Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-29 / 57. szám

Ara 2000 комм. deimagyarorszäg Deák Fecnc-ii. 2. Tttrlur 13-й KaMfcnat«. О Mgrvuda Dum»* Ii. Tetekm tUL Szeged, 1925 julius 29, SZERDA A pénzügyminiszter grafikonjai. Axt olvassuk, hogy а pénzügy minuz te а rípHövttsé|i Kbatowal etyetem Ьсв Ossnhasonktó atatiiz itai gnfi кос okai «Шк« oute iz európai áltattok megélhetési költségeiről. А grsfitcвок öaszr állítás*, hir uerint, iml * megdöbbentő eredmécnyeJ vigibSSf, hogy mi vágjunk Európansk a legdrágább országi. Neu cs к nincsen mnt ах arány a keresetek e$ jövedelmek között, hanem abasotut staatoktiaa is ná tank Icgdrrgább a megélhetés* A drágaság iekILweben a cikkek etyes csoportjsiná! 35-50 százitek több« я» tekasi Magyarország /nára. Ht egyeboen nem я, ebben ax keuégnt kuáió Bödön *trt|nk a doL A mtgyazázata ennek a saH az, hogy m a egyébkent a péttiflgyuii.. . «t • - . i G- BIIKVTY*IDŐ) ttvoni ereooeo» egyáltaiac nem 1 pat éa sea döbbentet arg. Ami tontat, csak a statisztika rideg ás mag на cátalha 6 námsrtata szerint való igazolása annak, amit Bár úgyis tudtunk már régóis, bogy tri vagyunk a árágo ország. Mi ng; mik az ax ország, atot az emberek kevesebbet keresnek, nitt másutt, de többet költenek. S .egények, vagyunk, dt kgaláht' nagyon mflthM ¿ifink, míg ha akaratunk tillnrfit is. Nincs az etetnek egyetlen vonatkozása, amely ne a mcgállipitásnuk az igaiitail A búz« ж temeijflk, de a krrfil A has drágább, Kint bárhol sl országokban. Eleget panasskudnsk la s szalámigyárak, hogy nem tudnak a cseh, jugoszláv és LH illák szüánugyárakfct. k'iÉ" ÉM Vstószinffleg ezért o'csóbb a magyar тт*1^*1 Birsbe a. mint Ssegeűen. Drágább а öpő ti ruta, drágább a tuhára s П. drágább a viham éa gáz, drágább as ip ti г «чт tatai el Ш" i Cs a nagyobb a botedtását Fogaüást örnánk "ajánlani, hogy akármely ii ^ütTfurti пмуекшяа aa autttranak t tefiáli аав tri cl • bwlapwti. vagy szegedi кш tiis-tarflanak ш kétharmada: Dr tx esik s tantes sona hasik áa пюг a tarifának a saltangjáiv, а homnatürc, amely immár nemcsak az egyeseknek, hárem as egész gazdasági életnek a rákfenéjévé aOtte ki magát A mi nyomorul*, rosszul keresó publikumunk urat is rztret játszini, de meg ts KI félemlítve. Senki se tudja, bogy mennyi borravalót Idl adni, tehát minoenki >MM cd, műd kellete. Fél attól, hogy a pincér rostz szemmel talál ránézni, vagy a bérkocsimk autóit bárka fuvaron lelteié mer.fi rokonai kapc oiatai találja emlegetni. Hbeteienfl! jelleszC a bécsi hordárnak s tdc'eie a budapesti urnák a kérdéaére, hogy ni jft? ntfc': .Csak tessék annyit adni, mn' odahaza szokott, nagyon seg lessek vek elégedve.Drágaság vin, — állapit ja meg mindezek után s pímfigytriniszter és megint a répsztvcséfi föbiztosad egyetemben elhatárolza, bogy nyomostao tat fognak irditani a dngsság Igazi okainak fekte itéséie. Hopy tegflaégére Irgyfirk s pérxflf yminiszternek ebber mitdjárt srtftnk kijelenteni, hogy a Crágsrág olyasvalami, aminek elóidérését*n agrárimok ás mrrkanb Istál nem sokat veibetrek egyaáaask a sae mért. Mi még mindig tenne élünk a gazdasági bura dalomrak n pszichózi aabsn áa nem jutót unk d odáig, fcogy a normális gazduági fielet akarlak helyieáBhani. Ha tekt, hgyui kiadós és utána jOJjOa sz árvíz. De hibás s még a fanwidé к aki E-***" Ьп »"ТШТПХ hrh brr «.'«*' tir. Ruűrprrn-t « >М» «¡ими >u- I cm m.1 kri Mtttemp >U *tr. И йш*рп»; ьо-иш L Muna, V. koldut télére milliomosaik képsrli magát. Mert bogy koldusok vagyunk nindannyiap, akiknek felfújt pspármilüftkbsn van a vagyon IA, as hétaéj^deu. De ha meftewrtk azt a szívességet a pénztgynimsxteraek, hocy árdrágításért mindenki a vádlottak padién fii etflnk, aki csak él ebben az országban, aktot rngedjen meg 6 is egynémely kárdésekeL Miért drágább ugyanaz a moBopofiuKi 1 tff*1 ná'unk, mint Aoiz riában, mikor Ht terem a dohány éa nem odaát? A teleseit osztrák postai tarifa mién okaébb egyes tétedben még miniig Ötven atnHhl s migytr postai untánál ? Mién drágább s vaiuti árrfuaarosás OaszonsáKban? annytazor, thtoynor ax ára cieritl, mikor s kOltöldöa ai oek a forgalmi adó rgysseri vd? Es mién a tartalmi adóaak a Páits, julius 28. A kedden Ossaeflit, hogy a áiu* " kér tkei cafa^k Abá el Krim liftrttaisfrftnfc ryilvánltását, a lapok anól értesttaek, hogy a Jiike'őtetár аеаМыаЫт atos már megkezáte a lárgfaiásakat. Ideérkezett jdratések lanh^. iriitJuit Abd d Krim folytatja a jpropagandájál^ ax abhan a Ütőket А ШШШЩЛ vábbra Abd el Krim Marokkó A német jegyzék körfii ellentétek vannak Angiin én Franciaország között P**, Jul kü d'.t'. A Pakt tatI értsfl*. begy as ащЛ éa a franda álücpmi c*gIdmtOfen megkosebtette egymást la dsborban a kövelkcx: pontokban: Néme'.tm^g fóvéteie a Népez: veaégbe, a rajnai meg zzáltó сеаришк szabályzata ál a frauc aország ia Néme dbek iiHgMftabtuése nem tttkOznük msfgos ncntzspgesiw. клЪе Naandk értesffiéae szerint Anglia a biz.ottséei tázgydátűkkal küsott büKé kapcaolaiban jdeate, bogy ez atrößu politikában további eUtéknysiget hallatái tanúsítani, ha f-ranciionzág résztől Aztiábja támogatásra toló-. Anglia hajtandó a Ríjcát. sót a Visztulái i3dó:n engtdményeket tenni, h; Fracciaortzág szDlidari'ást váial t: angol kinzi pofitíkávaL A lap ugy tudja, hogy Bríaoá már megadta az erre vonatkezó utask ásókat a londoni francia nagykövetnek. A lap helytelennek tarja, hogy Franciaonzág Ily irányban erősen rxpxálni híjlandó magát, mert a kínai kérdés még nagyobb veszede'mekd rejthet magábin, mint a keleti német ha ¿r Szilágy lék le állítanak jelöltet Hatvanban. Budapest, jnltas 28. A ha'vani vá lasztókertld jdfil jdnek hoann sora ms ojbói megszaporodott, amenny i tea a kispolgárak és lOdmivtaefc párja, aznelyntk elnöke Szilágyi Lajos, ehttáiozta, hogy Petrichench Horváth Emil báró kormánypárti jclOáttd szemben Csontos Alajos nyugalmaxott állami iskolai igazgaió-'antt&, a hatvani pcigán kor atataSd jt«i UpvtadML Az uj sajÄ^HänS ssiáteyí Líjoaon kM Вопи jáaos, Szobjcs Aato^LAcy ЬЛ ás Hegymegi Tárgyalások az Aastaidamhe#USZ Tis bevételek válik. Ápriistizr — y-i 8 1002 fflffiü Sbilunj D^PB, na mm állSff Utk, jU&ÍUSbfir f^Mr^M ¿g tbonopóliumokbo.' esek Hr-9 mllid shiBng tolft be. A csöskenéa tekét 12 szásdák. A tegezt lőbh a rnsaiaWir dSm az e»ycae: eüMa tfnulaii ts iövtdt.:m