttérbe szorítással és büntetéssel kell küzdenie az egyke el'en... Hát ezt aláírja minden rendes ember. Amelyik az országba az egyke beleesett, az halálos nyavalyába esett. Amelyik országban az egykét megállítani nem tudják, annak a neve mellé a végzet már odairta a deleatur-L Erről nem lehet disputálni, mert ez kétszerkettő. Hogy mit kellene, vagy mit lehetne tenni, abba mindenkinek kötelessége beleadni az eszét Olvasom a cikket tovább: — Be kell vinni a köztudatba azt, hogy aki csak egy, vagy két gyermeket nevel lel, az a nemzet iránt való kötelességét nem teljesíti... Lassan haladok az olvasással, rae-t nagy a forgalom, egyre nyilik az ajtó. Hetipiacos nap van, sok a lanyai páciens. Köhécselő öreg gazdák, gangosan jiró javabeli menyecskék, jól Öltözöttek, éielben-italban fogyatkozást nem szenvedők, öröm őket látni. A régi paraszti félszegségnck nyoma sincs, ezek úrhoz szokott, erejük tudott emberek, akik már nem félnek a szőnyegre lépni, fogasra akasztják a kalapot, nem a szélire ülnek a széknek, hanem a hátukat is megvetik benne, mustrálják a bútort a szemükkel s tán szegénvetiik is és mikor nyitja az orvos a belső szobája ajtaját, az uj kuliura türelmetlensége idegeskedik a hangjukban: — Sokat köll e várni, orvas ur ? Furcsállom, hogy egyesével jönnek és feltűnő röviden végeznek az orvas úrral. Régebben, a szögény világ bin, ha az eladó megbetegedett és már hit hónapig nyomta az ágyat, akkor ap^, anyja, keresztanyja egyszerre szállták meg az orvost és az apa Így adta fel a szót: — Kérdözze mán no, mér töreködtünk be magáhon? — Majd megmondják kendtek. — Hál egy kis buzácskát hoztunk be, de mán, mondok, ha belOreködlünk, csak mögjelöntöm magának, hogy nem szeretöm-formán van a Pirosnak a sorja. — Szóval beteg a Piros? — Betegnek éppen nem beteg, csak egy kicsit nyügtődi. ögyéb baja nincs, csak nem tud aludni a köhögéstől. Ésszel élő ember tisztában van vele, hogy ha betegnek vallja a Pirost, akkor mindjárt drágábban számítja az orvos a tudományát így meg csak legyint a kezével és azt mondja: — Persze, fölfázott egy kicsit No majd Írunk neki valami port. S már irta volna is, de akkor az apában fölébredt a lelkiismeret. Nini, hátha nem lesz érvényös az olcsó por? Lopva meghúzta az asszonyon a kendő rajtját s most már az vette föl a kérdés fonalát: — De a derekát is fájdljja, kérőm, nem tud vele fölkelni. — 11 át lekszik? — Fekszik ám, szögénkém, mert alighanem mögrántotta a derekát, mikor leesött a tárul. Az anya mondta volna mig, de azért embör a -lérfi, hogy neki több esze legyen. — Valami kenőcsfiiét is szüveskedjen neki irni a porhon, — vágott közbe. — Oléglössz az erre a bajra. — Nem lehet ázt igy láttatlanba, — cs)válta meg a lejit a doktor. — Legjobb lesz, hi behozzák kendtek Pirost a jövő héten. Apának, anyának rettenet ezt még hallgatni is. Hogy lehetne már ezt a nagybeteg teremtest három óráig rázatni a kocsival. Szemek hunyorgatása figyelmeztette a komaasszonyt, hogy most már 0 a soros. Neki kell nyomba Igazítani a tökéletlen városi urat — Nem kocsira való mán az, leiköm galambom. Hiszön félesztendeje majd kiszakad a gyomra, ha csak mögfordijjuk is as ágyban. És ha az orvos ezek után a tógát csikorgatta mérgében és ugy kérdezte, hogy most már miről gyógyítsa ö Pirost a sok baja közül, az úgynevezett cHszörü szögény embör kimondta kereken : — Hát amikrül legolcsóbb, tektntetös url Ezeknek az együgyü ravaszságoknak most már vége s Tömörkény István többé nem ismerne rá a parasztjaira, orvostudományi viszonylatukban. Most azt tartják, hogy ha már orvoshoz mennek, mentül drágább, snnál foganatosabb a nyilván ezért kedvelik a röntgenezést. arait ők rögtönözés re magyarosítottak. S hiába mondják nekik, hogy az nem orvosság, mind rögtónöztetni akarja magát, aki teheti. Az orvos meséli ezeket nekem a régi és uj divatokról, ahogy déli harangszó után ritkul a vendég. Akkor valami gyerekhang nyivákol az előszoba ajtóban és az orvosom azt mondja: — Nini, Zuginé. El is lelejtettem, hogy ö még hátra van. Zuginé az a munkásasszony-tiptzs, aki ötven esztendősnek látszik, pedig nincs huszonöt. Mozifilmeken ilyen asszonyokat szoktak verni a züllött alkoholisták, de ilyen soványát még lilmen se láttam. Mi ehette le az Izmait a jól formált csontokd h c h n • ki