Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-29 / 57. szám

DBLMAQYARORSZAQ 1450 1akist éplttat Budapest — 25.000-et Bécs Budapest, Ju'ius 28. Kedden défelMt ölést tartott a főváros pénsügyi bizolt­«ága. Níhlny felszóla'ás után dr. Bródy Ernő a berulázási program megválói!­Hsát sürgette. Vázsonyi Vilmos tiltako­zott ezután a kórházi ápolási dijik u|­bóli felemelése ellen. Ki|elentetir, hogy a főváros annyi hdzadót fáéi, mint amennyi az égést ország földadó/a. Ezután Némithy főjegyző beszámolt a Mester uccai bérházról, amelybe 107 kislakást terveznek. Vázsonyi rámutatott ezután, hogy a külföldön ezerszámra épitdtek kislakást, eizel szexben a fő­várcsbsn esik 1450 lakás épOII. A kincstárt haszonrészesedés htlyett prog­resszív lakásadöt kell meghonosítani. Ilyen adókbői Bécs 25000 lakást épí­tettI Azorkirfli meg kellene adóztatni az ingatlanoknál fö rrerölö konjunkturá­lis nyereségeke*. Különben pedig s városi üzemek feleslegeit a lakásépítésre kell felhasználni. A lakásépítő akciót becsületbeli kötelességének tekiitse a főváros. Vázsonyi tbcszíd; végén lelke­sen megtapsolták. Peyer Károly beszéd: után Friedrlch István szólalt fel. Ki­leientette, hogy a tóvárosi tanácsnak nincs se előterjesztése, se terre se programja. Míg más ország rengeteg Iskást építtet, az inflációs Magysrorstág semmit sem építtetett. Végai kikelt az ellen, hogy ez a bizottság is undorító szónokiul bizottság legyen. A bizott­ság eiután elfogsdts Vázsonyi és Peyer hditványaí'. Az angol bányásiztrájk miatt vaautaaszrájk is fenyeget London, julius 28 Thomas munkái­vezér a vasutasok végrehajtóbizottságá­val folytatott tárgyslasok során, ame­lyeken a bízottá á ¿ok elhatározták, hogy mihelyt a bányászsztrájk kitör, nem stálUtanak tovább szenet, jelentdte, hogy tekintettel az uj eseményeire, fel ­étlenül békés mrgoldisrs kdl töre­kedni A muikaadőknak halidéktalinul vissza kellene vonniok a bérszerződés felmondását, hogy igy megegyezésre időt lehssten nyerni. London, julius 28 A bányatulajdo­nosok a munkások frontját azzal igye­keznek megosztani, hogy külön tárgya­lásokat ajánlanak fel és helyenként Igen kedvező bér- és munkafeltételeket kínálnak. A legtöbb hslyea azonban a bányászok a kfllön tárgyalásokat »issis­utasl o.ták. A szakszerveid! vezetőség utssilotla valamennyi fiókját, hogy a kfllön tárgyslisra való felhívásoknak sehol se tegyenek eleget. A munkás­párt végrehajióbizottsága levélben kö­zölte a bányamunkások szakszervezeté­vel, hogy bányászsztrájk eseién a mun­kásokat minden erejével támogatni fogja. A párt országos bizottsága lelhivást ¡n ézett 1100 különböző be'yi szerve­zdber. amelyekben fe'szólit|a őket, hogy tagjalkat és vagyonukat épp oly mér­tékben bocsássák a sztrájkolik rendel­kezésére, amint ezt az általános válasz­tások alkalmával tetiék. A bányász­ssővztség kép riadói megbeszélést foly­tattak a nemzetközi szakszervezeti saö­vdség képviselőivel arról a kérdésről, hogy milyen magatartást tanusitssnak a kontinens bányászai és szállítómun­kásai arra az esetre, ht a britt szén­bányákban be zOnletik a munkát. (Budapestitudósítónk telefonjelentése.) Londonban ma rendkívüli miniszter­tsnács volt, amelyen a bányászsztrá|kkal foglalkoztak. A kormány azt a tanácsot adu a bánya'u'ajdonosoknak, hogy a munkásoknak a sstrá|k ideje alatt a jtlenlegi munkabéreket fizessék ki. Sir Herbait Sámuel Budapeatra érkezett. Budapest, julius 28 Már napokkal ezelőtt megérkezd! a híre, bogy Sir Herbert Sámuel, Palestina kormányzója Budapestre készül és számára már Is­kást is renddtek a dunaparti Hungária­szállóban. Tényleg azóta egymásra ér­keztek levelek és folyóiratok a kor­mányzó részére, mígnem ma délután 2 órakor megérkezdt és elfoglalta a szá­mára fenntartott lakosztályt. Sir Herbert Sámud már tavaly is töltött néhány napot a magyar fővárosban és skkor annyira megtetszett neki Budapest, hogy állítólag most legalább egy hdd szándékozik itt tölteni. 1925 julius 29. ••agyar-spanyel, magyar-francia kereskedelmi szerződés. Budapest, julius 28. Magyarország pirisi követe, Korányi Frigyes báró, tudvalevőleg a madridi udvarnál is ak­kreditálva van és madridi köreit minő­ségben a magyar kormány felhalalma­zásávil magyar-spinyol kereskedelmi szerződést kölölt a spinyol kormánnyal. Ezt a szerződéit a nemzetgyűlés őszi ülésszakán már becikkelyezi. Madridból Korányi báró visszautazott Párisba, ahol miitegykét hét óla beható megbeszéléseket folytat Seruy minisz­teri igazgatóval, a franca kereskedelmi minisztérium azon osztályánik vezető­jével, amely a külkereskedelmi szerző­dési egyeket intézi. Ezek as előzetes tárgyalások teljes eredményre vezettek, amennyiben a tárgyaló felek megálla­pod ak a kötendő magyar francia keres­kedelmi szerződés pontjiira nézve. A pár sí tárgyalások következtében Seruy igazgató, aki magyar kö.hifa'a'i rang­étrán á'lamtilkárnak felel meg, csü­törtökön Budapestre érkezik, tngy Ma­gyarország és Franciaorsráj közötti ke­reskedelmi tárgyalások megnyitásához szükséges előkészületeket megtegye. Seruy körülbelül két hetet tölt majd Budapes'en. — A magyar osztrák keres­kedelmi provizórium létesi'ésére irá­nyuló tárgyaiárok még nem nyerlek befejezést. Érdekes részletkérdés a Károlyi-féle vagyonelkobzási porben. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőrében október végére tüzölt ki a törvéiyszék egy tárgyalást. Ften a tárgya­láson fogják eldönteni, ho;y Károlyi msginvigyonin kivtll, amel/et tejes egészében elkoboznak, a Kdrolyi-flle hlblzoninybil mennyi hityid essen elkobzás alá. Ettől, a kérdéstől fűggetleiül most egy igen érd ikes esel állott e'ö. A Károlyi féle hitbizományi birtokot ugyanit má- régebb id5 óta föld­birtokrendezés folyik és egy telekkönyvi átírásnál arra a felfedezésre bukkantak, hogy a hitbizományi fö'dek közöl hetvm htld Károlyt Mihlly nevlre via telekkönyv'zve. A törvényszék azt az álláspontot foglalj t el, hogy ez a hetven hold magán­vagyon, tehit dkobzás alá nem esik. A hitbizományi gondnok azonban azt vitatja, hogy ez a hetven hold is a h'tbízominy alá tartozik és ugranslyan elbánásban kell részesíteni, min! magit a hitbizományi. A kérdés megoldása elé jogászi körökben is nagy érdeklődéssel tekintenek. Éjszakai mulatság számlája. A kocsmai hitel, mint azt nemrégen Is emiitettük egy fölmerült esettel kapcso­latban, a legfurcsább valami. Törvényt kdlett rá hozni azzal a szankcióval, hogy aki adósságot csinál, nem köteles kifizetni. Ez, persze, csak laikusan van igy mondva, mert a tétd éppen megfordítva hangzik: nem szabad hitelezni. A törvény ezzel a szegény embert védi, aki nehéz munkájában elli radva, — ta­lán el is keseredve az élet bajaitól — könnyebben adja a fejét egy kis borra. A kis borból lesz aztán a nagy bor, a heti kereset elúszik s mert abbahagyni nehéz, következik az adósságcsinátás. Itt dolgozott mindig a dupla kréta, régi közmondások és humorok motívuma, — a szegény ember már csak azért sem til­takozott a sokszor egészen szembetűnő csalás ellen, mert elesett a folytatólagos hitel-kedvezménytől. Kis faluk, főleg bányahelyek krónikái sokat tudnak beszdni arról, hogy mint csúsztak le már a gégéken házak, föl­decskék, hogyan züllött szét sok szép családi boldogság. De a „kocsmai" kifejezés nincs még tisztázva a joggyakorlatban s mindig a bíró bölcs megértésétől, mondhatnók: megérzésétől függ, hogy különbséget ta­láljon az egyes esetek között. Uri ember, ha véletlenül kerül olyan helycetbe, hogy nem tudja kifizetni a vacsoráját, vagy a hirtelen mulatságból kerekedett községét, sosem engedheti pörre a dolgot. Elintézi másnap Kávéházban is kitörhet valakiből a virtus és adós marad, — az idegen legföljebb zálogot hagy hátra. Vannak rosszhiszemű mulatók is, azok esznek­isznak, aztán cinikusan jelentik ki, hogy nincs pénzük. Rendőri igazoltatásra van szükség, jön a. polgári pör, amelynek az­tán csak a fordulatai, bizonyítékai dönt­hetik meg a kocsnai hitelről szóló tétel kellemetlenségét. Egyik formába sem tartozik azonban az a pör, amelyik a napokban folyt le Tarajossy törvényszéki biró előtt. Ennek még érdekes kialakulása várhatö, amint­hogy megindulni sem közönségesen in­dult meg. A télen az egyik szegedi mulatóban, (no, hiszen nincs ia olyan nagyon sok), jókedvűen mulatott két ur. Szegedi volt az egyik, budapesti a másik. Pezsgőzte*, aztán „művésznókd" is az asztalukhoz invitáltak, a langyos januári éjszakában majdnem olyan mdeg volt a hangulat, •nint odakünn. Zárórakor fizetésre került a aor és N. Sz. főpincér dővette a számolócédulát. Volt . . . Most közbevetőleg cl kell valamit mon­dani. A nagyvárosok éjszakai életében az ilyen ssámíaösszeáilitás a komikum hatá­rán jár, aszerint, hogy milyen kapatos a vendég. Vannak, akik erősítik, hogy a vidékről felrándult és suttyomban félre­lépő férj egész hélen át nem tud meg­inni annyi pezsgőt, mint amennyit ilyen­kor a terhére rónak egy éjszaka ered­ményeként. - Itt vannak az üres palackok I — mondják a palinak és pali meredten nézi az űvegsort. — Valóban, itt vannak. Szinte hihetetlen. Más kérdés aztán, hogy mennyit csem­pésztek oda már üresen. — Volt... Az egyik művésznő, akit már csak azért is megillet ez a ti'ulus, mert minden észrevehető művészeti adományként pom­pássn tud megélni, — közbeszól. — Két vacsorám volt A pali utolaó erőfeszítéssel fölveti a tejét. — Kettő? — Na igen, drágám, tegnap az egyik. — HJI voltam én tegnap? — Csak nem leszel smucigl Hát smucig szeretne ugyan lenni a pali, azonban a klftjezés ódiuma nélkül, kö­vetkezőleg bólint. — Isten neki, ebbe még nem megyek tönkre. — Volt... Zsonglörűgyességgel penderít egy vi­lágfi-pincér az asztalra egv üres likőrös palackot. Ez is volt Nemkülönben a Mid uisonnája, a másnapi reggelije, a készpénzkölcsöne, — ott nyájaskodik a másik kisasszony, ö is hangoztat télele­ket, már-már csecsemőkorának kereszte­lés) dijait mondja be, de lavinaként nő a számla, amely azzal a szándékkal kezdő­dött el, hogy: Isten neki, megiszunk egy kis palack oort Tájékoztatásul még csak annyit, hogy annak a nagyvárosi, erkölcstelen levegőjű, minden morál nélküli, sorstól tépett-zuxott, mángorolt tündérekkel tdl levegőjében az az uri ember, meg a gavallér, aki szó ndkűl tűri ezeket a fosztogatásokat, d­lenbsn lesajnált, néha megvert és kido­bott senki, aki dlenörizni meri a tételeket A vidiken nem tud tanyát verni ez a szokás, Szegeden vannak néha kísérle­tek, amelyek megindulnak, hogy hamar abbamaradjanak. — készséggel vállalunk érte minden gúnyt, .lenézést, lesajnálást, hogy nyárspolgári, álmos a város, nincs benne éjszakai lendület Senkinek semmiféle sebét nem szeret­jük fellépni, eleget beszélnek a börtön­ajtók és temetők arról, hogy mint végző­dött elszánt ifjak reformtörekvése, mikor Id akarták a várost emdnl úgynevezett tunyaságából. . ^ Tarajossy biró dé ha nem is a most részletezett nagyvárosi minta került, de valami ilyenféle. Két mulató férfiak sokkd józanabbak voltak, semhogy a számlától kellett volna nének. Ml ezt, meg ezt nem rendeltük. Valóságos vita indult meg, természete­sen azdmaradhatatlan csoportosulással. Az éjszakai lokálok népe nagyon kíváncsi és szeret mindenbe beleszólni — Azt én fogyaaztottam, mondta az egyik Micl. — Azt én... folytatta a másik. A vendégek végűi Is azt mondták: — Tessék rendes számlát adni. — Ez a rendes. — Nem fizetjük ki, alászolgája. Majd ha elküldik a rendeset. Volt ugyan aztán is bizonyos tárgyalás, kísérlet, de mert a főpincér makacsul kö­tötte magát, elmaradt a fizetség. Erre aztán a lőur följelentette a vendégeket csalás miatt Most volt ebben az ügyben kitűzve a tárgyalás, amelyen Balázs Sindor királyi ügyész elejtette a vádat s igy a biró be­szüntető határozatot hozott. A vendégek ugyanis nem olyan foglalkozásúak és tár­sadalmi állásúak, hogy föl lehelne róluk tételezni a csalást, vag) hogy nem hajt­ható be rajtuk az a másfélmillió körül jiró összeg. Elmulattak azok máskor is ennyit Ellenben határozottan irreális mo­livumok gyanús köde borong a számla és egyes tételei lötött s két mulatók jog­gal követelhették azok tisztázását A bűnügyi rész, illetve annak beszün­tetése, jogerős. Most indulhat majd meg a polgári rész s ennek az eldőltél várja nagy érdeklődéssel minden éjszakai ba­goly. Mert végtére nem közömbös, hogy mit kell az embernek a mulatságáért űzetni. Szinte kár volna minden kiegye­zés (akármilyen nagy tételt jelent a bizo­nyítás), kelt, hogy egyszer birói Ítélet tisztázzon ilyen ügyet. Orosz kémszervezet Varsóban. Budapest, julius 28. A varsói orosz követségen óriási kémszerveze'et lep­leztek le. A kémszervezetet a v3rös hadser.'g vezérkari fönöke irányította és eddig 1000-nél több embernél tar­tottak házkutatást, akik közül 200-at letartóztattak. Coolidge elnök magyar szobrásza. Arad, julius 28 Egy Aradról elszár­mazó t fiu karrierj'röí beszélnek most az aradi társaságokbin azok, akiknek figyelmét a különböző külföldi lapok cikkei és híradásai felhív ák Ktlényt Jó­zsef aradi mészátos fiának szenzációs karrierjére. Tltteléber aradi faragó mü­helyében tanult ki 30 esstendövd ezelőtt Kilényi Oyula, aki Munkácsy Mihlly melleit az egyetlen magyar művész, akinek munkája as amerikai Metro­politan Muzeumbin is helyd kapitt. Szegény, nyomorgó kis fiu volt Kilényi Oyula, aki azonban mát kamaszkorá­ban fetérezte tehetsegét és az aradi kis faragómühdyből Pestre ment, a pesti ipanskoábs, ahol Mátray szobrász­művész műtermében kaptft helyd. Itt sem volt azonban sokáig nyugta s tüzesvérű Kilényi-liunak Csakhamtr összeveszett mesterével, aki dekoratív munkákra akarta nevdni Kilényi Oyu­lát, mg ö inkább figurális dolgok­kal, kompozidókkű foglalkozott Pestről Münchenbe ment, majd ianen Kttnbe került, ahol olcsi pénzért adja d te­bdségét és kirakatmodelleket készít. Azután még néhány sanyarú esztendő kövdkezik, majd Buenos Ayresben la- ! lálkozunk ismét Kilényi Oyulával, akinek ploketjel itt már rttkubecsi értéket jelen­tenek és Kilényi O/uls már mint JuHo Kilényi a buenosayresí képző all vessek egyesületének tisstddbdi tagja less. Ettől az időtől kezdre nap-nap u'án ujabb sikerek kísérik a fatal aradi szobrász u'já', aki pUkeilehrel a fila- i detfiai akadémia egyik kiállításának di­ját Is elnyeri. Tanulmányok jelennek meg Kiiényltől, aki plskettd késrit Mark Twalnről, Edisonról, sok más hires emberről, mig végre legutóbb karrierjének tetőpontjára árt, mikor a washingtoni Fehér Házban leleplezték Coolidge elnökről készített nagy pia­'julio Kilényi bosszú esztendők után most irt először levetet Aradon lakó öccsének, dr. Kilényi Albertnek, akinek bejdenti, hogy augusitut közepén visszatér szfl'örároaába. Etósóleg még ellátogat Békésssentandrásrs it, ahol rz öreg Ktlényi-bázaspir lakik, akikd a legutóbbi hetekben esik as ujságirók és érdeklődök figydmestettek kalan­dos, külföldön kóborló gyermekük sté­dotetes karrierlére. « Victor Marguerittc 3 nttlgw betli Ott regény« •La Garconei I (larMtr Mtattitny minH't»«) (Várni plliinad) I I péntektói a Belv4roslbaaJ

Next

/
Thumbnails
Contents